Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-25 / 220. (4663.) szám
1938 szeptember 25, vasárnap. 'TnXGAI A\\cAaR.- H1 UIiAP JSzmHÁzKönWKaLTORA Az Egyház újra a művészet nagy inspirátora Gerevich professzor nyilatkozik a művészet időszerű kérdéseiről BUDAPEST* — Gerevich Tibor professzor, a művészettörténet és keresztény régészet egyetemi tanára a minap érdekes beszélgetést folytatott a magyar újságírókkal a magyar művészeti élet és müvészetpolitika nagy kérdéseiről. Arra a kérdésre, hogyan látja a mai művészet helyzetét, a nagynevű professzor a kővetkezőket mondotta: A FRESKÓFESTÉS FELLENDÜL — A művészeti élet utolsó évtizedeit a nagy krizis korának nevezhetjük. Jellemzi ezt a kort a sok küzdelem, de ezzel együtt sok túlzás, éretlenség és értetlenség, azonban megállapíthatjuk, hogy a 'kísérletezésre valóban szükség is volt. A mi korunk megtalálta stílusát. Ez az uj stílus elsősorban azt jelenti, hogy a művészi látás normalizálódott* Az uj Stílus valóban korunk stílusa. Ma már, ha ..modem" magyar művészetről beszélünk, a modern szó nem tartalmaz többé kellemetlen mel- lékizt. Jellemző erre a modern művészetre egy?' bek mellett az izmusok zűrzavara után a formák megnemesedése s ezek megtelése szellemi és lelki tartalommal. Az uj művészet megint témákat keres és témákat old meg — s annak, aki céljait magasra tűzi, nem kell többé a többiek guny- jától tartania. Legjobban jellemző ezekre az uj célkitűzésekre a freökó-festés legújabb fellendülése. Nálunk is uj freskófestő-iskola jött létre: uj nagy témák születnek, melyek falra kívánkoznak. Az elmúlt korszakkal való polemizálás egyre jobban ellanyhul. Ma már éppen a modern művészet képviseli a nagy művészi hagyományt. Hagyományokba kapcsolódása gyakran a 19. század átuszásával történik. A 19. század sokat hangoztatott hagyománytisztelete nem egyéb, mint egyszerű plágium vagy modorosság. A modem művészet őszinteségére az egyházi művészet uj fellendülése a legjellemzőbb. A mai egyházmüvészet közelebb jutott a keresztény művészet régi nagy korszakaihoz — Így az ókeresztény művészethez is —» mint a 19. századi historizáló stílusok, Az Egyház újra a művészet nagy inspirátora. A mai művész közelebb áll az Egyházhoz, mint a múlt század művésze. Az Egyháznak nagy és aktív szerepe volt a jóértelmü modern művészet kialakításában, elsősorban az építészet terén. Itt is disztingválnunk kell művészet és kontárság közt: izetlen kísérletek a műhely! laboratóriumba valók, nem pedig Isten felszentelt egyházába. MADÁCH SZOBRA KÖRÜL A mai magyar művészet helyzetéről Gerevich professzor a következőkép nyilatkozott: — Mindaz, amit az elébb mondottam, a magyar művészetre is vonatkozik. A monumentalitásra való törekvés nemcsak a freskófestés terén nyilvánul meg, hanem a szobrászatban is. Örömmel olvastam a lapokban, hogy Budapest főváros mintegy húsz közszoibornak, nyilvános kútnak stb. felállítását vette tervbe. Ez nagy lehetőség a magyar szobrászat számára, amelynek nem is fognak elmaradni a jótékony következményei. Nem szabad elfelednünk a terv szociális érdemét, mig más szempontból emlék- szöbrászatunk rászorul a javításra. Reméljük, ez a húsz szobor sok mindent fog feledtetni. A szobrászokban megvan a vágy az uj, nagy feladatok után s nemcsak kenyérkérdést látnak az uj munkaalkalomban. A lázas, buzgás, amely ezen a téren nyilvánul, a Madách-pályázat esetében is kitűnt. A Ma- dádh-pályázatról szívesen szólok, annak ellenére, hogy a pályázó művészek egy részével kont- roverziám volt, amelyet azonban nem veszek a szivemre s csak odamagyarázok, hogy a művészek vágynak a nagy feladatokra s a nagy szellemi expressziók után. Remélem, hogy olyan Madách-szobor fog állani Budapesten, amely méltó a magyar szobrászokhoz is, meg Madách Imre szelleméhez is. A rovatért LüKÖ GÉZA falai Tervek a részvényekkel és beruházási értékekkel való kereskedelemre PRÁGA — A Hospodáfská Politika Írja: „Azáltal, hogy a nyugati nagyhatalmak átgondolt árulásukat az utolsó pillanatig titkolták, Csehszlovákia kapitalistáit is tévedésbe ejtették és igen gyakran helytelen diszpozíciókra csábították. Nem gondolunk ezúttal a hazafiatlan tőkemenekülésre, amit a hatánnenti hatóságoknak sikerült meg- akadályozniok, hanem ezáltal a kisebb és nagyobb tőketulajdonosokra célzunk, akik egész biztosan másképpen orientálódtak volna, ha tudták volna, hogy mi jön. Ezen a héten a tőzsde márcsak vitaklub sem volt, mert a részvények piacán minden üzlet elaludt és a beruházási értékek piaca természetesen lassankint megszűnik fungálni. Úgy a spekuláció, mint a közönség részéről a vállalkozó szellem utolsó maradványa is eltűnt, mert minden egyént most más fontos életkérdés érdekelt, nem- pedig a tőzsdejáték. Senkinek sincs fogalma arról, hogy a katasztrófáid fejlődés hogyan végződik. Ilyen körülmények között merült fel az a gondolat, hogy nem lenne-e jó legalább átmeneti időre bezárni a tőzsdét. Ez szerdán történt meg, amikor világossá vált, hogy a két felelős nagyhatalom, Franciaország és Anglia nemcsak, hogy megtagadnak minden segítséget, hanem ultimativ formában kérik Csehszlovákiától az ötödik terv elfogadását. E terv elkerülhetetlen elfogadása Csehszlovákia pénzpiacát és az egész pénzügyét, valamint az egész gazdasági életet uj feladatok elé állítja. Az erre vonatkozóan kiadott hivatalos jelentés azt mondja, hogy a prágai tőzsdét átmenetileg be* zárták, de ez az állapot igen sokáig eltarthat. A körülményekhez képest hetekig-hőnapokig tarthat, amig világos lesz, hogy az egyes vállalatok milyen elhelyezési területekkel és milyen munkaviszonyokkal számolhatnak. A prágai tőzsdétől tehát bizonyos időre el kell búcsúznunk. A hivatalos jelentés nem tartalmaz arra vonatkozólag semmit, hogy vájjon a magánkereskedelem megenge- dett-e.“ Minthogy magától kialakulhat, hogy az emberek adni és venni fognak, azt sürgeti a Hospodáfská Politika, hogy ezt az ügyet rövid idő múltán szabá- lyozni kell, nehogy megnemengedett dolgok játszód-* janak le. A lap úgy véli, hogy az állampapírokkal való kereskedelmet a visszleszémitolási intézetnél kellené koncentrálni, hogy az emberek ne legyenek kénytelenek vagyona értékeiket babért eladni a zugárudákban. A lap gya- korlatilag igen fontosnak tartaná, hogy a részvények-* kel való kereskedelmet névlegesen bizonyos bankoknak adnák át, hogy ilyenmódon lehetővé váljék a részvénykereskedelem sima lefolyása. A Hospodáfská Politika ilyen módon lehetségesnek tartja a nagyobb veszteségek elkerülését • (*) Uj átdolgozásban a „Légy jó mindhalálig". Budapestről jelentik: A Magyar Színház tegnapi bemutatója után megkezdte a próbákat soron következő újdonságából, Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig" című drámájából, amelyet a kiváló szerző jelentősen átdolgozott, színpadi nyelven szólva „tömöritett" a magánszinházi előadás számára. A gyermek-főszerep ezúttal is Vaszary Piri kezében van. (*) Heltai Jenő uj verses mesejátékot fejezett be, Budapestről Írják: Heltai Jenő elkészült uj háromfelvonásos verses vígjátékéval. Címe még nincs. Cselekménye Keleten játszódik le és formája szerint az Ezeregyéjszaka világára emlékeztető mesejáték. Hét szinpompás képből áll, amelyeknek egyik-másika szinpadi meglepetés lesz. Az iró még nem határozott, melyik színháznak nyújtja be előadásra a verses vígjátékot — valamennyi magánszínháznak Ígéretet tett uj darabjára. — a mesejáték női főszerepére azonban Bajor Gizit szeretné megnyerni. (*) Szatmárnémeti harca a magyar színjátszásért. Kolozsvárról jelentik: Szatmárnémetiben az ottani szúnipártoló egyesület — amely nemrégiben alakult meg, hogy a magyar színjátszást feltámassza Szatmáron — legutóbb küldöttségben járt a román polgármesternél és emlékiratot nyújtott át. Ebben azt kérik, Ihogy a város polgárainak áldozatkészségéből épült színház épületét a magyar színjátszás