Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-11 / 208. (4651.) szám

2935 szeptember 11, vasárnap.

BesieS elnök rádióbeszéde

TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1 OLDALON

bán. Ha pedig némelyikéből ikicsendiil • valamiféle kétely, e,z csak arra az egy kérdésre vonatkozik, hogy

ilyen messzeható rendezésre alkalmas-e a mai pillanat olyan időben, amikor a lakosság némely részei között meglehetős nagy a bizalmatlanság s amikor a politikai szenvedély hullámai oly nagymértékben felkavartak,

Ezt a kételyt látom a sajtó hasábjain is és hallottam az utóbbi időben számos ajakról is.

— Erre egyenesen óhajtok Válaszolni, hiszem, hogy a javasok intézkedések az állaim további fejlődésére és jövőjére nézve üdvösek lesznek. És hiszem, hogy az összes nemzetiségek megújított együttműködése esetén az állam egysége, biztonsága és integritása a mai nehéz időben sem tétetik ki veszélynek. Különben a jövőben ez lesz mindnyájunk politikai feladata, hogy ne történjék igy. És különösen hangsúlyozom, hogy az állam demokratikus rendje és politikája nem változik. Ellenkezőleg, hogyha a nemzetközi fejlődés kedvező lesz, demokráciánk csak erősödhet és tökéletesebbé válhat.

egészet nem a német, magyar, szlovák, lengyel és ruszin ellenzék, hanem ők ,/harcolták" volna ki. Csak azt furcsáljuk, hogy ha ' ma igy lelkesednek ezért a tervért, akkor "miért lelkesednek érte csak utólag és miért nem már előzőleg, például a statútum készítése idején, vagy még előbb, ama nevezetes február 18-ikán? Hiszen előzetesen ■berzenkedtek minden újabb engedmény el- len, hogy higyjiink hát utólagos lerendezésükben? Lám, Rostand Chanteclaire-je > mindaddig, amig napfölkelte előtt kukoré■ költ, el tudta hitetni környezetével, hogy az ő éneke költi föl és indítja útjára a világ legnagyobb jótevőjét a Napot, ám amikor egyszer elaludta a napfölkeltét és csak

•utólag kukorékolt, egyszerre belátták, hogy a napfölkelte nem az ő aktív beavatkozásától -függ. Hát még ha háromszor aludja el a napfölkeltét.

Az uj tervezetről abból, amit nyilvános- óságra hoztak róla, vajmi keveset mondhattunk. Elmondhatjuk, hogy a február 18-iki kormánynyilatkozat több és igazságosabb . volt, mint azelőző dogma, amely egyáltalán -nem akarta elismerni a nemzetiségi refor- -'írnok szükségét, de magában véve tulkevés

■ volt a reálisan szükséges reformokhoz ké- . pest. A Hodza-féle statutum-terv már jóval több és igazságosabb volt, mint a február 18-iki program, de szintén kevés volt a történelmi szükséglethez képest. És most az utolsó kiegyezési terv megint csak jóval többet ad és igazságosabb, mint a statútum terve volt, de még mindig kevesebb, mint amennyit a nemzetiségek igazságosnak, méltányosnak és szükségesnek tartanak aj nemzetiségi egyenjogúsítás értelmében. Mi az uj kiegyezési tervnél valamivel több egyenjogúságot és valamivel igazságosabb megoldást kívánunk s reméljük, hogy a ma továbbhaladó tárgyalások során el is érjük.

Nem vághatunk elébe annak a bírálatnak, amelyet vezéreink közölnek majd a kormánnyal az igazi kormánytervről, de a jróla: most kiadott közlésről le kell szögeznünk,-hogy a Künzl-Jizersky irányítása alá helyezett propaganda ügyesen tálalta. Mielőtt a tervet magát bárki is ismerhette volna, az angol és a francia sajtó már előre .közölte-róla, hogy voltaképpen minden követelését teljesiti a karlsbadi programnak,

..csak „a-■■■német világnézetet- és ..a külpolitikai irány .megváltoztatását nem engedi meg. 'Ezért 'niár^élore"'imegirhák;' högy fair és el- " fogadható. Amikor a terv maga végre elkészült, akkor az első ismertetést róla megint csak az angol és a francia távirati ügynökségek-kapták meg-s a külföldet egy éjszakai előnnyel a csehszlovák propagandaközpont szájaize szerint tájékoztaták az uj kiegyezési tervről. Ellenvélemény nem lehetett, inért hiszen a szudétanémet párt csak másnap reggel kapta meg a terv szövegét. És az is ügyes sakkhuzás volt a belső közvélemény megdolgozására, hogy még a tárgyalások továbbfolytatása és a nemzetiségi csoportok véleménynyilvánítása előtt nyilvá-jj Losságra hozták a „véglegesnek" nyiíváni- ’tctt tervezetet.

