Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-30 / 223. (4666.) szám
Jkm J XVII. évf. 223 (4666) szám ■ Péntek ■ 1938 szeptember 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kiu, külföldre: évente 450, ^4 Szlovákiai 65 kárvátalÍCLÍ mCLgUCLTSág félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . _ ' t ö fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szánt ára 1.20 KI, vasárnap 2.-* Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská uüce IS, UI. emelet • • TELEFON; 3 0 3 *1 1. • 9 SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. Megkezdődött a müncheni négyhatalmi konferencia Utolsó kísérlet a béke megmentésére ~ Hitler meghívására Mussolini, Chamberlain és Daladier a bajor fővárosba érkezett - Megkönnyebbülés az egész világon — Csehszlovákia beleegy szett az angol-francia való megvalósításába LONDON. — Kétségtelenül szerda volt; a legdrámaibb nap a hosszú európai krizis eddigi ideje alatt. Mig a délelőttöt és a korai délutáni órákat a legnagyobb pesszimizmus r jellemezte Európa valamennyi fővárosában \ és a háborús készülődés elkeseredetten és< lázasan folyt mindenfelé, különösen Angliá- bán, ahol a flotta tartalékosait is behívták és London fölkészült a légi támadások ellen, addig délután hat óra tájban, amikor híre érkezett a müncheni négyhatalmi konfercn-f cia összehívásának, hirtelen viharos opti-í mizmus váltotta föl a nyomott hangulatot sjj az emberek úgy viselkedtek, mintha végei lett volna minden veszélynek. A hetek óta!; tartó idegességben és a hangulat rapszódi- kus hullámzásában érthető ez a hirtelen változás. Az egész világ bizalommal tekint München felé, ahol Európai urai összejöttek, hogy döntsenek a világ sorsáról. A fordulatot Chamberlain jelentette be az alsóház szerdán délutánra összehívott ülé-j sén. Mint ismeretes, a lázas angol katonai előkészületek után összehívták az angol al- sóházat, hogy a képviselők határozzanak a katonai szolgálat ügyében és megtegyék az utolsó háborús előkészületeket Ezenkívül az ülésen Chamberlain nagy beszédben kívánta vázolni a krizis történetét és a konfliktus hátterét. Beszédének azonban csak első részét mondhatta el, mert közben olyan események történtek, amelyek megváltoztatták elhatározását. Chamberlain beszélni kezd Chamberlain szerdán délután 15 órakor kezdte meg beszédét a tultömött parlamentben. Mindenekelőtt megállapította, hogy a konfliktus okát a népszövetségi alkotmány 19. cikkelyének szabotálása okozta. Ezt a cikkelyt sohasem alkalmazták, pedig szükség lett volna rá. (Mint ismeretes, a népszövetségi alkotmány 19. cikkelye a békeszerződések békés revíziójának lehetőségéről szól. A magyar kormány gyakran hivatkozott rá Genfben és kívánta alkalmazását.) — Ebben a pillanatban nem akarok senkit sem vádolni — folytatta Chamberlain —de tény az, hogy valamennyien mulasztást követtünk el, amikor ezt a cikkelyt nem alkalmaztuk. Tudjuk, hogy Csehszlovákia esetében a szudétanémetek elégedetlensége vált az általános európai feszültség okává. A miniszterelnök ezután Henlein karls- badi követeléseiről nyilatkozott, összefoglalta 1938 májusának történéseit, megemlítette a csehszlovák kormány javaslatait és méltatta Runciman misszióját. — A prágai kormány negyedik tervénél úgy látszott, hogy a problémát sikerül békésen megoldani. De amikor a negyedik terv megjelenése után a mahrischostraui incidens — amely mellesleg szólva az angol