Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-11 / 208. (4651.) szám

'KWGM-MAG^AR-miaiAP 1938 szeptember lj, vasárnap. 15 ■ Kétszázezer hektoliterrel fölemelik a szesztermelési kontingenst Hungária gyógyforrás, Budapest Lithiumus és rádiumos (69 cman.) ásvány­víz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar­nokban. Vese- és hólyagbajoknál, valamint köszvénynél az orvosi tapasztalat szerint kiváló gyógyító hatású. A Hungária gyógy­víz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz“ néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagontételben Bu­dapest szkfv. Ásványvíz üzeménél, L kér. Gellért-rakpart 1. szám. A rádiótechnika nagy haladásáról tesznek tanúságot a mintavásáron bemutatott újdonságok xx A prágai mintavásár rádióosztályának meg­tekintése az újkori rádiótechnika előrehaladottsá­gának érdekes képét nyújtja. A RADIOTEOHNA cég az utóbbi időben az e téren nyert tapasztala- tait nagy választékban és két fontos irányelvben hozza piacra. A rádiókészülékek előállításánál elsősorban az első fontos építkezési etappról kell említést tenni: a leadóállomások megválasztásáról egyszerű gomb­nyomás által. Ebben a sorozatban a RADIO­TEOHNA az „AMERIOO" készüléket hozta piacra, amely egyike az idei szezon legtökéletesebb alko­tásainak. A készülék 15 gombbal rendelkezik. Az egész készülék megalkotása művészi, mert össze- áUitásánál minden kényelmi lehetőséget tekintetbe vettek. Fontos előnye a nálunk alig ismert u. n. „távbeállitás", amely egy önálló' klaviatúra segít­ségével megy végbe e lehetővé teszi azt, hogy a készülék tulajdonosa lakásának bármely pontjáról irányíthassa rádióját, ki- és bekapcsolja s ennék műsorát kiválasztva, ellenőrizhesse. Hogy az „AMERIG-0“ készülék milyen pontosan és köny- nyen működik, arról egy üveglap győz meg, ame­lyen egy könnyed ujjnyomás által a távolból kap­csolhatjuk be rádiónkat egy bizonyos leadóállor másra. A találmány a laikust meglepi, a techni­kus, mint szakember, pedig megcsodálja ennek a találmánynak csodás összetételét, amelynek eléré­séhez sok, különböző problémát kellett megoldani. Egy különösen szép újdonság, amely belföldi gyártmányú rádióink magas nívóját igazolja, az ú. n. „KLUB-RADIÖ". Ideálisabb készüléket el sem képzelhetünk lakásunk részére, mint ezt a di­vatos, kerekeken ide-oda tologatható rádiót, amely hanglemezek játszására is alkalmas. Formája egy nagyon elegáns tálalóasztalka. E készülék segít­ségével bármilyen időpontban és lakásának min­den szobájában nagy választékát kapja a világ kü­lönböző leadóállomásainak, de ezenkívül hangle­mezeinek repertoárja is rendelkezésére áll. Az idei gyártási program összeállításánál a so­ványabb pénztárcával rendelkezőkre is gondoltak akkor, amidőn piacra hozták a Telefunken rend­szerű „COLOMBO" készüléket. Ennek az elegáns négycsöves superhet-rádiónak remek reprodukció­ját valóban csak a zenekedvelők ismerik fel és értékét az elkényeztetett érzékű rádióhallgatók becsülik meg. Ára 22-90 Kő. A „FLORIDA" kedvelt háromcsöves super- keszülék, oly pontosan működik, hogy ennek éve­ken át tartó megbízhatóságaihoz kétség sem fér. A „Floridát" ama hallgatók részére építették, akik eddigi készülékeik állandó javítási költségeit már megelégelték és bizalmatlanok lettek, nevezetesen a készülékek működési tartamát illetően. A mintavásáron még egy igen érdekes újdonsá­got láttunk a kis készülékek kategóriájában. A kis kétcsöves „RIO" készüléket, melynek ára 995 Ke. Erre a rádióra türelmetlenül várnak már