De amit nyilvánosságra hoztak, az nem! maga a terv, hanem csak a róla szóló előzetes pr.opaganda-közlés. És pedig egy na-jj gyón is vázlatos, hevenyészett, helyenkénti tűlrészletéző, helyenként túlságosan szófu-| kar, helyenként túlságosan homályos és J azonfelül hézagos közlés. Egyes kérdések-1 ben, például az aránylagos részesedést ille-I tőén nagyon bőbeszédű — a közlés nagyob-j bik fele csak az aránylagossági elvet rész-i letezi, — más kérdésekben, például a nagy-j megyei és tartományi önkormányzatot és annak egymáshoz való viszonyát, a ki nem fejtett kulturális rendszert, a nemzetiséged kollektív jogát és jogi személyiségét, nemkülönben a nemzeti katasztert és a megyék területi elhatárolását illetően dodonai stílusban ködös. Éppen azokban a kérdésekben, amelyek számunkra életbevágóan fontosak. Általában azt mondhatjuk, hogy szűkszavú ott, ahol valamilyen egyenjogu- sit.ási elvet mond ki, ellenben bőbeszédű és szabatos ott, ahol az általános szabályelv alól kivételeket sorol föl. És e kivételek a mi szempontunkból mind a fő elvek megszorítását, jogszükitést tartalmaznak. Ha kimondja a tételt, hogy a nemzetiségeket elvben megilleti az aránylagos részesedés igénye, akkor nyomban megszorítja, hogy a gyakorlatban ennek megvalósítása csak tiz esztendő múlva válik teljessé. Ha kimondja az állami költségvetésben való aránylagos részesedés elvét, rögtön kimondja azt is, hogy ennek kimutatása csak bizonyos reszortokban valósulhat meg, a többiről még beszélni kell. Ha kimondja, hogy a nemzetiségi tisztviselő a megfelelő nemzetiségi területen alkalmazandó, egyúttal kimondja azt is, hogy a nemzetiségi tisztviselők 30

Az európai nemzetiségi kérdés logikája

— A mai javaslatokhoz az európai nemzetiségi kérdések logikus fejlődésével érkeztünk él. Különleges körüllményeirik kényszerít ettek bennünket arra, hogy mi legyünk az elsők, akik oly igazságosan oldjuk meg nemzetiségi kérdéseinket.

A mi államunkban igen fejlett kultúrájú nemzetiségeik élnek s különösen a számban legnagyobb két nemzetiség magas nemzeti öntudattal rendelkezik és a történelem folyamán sokban hozzájárult az általános emberi kultúrához. így tehát magától értetődő, hogy úgy nekik, mint a többi nemzetiségnek — más középeurópai nemzetiségekkel össze- hasomlitva — elég gyorsan kellett engedményeket tennünk. De nem leszünk ebben az utolsók. A többi országnak is lesz ilyen gondja.

— Hogy ilyen izgalmas pillanatban — amelyben megdőlt a bizalom —.határozzuk el magunkat erre a megoldásra, ezzel nem kis áldozatot

hozunk a béke megmentésére. De ezt az áldozatot tudatosan hozzuk. Közre akarunk működni az általános európai vitás kérdések megoldásánál,

közre akarunk működni az összes szomszédainkkal való jó együttműködés megteremtésénél, különösen, ami legnagyobb szomszédunkat, Németországot illeti.

Bizonyítékot akarunk adni úgy Európa, mint Amerika, de különösen Anglia és Franciaország előtt arról, hogy tudjuk, milyen kötelességek terhelnek bennünket az általános együttműködés érdekében s hogy ezeket olyan mértékben teljesítjük, amennyire ezt az állami szükségszerűség megengedi.

„Ezt a megoldást ajánlom"

— Amikor én, minit a köztársaság elnöke a1 kormánnyal egyetértve jelentős áldozatok árán, amelyeket ebben a nehéz időben hoztunk, ezt a megoldást ajánlom, akkor minden komolysággal éjképpen fordulók az állam egész lakosságához:'

Mindenekelőtt arra van szükség, hogy megújítsuk a teljes bizalmst/és' az együttműködést a köztársaság két legnagyobb nepszete közt, hogy biztosíthassuk az állam belső nyugalmát, békéjét és békés fejlődését.

