Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-20 / 215. (4658.) szám

2

1938 szeptember 20, kedd. MHMinUWittiUi

LONDON. — Hétfőn délután a brit ka- bint nem tart újabb ülést A kormány délelőtti tanácskozásain a miniszterek egyhangúan elfogadták a francia miniszterekkel kötött megállapodást. A Reuter-iroda a következőképen értesül a megállapodás tartalmáról: A népszavazást a francia és az angol államférfiak nem helyeselték. Azt a javaslatot, amelyben Nagybritannia és Franciaország megállapodott, bemutatják a csehszlovák kormánynak. Ez a javaslat a határrevi- zió alapján készült el. Mindaddig, amig a javaslatot a csehszlovák kormánnyal nem tárgyalták le, a részleteket nem hozzák nyilvánosságra. Chamberlain miniszterelnök egyelőre elhatározta, hogy szerdán Németországba repül és másodszor tanácskozik Hitler kancellárral.

Párisból érkezett jelentések szerint a hétfő j

délelőtt összeült francia minisztertanács 10 óra 30 perctől délig tartott. Az ülés után Sarraut belügyminiszter a következő kommünikét olvasta föl:

—■ Daladier és Bonnet beszámoltak a londoni tárgyalásokról és azokról a föltételekről, amelyek betartása mellett a megegyezés az angol kormánnyal létrejön. A miniszter- tanács egyhangúan helyeselte a miniszterelnök és a külügyminiszter magatartását és a brit kormánnyal megállapított megoldási módot.

Hitler dicséri Angliát és Franciaországot

BERLIN. — Hitler kancellár Obersalz- bergen fogadta Ward Price angol újságírót és nyilatkozott a Daily Mail számára. Arra a kérdésre, vájjon az angol miniszterelnök látogatása közelebb hozta-e a szudétanémet kérdés megoldását, a Führer igy felelt:

— Meg vagyok győződve Chamberlain őszinteségéről és jóakaratáról.

A nyilatkozat további folyamán Hitler a csehszlovák problémával foglalkozott néha rendkívül éles megfogalmazásban. Anglia és Franciaország viszonylatában Hitler igy nyilatkozott:

— Senki sem gondol Németországban arra, hogy Franciaországot megtámadja. Egyáltalában nem érzünk semmi bosszúvágyat. Ellenkezőleg Németországban nagy a rokonszenv Franciaország iránt. Ugyanígy nem gondolunk az Angliával való háborúra sem.

A hivatalos bejelentés

PARIS. — Beavatott körök szerint az angol és a francia követ a párisi és a londoni

minisztertanács után közös lépést tesz a Benes elnöknél a prágai Várban összegyűlt csehszlovák kormánynál és ismerteti az uj angol-francia tervet.

nodia: A népszavazás non mól

megfelelő eredményt

A miniszterelnök rádióbeszédében a népszavazás helyett az eddigi tárgyalási politika folytatását ajánlotta fői ■■ „A békés megoldásra már megvolt az alkalmas alap“ ■ Kenlein elutasítása ellenére is...

Kisdedek makacs székszorulásánál és nagyobb gyermekek gyomorbélhurutjánál reg- gél felkeléskor gyakran már egy negyedpo- hár természetes „Ferenc József" keserüvizefc is kitűnő eredménnyel adhatunk. Kérdezze meg orvosát. a

PRÁGA. — Dr. Hodza Milán miniszterelnök vasárnap délben 12 órakor a csehszlovák rádióban a következő beszédet tartotta:

— Tisztelt hallgatóim! Mindnyájan érzik, hogy ezekben a napokban a legujabbkori történelem legdrámaibb időszakát éljük. Olyan krízis közepébe kerültünk, amely végigjut egész Európán. A béke újra veszélyben van. Nagyobb veszélyben, mint bármikor a közelmúltban. Azokkal a nemzetekkel, akikkel együtt harcoltunk a világháborúban, mindent megtettünk és megteszünk, hogy a békét megmentsük. De határozatainknál sohasem volt szükségünk a lélek és a szív nagyobb erejére, mint éppen ma. Mert nemcsak a béke forog kockán. A mai nagy küzdelem többi résztvevőivel összehasonlítva, számunkra többről van szó: a sértetlen köztársaság méltó jövőjéről.