céljaira a négyhónapos téli idényben díjtalanul igénvbevehessék. Kérték, 'hogy a magyar színház részére is adjanak ingyen fűtési és világítási kedvezményt, ne csak a román színháznak. A polgármester a küldöttséget azzal küldte el, hogy a színházépületet az Astra román közművelődési egyesület bérli és igy azokkal kell felvenni az érintkezést. A magyar szinpártoló egyesület elhatározta, hogy minden lehetőt elkövet, hogy ebben az évben legyen magyar szinház Szatmáron. (*) A „Süt a nap" filmen. Budapestről jelentik: Filmre kerül Zilahy Lajos „Süt a nap" cimü klasszikus szépségű színdarabja. Kiss Ferenc híres szerepét, Sámson Mihályt nem vérbeli színész, hanem egy igazi parasztlegény alakítja. A legényt Zilahy Lajos fedezte föl, ő is tanitja a szerepre. Zilahy szerint a fiatal legény az első igazi filmőstehetség. (*) Filmhirek* László Miklós „Illatszertár" cimü vígjátékéból, amély a múlt évadban oly nagy sikereket aratott a magyar színpadon, parádés szereposztásu film készül Hollywoodban. A fölvételeket már meg is kezdték és Murát! Lili szerepét Dolly Haas, Peti Sándor szerepét Gary Cooper, Gárdonyi szerepét Lyonéi Barrimore, Kabosét pedig Lukács Pál játssza. — Harsónyi Zsolt uj filmjében, a Rozmaringban autóbaleset éri Turay Idát éjnek idején és csak reggel sikerül lovat szerezni, amely a gépet kihúzza az árokból, közben a ló tulajdonosával, Páger Antallal támad olyan nézeteltérése Turaynak, hogy bizony pofon Is csattan. Páger adja és Turay kapja, (*) Az Uj Idők legújabb számában az emberi szellem két óriásáról irt föltünéstkel- tő, pompás cikket két kiváló magyar mükri- tikus. Petrovics Elek Albrecht Altdorfer halálának négyszázadik évfordulója alkalmából színes, érdekes s a nagyközönség legszélesebb rétegeinek számára is élvezetes cikkben emlékezik meg a „tájképfestés atyjáról”, Hevesi Sándor pedig Cervantesről, a világ- i irodalom egyik legeredetibb, legbizarrabb | lángelméjéről irt értékes tanulmányt. Más síkon mozog, de hatásában és jelentőségében vetekszik e két tanulmánnyal dr. Zombory s Bertalannak, a magyar földművelésügyi mi-*** nisztérium szőlészeti és borászati osztálya ? vezetőjének időszerű cikke a Noah-szőlőfaj- 1 tárói. Szépirodalmi közleményekben is igen gazdag az Uj Idők legújabb száma. Zsigray Julianna, Nagy Lajos, Lénárt Ilona, Farkas Katalin stb. elbeszélései, Karafiáth Jenő, Öl- bey Irén, Radnóti Miklós, Imecs Béla, Fa- ludy György és Győri-Juhász Jenő költemé-| nyei, valamint Ebeczki György színházi cik- jjj kei teszik teljessé a szépirodalmi részt, me-1 lyet méltón egészítenek ki a mulatságos és Ej érdekes Ceruzajegyzetek, népszerű szerkesz-j tői üzenetek és az egyéb, hasznos rovatok. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 16). Előfizetési dija Csehszlovákiában 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. | Előfizetni lehet a Novitasnal Pozsonyban íj (Hosszu-u.). I fi ceilntózeípar válsága PRÁGA, — Csehszlovákiában a helyzeti 1937-ben a cellulozekivitel szempontjából rendkívül kedvező volt. A fehérített cellulózé kivitele 164 millió koronát tett ki az 1936. évi 89 millióval szemben. A nemfe- héritett cellulózé kivitele pedig az 1936. évi 31 millió koronáról 69 millió koronára emelkedett. A multévi kedvező fejlődéssel szemben a viszonyok az idén lényegesen rosz- szabbodtak. A cellulózé exportára a világpiacokon állandóan esett és ennek az áresésnek nem. .felelt, meg a belföldi fapiaci árak alakulása. Az idén tehát bekövetkezett a celiulózeipar nagy válsága. A cellulozekivitel válsága rendkívül súlyosan érinti azokat az üzemeket, amelyek főképpen kivitelre dolgoznak. A celiulózeipar érdekei megkövetelik, hogy minden eszközzel arra törekedjenek, hogy a szlovákiai ccllulozegyárak visz- szanyerjék versenyképességüket a világpiacokon. Ez nemcsak a celiulózeipar belső ügye, hanem az egész csehszlovákiai fapiac érdeke, mert a fa cellulózé alakjában olyan távoli piacokra