Ezzel nemcsak az európai és a világbéke megmentése érdekében cselekszünk ebben az igén mozgalmas nemzetközi pillanatban, hanem városunk s községünk békéje érdekében is, földjeink, műhelyeink, családjaink érdekében, mindannak érdekében, ami számunkra a legbecsesebb. De nemcsak nekem hivatalos minőségemben kötelességem - a béke érdekében dolgozni s nemcsak az összes felelős alkotmánytényezőknek és politikai személyiségeknek, úgy a kormánytöbbség, mint az ellenzéki 'kisebbség sorai-, bán kötelességük igy cselekedni, de rajtuk kívül minden egyes állampolgár a maga helyén is igy kell, hogy cselekedjen. Ma mindenki -közül etek jóakarattal, nyugalommal a konfliktusok, incidensek és összeütközések megakadályozásával a békének tesz’ szolgálatot. De épp úgy rosszindulattal, felindulással, az összeütközések előidézésével nemcsak az ország, hanem egész Európa békéjét is jelentősen Veszélyeztetheti.

A közvélemény megnyugtatása

— A sajtó által ma ismertetett javaslat utolsó pontjában szószerint ezek állanak:

„Hogy a mai nehéz időben biztosítsák a nemzetiségek nyugodt fejlődését és hogy e megegyezés azonnali végrehajtása meg ne zavartassák, az itt szereplő tényezők hozzálátnak a cseh és a német közvélemény megnyugtatásához s a kölcsönös megértés és az egyenrangú együttműködés érdekében igyekeznek a nemzetiségek, közt jobb légkört-teremteni. Ezzel senkitől sem akarják elvitatni a politikai kritika és a diszkusszió,' sem nézeteik, érdekeik és jogaik megvédésének jogát.

De az lesz a cél, hogy a mai sajtóharc, agitáció és propaganda mérséklésével és fokozatos megváltoztatásával uj légkör alakuljon ki és hogy a politikai bírálatok és viták mind tisztességes, lojális és tárgyilagos formában folyjanak le/'

—' Ezért felhívással fordulok minden csehszlovákhoz, minden némethez s a köztársaság összes -többi polgáraihoz, nemzetiségi különbség nélkül. Nem a politikusokhoz és a politikai pártokhoz szólok: ezeknél ezt magától értetődőnek tartom. De szólok az egyes polgárokhoz, az egész néphez: Senkit sem terhelt még soha nagyobb felelősség, mint benneteket éppen most. Legyetek nyugodtak, megfontoltak és őrizzétek meg szilárd idegeiteket! Menjetek nyugodtan napi foglalkozásotok munkája után, ezt kívánja tőletek a haza. Mennél kevésb- bé tértek el rendes napi életetektől, annál nagyobb résszel járultok hozzá a béke megőrzéséhez. Mutassátok meg a . világnak, hogy közülünk senki nem vállalja annak felelősségét, hogy közreműködött a mai európai feszültség fokozásában.

Ebben a szellemben fordulok minden párt, irányzat és nemzetiség sajtójához is: az ő érdeme vagy bűne is sokkal nagyobb lehet ma, mint ahogy talán vélnek,

— Hiszen olyan pillanatokat élünk, amikor pártra, nemzetiségre .való tekintet nélkül tömörülnünk kell, hogy mi is megőrizzük a békét ezen a darab földön, ahol apáink és nagyapáink építő munkában évszázadokon át nyugodtan éltek. Vájjon a csehszlovák és szudétanémet ősök utódjainak az-e a föladatuk, hogy romboljanak ott, ahol őseik építettek? Jól tudom, hogy köztársaságunk államhatalma elég erővel ked, hogy bírjon és fog is bírni ahoz, hogy eszközeivel biztosítsa a polgárságban és a -polgárság számára a fegyelmet és a rendet. De büszkesége volt demokráciánknak, hogy eddig mindig fegyelmezett demokráciával -rende1 keztünk, hogy a békét elsősorban polgárainknak önuralma őrizte. Mért kellene ennek ma másképpen lennie? Ezért akarom, hogy mindenki térjen vissza a békéhez és -rendhez, a szabadság légkörében, a szedem és az érvek fegyvereivel való 1ojális, nyugodt és fegyelmezett versenyzésben. Ha éppen a nemzetiségek kölcsönös viszonya lenne az, amelybe akaratlanul be kellene avatkoznia az államhatalom karhatalmi eszközeinek, vájjon nem vetne-e ez nem kívánatos árnyékot a mi egész további nemzetiségi együttélésünkre?

Megegyezés a föhbséa és a nemzetiségek közt

— Én ugyanis állandóan abban hiszek, hogy csak erkölcsi erőre, jóakaratra és kölcsönös bizalomra van szükség ahhoz, hogy megtaláljuk önmagunkat.

Bízom a német nép őszinte együttműködési és béke vágyában éppen úgy, mint ahogy ismerem a csehek és szlovákok és többiek vágyát. Biztos adataim vannak arra vonatkozólag, hogy á mi német nemzetiségű polgártársaim közül minden jóakaratu ember hogyan vágyódik a normális viszonyok és a béke iránt. Naponta .egész sereg ilyértelmü levelet kapok, főként a mi német polgártársainktól is..