— Egész történelmünkön átvonul az igyekezet, hogy rendezzük nemzetünk viszonyát a német nemzethez úgy odahaza, mint a birodalomban. Ez a megnemoldott föladat áll most előttünk egész sorsszerűségében. Egész sorsszerűségében azért, mert az egész németség nemzeti mozgalma, de még inkább nemzeti föündultsága az utolsó években és az utolsó hónapokban a forrpont felé halad.

A drámai fordulat

— Ezért volt a mi történelmi fellősségünk, hogy mindent megtegyünk a cseh—német viszony kedvezőbb rendezésére, egyforma tekintettel az állam életérdekeire, mint a nékintéíye forgott kockán és amikor arról volt szó, hogy az állam teljesítse összes kötelességét az egyéni biztonság és a jogrend védelmére. Ha néhány oldalról a statárium kihirdetését elutasító bírálatban részesítették, mégis letagadhatatlan valóság, hogy a lázadás kísérletének idején csak a szigorú intézkedéseknek köszönhető, hogy el lehetett kerülni a legrosszabbat.

Megindultan és szomorúan emlékezünk a lázadás ártatlan vértanúira, akikben a legnagyobb áldozathozatalt tiszteljük, amit az ember emberi kötelességeink teljesítése közben az államnak és az állampolgároknak hozhat. A rendkívüli biztonsági intézkedések teljesen beváltak, ezeket kiegészítettük s addig tartjuk fönn, amig szükség lesz rájuk.

Képesek vagyunk a megegyezésekre is . ..

—- A legutóbbi hónapokban tehát a kormány politikáját kétféle felelősség terhelte. Egyrészt az állam tekintélyének a biztosítása a döntő pillanatokban, másrészt a felelősségnek a tudata," hogy mily következményekkel járhat a cseh—német viszony rendezetlensége. Ezzel magyarázható a tárgyalások folyamán a mi kimeríthetetlen türelmünk és becsületes szándékunk, hogy sem indokot, de még kevésbé ürügyet ne szolgáltathassunk arra, hogy

a további fejlődésért minket tegyenek felelőssé. Voltak sokan, akik közéletünkben nem egyszer már elveszítették türelmüket és az állam szerveit gyengeséggel vádolták.

Most a helyzet mindenki számára tiszta lesz. Politikánkkal, amely a megfelelő helyen engedékenységet tanúsít és a megfelelő helyen rendíthetetlen, kivívtuk barátaink és az objektív megfigyelők elismerését azért, hogy áldozatokat hoztunk a békéért és minden elhatározásunk mellett, hogy védjük, ami a miénk, képesek vagyunk a megegyezésre is. így hát Csehszlovákia megbízható munkása a békének. Ez a körülmény lehetővé teszi a kormány számára, hogy olyan politikát folytasson, amely szilárd alapokon nyugszik úgy belül, mint nemzetközi viszonylatban. Politikánkkal az utóbbi hónapokban olyan eredményeket értünk el, amelyek a köztársaság számára ezekben a napokban szinte nélkülözhetetlenné váltak.

„A népszavazás nem alkalmas eszköz"

met nép életérdekeire is. Úgyszólván egész $' Európa előtt ismeretes e nemzetiségi rende- ü1 zés érdekében kifejtett kísérletünk.

A bonyolult tárgyalások után nemrég oly messzire jutottunk, hogy megtaláltuk az alapot, amely mindkét fél számára alkal- ; masnak látszott a megegyezésre. De éppen ezen az ígéretes ponton történt a drámai fordulat. Amikor éppen nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyalások célhoz vezethetnek, a fejlődés útja megszakadt és kibontakozott a lázadás. A köztársaság kormá- mánya ellen az elismerés mellett a külföldi szemrehányók özöne is megindult azért, mert a kormány a lázadást nem tartotta játéknak s mert a lázadás ellen a legnagyobb eréllyel lépett föl. Minden ilynemű szemrehányást visszautasítunk.

