Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-09 / 180. (4623.) szám
/ A magyar reformátusok panaszai Irta: KÚR GÉZA A csehszlovákiai kisebbségi sors repará- ciójánál nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni a magyar reformátusok helyzetét, ami helyes megvilágításban nemcsak ennek a felekezetnek, hanem ezen keresztül az egyetemes magyarságnak is érdeke. A reformátusság sérelmei ugyanis az itteni magyarság olyan nagy részére jelentenek hátrányt, hogy annak hatását okvetlenül megérzi a többi is. És különösen észre kell ezt venni akkor, ha nyilvánvaló előttünk. hogy a csehszlovákiai magyar reformátusság sérelmeit éppen az idézte elő, hogy ez a negyedmilliós tömeg 97 százalékban szinmagyar. A Saint-Germainban kötött szerződés 8. §-ában ez áll: „Azok a csehszlovák állampolgárok, akik faji,' vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi csehszlovák állampolgárok. Nevezetesen joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási, vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni,- fönntartani és azokra fölügyelni azzal a joggal, hogy azokban a saját nyelvüket szabadon használhatják és vallásukat szabadon gyakorolhatják ..." A 9. §-ban pedig a 2. szakasz ezt mondja: „Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban laknak faji, vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartozó csehszlovák állampolgárok, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek az élvezetéből és fölhasználásából, melyek a közvagyon terhére, állami, községi, vagy más költség- vetésekben nevelési, vallási, vagy jótékony célra fordittatnak ...“ Ezek szerint —- mivel e pontokat a saint- germaini szerződés 14. §-a a „Nemzetek Szövetségének védelme alá’’ helyezte, és mert az Alkotmánylevél 130—2. §-aiban is kimondja ugyanezeket, bár a saintgermaini szerződés 8. §-át odamódositották, hogy „amennyiben a törvény megengedi’’ — a magyar református egyháznak Csehszlovákiába szorított része szabadon élhetett és fejlődhetett volna tovább. Gátat vetett azonban ennek az, hogy a centralista politika a magyarság testéhez a szinmagyar re- formátusságon keresztül vélt legközvetlenebb és legcélravezetőbb utat találni. 1919 január 30-án Srobár az evangélikus egyháznak alkotmányát egyszerűen fölfüggesztette. A nagyrészben nem magyar nemzetiségű egyházi vezetők helyeslése mellett ez az evangélikus egyházban elég simán ment. Nem követhették azonban ezt a módszert a nagyobbszámu magyarsággal, illetve magyar református egyházzal szemben, sőt 1919 október 23-án dr. Révész református püspökhöz Simkovic kormányreferens azt irta, hogy az egyház autonómiáját nemcsak elismerik, hanem védeni is fogják és hogy a „Csehszlovák köztársaság kormánya az ev. ref. egyháznak is biztosítja azokat a segélyeket, melyeket a kormány adott a volt magyar államban”. A református egyházzal szemben tehát más módszerhez folyamodtak, amely ennek az egyháznak intézményekben való szegénysége miatt kínálkozott: a békeszerzőRuncimtm első vasárnapja az arisztokraták közt „Mindkét félnek igaza van“ — írja a csehszlovák-német vitáról az angol Times Runciman visszaérkezett Prágába és a jelentéseket tanulmányozza - - A csehszlovák sajté véleménye a helyzetről - PRÁGA. — Lord Runciman hétfőn délben egy órakor visszaérkezett a Kinsky grófok kastélyában töltött vasárnapi kirándulásáról Prágába. A délutáni órákban visszavonult az Alcron-szállodában levő lakosztályába és kiséretével az eddig beérkezett jelentések tanulmányozásával foglalkozott. A „Times*' Runciman első sikereiről párt között mindegyiknek tényleg bizonyos mértékben igaza van. A Times ezután részletesen ismerteti a csehszlovák nemzeti statutumterveket és a szudétanémetek követeléseit. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a következőket jegyzi meg: v — A németek ügyeiket a nemzeti önkormányzat alapján akarják szabályozni Csehszlovákiában. A csehszlovák kormány nem hajlandó államot tűrni az államban és lord Runciman kötelessége, hogy éppen a territoriális autonómia kérdésében olyan kompromisszumos megoldást találjon, amely megegyezik a csehszlovák állam felfogásával és a csehszlovák alkotmánnyal. A lap ezután megállapítja, hogy rendkívül sok időre lesz szükség, amig a valamiképpen lehetséges megoldás megszületik. Politikamentes hétvég Kinsky gráf kastélyában PRÁGA. — Lord Runciman nyugodt és politikamentes hétvéget töltött el. Mint jeLONDON, — A Times hétfői kiadásában vezércikket közöl lord Runciman prágai munkájáról. A vezércikk többek között a következőket tartalmazza: Az a néhány nap, amit lord Runciman Csehszlovákiában töltött, bebizonyította, hogy alkalmas személyiség a kiegyeztetö munka számára. Lord Runciman mentes minden előítélettől és kiváncsi szellemmel mélyül bele feladatába. Bízik a személyes érintkezések értékében. Az első napokban kitünően megkezdte tanulmányait és mindkét félhez udvarias tárgyilagossággal közeledett. Az első nap Benes elnökkel és Hodza miniszterelnökkel beszélt, majd a következő napokban máris részletesen tárgyalt a szudétanémet vezetőkkel. A nem nemzeti szocialista német lakossággal is érintkezésbe lépett és megnyerte valamennyi érdekelt párt bizalmát. Runcimannel egyidejűleg • Wilson berlini amerikai nagykövet is