Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-21 / 216. (4659.) szám
4 1938 szeptember 21, szerda. 1 Tiszta hang a rádióban Irta: Vass László A feszültségig telitett légkör szörnyű zűrzavarából halásztam ki a minap azt a tiszta magyar hangot, amelynek egy nagy művész, Kodály Zoltán neve adta meg nemesveretü erkölcsi hitelét. Szokatlan időben, vasárnap délben hangzott el az intő beszéd, mikor a nagy magyar család éppen ebédnél ült és várta a rá' dió szokványosán könnyed, emésztésre igen alkalmas csevegését. Mindenkit egyformán meglepett: az elő- adó személye, a szokatlan idő és a súlyos kérdés, amiről a kitűnő művész egyenes nyíltsággal elmondta a maga véleményét. „Vessünk gátat a nyelvi kiejtésünk romlásának!" — jelentette a bemondó az előadás címét. Ezúttal tehát a vasárnapi csevegés elmaradt. Aki nem ült ott vasárnap délben az egyetemes magyar család láthatatlan asztalánál, illő, hogy utólag is értesüljön Kodály Zoltán rövid, velős előadásáról. Mi magyarok, általában helyesen beszéljük az idegen nyelveket. A magyar iskolákban egységes szabályok szerint tanítják a helyes francia, Aémet, olasz és angol kiejtést, mindenkor szem előtt (helyesebben: fül előtt) tartva az illető nyelv sajátos hangrend- szerét, nyelvmuzsikáját. Egyetlen nyelv van, amit nem gondozunk elég felelősséggel: a magyar nyelv. Talán, nem is tartjuk fontosnak, mivel úgyis az anyanyelvűnknek érezzük. Az utóbbi időben oly nagy lendülettel működő nyelvművelő mozgalom is inkább azzal foglalkozik, hogyan Írjunk helyesen, de arról már ő is megfeledkezik, hogyan beszéljünk, hogyan mondjuk a magyar szavakat. Kevesen tudják, hogy miként a bornak ize, a virágnak illata, a mezőknek színe van, úgy van a nyelvnek dallama, hangsúlya, sajátos belső ritmusa, muzsikája. Nos, mi ezt a sajátos valamit kezdjük elfelejteni és összezavarni más idegen dallamokkal. Az itthonjárt amerikás magyarok már angolos hangsúllyal nyújtják a dunavölgyi bölcsőből magukkal vitt magyar szót. De baj van itthon is, a bölcső körül. Beszédünkben, magyar kiejtésünkben egyre inkább kezd megzavarodni a nyelv ősi, zenei hangsúlya és idegen dallamokkal vegyül. Mintha a borba málnaszörpöt vagy sört öntenénk. Ezt a dallam-zürzavart elsősorban a városi középosztály beszédjében tapasztalhatjuk. Mennél magasabbra hágunk a társadalmi létrán, annál inkább romlik a felsőbb osztályoknál — tisztelet a kivételnek! — a magyar kiejtés. Pedig az élő szónak soha nem volt akkora szerepe, jelentősége, mint mai beszélő korunkban. Ma nemzeti létünknek egyik igen szerves része az anyanyelv, amelynek sajátos hangrendszerét megőrizni: mindnyájunknak elsőrendű kötelessége. Próbáljunk csak egy Berzsenyi- ódát svábos kiejtéssel elmondani, úgy hangzik, mint egy Beethoven-szonáta a vásári papírtrombitákon. Sokan azt gondolják, talán a tanult idegen nyelvek rontják meg saját kiejtésünket. Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le, legalább egyet minden magyarnak meg kellene tanulnia, de úgy, hogy azzal a saját nyelvünk is nyerjen. Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja az, aki még egy másik nyelvet is beszél. De egyről nem szabad megfeledkeznünk: a germán hangrendszer merőben idegen a magyar nyelvnek, mig a latin (francia, olasz) közelebb áll hozzánk. Ezért van az, hogy amig egy német és egy angol sohase tanulhatja meg a helyes magyar kiejtést, addig a francia már inkább. Tanuljunk meg magyarul beszélni, magyarul kiejteni a magyar szavakat — figyelmeztet Kodály Zoltán. Ebben a tanulásban sokat segítene rajtunk a falu népével való sűrűbb érintkezésünk, ami különösen a városiakra vonatkozik. Magyar felelősségérzet legyen bennünk és valóságos testi kiállást kell magunkban érezni anyanyelvűnk épsége, ősi kincsei védelmében! Áruló az, aki hibásan beszél „magyarul", a lélek árulója. Az ilyen magyar a maga zagyva, romlott beszédjével mintha rést ütne a magyar szellemiség gyepűjén. Mikor ma annyi oldalról annyi idegen áramlás veszélye fenyeget, meg kell szerveznünk a magyar szellemiség nyelvi védelmét is, ami egyben egész magyarságunk létkérdése! Súlyos időkhöz illően súlyos ügyről beszélt Kodály Zoltán vasárnapi rádióelőadásában. A zeneművészet kiváló mestere csak igazán tudhatja, hogy nem beszélünk helyes magyarsággal, úgy, ahogy azt pedig anyanyelvűnk belső törvényei sugalmazzák. Akinek áldott tehetsége, mélyről jött művészi ösztöne oly élesen felismerte a magyar szellem dzsungelében az igazi népzene ősi virágos kertjét és mesteri kézzel kezdte körülötte irtani a már-már fojtogató dudvát, akkor az helyesen figyelt fel az élő beszéd diszharmóniájára is. Beszédkulturánk az utóbbi negyedszázad alatt ijesztő mértékben leromlott, ami nem is csoda, hiszen a magyarság a világháború kitörése óta hányódik a különböző nyelvű nemzetek hullámaiban. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar embert, hogy dobálta vak végzete a szélrózsa minden irányában, egyik frontról a másikra, olasz, orosz, francia fogságban járt és azután a nemzet egyrésze uj, idegen nyelvű nemzetek államába kerülve, micsoda erőfeszítéssel kell azóta is megküzdenie az idegen nyelvtengerek hullámaival szemben. Ilyen nyelv-kavargásban nem csoda, ha magyar kiejtésünk veszteni kezd ősi muzsikájából, sajátos illatából, pompás szineiből. Ám éppen ez a nagy veszély kell, hogy tudatosítsa minden magyarban a nyelv, a beszéd tisztaságának, ősi hagyományainak védelmét. A nyelv nem valami külön élő lény, hanem a mindenkori szellemi állapot kifejezője. Anyanyelvűnk magán viseli úgyszólván egész magyarságunk küzdelmes történelmének nyomait. Nincstelen jobbágyok tartották fenn nyelvünket a török hódoltság pusztító évtizedeiben és a nemesség jobbik — magyarabb — része szívós harcot folytatott nyelvi jogaiért; tudósok, nyelvújítók merítették meg nyelvűnket a néphagyományok zavartalan mély kutjalban. Volt idő, mikor az euőpai kultúra nagy latin és germán folyamai hömpölyögtek sokáig a magyar földön, mig a magyar szellem ezalatt kis patakokban buvott meg az erdélyi, kárpáti helyek között, meg a puszták népe tájékán. Ám ezek a rejtett patakok táplálták későbben a magyar irodalom első nagy folyamait: Balassát, Pázmányt, Szenczi Molnárt, Csokonait, Petőfit és másokat. Ha tehát ma nyelvünk védelmére, beszédkulturánk tisztaságára int Kodály Zoltán, akkor gondoljunk a megbúvó népi csermelyekre, amik aztán folyamokká duzzadtak meg, hogy közülük nem egy elérje az óceánt is: a világirodalmat Nézzük csak meg a mai magyar lírát és a prózát: micsoda gazdag és változatos skálán tudják játszatni a nemzet és a humánum sorskérdéseit. Mennyi dallam, erő, szin, zsúfoltság van mai irodalmunk nyelvében, mintha a maPRÁGA. — Csehország országos elnöke a