Csak a rendezett állam magátólértetődő kötelességét teljesítettük annál is inkább, mert az előző időszakban a legnagyobbfoku engedékenységet tanusitottuk, amely már szinte az önmegtagadással volt határos. A jogrend elleni lázadás leverése nem üldözés, különösen nem akkor, ha a nemzetiségi viszonyok békés megoldására már meg volt az alkalmas alap. A köztársaság kormánya ezekben a hónapokban ennek az országnak a sorsát veszedelmes szirtek közt kormányozta és elhatározásaiban vagy cselekedeteiben sohasem hamarkodhatta el magát;

közbe kellett lépnie azonban azokban a nagy pillanatokban, amikor az állam te—- Ma elmondhatom, hogy Csehszlovákiai teljesítette összes kötelességeit, amelyek felelősségteljes helyzetéből adódnak. Most a többieken múlik, hogy ugyanezt tegyék. A cseh—német viszony rendezése nem lehet uj békétlenségek forrása, amely lehetetlenné tenné lélektanilag a nemzetek jövő együttműködését Európának éppen azon területén, ahol a nemzetek békeszerető és konstruktív együttműködésétől függ a béke, haladás és boldogság.

Az úgynevezett népszavazás nem hozhat olyan eredményt, amely megfelelne ennek a nagy célnak. Ebben nemcsak azok egyeznek meg, akik odahaza felelősek az ügyekért, hanem a csehszlovákiai és kő- zépeurópai bonyolult nemzetiségi, területi viszonyok objektív szakértői is. Ott, ahol a népszavazás a nemzetiségi rendezés érdekeit szolgálná, a népszavazást már végre is hajtották. Ha a népszavazás alkalmas lett volna a csehszlovákiai nemzetiségi viszonyok rendezésére is, akkor a békekonferencia kezében is szívesen látott eszköz lett volna. A népszavazás Csehszlovákiában tehát nemcsak az állam szubjektív szempontjából elfogadhatatlan, de objektív szempontokból is már csak azért is, hogy egész sor hasonló uj problémát teremtene.

— Csehszlovákia hajlandó a mai feszültségben is tovább folytatni a munkát a béke érdekében. Ennek az államnak összes alkotmányos tényezőjének nevében kijelentem a következőket:

—■ Henlein elutasítása ellenére is, hogy

megegyezés jöhessen létre a csehszlovák kormánnyal a nemzetiségi viszonyok rendezésében és Henlein fölkelési kísérlete dacára is, a kormány, miközben védi az állam teljes integritását, nem változtat semmit eddigi megegyezési politikáján a nemzetiségekkel és különösen a szudétanémetekkel szemben és a legutolsó.javaslatok alapján áll.

— A kormánynak ma nincs szüksége Hen- leinre és a megszökött vezérekre, mert a lejátszódott események és különösen a fölkelés meghiúsulása legjobban mutatják, hogy a szudétanémet nép többsége a megegyezést és a nemzetiségi békét kívánja,

„Megszervezel politikai támadás...“

— A kormány nem fogja a bosszú és üldözés politikáját űzni, gondoskodnia kell azonban a tekintélyről, a törvények betartásáról, a nyugalomról és rendről. A nyugalom és rend kérdésében nem tehet koncessziókat, mert csak békében és rendben lehet biztosítani a teljes és észszerű megegyezést.

— Amikor mindnyájan ebben az időben a németekre való tekintettel beszélünk a nemzetiségi politikáról és állampolitikáról, veszélyes tévedés lenne, hogyha ennek az egy föladatnak a nagysága miatt megfeledkeznénk belpolitikai problematikánk egészéről. A valóságban sokkal többről van szó.

— A legszélesebb nyilvánosság régóta

figyeli, hogy

szélesen megalapozott kísérlet történik az

állam belpolitikai fölépítésének megbont tására.

Emlékezzünk csak a parlament néhány ülésére, amikor a német nemzetiségű képviselők hozzájárulásával egyes politikai csoportok hasonló példa szerinti rendezés követelményével léptek föl.

—< Akár rosszindulatúan, akár nem, de ezek az események azt a látszatot keltették, hogy

ebben az államban a cseheken és a kormánykoalíció szlovákjain kívül többé-ke- vésbé mindenki az állam alkotmánya és belső rendje ellen van. Odahaza nyugtalanságot akartak ezzel kelteni, a határokon kívül pedig azt a benyomást, hogy Csehszlovákia nem képes együtt tartani nemzeti és nemzetiségi részeit és ezért kétséges, hogy egyáltalában betöltheti-e állami hivatását. A csehszlovák államiság ellen megszervezett támadás volt ez és ez ma is.