megfigyelők szerint jelentéktelenebb volt, mint ahogy a szudéíanémet párt beállította — bebizonyította, hogy a szudétanémetek nem hajlandók tovább tárgyalni, a helyzet bonyolulttá vált. Henlein Runciman áldásával Hitlerhez utazott, hogy megnyerje őt a tervnek, de Hitler nem fogadta el a ^egyedik tervet. Ugyanakkor hangoztatta azonban, hogy békés megoldást kíván. Az angol kormány mindent elkövetett, hogy meggátolja az összeütközést. A berchtesgadenl utazás Chamberlain ezután a berchtesgadeni utazás történetét vázolta. — Utolsó kísérletet tettem a béke megmentésére. Berchtesgadenbe való megérkezésem és a kancellárral való első megbeszélésem után világosan láttam, hogy a helyzet sokkal akutabb, mint gondoltam és láttam Hitler elhatározott szándékát, hogy Csehszlovákiát katonai erővel engedékenységre bírja. Kénytelen voltam a következőket kérdezni; „Miért kívánta, kancellár ur, hogy ide utazzam? Csak azért, hogy időt veszítsek?” A kancellár igy válaszolt: „Ha az önrendelkezést nem ismerik el, akkor én voltam az, aki időt vesztettem.” Kijelentettem, hogy ezt az alapelvet nem fogadhatom el anélkül, hogy kormányommal, Franciaországgal és Csehszlovákiával tárgyaljak. Hitler biztosított arról, hogy tárgyalásaim alatt semmiféle katonai lépést nem tesz. A francia és az angol kormány azután elhatározta, hogy a béke érdekében a prágai kormánytól kívánni fogja a német terv elfogadását, mig Csehszlovákia uj területét garantálja. Chamberlain ezután nagy elismeréssel nyilatkozott Csehszlovákia elhatározásáról és kijelentette, hogy Csehszlovákia ezt csak azért tette, hogy megmentse a békét. Miután minden készen volt, Chamberlain Go- desbergbe repült és azt hitte, hogy Hitlerrel nyugodtan tárgyalhat a továbbiakról. A legveszedelmesebb pillanat — Hitler azonban az első pillanatban megmutatta, hogy nincs megelégedve. Rendkívül nehézkesnek és veszedelmesnek tartottam, hogy tolmács által közlekedjünk s ezért elhatároztam, hogy levelekben fogom tisztázni a helyzetet. E leveleket, valamint Hitler válaszát és térképét szerdán Fehér Könyv formájában nyilvánosságra is hozták Londonban. Mivel Hitler válasza késett és a német memorandum mélyen megrendített, tekintve, hogy sokkal többet kívánt, mint a brit-francia terv, közöltem Hitlerrel, hogy elutazom. Erre a kancellár a késő éjszakai órákban még egyszer fogadott és a kora hajnali órákig együtt maradtunk. Hitler megfogadta, hogy a szudétanémet területek lecsatolása után Európában nem állít többé uj területi követeléseket, csupán a gyarmati kérdést tekinti még megoldandónak. — Másnap reggel elutaztam és a memorandumot bemutattam a kormánynak. — Ugyanakkor közöltük a német kormánnyal, hogy a csehszlovákellenes háborús támadás azonnal maga után vonná Francia- ország támadását és Anglia Franciaország oldalán szintén azonnal beleavatkozna a konfliktusba. A drámai fordulat Chamberlain beszéde alatt Amikor Chamberlain ezeket a szavakat mondta, rendkívül drámai jelenet játszódott le. Sir John Simon, akinek egy szolga néhány pillanat előtt papírlapot nyújtott át, hirtelen fölemelkedett helyéről s éppen akkor lépett Chamberlainhez, amikor a miniszterelnök az angol és a francia beavatkozásról kezdett beszélni. Simon megrántotta Chamberlain kabátját, mire a miniszterelnök megállt beszédében, hátrafordult, átvette a papírlapot, átolvasta, néhány pillanatig mereven és tanácstalanul nézett maga elé, majd