felsőbíróság elnökének és a főállamügyésznek hozzájárulásával ma kiterjesztette a statáriumot a friedlandi, braunaui és trautenaui járásokra is. Az újabb három járással együtt most már összeKözismert tény ma már, hogy a köztársaság belső átalakulás előtt áll és számolnunk kell azzal, hogy a magyarság az állami szolgálat különböző ágaiban megfelelő részt kap. Amíg a most megalakult Magyar Közalkalmazottak Egyesülete valamennyi tényleges és volt magyar köztisztviselőt egységes szervezetben tömöríti, szükségessé vált a magyar jogászok egységes szervezetbe való tömörítése is. A szervezők olyan Magyar Jogászegyesület megalakítására gondolnak, amelyben résztvenne a magyar bírói és ügyvédi kar és mindenki, akinek jogvégzettsége van. Az egyesületet csak kellő számú jelentkező PRÁGA. — A nemzetgyűlés állandó bizottságának tegnap tartott üléséről már beszámoltunk. Jelentésünkhöz csak annyit kell hozzátenni, hogy az állandó bizottság legközelebb tartandó ülését írásban hívják össze, ami azt jelenti, hogy az állandó bizottság a közelebbi napokban nem tárgyalja a pártfeloszlatási törvény javaslatát. Külön ki kell emelnünk, hogy a kormány az állandó bizottság elé nem terjesztett ilynemű javaslatot s tegnap az elnöki bejelentések során sem történt említés arról, hogy a képviselőház előtt tizenegy hónapja elfekvő pártfeloszlatási javaslatot az állandó bizottság most munkába venné. Ismeretes, hogy a minisztertanács pénteki ülésén határozta el a szudétanémet párt feloszlatását s erről a nyilvánosság pénteken este 19 órakor a rádió közvetítése utján szerzett tudomást. E jelentés után nyomban eljárt a kormány- tényezőknél Kundt Klubelnök s felhívta az lile-, tékes tényezők figyelmét, hogy törvényes alap hiányában a kormánynak nincs módja ilyen intézkedés kiadására s különösen nincs módja megsemmisíteni a törvényhozói mandátumokat. Ezt követően pénteken a késő esti rádiójelentés azt közölte, hogy „a kormány a szudétanémet párt működését beszüntette". Ez a második jelentés — a párt működésének •beszüntetéséről — már nem látott napvilágot a sajtóban, amely egyéb nagyfontosságu kérdésekkel volt elfoglalva. A következő napokban azután a hivatalos gyár nyelv visszatfsztult volna megint a patakok oíde tükrére. Nos, beszédkulturánknak is végig kell mennie ezen a megtisztuláson, de csak a néppel való lelki egységben, mert ahogy Kodály mondotta: hogy nemzetté lehessünk, előbb újra meg újra néppé kell lennünk. Korántsem jelent ez szinvonal-esést, vagy pláne „barbárosodást"! Középosztályunk, mint a műveltség egyik hordozója és fejlesztője, ma, mintha belül megrokkant volna, mintha elvesztette volna az ősi magyar hagyományokkal való folytonossági kapcsolatát. Érezni ezt a talajtalanságát különösen a városiak beszédjén is: tomposán, sokszor léhán beszélnek, gyanús idegen hangsúllyal, keverve vigéc- és kabaré-izetlen- ségekkel. Mi, csehszlovákiai magyarok, még inkább ki vagyunk téve a veszélynek. Többizben megállapítottuk, hogyan romlik már a fiatalság beszédkulturája is. Tudatosítani, ismerni kell minden zugát ennek a nyelvi veszélynek, állandó éberséggel ügyelni nyelvünk tisztaságára, ahogy Babits Mihály is figyelmeztet: Beékelve idegen és kevert népek közé, folyton kitéve a politika legvégzetesebb eshetőségeinek, a csöppnyi magyarság úgy kell, hogy érezze nyelvének minden romlását, mint egy piciny