A szándék, hogy belülről bontsák meg az államot, egyenesen szivén kellett, hogy találjon bennünket. A köztársaság kormánya tudta azt, hogy a több, mint liberális nemzetiségi politika dacára

némely regionális és nemzetiségi kérdések rendezetlenek maradtak.

Ebből a fölismerésből egész sor olyan kormányakció született és maga a köztársasági elnök sem késlekedett teljes hivatali és személyi tekintélyének latbavetésével, hogy ezen föladatok elvégzése mellé álljon.

—' Tehát a nemzetiségi rendezés politiká- ját kezdtük meg s ennek szilárd formát adtunk a kormányjavaslatok egész sorozatéiban. Nemrég még senki sem volt kétségben ! afelől, hogy ezek a javaslatok megbékülés- hez vezethetnek. De mialatt a kormány azon fáradozott, hogy békés utón alaposan rendezze a nemzetiségi kérdéseket, a másik oldalon névtelen akciók indultak meg, amelyek a fölbomlást célozták.

Az intrikák árnyékában

— Húszéves államjubileumunk küszöbén az intrika árnyéka követi és üldözi a köztársaságot*

Hiszen élénk emlékezetünkben él, hogy egy pillanatra a szlovákság egyrésze is megtévedt. Em- litésreméltó az is, hogy a multévi intézkedés,; amely Kárpátalja önkormányzatának első etap- ját jelentette, nemcsak jogi, de politikai szempontból is helyes volt. Kevés kivétellel Kárpátalja soha sem tévedt meg.

— Ma csak néhány szót szólok Szlovákiáról és Kárpátaljáról: csak annyit, hogy megjegyezzem, hogy a viszonyok rendezése mindkét országban jó utón halad. A nemzetiségi csoportok húszéves fejlődése után szükség van ebben az államban további lépésekre, hogy minden formális törvényes kötelék mellett Szlovákiában és Kárpátalján testvéreink belső megelégedésének összes erkölcsi biztosítékai is hozzájáruljanak a köztársaság erejéhez.

Nagy történelmi próba elült

— Mert ma és azelőtt sem volt kevesebbről s?ó, mint egy

rendszeresen vezetett politikai támadásról a csehszlovák köztársaság legfontosabb előfeltételei ellen. Hangsúlyozom, hogy nagy történelmi próba előtt állunk,

Nemcsak rétszletpro'Hémáról van sző, hanem arról, hogy necsak nemzetközi pozíciónkkal, hanem mindenekelőtt belső erőnkkel verjünk le minden olyan kísérletet, amely fenyeget bennünket és eloszlassunk minden kételyt, amely összefogásunkat gátolhatná. Nemcsak a szivek természetes egységéről van szó, hanem az ész és az erő egységéről is. Erre az egységre különösen a közeljövőben lesz szükség, amikor a legnehezebb feladatok elé kerülünk.

— Olyan nemzet vagyunk, amely annak ellenére, hogy éppen azért, hogy történelme során borzasztó Golgotán ment keresztül, nemcsak lá- zongani tanult meg, de megtanulta a sorsdöntő pillanatokban az erőkkel való gazdálkodást is. Az utóbbi időben levertük azokat a kísérleteket, amelyek meg akarták bontani a mi kapcsolatainkat barátainkkal és ezt éppen azzal értük el, hogy emberfeletti uralommal bizonyítottuk, hogy végig tudjuk gondolni az összes helyzeteket, nemcsak saját létünk szemszögéből, hanem az igazi európai szempontokból is. Soha sem felejtjük el népünk ezen időkben tanúsított rendkívüli hazafias fegyelmét és állam politikai felelősségteljességét.

A miniszterelnök beszéde végén a kormány nevében köszönetét fejezte ki a lakosságnak és további kitartásra szólította fel.

Nem népszavazás, hanem határrevizió

és a Szovjetunióhoz fűző kölcsönös segély- nvuitási meqállapodásokról. A prágai kormányt London és Páris hivatalosan tájékoztatja a két nagyhatalom nézeteiről.