Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-18 / 214. (4657.) szám
4 TO^GMA^A<AAR-HTRMP 1938 szeptember 18, vasárnap. A megváltozott magyar iskola Irta: Vass László Az Uj Szellem szeptember 15.-I számából vesszük át e tanulmányt. Az uj tantervvel mélyreható átalakulás indult meg a magyarországi iskolai oktatás egész vonalán. Klebelsberg emlékezetes, inkább külső reformjai óta a középiskolai kérdés állandó kísérletezések között vívódott, de most, ugylát- szik, döntő fordulathoz érkezett. Az uj iskolatípusok bevezetése mellett különösen nagy pedagógiai és társadalmi jelentősége van a tanterv és a tananyag felfrissítésének, sőt sok esetben: egész uj alapokra való helyezésének. A régi, főként germán hatások alatt keletkezett iskolarendszer ódon falait most friss, egészséges áramlatok járják át, telítve a sajátos magyar t u d a t-ból fakadó eszmék éltető tartalmával, megérezve és mintegy előre jelezve a magyarság életútjának elkövetkezendő, különösen a népi rétegeket érmtő állomásait. A gróf Teleki, Pál közoktatásügyi miniszter 1938 május 25-én kelt 109.646—1938. IX. számú rendeletével kiadott uj magyar tanterv és annak terjedelmes utasításai minden izükben a magyar lólekfor- málás célját kívánják szolgálni. Uj közfelfogás,! gyökeresen uj társadalmi szemlélet és egy olyan magyar nemzeti műveltség kialakításának nyit j széles utat ez a tanterv, amely nagy vonalai- í bán az egyetemes európai kultúra életébe be- \ illesztett magyarságtudomány nemzetismereti el-3 vein alapul. ' Az uj magyarországi középiskolai nevelés gerince: a nemzetismeret. Külön is megnevezi a rendelet azokat a tantárgyakat, amelyek központi szerepet kapnak ebben a népi-nemzeti nevelésben. Ilyen nemzeti tárgyak: a magyar nyelv, az irodalom és művészet, a történelem, I az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségei- jj nek ismerete, a föld- és néprajz s — bizonyos 1 mértékig — a magyar művelődés történetében | alapvető szerepet betöltő latin nyelv. Hogy mit a jelentenek ezek a sajátos magyar tuda t-ot 3 alakitó „nemzeti tantárgyak", csak akkor értjük.' meg, ha összehasonlítjuk a régi középiskola sok tekintetben hiányos, nagyrészt idegen szellemű módszereivel. A megkövesedett stilisztika-reto- rika-póétika ósdi lomtára már eleve eltompitot- ta a magyar irodalom megismeréséhez szükséges érzéket, hiányos kép alakult ki a világiro- J alomról is, a régi tanterv nem tudta szerve-! sen beilleszteni irodalmunkat a világhálózatba, p A történelmi tanítás terén régebben a világtör- * ténelem úgyszólván a német-római birodalom8 körül forgó európai történetre szűkült, a föld-1 rajz megfeledkezett a tájak közt élő emberről s a latin nyelv: szélesre szabott anyagában isi figyelmen kívül hagyta a magyarországi latin ^ irodalom európai hírű termékeit. Az uj magyar í középiskolai reform nagymértékben igyekszik J e hiányokat kiküszöbölni és némelyik tantárgynál már szinte forradalmi újítást vezet be. így például a magyar irodalom oktatási anyagából kizárja a ma már formai értékében is csökkent retorikát, stilisztikát és poétikát s helyettük a s négy felső osztályban modern értelemben vett irodalomismeretet és eleven irodalomtörténetet | illeszt be, az alsó osztályokban pedig alaposabb | előkészület folyik — bőséges olvasmányok ut- 9 ián — az irodalom megértésére. Az olvasmány 1 többé nem dogmatikus szabályrendszerek példa- 3 tára lesz, hanem ezentúl az elméleti tanulságo- B kát az olvasmányokból vonják le. A formaliz- 9 must az uj őktatás mindenütt kerülni óhajtja. Például a középiskola VI. osztályában az oktatás az irodalmi mii és általában az irodalom sajátos életét boncolja, itt tehát az ismeret- anyag nemcsupán irodalom-esztétikai, hanem irodalomszociológiai is. Az uj szellemű lélekfor- tnálás célja, mint a tantervet előíró rendelet, igen jellemzően kifejti: a népi közösségtudat állandó növelése. „Tudnunk kell, — magyarázza tovább a rendelet, — hogy a város és a falu 9 között a magyar életben