szigetzátony Robinsona a tengertől csapkodott talajnak, amelyen áll, lassú morzsolódását ... A budapesti rádió vasárnapi előadásában Kodály Zoltán is erre a szigetzátomya figyelmeztet mindnyájunkat, a magyar sors Robinzonjait. sen 19 járásban van érvényben az ostromállapot. PRÁGA. — Prágában kedden újból kiragasztották a polgári légvédelemre és a besötétitésre vonatkozó előírásokat tartalmazó falragaszokat, hogy újból emlékeztessék a lakosságot a veszély esetén alkalmazandó rendszabályokra. kát, akik ilyen egyesületben résztvenni kívánnak, hogy csatlakozási készségüket 1938 október 1-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Pozsony, Köztársaság-tér 12.), amelyet a szervezők erre a célra felkértek. Az érdeklődők közöljék pontos címüket, jogvégzettségük fokát, továbbá azt, hogy melyik egyetemen nyerték el az abszolutóriumot, mikor születtek, hajlandók-e állami szolgálatba lépni s ha igen, milyenbe. Pozsony, 1938 szeptember 11. jelentések egész sora számolt be a szudétanémet párt prágai központjában s a vidéki titkárságokban végzett házkutatásokról, bizonyos „iratlefoglalásokról és a helyiségek lepecsételé- séről" s e jelentések megállapították azt is, hogy a hivatalok nem kobozhatják el a párt- vagyont, csak biztonságba helyezik, mert az elkobzásra nincs törvényes alap. Ezek után nem fér kétség áhhoz, Hogy a szudétanémet párt törvényhozóinak mandátumai egyelőre sértetlenül megmaradnak, mert ezek megsemmisítésére a mostani törvények keretei közt a kormánynak törvényes módja nincs. A szudétanémet párt törvényhozói az állandó bizottság tegnap tartott ülésén nem jelentek meg, ellenben Malypetr elnökhöz intézett levelükben bejelentették, hogy „az állandó bizottság munkájában addig nem vesznek részt, amig Hitler és Chamberlan berghofi tárgyalása nem fejeződött be s amig az európai és a szudé- tanémetség helyzetét nem tisztázták". A levelet Kundt klubelnök irta alá. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a szudétanémet párt törvényhozói mandátumainak megsemmisitését ma még a legszenvedélyesebb ellenifelük, Stránsky képviselő sem kívánja, — ákl pedig vasárnap rettenetes dörgedelmes pa- rentáló cikket irt róluk, — úgy biztonsággal állapíthatjuk meg, hogy a feloszlatott, vagy be- szünt'ett működésű szudétanémet párt törvényhozói tovább is törvényhozók maradnak. Értesüléseink szerint t kérdéssel a kormány a legutóbbi napokban nem foglalkozott. Az Egyesült Pórt a lüleki munkásokért FÜLEK. — Az Egyesült Magyar Páré füleki helyi csoportja ismét segélyt osztott a füleki magyar munkásoknak. Közel 3000 korona került ismét kiosztásra a különböző pártállásu magyar munkások között. A füleki munkások különben már belátták, hogy az összes nagyhangú ígéretekkel dolgozó pártok semmit sem törődnek a szerencsétlenüljárt munkásokkal, egyedül az Egyesült Magyar Párt sietett a tüzkárosultak segítségére. Az Egyesült Párt gyűjtőakciója igen szép eredménnyel járt s a kenyér nélkül maradt munkások nyomorát nagyban enyhítette. A munkások nagy tömegekben hagyják el eddigi pártjaikat és csatlakoznak az Egyesült Párthoz. A nemzeti Spanyolország a gyermekekért PARIS. — A francia néppárt elnöke, Do- riot nemrég körutat tett a nemzeti Spanyol- országban, hogy a helyzetről tájékozást nyerjen. Hazatérve, Parisban a pártgyülé- sen számolt be tapasztalatairól. Nagyszabású