is eljut, ahova nyers faalakban sohasem kerülne el. Ifi iifbdiii ezer vagon aszaltszilva kéri behozatalra PRÁGA. — Tekintettel az idei gyümölcsterméskatasztrófára, Csehszlovákiának gyümölcskivitele alig van. Iparszerü gyümölcs- szállítással belföldön a körte kivételével alig foglalkoznak s az aszaltkörtét különösen .Svájcba szállítják. Érdekes, hogy Csehszlovákiában ezt az árut nem értékelik semmire, Svájcban viszont igen nagyra tartják. A szárított gyümölcsöt Csehszlovákiába a Balkánról hozzák be és pedig Jugoszláviából, Romániából és Bulgáriából. Főképpen szilváról van szó. Délafrikából pedig szárított szilvát és barackot hoznak be, egyébként minden szárított gyümölcs Amerikából kerül behozatalra, amely ebben az áruban uralja a világpiacot és szabályozza, valamint stabilizálja az árakat. Az amerikai szárított ___ J23ZL _____ PECENADI nemes BÚZA Államilag kiválónak elismerve. Kalásza nagy és üszögmentes. Szalmája erős és nem rozsdásodó. Termése óriási bő hozamú. Teljesen fagyálló. Megrendelhető: Peienady Uradalomban. Posta: Vel’ké Kostoiany, ♦ Állomás: Leopoldov, Vételára: Monopol-ár és 20% nemesitésj felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. szilvakivitel hatszorta nagyobb, mint a balkánállamok ilyen természetű kivitele, emellett az amerikai szilva minősége jobb, ára pedig olcsóbb. A legdrágább és a lég-* jobb fajtájú szárított gyümölcsöket Csehszlovákiában a németlakta területeken fogyasztották. Az Amerikával kötött kereskedelmi szerződés értelmében a szárított szilva behozatalát 350 vagonban állapították meg és éppen most folynak a tárgyalások ennek a behozatali mennyiségnek a felosztásáról is. Az aszaltszilva normális behozatali mennyisége átlagban 770 vagon körül mozog Csehszlovákiában, az idén azonban, meg fogja haladni az ezer vagont. Augusztusban Magyarországon tovább emelkedett a takarék- betétállomány BUDAPEST, — A Postatakarékpénztárnál és a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél a betétállomány augusztus hó folyamán az előző havi 1461 millióról 1487 millió pengőre emelkedett, amely emelkedés teljes egészében a folyószámlabeté- tekre esik. A tavaszi hónapok folyamán az ismert külpolitikai események hatása alatt tudvalevőleg nagyobbmérvü betétikiáramlás indult meg a magyar pénzintézeteknél és még junius végén a betétállomány 1445 millió pengőre csökkent. Már julius utolsó napján ismét 1461 millió, augusztus végén, pedig 1487 millióra emelkedett ismét a takarékbetétek és a folyószámlabetétek összege. Ez az augusztusvégi betétállomány még nem éri el ugyan az 1937 december 31-iki 1499 milliónyi csúcspontot, de mindenesetre nagyobb, mint a betétkiáramlás kezdete óta bármely hónap végén előfordult betétállomány. Az 1935. év december 31-iki 1382 millió és az 1936. évvégi 1393 millió összbetét- hez képest az augustzusvégi betétállomány mindenesetre lényeges emelkedést mutat. Az 1935 december 31-iki betétállományt 100-nak véve, a betétek indexszáma a múlt év végén 108.5, ez- évi junius hó végén 104.5. julius hó végén 105.7, augusztus hó végén pedig 107.5 jelzőszámot mutat. Igen erőteljes volt a betétemelkedés a Postatakarékpénztár folyószámlabetéteinél, valamint a budapesti pénzintézetek belföldiek által elhelyezett takarékbetéteinél. A külföldiek által Budapesten elhelyezett betétek összege augusztus végén 75.9 millió pengőre rúgott. (—) Fokozódik a világ aranytermelése. New- yorkból jelentik: Julius havában a világ aranytermése — Oroszország nélkül — 2.73 millió' uncia volt, ami újabb rekordot jelent. A megelőző hónapban az egész világon 2.59 millió, aé múlt év júliusában 2.54 millió, 1936 júliusában pedig 2.44 millió uncia aranyat termeltek. Az év első hét hónapjában az egész világ arany- termése 17.81 millió uncia volt, szemben a múlt év hasonló időszakában elért 16.99 millió és az 1936. év első hét hónapjában elért 15.8 millió’ unciás ajanytenmésseL V SKÜZGAIDASÁG L 7