óriási a távolság. Nevelői ráhatásunk igyekezzék a távolság csökkentésére s a két életmód értékeinek egymáshoz való közelítésére. Céltudatos munkával faragjuk le azt a fölényt, mely főképpen a nagyvárosi gyermekekben él és a magyar paraszt életét az olcsó humor szemüvegén át nézi" Minden osztálynak kijelöli az uj tanterv a maga Iélekformáló ideáljait, igy a negyedik osztályban az eddiginél még nagyobb jelentőséget tulajdonit a ,,Toldi"-nak. Toldi Miklós több, mint egyéni élet eszményi megtestesítője: nemzetünk sorsának szimbóluma! „Ember és magyar ő a legéletszerübben, — magyarázza az uj tanterv. — A Toldi magyar világa köré csoI portositjuk a magyar életismeret egyetemes nevelő erőit is. A Toldi világa történeti ugyan, de minden pontja alkalmas arra, hogy kitekinthessünk belőle a ma felé. Toldi a falusi szülőházból indul el és*járja végig az életet: lélekben ilyen vándorlásra köteles minden magyar ifjú, ha valamikor nemzetünk életében hasznosan cselekvőn meg akarja állni a helyét. Ezt az | életet, mai állapotát, múltját és különféle for- f máinak értékét, szépségét, de hiányosságait is jj ismernie kell." | Az uj tanterv szerint a középiskolai nemzet- nevelésnek a gyermeki lelket a nemzeti sors- . közösség felé kell irányítania és észre kell vétetnie az ifjúsággal, hogy „sorsunk hullámzó menetű, voltak és lehetnek még magaslati pontjai, de sok a tragikus mélypont is, és ezekből csak a mindenkire kötelező felelősségtudat és j önfeláldozás emelhet ki bennünket". A múlt tö- : kéletesebb megértése és jelenünkkel való összekapcsolása egyik igen lényeges feladata az uj iskolának. Folytonosan azon kell lennie a tanárnak, hogy a tanuló állandóan láthassa maga előtt a magyar lélék megnyilvánulásának történeti folyamatát és ki kell küszöbölni azt a szemléletet, mely a múltban nem lát mást, csak „or- 1 mótlan botorkál ást". „Nem múzeumi tárgyakat rendezgetünk tehát, hanem a változó és fejlődő szellemi élettel ismerkedünk. Nézzenek tanítványaink a magyar régiségre úgy, ahogyan gyermekkori fényképünkre nézünk: más az arc, mégis a miénk..." A magyarság szellemi küzdelmeinek legiláthatcfcb jelképeit, a régi magyar irósorscíkat állítja 'az uj tanterv az irodalmi oktatás központjába. így többek közt Ba-j lassa Bálint, Pázmánv, Szenczi Molnár, Apácai Csere, Zrínyi, Mikes, Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, Katona József, Széchenyi,* Óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosice © 3 Üveg — popcellán — villany csillárok! uiiimiiiHnnmimiimumiiiiimiiiiimiiiHiíiiniiiminiiinminiiiinnii^nniiiiíiiiiiinniniíDmiiiimiiimiiiiiimiiiiiiiimniiiKiiiw Modern képkeretezés, üvegezés | Telefon 2423 Alapítva 1833 Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös és más irói nagyságok küzdelmes sorsa és európai értékű munkássága Jut előtérbe az uj magyar középiskolai nevelésnél. Különösen hangsúlyozza az uj tanterv a nyolcadik osztályban a legutóbbi száz esztendő magyar szellemi életének mélyebb megismerését: „A századvég és a mi századunk elejének irodalma éreztesse meg — írja elő a rendelet —, mit jelent az, ha nemzetünk válságba kerül. Irodalmunk ekkori legértékesebb alkotásai hü kifejezői a politikai és erkölcsi bizonytalanságnak s még legkiegyensúlyozottabb lelkületű Íróinkon is észrevehető a kétséges jövő árnyéka. Éljék át tanítványaink lelki megrendüléssel, hogy nemzetünket megérintette a ha’ál keze. Isteni csodával életben maradtunk, a halál közelsége pedig nagy tanulságokat rejt magában: eljuttatott most is, mint már nem egy csapás után, nemzetünk sorsának tisztultabb látásához, az elmulasztottak pótlásának akaratáig, az egyéni és közösségi megújhodás vágyáig. Hogy a ho- tná'yos vágyak és akarások valósággá legyenek, ez éppen az iskolából az életbe 'kilépő ifjúság föladata." Mintha napjaink irodalmának, íz ifjú magyar irói nemzedék é'ő lelkiismereíe és sürgős követelései kaptak volna itt hivatalos ceretet az uj nemzetneve1 és iskolai tantervében. A felső osztály