beszédét, mely a spanyol társadalom újjáépítésének összes kérdéseit felölelte s a legfontosabb katonai és politikai problémákra is kiterjedt, a párisi „Emancipation Nationale" közölte. Eszerint a nemzeti Spanyolországban 1936 október 30-án létesült az „Auxilio Social", a szociális segélymunka, mely a szociális épitőmunka összes ágaira kiterjedő központot alkot Rodondo aszI szony vezetése alatt, akinek urát a vörösök kivégezték. Az „Auxilio Social‘‘-t a nemzeti Spanyolország összes városaiban megszervezték. Mindenütt gyermekkonyhákat létesítettek, amennyiben egyes helyeken igen nagy a hadiárvák száma. Felvételt nyernek nemcsak a nemzeti spanyolok-! nak, hanem különbség nélkül a vörösök gyermekei is. Ugyanígy rendeztek be családi konyhákat is mindenütt. A költségeket részben az „egytál ételes napok“-ból teremtik elő: minden család lefizeti egy rendes ebéd árát a hadiárvák és itthonmaradottak részére s a jelzett napon egytálételes ebéddel érik be. Ugyanígy szervezték meg a „husnélküli napot" is; ennek bevétele azonban csakis Katalónia éhségsujtotta területeinek javára szolgál, melyeket a nemzeti csapatok szörnyűséges állapotban vettek át. A meghódított területen sok tízezer ebédet szolgáltattak ki. Az „Auxilio Social" min-, den városban anyavédelmi intézményeket, valamint gyermekkerteket, kisdedóvókat létesített; egyes városokban, például Sevillában ily intézményeket minden városrészben meghonosítottak. A gyermekeknek, fiuknak és leányoknak külön vannak fürdőik, játékszobáik stb. A munkát mindezekben az intézményekben teljesen ingyen végzik, még pedig úgy, hogy minden ifjú leány és férfi köteles hat hónapon keresztül az államnak szolgálatára állani s eképp a szociális munka teljesítésében segédkezet nyújtani. — Doriot, akinek alkalma volt a spanyolországi újjáépítésnek részletes tanulmányozására és megfigyelésére, beszédében a nemzeti Spanyolországot példaként mutatta be, amelytől. Franciaország sokat tanulhatna. MAGYAROK VÁSÁROLJATOK KÖL- CSEY-LEVELEZÖLAPOKAT! A magyar nemzet most ülte Kölcsey Ferenc, a nagy magyar költő és reformátor halálának századik évfordulóját. A centennáriumra a pozsonyi SzMKE Kölcsey-levelezőlapokat nyomatott, amelyek a költőt akkori szép magyar viseletben ábrázolják. A levelezőlapok darabonként 60 filléres árban kaphatók. Magyarok, vásároljátok e levelezőlapokat, mert a kultúránkat terjesztitek ezzel és egyben a befolyó tiszta jövedelem révén szegénysorsu magyar iskolásgyermckeink jutnak támogatáshoz. Megrendelések Császár István, a pozsonyi SzMKE titkára címén, Ventur-u. 15. sz., I. em., telefon 42-56, eszközlendők. Pénzküldeményeket kérjük „Kölcsey-cen tennárium" megjelöléssel a „Signum" címére irányítani (Pozsony, Vadász-sor 12). Postai utón való megrendelés 40 darabtól kezdve (24 korona). A levelezőlap Pozsonyban darabonkénti árusításban is kapható Stampfd Károly könyvkereskedésében, a Szent József-könyvkereskedés- ben és az Egyházi Miiintézetben. A tiszta jövedelem szegénysorsu magyar iskolásgyermekek támogatását célozza. Újabb három német járásra kiterjesztették az ostromállapotot Felhívás a magyar jogászokhoz! esetén alakítjuk meg, ezért felkérjük mindazoA SZERVEZŐ BIZOTTSÁG. A kormány eddig nem kezdeményezte a szudétanémet párt mandátumainak oluálnlÁI Az állandó bizottság nem foglalko- ClVCltgael zott a pártfóloszlatási javaslattal ■