mindama hallgatók, akik villanyszámláikat tul- magasnak találják. Ha elgondoljuk, hogy a „RIO" készülékkel való vétel óránként csupán 6 fillérbe kerülj úgy belátjuk, hogy ezen csekély összeg kis töredéke azon ellen értéknek, amit ennek ellenében a „RIO" készülék által elért élvezet nyújt. A rádiócsövek terén elért nagy haladás is meg­lepően hat. A RADIOTEOHNA új, áramot megta­karító u. n. „harmónikus szériáju" csöveket hoz piacra, amelyek nevezetesen a jövőre nézve ke­csegtetnek jó-kilátással. (—) Az autókülkereskedelem adatai Az év első hat hónapjában Csehsz'ovákia összesen 18.34 gépkocsit exportált 65.6 millió korona ér­tékben szemben a tavalyi 1265 gépkocsival, amely 31.8 millió korona értéket képviselt. Ugyanezen idő alatt a gépkocsibehozatal az idén 828 (tavaly 788) darabot tett ki 22.5 (16.2) millió korona értékben. A gépkocsiktilkereskede- lem az idén 43.1 millió korona aktívumot mutat föl a tavalyi 15.6 millió koronával szemben. (—-) 17 millió kilóval kisebb az idén Bulgária dohánytermése. Szófiai jelentés szerint Bulgária idei dohánytermése 20 millió kilót fog kitenni a tavalyi 37 millióval szemben. A dohány minő­sége azonban lényegesen jobb lesz. A belföldi fagyasztásra 5 millió kiló szükséges, tehát kivi­telre. ,15, millió kiló, marad. PRÁGA* — A közeljövőben pénzügyminisz­teri rendelet jelenik meg, amely a csehszlová­kiai szeszgyárak 1938/39. évi termelési kontin­gensét további 200.000 hektoliterrel emeli fel 1,340.000 hl-re. Mint ismeretes, az 1937/38. kampányban a szesz- termelési kontingenst utólagosan 120.000 hí­rei 1,140.000 hl-re emelték fel, úgyhogy ezzel együtt Csehszlovákia szesztermelését az utóbbi időben 320.000 hl-rél emelték, A szesztermelés! kontingens további emelése aktuálissá tette az uj mezőgazdasági szeszgyá­rak létesítésének kérdését, A 200.000 hl-es kontingen sem elésből a mező­gazdasági szeszgyárakra 146.000 hl esik az 1938/39. kampányban. Ha átlagosan 1000 hl-es kapacitású mezőgazdasági szeszgyárakat ve­szünk, úgy a kon ting ensemelés következtében 146 uj szeszgyár lenne létesítendő. Értesülésünk szerint az illetékes tényezők erről tárgyalnak. Ami a szesztermelés egyéb kérdé­seit illeti, ezen a téren még számos probléma vár megoldásra. így például még nincs megoldva a répa- és a burgonya- szesz ára közötti különbség, amely miatt éles nézetellentétek robbantak ki a szövetkezeti burgonyaszeszgyárak (cseh- és morvaországi) és a nyugatszlovákiai szövetke­|! — PRÁGA, — Az október 1-én érvénybe­lépő u/j vasúti szállítási szabályzat több fontos előírását már ismertettük. Ezúttal a vasútra a szállítási szerződésből háruló szavatosságra vo­natkozó néhány előírás ismertetésére térünk ki Az uj élőirások szerint a vasút szavatol az uti- csomagok késedelmes kiadásáért, vagy az áruk kézbesítési idejének túllépéséért, valamint az utícsomagoknak teljes vagy részleges elveszté­séből származó kárért, éspedig a szállításra va­ló átvételtől a kiadásig,, az expresszárunál és más áraiknál pedig az átvételtől a kézbesítésig. Az uticsomagok teljes elvesztése vagy részle­ges hiánya miatt, ha a kár nagysága beigazolást nyer, a vasút minden hiányzó kilóért 260 (ed­dig 130) korona kártérítést fizet, ha pedig nincs beigazolva a kár nagysága, kilónként 130 (ed­dig 65) koronát fizet. A tőzsdei értékkel biró expressz- és egyéb árunál ezek álta’ános értéke térítendő meg, de a kártérítés kilónkint nem haladhatja meg a 900 (eddig 325) koronát. A csomag vagy áru megsértésénél a vasút az elértéktelenedés értékét tartozik megfizetni. Durva gondatlanság esetn további kártérítésre van igény. (—) A gabona-záloglevelek kiadására érvényes gabonaárak. A gabona-záloglevelek kiadására ér­vényes árakat 1938/39-re megállapították. A zá­loglevelek kiadására érvényes alapárak Szlová­kiában az egyes hónapokban a következők: 1938: ezept. okt. nov. dec. búza 98.35 98.65 99.