tanterve különben már magában ’oglalja a modern magyar irodalom főbb ál’o- násait is: Ady, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi, Móricz Zsigmond és mások gazdag nemAferdeforony árnyékában Irta: Duka Zó'yomi Norbert PISA* — A pisai ferdetornyot mindenki ismeri. Ha nem is látta a valóságban, legalább olcsó reprodukciókon keresztül szívódott be agysejtjeibe és mindenki szorongva olvassa olyankor az újságokban fölbukkanó híradásokat, vájjon meddig bírja még el véletlen torzszülöttségének a terhét (egyenesre akarták építeni — ma is látszik a legalsó oszlopsor arányain —, de talajsüllyedés következtében elferdült s ez szörnyen megtetszett Galileinek, aki igy alkalmas terepet talált szabadesési kísérleteire s erre úgy hagyták. Akkoriban még nem gondoltak a szájtátó amerikai utazókra, Grieben és Bae- decker hálás világára.) Azt már kevesebben tudják, hogy máshol is vannak ferde tornyok, mint például Bolognában, ahol az Asi- nelli hórihorgas törzse takarja be a mellette kuksoló zömök Garisenda tornyát Azt végül nagyon kevesen tudják, hogy a mai Pisának s a régi Pisának és a mai olasz népnek és a régi polgárságnak vajmi kevés köze van a ferdetoronyhoz. Talán nem is a ferdetoronyhoz, mint tárgyhoz, mint egy mérnöki baklövés torzszülöttjéhez, mert hisz a bizarr épületet pisaiak építették, százszázalékos pisaiak, akik nem voltak még olaszok, csak tisztán és szeplőtlenül pisaiak. Szaracénverő, büszke kereskedők és katonák, egy öncélú város öncélú polgárai. De semmiesetre sincsen a toronynak köze ahhoz a lelkiséghez, mely az egész világon a ferdetorony sziluettjén keresztül látja és becsüli meg Pisát. Amíg Pisa nagy volt és kalmárai messze földön csengő arannyal és véres karddal vásárolták a dicsőséget, a ferdetorony szégyenfolt volt. Egy építési tévedés többé már ki nem javítható tanujele, költséges kisiklás, melynek kipótlására már nem volt meg a kétszeres pénzfedezet. Arra volt jó, hegy a nép szemében bolondos ősz tudós ^alilei fehér golyócskákat dobáljon le a uugró párkányról, miközben furcsa táblákat és érclapokat szemlélt. A gazdag és hatalmas Pisa, a középkori öncélú város lelke a ferdetorony két szomszédjában tündökölt. A hatalmas dómban, Andrea dél Sarto festményeiben és a túlméretezett keresztelőtemplomban, a kupolás és hármas egymásfölé került oszlopsorból emelt Battisteroban. Ekkor megtehette a forgalmas kikötőjén át | a Földközi tenger legtávolibb zugaiba kiszi-1 várgó város, hogy a rómaiaknál nagyobb j Battisterot építsen s templomát díszesebbé, tegye, mint a nálánál nagyobb Genova. Ek-3 kor verték meg hajói a szaracén gályákat j Salernónál és ekkor özönlöttek a tudósok a ^ város falai közé, hogy a messze földön hir- i neves egyetem dicsőségét szaporítsák. Az- jj óta katonai balsikerek fosztották meg terű- jj leti gazdagságától s hűtlen lett hozzá régi j bőkezű szerelmese is, amennyi olasz város j hatalmának a gyámja: a tenger. Néhány év-! század folyamán a habok hét kilométerrel 1 vonultak kifelé s ma Pisa szárazföldi város, f A kapitalizmus dübörgő léptekkel rohant el , fölötte, itt-ott kiejtett szekeréből egy-egyj gyárat. Pisának még villamosa is van s egy! külön helyiérdekű vasútja, amelynek egy nagykéményü dübörgő szörnyeteg — a kas- seli müvek 1883-ból származó mozdonya -— a főbüszkesége. Egyébként az uj idők tempója nem nagyon bántotta a várost. Pisa jellegzetes kisváros. Annyira kisváros, hogy Milánón kívül, az olasz élet nagystílű panorámáján kívül csak itt szeretnék hosszan és figyelőn lakni. Hétkor reggeli még mélyen alszik. Néhány hátizsákos, kof- feres idegen száll le a vonatról és térképet böngészve indul el a ferdetorony keresésére. A sajtreklámokon a ferdetorony díszeleg, a pályaudvar köré sereglett hotelok a' ferdetorony kedvéért idesiető turistákat várják s az utmenti kioszkok a ferdetoronyt kinálgatják. Papírból és agyagból kifestve és fehéren fából és gyöngyökből fülbevalónak és nadrággombnak. Ó minden helyek halhatatlan