Békét, nyugalmat, munkát akarnak. Becsületesen, harmóniában és kölcsönös jóakaratban akarnak élni, A csehek és a szlovákok, a magyarok, a lengyelek és a ruszinok ugyanezt akarják. Ezért hiszem, hogy a mai kormány előkészített javaslatai alapján a többség megegyezik az összes nemzetiségekkel és biztosítja a köztársaság további sikeres fejlődését,

! Csehek és szlovákok egysége

— A csehszlovákoknak e siker eléréséhez és a nemzetiségi béke sikeres megvalósításához egyetlenegy föltétien törvényt kell betartaniok: mérsékelniük kell a pártharcokat, az eddiginél jobban, kell összefog- niok, teljesen lojálisán és szolidárisán nem szabad érinteniük a csehszlovák egység eszméjét.

A veszedelmek elhárítása

<— Ha az összes nemzetiségi ügyeket igy fogjuk megoldani békében és kölcsönös együttműködéssel, ahogy sikerrel megoldottunk egész sereg más kérdést, akkor ha- ; zánk egyike lesz a világ legszebb, legjobb ; bán kormányzott, leggazdagabb és legigaz- | ságosabb országainak. Lehet-e ennél valaki | számára, aki ebben az országban él, csábi- | tóbb valami? Hinni akarom, ismétlem, hi-. I szem, hogy az ilyen jövő iránti vágy az, | ami bennünket mindennél jobban összeköt. Tegyünk meg mindannyian mindent, hogy ezt megközelíthessük. És ha olyan valami fenyeget, ami ettől elfordíthatna bennünket, ami nincs e drága föld lakosainak hatalmában, ne legyen a lakosok közt egyetlenegy ember, aki igazságosan, őszintén és oda- adóan ne segítsen minden eszközzel és minden áldozattal elhárítani ezt a veszedelmet.

„Seha nem féltem"

— Nem azért beszélek az ország népéhez, mintha talán a jövő felől volnának aggodalj maim.

Az életben soha nem féltem. Mindig optimista voltam és optimizmusom ma erősebb, mint valaha. Törhetetlen hittel hiszek államunkban, annak egészséges voltában, erejében, teherbírásában, nagyszerű hadseregében s egész népének törhetetlen szellemében és odaadásában.

És tudom, hogy államunk a mai nehézségekből győzelmesen kerül ki.

— Legyünk mindnyájan szilárdak a hitben, hogy a mai időket lebirjuk, őrizzük meg a nyugalmunkat, bízzunk saját magunkban, államunkban, s államunk sikeres fejlődésében. Legyünk felkészülve az áldozatra, de legyünk optimisták a legnehezebb időben is és -főleg ne felejtsük el, hogy a hit és a jóakarat hegyeket mozdít el helyükből és szerencsésen vezet ki bennünket a mai összes európai zavarokból is. Üdvözlőim Önöket és köszönöm türelmüket.

százaléka más nemzetisgü területen alkalmazható. Ez maga olyan megszorítást jelent, hogy a 90—100 százalékos nemzetiségi területen tiz esztendő múlva a legjobb esetben legföljebb 70 százalék lehet az illető nemzetiségű tisztviselők száma. Hogy ez mennyire megszükiti a nemzetiségi önigazgatás elvét, kitűnik abból, hogy a magyarságnak például csak a nyolc-tiz százaléka él a zárt magyar nyelvterületen kívüli szórványokban s most a kormánytervezet a magyar tisztviselőknek nem a 8'—00 százalékát, hanem a harminc százalékát akarná küldeni Császlavba vagy Trsztenára. Kimondja a tervezet, hogy nemzetiségi autonómiát akar biztosítani a megyék keretében,

de eleve kiköti, hogy a megyék megalkotásánál nemcsak a nemzetiségi, de a földrajzi, gazdasági és közlekedési szempontot is érvényesíteni akarja. A legmisztikusabb köd és homály földi a nemzetiségek kollektív jo-j gáröl és a nemzeti kataszterről szóló utalásokat. E hézagosságok miatt nem lehet ér-1 demlegesen bírálnunk ezt a kormányközlést, j amely tudomásunk szerint mintegy harminc! gépelt oldal terjedelmű, a róla kiadott köz-j lés pedig csak ennek egyötöde volt. De azt elmondhatjuk, hogy szörnyű hézagosságával! semmiesetre sem egy teljes és végleges" tervnek a képét tárja elénk. Mi ennél jóval teljesebb, véglegesebb és igazságosabb kiegyezési tervet várunk.

Védje*/.

SSL fgmánül keserlvlz!

Páratlan gyógyérték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja ki egyszer.

Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal.

Van préba-kisilveg is

2