szemmelláthatóan megindulva, teljesen más beszédet kezdett mondani, mint ami szándékában állt és az eseményeket is másképp csoportosította. A következőket mondotta: A négyes konferencia — Ebben a helyzetben szerdán reggel elhatároztam, hogy legeslegutolsó kísérletet teszek a béke megmentésére, figyelmeztetem Hitlert a szörnyű veszedelemre, amely őt s az egész világot fenyegeti csak azért, mert nincs türelem két-három hétig várni, amig az angol-francia terv békésen megvalósítható. ~ Táviratot intéztem hozzá és kijelentettem, hogy még egyszer hajlandó vagyok Németországba röpülni és egy csehszlovák delegátussal, valamint Hitlerrel békésen megbeszélni a tervet. Véleményem szerint Hitler egyik legdöntőbb tulajdonsága az a teljes bizalmatlanság, amellyel Csehszlovákiával szemben viseltetik s a cseheket azzal gyanúsítja, hogy az elfogadott tervet nem akarják megvalósítani. Ünnepélyesen angolfrancia garanciát ajánlottam föl a terv biztosítására, ha a kancellár tartózkodni fog a háborús inváziótól. Ugyanakkor arra kértem a római angol nagykövetet, hogy folyamodjék Mussolinihoz és kérje meg, hogy a béke érdekében érvényesítse befolyását Hitlernél. Délben táviratot kaptam Rómából, amelyben közük velem, hogy az olasz nagykövet Berlinben figyelmeztette Hitlert, hogy a Róma—berlini tengely szorossága ellenére Olaszország a béke érdekében tartózkodásra és türelemre kéri a birodalmat. Ez uj reményt adott nekem. És ismét bízni kezdtem a megoldásban. Leirhatatlan lelkesedés az angol alsőházban — Ebben a pillanatban, Magas Ház, kaptam Hitler üzenetét, amelyben a kancellár kijelenti, hogy Mussolinit, Daladier-t és engem csütörtök déli 12 órára Münchenbe hiv közös konferenciára, hogy a teljes kérdéskomplexum békés megoldását lehetővé tegyük. Éppen ezért arra kérem a tisztelt Házat, engedje meg, hogy beszédemet félbeszakítsam és a vitát elodázzuk. Leirhatatlan örömrivalgás fogadta a miniszterelnök e szavait. A képviselők felemelkedtek helyükről és az erkélyeken lévő lordokkal együtt percekig tapsoltak és ünnepelték Chamberlaint Ilyen jelenetet az angol parlament régen látott Az előkelő urak megfeledkeztek az angol parlament régi ceremóniáiról és úgy viselkedtek, mint egy népünnepélyen. Az elnök az ülést hétfőig elnapolta. Attlee őrnagy, az ellenzék vezére szerencsét kívánt a miniszterelnök uj útjához. Sinclair, a liberális ellenzék vezére ugyanezt tette, de kifejezte reményét, hogy a miniszterelnök a békét nem Csehszlovákia politikai önállóságának és létének föláldozásával fogja biztosítani. Chamberlain e szavakra erélyesen bólintott fejéveL A miniszterelnök a következő szavakkal hagyta el a termet: — Megint csak csomagolni megyek! Főlléleszés Londonban LONDON, — A londoni hangulat Chamberlain beszéde után villámgyorsan megváltozott. A lakosság fellélegzett és csak a főváros esti boldog képe mutatta meg igazán, hogy milyen hatalmas volt az aggodalom a délelőtti órákban. Az angolok reggel még azt hitték, hogy három nap múlva már német repülőgépek bombázzák Londont Az állandó hullámzás a mámoros öröm és a halálos levertség között mélyen megviselte ar angolok idegeit is. A késő esti órákban sok ezer angol jelent meg Chamberlain tíowning- síreeti lakása előtt. A miniszterelnök felesége kíséretében végül is megjelent a kis kapuban az uccán és barátságosan üdvözölte a népet. — Nyugodtan haza mehetnek aludni, minden ismét rendben van — mondotta.
