Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-21 / 216. (4659.) szám
mj/r I XVII. évf. 216 (4659) szám ■ Szerda ■ 1938 szeptember 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Kgyei szám ára 1.20 KI« vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1U Panská üli ce 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice II, 111. emelet • • TELEFON: 303-1 1. • • SŰRQÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. Imrédy és Kánya Hitlernél Prága „információkat kér" Páristól és Londontól - 1 berlini sajtó a halogatás*! kísérletek ellen -- Lengyelország hivatalosan bejelenti igényeit Németország megoldást sürget LONDON. — Jelentettük, hogy Chamberlain második utazását Hitlerhez szerdára tervezték. Ezzel a hirrel kapcsolatban a Reu- ter-ügynökség közli, hogy Chamberlain utazásáról mindaddig nem döntenek, amig a csehszlovák kormány válasza meg nem érOlvasóinkhoz PRAGA. — Hétfőn a késő esti órákban a kormány a rendkívüli intézkedéseknek megfelelően bevezette az előzetes cenzúrát. Ez azt jelenti, hogy a lapokat kivétel nélkül két órával megjelenésük előtt be kell mutatni a cenzoroknak. Az intézkedés nehéz műszaki föladatok elé állítja a lapokat s köztük lapunkat is, mert a lap előállításához sokkal kevesebb munkaidő áll a szellemi és műszaki személyzet rendelkezésére, mint eddig. A Prágai Magyar Hírlap magas nemzeti hivatásának tudatában minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy e nehézségek ellenére lehetőleg minél többet nyújtson Olvasóinak. Sajnos, a rendkívüli intézkedések folytán a hírszolgáltatás is annyira korlátozott, hogy lehetetlen bő és részletes jelentéseket kapni és közölni. Mindezek a nehézségek arra kényszerítenek, hogy lapunk terjedelmét átmenetileg mérsékelten leszállítsuk. Olvasóink elnézését kérjük e hibánkon kívül történő terjedelemkorlátozásért, de a magunk részéről igyekszünk mindent elkövetni, hogy lapunkat és mellékleteit rendesen az Olvasókhoz juttassuk. Reméljük, hogy Olvasóink megértik nehéz helyzetünket és a terjedelem és a hírszolgáltatás korlátozása ellenére változatlan hűséggel kitartanak mellettünk, sőt az eddigieknél is nagyobb mértékben sietnek támogatásunkra. kezik a francia—angol javaslatra. A Csehszlovák Sajtóiroda közlése szerint Londonban kedden délelőtt az a hir terjedt el, hogy a csehszlovák kormány elfogadta a londoni javaslatot. Ezzel szemben illetékes prágai körök kedden délután 14 óra 40 perckor leszögezték, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak és Csehszlovákia egyelőre még nem adott választ az angol javaslatokra. Kedden délelőtt Londonban és Páriában nem folytak lényeges diplomáciai tárgyalások. Mindenki a prágai válaszra vár. Ha ez a válasz megérkezik, Chamberlain azonnal Godesbergbe repül. A Berlinből érke- kezett jelentések szerint Németországban is várakozó álláspontra helyezkedtek, de nyomatékosan sürgetik a csehszlovák választ. Egyelőre nem tudni, hogy a tárgyalások elhúzódása milyen reakciót váltana ki a német birodalomban. A magyar miniszterek berchtesgadeni repűlőutja BERLIN. — Illetékes körökből származó jelentés szerint Imrédy Béla magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter kedden délelőtt Berchtesgadenben Hitlerrel tárgyalt. A két magyar miniszter délelőtt féltizenegykor érkezett meg Budapestről repülőgépen és azonnal a Berghofba ment. A tanácskozáson német részről Ribbentrop külügyminiszter is részt vett. Hir szerint a megbeszélések a csehszlovákiai problémára vonatkoztak különös tekintettel a szudétanémet és a magyar kérdésre. Délután a két magyar államférfin repülőgépen visszatért Budapestre. Lázas tanácskozások Prágában PRÁGA. — A politikai miniszterek tanácsa kedden délelőtt 11 órakor ült össze, hogy folytassa megbeszéléseit a Londonból és Pá- risból érkezett megoldási terv ügyében. Hétfőn este tehát a kormány nem jutott még az elhatározásig. Eszerint téves volt valameny- nyi kombináció, amely a Chamberlain-féle terv elfogadásáról szólt. Ez elsősorban a Reuter-ügynökség ilyértelmü prágai jelentésére vonatkozik. Mint beavatott helyről közük, egyelőre a megfelelő anyag