Prá-jj gába érkezett, akinek csehszlovákiai tar-| tózkodása azt mutatja, hogy az Egyesült! Államok is nagy érdeklődést mutat a probléma iránt. Amerikában is tudják, hogy a csehszlovák probléma ma Európa békéjének és jólétének kulcsa. Németországban Runciman kutatásának és tanulmányozásának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint közvetítő tevékenységének. A németek és a csehek egyformán őszintén meg vannak győződve álláspontjuk jogosságáról s ez nagy nehézségeket okoz. Megnehezíti Runciman tárgyalásait az is, hogy a két déseken és a törvényeken nyugvó ígéretekből nem lett semmi. Az elemi iskolák körüli számtalan veszteség minden nagysága, illetve súlyossága mellett is eltörpül ott, mikor az egyháztól elvették a losonci (tisztán ref.) és a rima- szombati (az evangélikusokkal közös) gimnáziumot. Ezzel ugyanis — mivel a reformátusoknak itt több középiskolájuk nem volt — és azzal az intézkedéssel, hogy az 1918 után Magyarországon érettségizettek az állami, vagy at állam által segélyezett hivatalokban alkalmazást nem nyerhetnek, más vallásfelekezetü, vagy állami iskolákba kényszerültek a reformátusok gyermekei, szóval megbénult a magyar reformátusság intenzív kulturélete. És mert ez alól nem volt kivétel, bekövetkezett a református egyházra a legtökéletesebb abszurdum, az tudniillik, hogy az egyház jövendő papjai más felekezetekhez tartozó, vagy állami iskolákban, korlátolt lehetőségű hitéleti nevelés és hitoktatás mellett készülhetnek a teológiára. Az egyház „sértetlennek” és „védettének ígért autonómiája is sérelmet szenved, mert a lelkészi javadalom nagyrészét képező úgynevezett kongruának kiutalását a csehszlovákiai gimnáziumi érettségitől — mivel pedig a református gimnáziumot elvették, esetleg más felekezet gimnáziumában tett érettségitől — tették függővé. így történt aztán például az 1935. évben az, hogy egy másfelekezetü gimnáziumban másodszori próbálkozáskor is elbukott az érettségin egy tízéves lelkészi múltra visszatekintő református pap, aki 15 évvel azelőtt sikerrel letette Magyarországon érettségi vizsgáját, de mint csehszlovákiai magyar református lelkész az első gimnáziumi osztálytól az utolsóig újra vizsgázott és az érettségit is le akarta tenni, hogy lelkészi javadalmát teljes egészében megkaphassa. (Megjegyzem, hogy a lelkészi javadalom az állami fizetéskiegészitéssel együtt 9000, azaz kilencezer korona egy évre.) Az .elvett gimnáziumok helyett újakat építeni, illetve állítani a református egyháznak nem volt módjában. Lehetetlenné vált ez azzal, hogy az említett saintgermaini szerződésben is biztosított támogatásokban a református egyház nem igen részesült, sőt elvonták, illetve számbelileg is csak kis hányadában fizették és fizetik azt is, amit ez az egyház a magyar államtól annakidején adóvisszatérités (adócsökkentési államsegély) címén kapott. Megdöbbentően érdekes az e téren tapasztalt kétféle mérték. Az egyháztól az államnak fizetendő járulékokat (például a tanítói nyugdíj) a magyar időbeli összegnek tízszeresére emelték föl a pénzt teljesítőképességének helyes megállapítása szerint, ugyanakkor a számbeli összegnek is majdnem tizedére csökkentették az említett, az egyházak részére kiutalandó állami segélyt. A vagyontalan egyháznak, melynek sem birtokai, sem kegyuraságai nincsenek, ezek szerint kizárólag á hívek áldozatkészségére lehetett és lehet támaszkodnia. Az áldozathozatalt azonban a hívek készsége mellett is nagyon erősen korlátozta és korlátozza az, hegy az uj államban reájuknehezedő súlyos adóterheken kívül az egyes gyülekezetek belső építkezései, általában iskolabővítések (a 8 osztályú iskolák miatt), az egyetemes szervezkedés keretében pedig a teológia, tanítóképző fölállításának és fönntartásának költségei nehezedtek az egyháztagok vál- laira. így bizony az elvett középiskolák helyett újaknak teremtésére már nem jutott fedezet. Nehéz volna egy hírlapi cikk keretébe tömöríteni azokat a sérelmeket, amiket a református egyházzal szemben bizonyos politikai tényezők éppen a magyarsága miatt követtek el, de egyelőre nem is ez a célunk. A magyar református egyház a támadásokban nem roppant össze, illetve a magyarságnak kálvinista része tovább is magyar maradt. E soroknak a figyelemkeltés a célja, hogy ha a sérelmek orvoslása csakugyan elkövetkezik, abból a magyar reformátusok ne maradjanak ki. De mindenesetre ki kell hangsúlyoznunk azt, hogy demokratikus köztársaságunknak kötelességei vannak a magyar reformátusokkal szemben. Az anti- demokratikusnak nevezett Németország Ausztria annektálása után az ottani zsidóságnak (tekintsük őket akár nemzeti kisebbségnek, „akár vallásfelekezetnek) kétszázezer lélekre hat gimnáziumot rendelt a kormány, itt pedig egy negyedmilliónyi magyar református nem nevelheti református gimnáziumban a maga gyermekeit. , jr I XVII. évf. 180 (4623) szám ■ Kedd ■ 1938 augusztus 9 Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ ^ Szerkesztőség: Prága II, Panski évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450, Szlovákiai 6S kárpátaljai magyarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • .. , ... ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • ■gyes Hám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.