giccskultusza! Olaszország gyönyörű talajod! A nápolyi múzeumban láttam az oszk lakosok sótartóit madár és ember alakjában, akinek a hasából pereg ki a fehér por, Rómában kis Trajánus-oszlopokkal lehet a noteszbe jegyzeteket írni és Velencében a levélnyomó is gondola-alakú. Pisa a ferdetoronyé. Sokszor gondolkodtam el, vájjon a buzgó giccsgyárosok és terjesztők! olyan primitívnek tartják a külföldi „barba-l rőt”, vagy önmaguk hisznek-e a giccs szép-l ségében? Sajno.s, az utóbbit kell vallanom.! A müveit Nyugat s elsősorban déli részei a civilizációban vezetnek, a gépek, eszközök és külső értékek gazdag sokféleségében, de a kultúra, a lélek alkotó szépsége a kiválasztott rétegeké. Egy finn iró sem irta meg a Divina Comediát és egy svéd építész sem épített Szent Péter-templomot. De a legutolsó finn paraszt is műveltebb, kulturáltabb, mint Nápoly gazdag giccsgyárosai. Ha végigmegyünk a kisváros csöndes szűk uccáin a hozzánk hasonlóan ébredő kaszárnya mellett, az álmodó egyetem nyomán egy óriási füves térségre jutunk. Olyan, mint a kisvárosok mulatómezőnye, ahol ünnepkor hajóhinták állnak. Középen a dóm emelkedik. Szép, de proccos. mint egy buton egy uj-gazdag fülében. A Battis- tero nagy esztétikai élvezet. Pedig meg vagyok győződve, a térség jobbsarkában idét- lenkedő ferdetornyot sokkal többen veszik észre, mint a dómot —■ a hivalkodó szépséget —- és a Battisterot — a fejlődés és ízlés ékszerszekrénykéjét. Miért látogatnak a ferdetorony kedvéért Pisába? Miért tették meg érdemtelenül a kisváros cimjegyének? Nem tudom, s az sem oszlatja el problémámat, hogy magam ezer Baedecker-előd nyomában alája siettem. A ferdetorony árnyékában óriási méretű, mélységesen fekete szörny ül. A szenzáció, az óriásgiccs sárkánya, mely nagyobb hatalom, mint a kultúra, a belső érték, a lélek. A Battistero végkép eltűnik sötét árnyékában. „Vegyetek ferde- tornyot fából, agyaoból, fehéren-feketén, vegyetek ferdetornyot!” Pártszervezetem!!, egyesületeink, testülteink figyelmébe! Értesítjük összes pártszervezeteinket, továbbá a magyar egyesületeket, testületeket stb., hogy tagjaik részére rendkívül kedvezményes áron szerezhetik be — csoportos megrendelés által — a gázálarcot az Egyesült Magyar Párt központja .[Pozsony, Ventur-u. 15. sz., I. em.) utján. Nyomatékosan felkérjük szervezeteinket és egyesületeinket, testületeinket, hogy ez ügyben hozzánk forduljanak. Rendelési iveket készséggel küldünk. Az Egyesült Magyar Párt pozsonyi központja. íz-euieveiu inunkéul, vai-dimnc eioirja a viiciyzu esszéirodalom legjobb termékeinek a megismerését. És végig a többi „nemzeti tantárgy" anyagában is hasonlóan nagyszabású, gyökeresen magyar szellemű megújhodást jelez a középiskolai reform. Igen jelentős szerepet kap a néprajz minden nemzeti tantárgyban, mert amint Teleki közoktatásügyi miniszter is kifejtette egyik beszédében: a marna hagyományait elvesztő magyar középosztály csakis az ősi néphagyományokból meríthet erőt a fennmaradáshoz és a továbbfejlődéshez. És mi csehsz’ovákiai magyarok, külön is nagy örömmel köszöntjük az uj középiskolai reformot, amely már előírja az utódállamokban élő magyarság szellemi és gazdasági áetének bővebb ismertetését, kiterjesztve az anyaországi diák állandó figyelmét az egyetmes magyar élet messzibb horizontjaira is. Uj élet, juj etikai magatartás, egészségesebb társadámi szemlélet magvait hinti el a mai magyar középiskolai reform a magyar ifjúság le'kében. Az iskolai műveltség közelebb jut a magyar sors ősi 'gyökereihez és az ifjúság most már könnyebben megtalálhatja a közvetlen utat népe felé. A világszerte válságokká1 vívódó nevelés mai zűrzavaros korszakában boldog híradást jelent szádunkra ez az uj középiskolai reform, boldog és büszke híradást arról, hogy a magyar lélek hosz- szu, idegenben va'ó bolyaása után végre hazatérőben van. Az ébredező népi rétegeikben ma- gárata’ál, hogy a jelképes magyar irósorsok delejes érintésére újra örök emberi magasságok felé szárnyaljon.