— 99.35 rozs 85.35 86.— 86.35 86.65 sörárpa 77.35 78.— 78.65 79.35 takarmányárpa 66.65 67.35 68.— 68.65 zab 75.65 76.— 76.35 77.— 1939: jan. febr. márc. ápr. május búza 99.65 100.— 100.65 101.35 102.— rozs 87.— 87.35 87.35 87.35 87.35 sörárpa 80.— 80.— 80.— 80.— 80.— takarm.-árpa 69.35 69.35 69.35 69.35 69.35 zab 77.65 78.65 78.65 78.65 78.65 (—) Magas a francia külkereskedelem paesz- szivuma, Franciaország külkereskedelmi for­galma augusztusban 1223 millió frank passzí­vummal zárult. Júliussal szemben a deficitcsök­kenés 8 millió frank, a múlt év augusztusával szemben pedig némileg javult a helyzet, mert zeti és nemszövetkezeti szeszgyárak között. Mint ismeretes, a nyugatszlovákiai szeszgyárak a nyáron né­hány ülést tartottak, amelyen élesen tiltakoz­tak az ellen, hogy a burgonyaszeszgyáraknak a szeszért kisebb árat fizessenek ki, mint a ré­paszeszgyáraknak, 138 szlovákiai szeszgyár nyilatkozatot adott ki, amelyben visszautasítják azt, hogy az árakról végeredményében a gazdasági szeszgyárak egye­sületének elnöke döntsön. Azt állítják, hogy a pénzügyminisztérium nem kívánta a répa- és a burgonyaszesz differenciálását és tagadják, hogy a répaszeszgyárak termelési költsége olcsóbb lenne a burgonyaszeszgyá­rakénál, mert a répát nem 7—9 koronáért veszik, amint kalkulálták, hanem 15—19 koronáért. A nézet- eltérés alapját a mezőgazdasági szeszgyárak ol­dalán a felemelt forgalmiadóátalány fedezése képezi, amely annál is nehezebb, mivel a szesz­gazdálkodás keretén belül még több vitás pénz­ügyi kérdés is van, mint például ama 30 millió koronás összegnek a fedezése körüli nézetelté­rés, amellyel a szeszértékesitő társaságnak a vasutügyi minisztérium tartozik hajtóanyagár cí­mén. Ami a szeszgazdálkodást illeti, továbbra is nyitva van a szeszértékesitő társaság átszer­vezésének kérdése is. A késedelmes kiadás, vagy a kézbesítési idő áthágása miatt a következő kártérítést fizeti a vasút: a) az uticsomag késedelmes kiadásánál vagy az expressz és egyéb áru kézbesítési ha­táridejének áthágásánál kérhető: 1) ha a jogo- su't nem igazolja be, hogy kára keletkezett, minden 24 óráért kilónkint 1.30 korona, legfel­jebb azonban 14 napért, 2) ha beigazolást nyer az elszenvedett kár, kártérítés, amely azonban az 1. alatti összeg négyszeresénél nagyobb nem lehet; b). az áru kézbesítési idejének áthágásá­nál kérhető: lj ha a kár nem nyer beigazolást, az első 24 óráért a számítási dij 1/lÖ-de, 48 órás áthágásnál 2/10-de, 72 óráig a 3/10-de, 96 órá;g a 4/10-de, 96 órán túl pedig a szállítási dij 5/10-de; 2) amennyiben ilyen esetben beigazo­lást nyer az elszenvedett kár, a szállítási dij erejéig kártérítés kérhető. A kártérítési igény érvényesítésnek eddigi 14 napos határidejt 30 napra emelték föl. A reklamációra s a perindí­tásra vonatkozóan a régi előírásokat vették át. De azoknál a károknál, amelyek durva gondat­lanságból keletkeztek, az eddigi 3 éves elévülé­si időt 1 évre szállították le. akkor a passzívum 1320 millió frankot tett ki. Emellett tekintetbe kell venni a frank devalvá­lását. Az év nyolc hónapjában a francia kül­kereskedelem passzívuma 11.733 millió frankot tesz ki a multévi 