Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-18 / 214. (4657.) szám
14 111 i" M"IIHM lill|i|lHIIIBiiÉÉIiÉiBÉI lilÉlH—Ifciü^llHHI ll Imi III ll III illlll— 1938 szeptember 18, vasárnap* /"KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LÜKÖ GÉZA felel. A Nemzeti Bank pénzpiaci jelentése Egy bét alatt kfizel másfél mllllárddal emelkedett a bankjegyforgalom A hiteligények kielégítése 1.6 milliárdot meghaladó összeget kivánt ■■ ■■ 5’2 százalékkal csökkent az aranyfedezet ■■ ■■ Emelkedett a nagykereskedelmi árindex PRÁGA. — A statisztikai hivatal kimutatása szerint a nagykereskedelmi árindex szeptember 1 -re az előző hónappal szemben 0.6 százalékkal 733-ról 73 7-re emelkedett. Az index emelkedését a husélelmiszerek drágulása idézte elő. Az élelmiszerindex az augusztusi 720-ról 735-re, a közös élelmiszer- és takarmányindex 708-ról 722-re emelkedett. Az ipari árindex 760-ról 754- re csökkent. Gazdasági körök a deviza- előírások reformja mellett Bizonyos gazdasági körök úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a devizaelőirásokat novellizálni kellene és utalnak arra, hogy a tőke itt-ott külföldre menekül. A sajtó is amellett foglal állást, hogy a devizaelő- irások reformra szorulnak. De egyben megállapítja, hogy naiv dolog lenne azt hinni, hogy talán a büntetések megszigorításával el lehet érni valamit. Példa erre Németország, ahol súlyos esetekben még halálbüntetést is lehet kiszabni és ennek ellenére mégis jelentős tőkét menekítenek ki. A sajtó sürgősnek tartaná az önkéntes emigráció levonási prémiumának szabályozását. PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank szeptember 15-re összeállított kimutatását ma hozták nyilvánosságra* Kommentárt az egyes tételekhez nem füzünk, ismertetjük a kimutatás adatait és közöljük a Nemzeti Banknak a kimutatáshoz kiadott külön jelentését. Ami az aktivatételeket illeti, szeptember 7-vcl szemben az aranykészlet 25 ezer koronával 2,653.1 millióra emelkedett. A külföldi követelések és valutakészletek ösz- szege 25.2 millióval 141.6 millióra, az egyéb készletek összege 40.7 millióval 199.4 millióra, az állam állam- jegyadóssága 290 ezer koronával 2,004.2 millióra csökkent. A váltótárca 410.2 millióval 2,233.8 millióra, a leszámítolt értékpapírok tétele 808.9 millióval 1,890.6 millióra, az értékpapirlombard 403.5 millióval 1,879.3 millióra emelkedett. Tehát e három tételnél a Nemzeti Bankkal szemben támasztott igény egy hét leforgása alatt 1,622.6 millió koronát tesz ki. Az egyéb aktívák tétele 33.6 millióval 846.9 millióra emelkedett. A passzivatételek közül a bankjegyforgalom 1.402,077.000 koronával 9 milliárd 607,771.894 koronára emelkedett. A zsiró- számlára 193.4 millió korona visszafizetés történt s a számla 604.9 millió koronát tesz ki. Az egyéb passzívák tétele 5.4 millióval 1,128.2 millió koronára csökkent. Az arany- fedezet a multheti 31.7 százalékról 26.5 százalékra csökkent. Hivatalos kommentár A Nemzeti Bank kimutatásához a következő jelentést adta ki: A szeptember 15-i kimutatásnak különös jelleget a csehszlovák pénzpiac utóbbi napokban megnövekedett szükségletei adnak. A bankjegyforgalom a hitelág erős emelkedése folytán 9.6 milliárd koronát ért el. A törvény által előirt arany- fedezet 26.5 százalékban nyer kimutatást. A bankjegyforgalom emelkedése a pénzintézetek és a magángazdaságok pénzkészleteinek megerősítésére irányuló tendenciáról tanúskodik. A jegybank ebben a helyzetben szükségesnek tartotta bebiztosítani a pénzintézetek