összehordásával vannak a prágai hivatalos körök elfoglalva s csak az anyag alapján hozza meg a kormány végleges döntését. A mérlegelés alapjául szolgáló anyagot elsősorban diplomáciai tárgyalásokkal teremtik elő. Ma egész nap élénk véleménykicserélés folyt egyrészt Prága és Páris, másrészt Prága és London között. A hivatalos helyek kijelentése szerint a csehszlovák kormány a csehszlovák állam és a lakosság valamennyi életérdekének szem előtt tartásával fogja meghozni határozatát. Délután három órakor a prágai rádió azzal a megállapítással kezdte jelentését, hogy még nem ismeretes a csehszlovák kormány válasza az angol és a francia kormány javaslatára. Prága délután háromig a választ még nem készítette el és nem nyújtotta át. Az egyik londoni lapnak az a jelentése, hogy a kormány már elfogadta volna a Chamber- lain-féle tervet, nem felel meg a valóságnak. Egyelőre továbbra is fönnáll a kormány ama bejelentése — állapította meg a rádió —, hogy a kormány éberen őrködik, hogy az állam és a nemzet érdekei kárt ne szenvedjenek. Délután négy óra előtt a (következő hivatalos jelentést adták kJ: — A tegnapi tanácskozások után kedden délelőtt a kormány egyes kormánytényezőkkel és a politikai kabincttanáccsal folytatta tárgyalásait. Azt várják, hogy a kormány végleges döntését a londoni javaslatokra csak azoknak a diplomáciai tárgyalásoknak az eredménye után fogja meghozni, amelyek még^ folyamatban vannak. Ezeknél a tárgyalásoknál a nemzetiségi kérdések megoldására vonatkozó véleménycseréről van szó és az egész európai válság tisztázásáról. A véleménycsere a válsággal kapcsolatban valamenyi egymással barátságban álló állammal és ezek közt különösen a londoni francia-angol értekezlet résztvevőivel alakult ki. A csehszlovák kormány végleges álláspontját addig nem szövegezik meg, amig ez a nézetkicserélés nem ér véget, A kormány álláspontját úgy fogja megfogalmazni, hogy megvédje az állam életérdekeit és egyidejűleg az összes nemzetiségek érdekei is érvényre jussanak. Ezeréves jogról ír a cseh saj'ó A Lidové Novinyban Edvárd Bas azt írja, hogy: „Anglia nem volt még angolszász, Franciaország nem volt még Franciaország, amikor a cseh földet környező hegyek biztos védőövet alkottak. Ezer éven keresztül senki sem formált erre a földre igényt, annyira természetes volt mindenki előtt, hogy ez a természet által teremtett völgy a cseh folyók völgye. A nyugalom és a béke korszakával a legborzalmasabb megrázkódtatások évei váltakoztak e földön, de arra senki nem gondolt, hogy megbolygassa ennek az országnak az egységét. Minden ínségből és zűrzavarból újból és újból felbukkant a cseh korona anyaországának egysége, mint egy megszentelt egész és a Cseherdő az Érchegységgel, az Óriáshegység a lejtőjén elterülő pompás völggyel a cseh nép évezredes lakóhelye volt. Kinek van joga ezt elvenni tőlünk? Kinek van joga erőszakos beavatkozással a természet ez ősi alkotását átformálni, szétdarabolni ezt az egységet, amely a misztikus ősidők óta osztatlan és egész vök? Kinek van joga megsemmisíteni valamit, amelyet Isten akarata szilárddá, állandóvá és megingafchatatlanná tett? Kinek van joga kettéosztani valamit, ami évszázadokon át eggyé van forrva? Ilyen jog a világon nem létezik és ezért nem is fog megvalósulni, A mi hegyeink össze vannak kötve ezzel az országgal/' A cseh lapnak ehhez az érdekes cikkéhez mindössze annyit akarunk hozzáfűzni, hogy a magyar füleknek ismerősen hangzanak ezek a valóban tragikus hangú megállapítások: húsz évvel ezelőtt a magyar lapok is igy írtak. A ezeréves életfér A „Vecerni Ceské Slovo“ a következőket Írja: [Ritkán álltunk ezeréves ■ történelmünk folyamán nemzet és az állami é'et szempontjából oly Inagy horderejű elhatározás előtt, mint ma. Ne- Ikiink megvan a mi ezeréves életterünk, amelyet íj Isten és a történelem jelölt ki számunkra. Ennek határául, amely ellen most merény’etet akarnak elkövetni, szén van, nyersanyag, ipar és erdőség. Ez számunkra nem a gazdagság forrása, hanem a munka és élet forrása. Ez számunkra nélkülözhetetlen, mert e nélkül meg lennénk fosztva attól, hogy védjük hazánkat és életünket. £s