11.929 millió frankkal szemben. (—) Gazdasági együttműködés Anglia és Románia között Körülbelül szeptember köze­pén brit misszió látogatja meg Romániát lord Lloyd vezetése alatt, hogy Nagybritannia és Románia között a gazdasági együttműködés le­hetőségeit áttanulmányozza. A bizottságban lesz Sir Frederic Leith-Ross, az angol kormány fő gazdasági tanácsadója. Az Anglia és Románia között kötött fizetési egyezmény, amely szep­tember 12-én lép életbe, román kormánykörök­ben megelégedést váltott ki. A missziónak az lesz a célja, hogy felderítsen minden olyan le­hetőséget, amely a kölcsönös árucseréforgalom emelésére vezethet. A misszió egyben tanul­mányozni fogja a Romániának nyújtandó kivi­teli hitel eshetőségeit. Ezenkívül vizsgálat tár­gyává fogják tenni a brit tőke beruházásának további lehetőségeit a romániai iparban, főkép­pen a petróleumiparban. A sertésvészről RIMASZÉCS. — Szlovákia magyar vidékein va-* lamennyi járványos betegség közül a sertésvész okozza a legnagyobb károkat. Meglehetős gyakori fellépése mellett rendkívül ra­gályos és az esetek 70—80 százaléka elhullással végződik. De emellett a gazdákra nézve igen kellemetlen a zárlat elrendelésével a még egészséges sertések, ólbantartása. is, különösen nyáron, amikor a sür­gős gazdasági munkák mellett a gazda nem-igen ér rá az állatok ápolására, az ólak tisztántartá­sára. Sőt sok helyen a cséplés előtti hónapokban már az alomnak való szalma is elfogyott, úgy hogy a sertés a nap hevétől átmelegedett forró, nedves és piszkos almozatlan ólban kénytelen a nyarat átkinlódni. De e kellemetlenségek mellett a legnagyobb baj az, hogy a sertések a zárlat ellenére is lassabban bár, de mégis hullanak to­vább. Ezek után nem csoda, ha a gazdák legnagyobb része a zárlat iránt nagy ellenszenvvel viseltetik és lépten-nyomon zúgolódnak ellene. Tény az, hogy ha valamelyik községben a vész már nagyobb mértékben elterjedt, a zárlatnak már nincs sok értelme, sőt formálisan káros, mert amint már említettem, lassabban bár, de mégis hullanak a sertések és igy a község fertőzöttsége és a zárlat is hónapokig elhúzódik. Bizonyos esetben a zárlatnak, mint kiegészítő intézkedésnek azonban nfégis nagy jelentősége van, sőt egyenesen nélkülözhetetlen. És pedig akkor, ha valamely községben az első egy-két elhullás megtörtént. Ilyenkor a gazdát, akinél az első el­hullás előfordult és a községi bírót óriási felelős­ség terheli, mert ha a gazda a községi birónak, a biró az állatorvosnak haladéktalanul nem jelenti az első elhullást és az állatorvos, illetve a járási hivatal nem rendeli el a zárlatot, a beteg sertés a közös legelőn hamarosan megfertőzheti a nyáj nagy részét, mely, ha megtörténik, a zárlat már nem segít. Ellenben, ha az első megbetegedések után azonnal elrendelik a zárlatot (feltéve termé­szetesen, hogy sertésvészről vagy más ragályos betegségről van szó), egy bizonyos ideig sikerül mégis megakadályozni a járvány továbbterjedését. Ez alatt az idő alatt pedig nyugodtan és jó eredménnyel elvégezhető a sertésvész elleni szimultán ojtás, mely biztos hatásánál fogva — karöltve a zárlat­tal, mint kiegészítő intézkedéssel — egyetlen ra­dikális és hatásos fegyver a vész elleni küzde­lemben. A sertésvész elleni ojtások iránt gazdáink még bizalmatlanok és sok ellenvetéssel találkozunk. Legtöbben drá- gálják, mások ismét azt állítják, hogy ha be is vannak ojtva, úgy is megdöglenek stb. Ebben iga­zuk van, mert tagadhatatlan, hogy drága, no meg elhullások is előfordulnak az ojtások