mobilitását. Az e napokban rendes hitelügyletek folytán forgalomba hozott bankjegyeket, mint az a viszonyokat figyelők előtt ismeretes, vagy a közönség rejti el, vagy a pénzintézetek tartják mint mobilre- zervát. A nemzetgazdaság szempontjából nem kell tartani az árszínvonalban beálló zavaroktól. A csehszlovák pénzpiac likviditása az egész időszak alatt érintetlen maradt. A pénzszükséglet szeptember 15-én érte el csúcspontját. A Nemzeti Bank egyéb tételei az előző héttel szemben nem mutatnak lényegesebb változásokra. Az Elba-szállHási társaságok kartellje Csehszlovákia felé beszüntette a szállítást Az árut Hamburgban visszatartják Csehszlovákia kenyérmagbehora- tala sz év nyolc to&aspjáöan sas- haladta a 2,6 falié métennázfi! PRÁGA. — A statisztikai hivatal jelentése szerint augusztusban a buzabebozatal 160-495 mázsára emelkedett a tavalyi 11.073 g-ról, a rozsbehozatal pedig a mult- évi 484 q-ról 213.267 q-ra. A kukoricabehozatal a mulíévi 88.081 q-ról 74.069 q-ra csökkent, a malomi termékek behozatala pedig 2160 q-ról 3575 q-ra emelkedett. Augusztusban Romániából 138.367 q, Törökországból pedig 21.970 q búzát hoztak be. Rozsból 147.847 q-t hoztak be Szovjet- oroszországból, 63.436 q-t Magyarországból, 1351 q-t Lengyelországból, 328 q-t Ausztriából és 320 q-t Romániából, Kukoricát 31.716 q-t Romániából, 28.806 q-t Jugoszláviából és 13.544 q-t Bulgáriából hoztak be. A január-augusztusi időszakban a buza- behozata! a tavalyi 96.231 q-ról 1,167.013 q-ra, a rozsbehozatal pedig 3896 q-ról 1,507.365 q-ra emelkedett, tehát a- nyolc- hónapos időszakban a kenyérmagbehozatal 2,674.378 mázsát tett ki. A kukorica behozatala a tavalyi 514.742 q-val szemben az idén 352.778 mázsát tett ki, a malomi termékek behozatala pedig 14.475 mázsát a multévi 9780 q-val szemben. Augusztusban a buzakiviíel a tavalyi 161.655 q-ról 78 mé- termázsára, a rozskiviteí pedig 120 q-ról 50 q-ra csökkent. A kukoricakivitel a multévi 10 q-ról 39.558 q-ra emelkedett, a malomi termékek kivitele pedig a mulíévi 121.328 q-ról 21.330 q-ra csökkent. Az év első nyolc hónapjában a tavalyi 2,192.330 q búzával szemben mindössze 218.305 q-t vittek ki, a rozskivitel a multévi 834 q-val szemben 558 q-t tett ki. A malomi termékek kivitele az év nyolc hónapjában a tavalyi 476.545 q-ról 332.389 q-ra csökkent. (—) A kereskedelmi szervezetek a fogyasztási szövetkezetek létesítése ellen. A kereskedelmi szervezetek azzal a kéréssel fordultak a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy belátható időn belül intézzék el az uj fogyasztási szövetkezetek létesítésének szabályozását, mert az egyre szaporodó fogyasztási szövetkezetek a kereskedelmi vállalatokat veszélyeztetik. Kimutatják, hogy az 1929. évi 2662 szövetkezeti elárusitó- hellyel szemben ma 4561 van, tehát majdnem 100 százalékkal több. (—•) A lira árfolyamát a jövő hétre a oonto speciale utján eézközlendő 'Utalványátruházásokra 100 lira = 152.20 korona arányában állapították meg. (—) Bukarestben a szabad csehszlovák koronát ma 4.50—4.60 lejjel jegyezték a multheti 4.65—4.75 lejes jegyzéssel szemben. ' (—) Állatvásári hir. A hétfői prágai állat- vásárra 630 darab szarvasmarha, 1400 belföldi sertés és 2200 külföldi bakonysertés felhajtását jelentették be. (—) A prágai leszámítoló egyesület jelentése szerint szeptember 8-tól 15-ig kölcsönös kicserélésre 3.210.933.972.45 korona értékű váltót, csekket, utalványt és faktúrát nyújtottak be, szemben a múlt évi 2.830.778.105.45 korona értékűvel. Az év elejétől kezdve eszközölt benyújtások összege 82.750.983.854.30 koronát tett ki, ami a múlt évvel szemben 1.209.144.825.40 1 koronával kevesebb* j PRÁGA. — (Metropress.) A németországi Elba-szállitási társaságok kartellje hivatkozással a szállítási feltételek 108. §-ára bejelentette, hogy Csehszlovákia felé az Elbán beszünteti a szállítást Az említett paragrafus kimondja, hogy a szállítást be lehet szüntetni, ha azt lázadás, mozgósítás vagy háború, vagy egyéb vis major (sztrájkok, fertőzések stb.) megnehezítik vagy lehetetlenné teszik. Az említett trásaságok egyben közük, hogy tekintettel a szólütási szabályzat 113, §-ára, e zavarok idejére nem köti PRÁGA. — Az állalmi statisztikai hivatal a napokban — füzet alakjában — (XIX./1938. évfolyam 70. szám) hozta nyilvánosságra Csehszlovákia 1937. évi szőlő- és bortermelésének adatait. A közlemény, amelyet a statisztakai hivatal ezúttal „A csehszlovákiai borok vegyi összetétele“ cirnü, 1935-ben meghonosított rovaton kívül külön kartogrammal egészótett ki, őket a szállítási szerződésből eredő semminemű kötelezettség. A hamburgi speditőrök szeptember 16-án tartott ülésükön elhatározták, hogy a Csehszlovákiába irányuló küldeményeket visz- szatartják és lépésüket azzal indokolják, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a részükre utalt szállítási dijakat nem fizeti ki. A Metropress információja szerint ezek az állítások nem fedik a valóságot és hangsúlyozza, hogy Csehszlovákiából Németország felé az elbai szállítás minden korlátozás nélkül folyik. Az összes csemegeszőlőtermés 111.452 q-t tett ki, ebből 30.183 q-t (27.08 százalék) kisajtoltak. SZLOVÁKIA szőlőtermése 585.096 q-t tett ki, azaz ha-onként 47.08 q-t. A borszőlőtermés 527.757 q volt, azaz ha-onként 48.11 q. A borszőlőtermésből étkezésre 34.798 q-t (6.59 százalék) fordítottak. A csemegeszőlőtermés 57.339 g volt, azaz egy ha-on 39.35 q. A csemegeszőlőből 17 ezer 269 q-t (30.12 százalék) sajtoltak ki. KÁRPÁTALJA szőlőtermése 208.621 q volt. Hektáronként átlagban 46.29 q termett. Az össztermésből 175.070 q- volt a borszőlő, azaz ha-onként 46.69 q. A borszőlőből 9500 q-t fordítottak étkezésre (5.43 százalék). A csemegeszőlőtermés 33.551 q-t tett ki, azaz ha-oníként 44.32 q-t. Ebből 6824 q-t (20.34 százalék) sajtoltak ki. A must-és bortermés megoszlása Az egész szőlőtermésnek — tekintet nélkül arra, hogy bor- vagy csemegefajta — az egész államban 13.75 százalékát, azaz 138.390 q-t fordítottak, étkezésre s 86.25 százalékát, illetve 867.996 q-t sajtoltak ki. A nyert mustmennyiség 614.274 hl- tett ki. Egy ha-on tehát országos átlagban 26.54 hl must termett. A kiforrás után a bortermés 545,204 hl-t tett kL (hektáronként 23.56 hl). A bortermésből 21.02 százalék, azaz 114.575 hl volt a vörösbor s 78.98 százalék, azaz 430.629 hl a fehérbor. SZLOVÁKIA BORTERMÉSE: 314.737 HL Szlovákiában az egész szőlőtermésből 74.868 q-t (12.80 száza1ék) fordítottak étkezésre és 510 ezer 228 q-t (87.20 százalék) sajtoltak ki. A nvert mustmennyiség 356.340 hl (egy ha-on 28.67 hl), a kiforrott bormennyiség 314.737 hl (egy ha-on 25.33 hl). A bortermésből 60.799 hl (19.32 százalék) volt a vörösbor és 253.938 hl (80.68 százalék) a fehérbor. KÁRPÁTALJA BORTERMÉSE: 113.473 HL. Kárpátalja egész szőlőterméséből 36.227 q-t (17.36%) fordítottak étkezésre és 172.394 q-t (82.64 százalék) sajtoltak ki. összesen 126.567 hl (egy ha-on 28,08 hl) mustot nyertek, Ebből a kiforrás után 113.473 hl (egy ha- on 25.18 hl) bor lett, amelyből 14.596 hl (12.86 százalék) a vörösbor és 98.877 hl (87.14 százalék) a fehérbor. A statisztikai kimutatás a fenti adatokon kívül közli az egyes bortermelő vidékek szerint, tehát Szlovákiában a szakolcai, közéoszlová- kiai, nyugatszlovákiai, tokaji, Kárpátalján pedig a beregszászi és szerednyei szőlőtermelő vidékekre vonatkozóan a termelt borok vegyi összetételének adatait is, amelyeket itt, helyszűke miatt nem dolgozhatunk fel. (szkyz) (—) Gyönge az erdei gyümölcstermés Liptő- ban és a Szepességen. Lőcsei tudósítónk jelenti: A szepesi és liptói fa'vak lakossága az utóbbi évek folyamán igen szép jövedelemre tett nyaranként szert az erdei gyümölcsök, mint szamóca, málna, boróka, áfonya és gomba eladásából. Most e két utóbbi volna idénydkk, de nagyon gyönge úgy a gomba-, mint az áfonyatermés. Liptóban például más években az állami gomba- száritóte’ep volt a legjobb vevője ezeknek a cikkeknek s egész vasúti kocsirakományokat szállítottak ki belőlük külföldre. Ezidén olyan keveset hoznak azonban a piacra, hogy nem fi- zetődik ki a külföldre való szállítás. Az árak is ije’entősen emelkedtek, mert mig múlt évben 1 és 1.50 korona volt az áfonya kilója, addig most 2.50 és 3.50 korona. Szlovákiára esik a szőlőterület nagyobb fele A kimutatás táblázataiból megállapíthatóan Csehszlovákiában 1937-ben 1287 községben 73.206 termelő 26.010 ha-on termelt szőlőt. Egy termelőre átlag 0.36 ha esik. A 26.010 ha-ból 23.143 ha volt termő; 20.243 ha-on (87.5 százalék) borszőlőt, 2900 ha-on (12.5 százalék) pedig csemegeszőlőt termeltek. SZLOVÁKIÁBAN 798 községben 42.006 termelő 14,069 ha-on folytatott szőlőtermelést Egy termelőre átlagban 0.33 ha esik. A 14.069 ha kiterjedésű szőlő kultúrából 12.427 ha-t tett ki a termőterület, ebből 10.970 ha-on (88.3 százalék) borszőlőt, 1457 ha-on (11.7 százalék) pedig csemegeszőlőt termeltek. KÁRPÁTALJÁN 97 községben 8091 termelő Az 1,006.386 q szőlőből 793.717 q Szlovákiában és Kárpátalján termett A kimutatás az 1937. évi szőlőtermést 1 millió 6386 q-ban adja meg. Igen érdekes a ha-on- kénti átlagtermés. A legalacsonyabb Csehországban 19.59 q, a legmagasabb Szlovákiában 47.08 q, tehát Szlovákiában egy ha-on 27.49 q-val terem több, mint Csehországban. A borszőlőtermés 894.934 q-t tett ki, azaz országos átlagban 44.21 q-t ha-onként. A borfajtákból étkezésre 57.121 q-t (6.38 százalék) forditottak. Csehszlovákia szőlő- és bortermelése 1937-ben a statisztikai adatok tükrében amely Cseh- és Morvaországra, valamint Sziléziára vonatkozóan a bírósági, Szlovákiára és Kárpátaljára vonatkozóan pedig a 'közigazgatási járások szerint tünteti fel a szőlővel beültetett területek megoszlását, igen érdekes adatokat tartalmaz, amelyek minden bizonnyal az egész köztársaság 73.206 szőlőtermelőjéből 50 ezer 097-et kitevő szlovákiai és kárpátaljai szőlőtermelők érdeklődésére tarthat számot. 4599 ha-on termelt szőlőt. Egy termelőre átlagban 0.57 ha esik. Kárpátalján a 4599 ha-'ból 4507 ha a termőterület, amelyből 3750 ha-on (83.2 százalék) borszőlőt, 757 ha-on (16.8 százalék) csemegeszőlőt termeltek. Érdekes feljegyezni, hogy az egész szőlővel beültetett területnek Csehországban 0.6 százalékán, Morvaországban és Sziléziában a 75.3 százalékán, Szlovákiában pedig a 80.3 százalékán termelnek oltott fajtákat. Kitűnik a fenti adatokból az is, hogy Szlovákiában a term őterületnek 5.1 százalékkal nagyobb részén termelnek borszőlőt, mint Kárpátalján, illetve az utóbbinál 5.1 százalékkal nagyobb az össztermőterületéből a csemegeszőlő termésterülete, mint Szlovákiában.
