Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-18 / 214. (4657.) szám
12 ségek szervezete, mint tudjuk, a haladó szellemű, vallásos világnézeti tömörülések közé tartozik. Jóllehet katolikusok alapították, a szervezet mai alakjában szinte már feleke- zetközinek számit, amennyiben tagjai között protestánsok is vannak. Hogy mily nemzetpolitikai jelentősége van ennek az együttműködésnek, mutatja a debreceni kongresszus tárgysorozata is. Az előadók között egyformán szerepeltek katolikus és református lelkészek, vala-| mint a világi közírók egész serege. Ez ad kongresszus bebizonyította, hogy a dog-| matikai ellentétek nem választhatják szét;] sem politikai, sem gazdasági téren az j egymásra utalt egyházakat, sorskérdé- j seink azonosak, azokat együtt is kell megoldania a nemzet egészének, egységes összefogással. Resztvettek a kongresszus tanácskozásaiban a katolikus és a protestáns ifjúsági szervezetek mellett a Márciusi Front debreceni diáktagjai is, valamint Matolcsy Mátyás, Mester Miklós, Kerényi László, komoly szakemberek. íme, Prohászka élő szelleme aranyhidat tudott verni Debrecenben a különböző ellentétek fölött minden olyan kérdésben, amely a magyarság lét- vagy nemlét-kérdését érinti. Reménytkeltő üzenet és kötelező föladat ez számunkra is, csehszlovákiai magyaroknak. VASS LÁSZLÓ. 1938 szeptember 18, vasárnap. A Magyar Minerva szeptemberi száma Szent István és Kölcsey Ferenc emlékének hódol A Magyar Minerva legújabb, 36 oldalas szeptemberi száma a napokban jelent meg a szokott, nívós tartalommal. ,,Alba Regia történelmi kövei” címen Puszta Sándor tollából érdekes írást hoz a folyóirat a múlt évi székesfehérvári ásatásokról, amelyeknek eredményeképen csodás épségben tárultak föl a százados rétegek alól a szent király által épített bazilika körvonalai, sírjai. Major József, a fiatal irónemzedék tagja Kölcsey Ferencről ir, aki nemcsak merész kritikus és ujitó esztétikus, de harcos reformer is volt, aki mély gondokkal figyelte társadalmi és gazdasági állapotunkat. De nemcsak figyelte, hanem síkra is szállt érte és igy lett Kölcsey Ferenc az első magyar rendszeres falukutató, az elhanyagolt magyar falusi élet bajait föltáró szociográfus. Ugyancsak aktuális problémával foglalkozik Farkas István, aki ,,A magyar tanítóság és a SzMKE” címen a magyar tanítóság bevonását sürgeti a SzMKE munkájába és azt a reményét fejezi ki, hogy ebben az esetben a SzMKE újabb két-három év alatt legalább húszezer tagot tarthat nyilván, közülük 19.000 olyan tagot, aki nem társadalmi kötelezettségnek, hanem szívügynek tartja a SzMKE-tagságot. A szorosan vett szépirodalmi részből messze kimagaslik Mécs László klasszikus szépségű ,,Siratófal” cimü verse, amelyet a karácsony előtt ,.Beleszólok” címen megjelenő Mécs-verskötet egyik legszebb költe-, ményének tarthatunk. Mécs Lászlón kívül Emil Boleslav Lukácstól, Puszta Sándortól és Reményi Józseftől, valamint Weöres Sándortól találunk még szép költeményeket. Regényrészlettel Bel-; lyei László szerepel, akinek uj regényéből; már a Magyar írás és a Szlovákiai Magyar j Kölcsey Ferenc világnézete (Kornis Gyula könyve, Franklin-kiadás, Budapest, 1938.) Félszáz éve, hogy megjelent Kölcsey minden munkáinak gyűjteményes kiadása, azóta ott porosodott a könyvtárakban, észrevétlenül a Nagy Mü, a Himnusz sugárzó fénypompájában. A csekei félszemü aszkéta halálának centennáriumi évében a tudós professzor, Kornis Gyula érdeme, hogy kibontotta a múlt századelő homályából Kölcsey alakját, megfejtve a titkot, ami annyira egészbe fogta a nagy gondolkodónak oly bonyolult lelki képét. Nem a filológus szemével vizsgál Kornis Gyula, hanem a nemzetnevelő éber tekintetével veszi szemügyre azt a szellemi struktúrát, amely Kölcseyt a müveiben megnyilvánuló elvi látásra képesítette: hogyan tükrözi rá sokrétű énjét a költőfilozófus és politikus a körülötte zajló világra, emberekre és miként bocsátja át lelkének szűrőin a külső világ sugarait? A könyv három fejezetében megkapjuk a gondolkodó, a politikus és az örökké időszerű nemzetnevelő mesterien megrajzolt arcképét. Sok uj vonást fedezünk fel már az elsőnél, mikor a szerző bemutatja a 19. század ahisztórikus levegőjében oly kitünően tájékozódó Kölcseyt, aki a történettudomány ismeretelméletének modern kérdéseit meglepő újszerűséggel boncolgatta. Mikor Kölcsey a történeti adatok egymás hegyibe- hátába gyűjtése mellett sürgeti az eseményeket mozgató szellem megvilágítását is, már előhirnöke a modern történetírás mai programjának: a szellemtörténetnek. Különösen fölfigyelhet a mai kor embere Köl- cseyre ott is, mikor remek történeti-filozófiai tanulmányaiban kifejti, hogy idegen államéleti és társadalmi formák és reformok nem ültethetők át egyszeriben egyik országból a másikba, mert mindegyiknek megvan a maga sajátos történelmi fejlődése és hagyományos társadalmi szerkezete. Kölcsey a társadalom formálását célzó gyakorlati politikai tevékenységben minden ismeret kútfejének a tapasztalást tekinti. Ezt a módszert maga is kipróbálta, mint az első magyar falukutató, mikor a szenvedő szatmári adózó nép nyomorát, gazdasági el- esettségét a helyszínén tanulmányozta meglepő bátorsággal. Ma is sok-sok megállapítása fájó időszerűséggel hangzik felénk. A szólásszabadság, sajtószabadság és vallás- szabadság, a nyugati liberalizmus és demokrácia, a nemzeti nyelvnek a közéletben és iskolákban való uralma: ezek az eszmények Kölcsey harmonikus világnézetéből folynak, bennük látta a magyarság és az emberiség megjavulásának és egészséges haladásának legfőbb biztosítékát. Ugyan már abban a korban is baj volt a liberalizmus helytelen alkalmazásával, Kölcsey gyakran tiltakozott is azok ellen, akik nem a társadalom egészét tekintették szemük előtt a közügyek tárgyalásánál. A csekei bölcs világnézetének középpontjában maga a nemzet van: annak sorába kell felemelni, az elesett néprétegeket is, mert csak igy egységesen maradhat fenn a magyarság. Kornis Gyula szintetikus látású könyve nyomán a teljes Kölcseyt látjuk magunk előtt, a példaadó egyéniséget, a nemes cselekvésre, sorsunk bölcs művelésére buzdító nagy nemzetnevelot. .C-ss), írók Antológiájának negyedik kötete is közölt részleteket. Marék Antal a Hortobágy- ról ad színes hangulatképet, mig Kristály István „Áldott rögök” címen tovább folytatja egyre érdekesebbé váló faluregényét. Farkas Geiza Nagy Lajosnak ,,A falu álarca” cimü, nagy föltünést keltő könyvét méltatja. Tamás Lajos tovább folytatja a Toldy Kör történetének ismertetését. A kritikai rovatban Weöres Sándor Kocsis László legújabb kötetét méltatja, aki nagyon értékes tagja a Katolikus költők pleiadéjának: Mécs László, Sik Sándor, Harsányi Lajos és Székely László mellett áll. Érdekes, mint mindig, Petneházy Ferenc szlovák folyóiratszemléje, amelynek kapcsán érdekesen ismerteti J. Honzának a szlovákiai szobrászatról szóló Írását, amelyben leszögezi, hogy. a mostanában fölállítandó 40 szobor közül alig néhány érdemli meg a szobor nevet. A tartalmas számhoz a folyóirat egy Köl- csey-levelezőlgpot is mellékelt, amelyet a SzMKE pozsonyi szervezete adott ki a költő halálának százados évfordulója alkalmából. ★ A havonkint megjelenő folyóirat ára egész évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, amely bélyegekben is beküldhető a ki- adóhivatal (Pozsony, Segner-ucca 3) címére, ahonnan kívánságra készséggel szolgálnak ajándékkönyvjegyzékkel és csekklappal is. Uj, egészéves előfizetők 3 korona 60 fillér postaköltség fejében 20 könyv közül választandó értékes ajándékkönyvet kapnak. Egyes számok 3 koronáért Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József-könyv- kereskedésben, valamint Weiss M. ujságüz- letében kaphatók. (*) Magyar írók novellái franciául. Budapestről jelentik: A „GAZETTE DE HONGRIE VII. QUELQUES NOUVELLES HONGROISES" cimü novella-kötete e napokban megjelent. A gazdag tartalmat Zilahy L., Zsolt B., Székely T., Somlyó Z., Simor M., Nyirő J., Nagy M., Kosztolányi D., Kuncz A.. Kárpáti A., Herczeg F., Heltai J., Hegedűs S., Oláh Gy„ Gelléri A. E., Berde M., válogatott novellái adják.. A szlovákiai irodalmat ÁSGÚTHY ERZSÉBET képviseli. (*) A „Lovagias ügy" Prágában. Mint már jelentettük, a prágai Urania német filmszínház szeptember 21., 22. és 23-án délután 6 és este K9 órai előadásokban színre hozza a „Lovagias ügy“-et, Hunyady Sándor kitűnő filmkomédiáját. A főszereplő Kabos Gyulán kívül a darabban Perczel Zita, Gombaszögi Ella, Sziklay Szeréna, Rádai Imre, Gőzön Gyula, Mály Gerő, Salamon Béla, Ihász Aladár, stb. játszók a vezető szerepeket. A magyar filmgyártás egyik legjobban sikerült darabja a „Lovagias ügy”, amely a színpadon is nagy sikert aratott érdekes cselekménye és nagyszerű humora által, amik a filmtechnika hatékonyabb eszközei révén fokozottabban jutnak kifejezésre. Az érdekes magyar filmre felhívjuk a prágai magyarok figyelmét. (*) Szeptember 28-án kezdődik az érsekujvári színházi szezon. Tudósítónk jelenti: A Földes-társulat őszi évadja szeptember 28-án, szerdán este kezdődik meg. A társulat összetételéről egyelőre nem közöltek semmit a sajtóval. A megnyitó előadáson Simor Miklós és Ásguthy Erzsébet „Gázmérgezés a Domb-uccában” cimü drámáját játsszák. Az operett-társulat a Huszárparádé cimü operettben mutatkozik be. A klasszikus ciklus első előadásaként Moliere „Képzelt beteg'‘-ének előadását hirdetik. (*) A régi selmeei főiskola filmen. Amint már jelentettük, az egyik budapesti filmgyárban most forgatják a Leányvári boszorkány cimü filmet, amelynek meséje nagyrészt a régi Selmecen játszódik le. A próbákon hatalmas hordókat töltöttek meg bort helyettesítő festett vízzel és azután a régi selmeei főiskola festői diákegyenruhájába öltöztetett statiszták, élükön Hámory Imrével, aki az uj magyar film férfi főszerepét játssza, végig görgették a hordókat azokon a kis girbe-gurba, tipikusan Selmecbányái stílusban épült házacskákkal telt uccákon, amelyekkel a filmgyár udvarát népesítették be. Az egyik ház előtt megállóit a menet, amelyet állandóan felvevőgép kisért és ott beverték a hordók oldalát, hogy a bor kiömöljön és vé- gigzuduljon az uccákon. A „borhalálon" kívül egész sereg más érdekes diákszokást is felvett a filmen a producer, Lévay Béla, aki maga is selmeei diák volt. 1 (*) Meghívó. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság október 2-án, délután 2 órai kezdettel rendikivüli közgyűlésit tart. Amennyiben a jelzett időpontban a közgyűlés a tagok számára való tekintettel nem határozatképes, az egy órával később megnyitandó gyűlés a tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Tárgysor: I. elnöki megnyitó. II. Elnök, főpénztáros és két be- csületbirósági tag választása. A tudományos osztályi titkár megválasztásának tudomásulvétele. III. Kölcsön felvétele. IV. Alapszabály- változtatás. V. Esetleges indítványok. Kérjük a t. tagok teljes számú megjelenését! (*) Kötelező az éghetetlen film Franciaországban. A francia kormány már a háború előtt törvényben rendelte el, hogy a filmkópiákat éghetetlen celluloid- ] anyagra kell másolni, a rendelet végrehajtására azonban csak most került sor. A jövő évtől kezdve csak olyan flim kerülhet előadásra Franciaországban, ami éghetetlen anyagból készül s addig is az u. n. startszalagnak, a film elejének legalább hat méteres éghetetlen anyagból kell készülnie. (*) D’Annunzio „Adriai tragédiájának szabadtéri előadása Velencében. Az olasz Dopolavoro rendezésében nagy sikerrel adták elő négyezer főnyi néző- közönség előtt a félévvel ezelőtt meghalt nagy olasz költő, D’Annunzio „La Nave", A hajó cimü darabját, amelyet a szerző „Adriai tragédiádnak nevezett s benne a régi Olaszország tengerészeti múltját dicsőíti. A darab a Krisztus születése utáni 552. esztendőben játszik és színhelye az egyik lagúna. A darab mostani előadásának színhelyéül a költő elgondolásának megfelelően a Lido bejáratánál fekvő San Pietro di Castello szigetet választották. Az érdekes előadásnak ötszáz szereplője van és a ,,hajó“-t, amelyet a költő jelképesen „Totus Mundus“-nak, az Egész Világnak nevez, az előadás közben, a prológus és a harmadik „epizód" közben építik meg s bocsátják vízre. (*) Engedélyezték a magyarnyelvű moziplakátokat Kolozsvárott. A kolozsvári mozgóképszínházak tulajdonosaival csütörtökön közölték, hogy mostantól kezdve engedélyezik a filmeket ismertető, magyarnyelvű falragaszok és röpcédulák terjesztését Mint ismeretés, eddig nemcsak a filmek magyarnyelvű feliratai voltak betiltva, de tilos volt a filmek címének magyarnyelvű falragaszok vagy röpcédulák utján való hirdetése is. Magyar szülők tömörüljetek a szülői társulatokban! (* *) A „Korunk Szava" emlékszáma Széchenyi Györgyről. „A monoki Széchenyi-kastély — a monok! Kossuth4curia“ címmel közöl a Korunk Szava szeptember 15-iki száma megragadó emlékezést Széchenyi Györgyről a lap felelős szerkesztőjének, Katona Jenőnek tollából. A rendkívül tartalmas számból kiemelkedik Georges Hourdin értekezése II. Szilveszter pápáról, Fried- rich Muckermann kiváló jezsuita iró levele a Vatikánból és Gino Lorenz történeti tanulmánya a firenzei céhek és munkások életéről. Széchenyi György gróf nemes alakjáról ebben a számban Gogolák Lajos és Kern Aurél emlékeznek meg. A Korunk Szava érdekes beszélgetést közöl Co- lijn miniszterelnökkel Németalföld megvédelme- zéséről, Chesterton egy nagyjelentőségű értekezését a magántulajdon intézményéről és Erdélyi József két politikai versét. Horváth Béla „Mái megint egyesültek" címmel ir a magyarországi szélsőjobboldalról szatírát. Simándi Béla a tüdővész elleni küzdelemről emlékezik meg. Dsiaa Elemér pedig Jugoszláviai úti emlékeit adja közre. Az Idő sodra rovat a kaposvári beszédről, a katolikus rádió felállításának kérdéséről és a bajor püspökök pásztorleveléről emlékezik meg, méltatja Salazar munkásságát s kitér a magyar napi- és folyóiratsajtó némely visszásságára. Gogolák Lajos külpolitikai cikke a balti helyzetről. Könyvrovat és szerkesztői üzenetek egészítik ki a rendkívül gazdag számot. (*) Shaw nyolcvankettedik születésnapja. Bemard Shaw, a világhírű színpadi iró most töltötte be 82-ik születésnapját. A jubiláns az üdvözlésére összegyűlt újságíróknak és előkelőségeknek felesége utján goromba rövidséggel azt üzentette, hogy ezen a napon inkább illene részvétnyilatkozatokat küldeni, mint gratulációkat. Shawné még hozzátette, hogy férje felépült ugyan betegségéből, de teljes nyugalomra van szüksége. így aztán minden nyilvános ünneplés elmaradt. ('*) Reinhardt amerikai állampolgár. Reinhardt Miksa, a kiváló egykori bécsi szinházrendező, megkapta amerikai állampolgárságát. E napokban Los Angelesbe érkezett és megkezdte a Faust szabadtéri játék rendezését. (*) Árverezik a berlini Lessing-szinházat. ötven évvel ezelőtt, 1888 őszén nyílt meg a berlini Lessing- Theater, amely csakhamar a német főváros egyik legelőkelőbb, irodalmi színvonalon álló színháza lett és az is maradt évitizedeken keresztül. A berlini törvényszék most szeptember 24-ére bírói árverést tűzött ki a színházra. (*) Oroszlánszívű Richárd ellenfele. Az angol történelem egyik kimagasló alakja Oroszlánszívű Richárd, aki felvette a harcot az Anglia északi részén élő szászokkal és és meg akarta hódítani a normannok [ részére az egész szigetbirodalmat. A XII. és XIII. században folytak ezek a harcok a normannok és a szászok között és a szászok vezére Sir Robin of Locksley lovag volt, aki később a sherwoodi erdőbe rejtőzött el híveivel és onnan csapott le a ormann nemesekre, akiket leöldösött, kirabolt és a zsákmányt a szegény skót nép között osztotta el. így vált Robin Hood a skót népballadák legendás hősévé, sőt most már filmhőssé is avanzsált. Kertész Mihály, a világhírű magyar rendező hatalmas szinesfilmet készitett Robin Hood kalandjai címmel a legendák hőséről és ebben a címszerepet Erről Flynn, a népszerű hollywoodi filmszínész alakítja. (*) Az UJ IDŐK legújabb száma. A legújabb statisztikák szerint a betegségek között újabban ijesztő mértékben tört előre az idegbaj. Érthető ez a mai, gondoktól és izgalmaktól súlyos életben, érthető, de elkerülhető és megelőzhető. Különben is sokan összetévesztik az idegbajt az idegességnek többé vagy kevésbé súlyos tüneteivel. Erről a kérdésről közöl rendkívül érdekes és hasznos cikket az Uj Idők legújabb száma a kérdés egyik legkiválóbb szakértőjétől. A magyar uricsaládok legnépszerűbb szépirodalmi hetilapjának ez a száma is bővelkedik irodalmi értékű elbeszélésekben, költeményekben és cikkekben. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még Barabás Gyula, Te- re6esényi György, Dánielné Lengyel Laura, Matolcsy Andor és Sásdi Sándor elbeszéléseit, Harsányi Gréte mulatságos és hasznos őszi levelét, dr. Fuszek Rudolfnak; Libéria magyarszárma- zásu egészségügyi miniszterének lebilincselően érdekes cikkét a néger államról, továbbá Komjáthy Aladár és Babay József költeményeit. Harsányi Zsolt és vitéz Somogyváry Gyula nagysikerű regényeinek uj folytatásait közli ez a szám, amelyet a művészi és aktuális képek, a vidám Ceruzajegyzetek, a népszerű szerkesztői üzenetek s a többi hasznos rovat tesz teljessé. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest VI., Andrássy-ut 16.) Előfizetési dija Csehszlovákiában negyedévre 40 korona, egyes szám ára 3 korona 50 fillér. Előfizetni lehet a No vitásnál, Pozsony, Hosszu-u. A fnmoMfi tudóik utuseta: ÁTLÓN: A párviadal. (Lil Dagover.) ALFA: Bűnös szenvedély. LUX: Ugrás a sötétbe. (Cseh film.) METROPOL: A kölcsönkért kastély. (Magyar film.) URÁNIA: Raszkolnikov. (Lorre Péter.) TÁTRA: Négy nyugtalan lány. (Nagy Kató.) AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA* PASSAGE MOZI Szept. 16—17—18: Rácsnélküll börtön. Prá^ gával egyidejűleg országos premier. Szept. 19—20: Gyerekek rendelésre. Nagysl-* kerü belföldi vigjátéksláger. RÁDIÓ MOZI Szept. 16—17—18: Karthágó pusztulása. Szept 19—20: A fekete arany. Szereplői Iréné Dunn és Dorothy Lamour. Szept. 21—22: Irén tanára. Nagysikerű . belföldi film a diákéletből