után. Ez utóbbi ellenvetésnek azonban az az oka, hogy néhány év előtt forgalomba hoztak egy úgyne­vezett formol vakcina nevű olcsó vészellenea oltóanyagot, melynek hatása csakugyan kétsé­ges volt. De történtek elhullások a drága szimultán ojtások után is. Itt azonban kiderült, hogy Orbánéban hul­lottak el a sertések, tehát egy egészen más ragá­lyos betegségben, amely ellen viszont nem voltak beojtva. Ezenkívül a sertésvész elleni ojtás igen nagy körültekin­tést, pontosságot és lelkiismeretes munkát igé­nyel (a hőmérséklet megmérése, a súly pontos megál- lapitása, az előírásos szérum és vírus adagolása, fertőtlenített műszerek stb.), mert felületes, gon­datlan munkával még a drága vészelleni szimul­tán ojtás is megbízhatatlanná válhat. Hogyha azonban az ojtó állatorvos, nem kiméivé a fárad­ságot, az ojtásoknál lelkiismeretesen jár el, a szimultán ojtás hatása biztos annyiban, hogy a beojtott süldők és malacok egy évig, idősebb kocák életük végéig ellentállnak a pestisnek. Ha a sertések ezenkívül orbánc ellen is be van­nak ojtva, úgy nagyobb elhullások a legritkább esetben fordulnak elő. És hogy mindennek ellenére még sem drága az ojtás_, azt egy a gyakorlatból vett példa igazolja a legjobban. 1938 május havában H. községben 250 darabból állott a sertésnyáj. Junius havában az ojtatlan sertések között kiütött a vész, melynek követ­kezményeképpen julius végéig 150 darab hullott el. Ha darabonként átlag a mai nyomorúságos árak mellett csak 200 Kc-t számítok, úgy az össz- veszteség 30.000 Kc-t tesz ki. 1938 május havában Cs. 250 darabból álló ser­tésnyáját úgy sertésorbánc, mint vész ellen be- ojtatta. Az ojtási költségek orbánc ellen darabon­ként 7 Kc-'t, 200 darab után 140*0 Kc-t, sertésvész ellen kg-onként 60 fillért, 8000 kg után 4800 K2-t, azaz a 200 darab sertés ojtási költségei összesen 6200 Kc-t tettek ki. Az ojtott sertések közül mindmáig egyetlen elhullás sem fordult elő. Ha az ojtott sertések értékét szintén nagyon pesszi- misztikusan darabonként átlag csak 200 Kc-ra be­csüljük. úgy összértéke a nyájnak (nem számítva az időnkénti súlygyarapodást és az újonnan sza­porodott malacokat) 40.000 Ke. Ebből leszámítva a 6200 Ke ojtási költségeket, azt látjuk, hogy mindkét betegség ellen oltó Cs. község lakossága 33.800 Ké-val gazdagabb, II. község lakossága 30.000 Kc-val szegényebb lett. Ha számításba vesz- sziik még, hogy sok községben tömeges elhullások majd minden második-harmadik évben előfordul­nak, úgy az ezzel járó veszteségek néhány év le­forgása alatt óriási károkat okoznak. Dr. IZSÓF ZOLTÁN, állatorvos. Felelős szerkesztő: Forgáeh Géza Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: L Horthy Miklós-u. 21. IV. Telefon 259-898. Szerkesztő- ZÓLYOMI DEZSŐ. Kéziratokat nem órzünk meg és nem adunk vissza. Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hlrlapbélyeg használata a prágai postaigazgatós Ság 56'660/VII—1934. sz. rend engedélyezve. Ellenőrző postahivatal: Praha 25, —• ^jllHWW<ilHIUiil|"H1I—111Hl ■Illll PIIM Pulii mAMdikummm VETŐMAG PECENADI nemes BÚZA Államilag kiválónak elismerve. Kalásza nagy és üszögmentes. Szalmája erős és nem rozsdásodó. Termése óriási bő hozamú. Teljesen fagyálló. Megrendelhető: PeSenady Uradalomban. Postai Val*ké Kostolany. ♦ Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol-ár és 20 % nemesítés! felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. A vasút szavatossága a szállítási szerződés folytán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents