Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-07 / 179. (4622.) szám

8 as ^i«(^Mag%arhtrlxp Látogatás Baldócfürdőn, a nyaraló gyermekek paradicsomában Boldog gyermektársadalom vidám életzaja veri föl a roman­tikusszép fürdőtelep környékét ■ Állandó olimpiai versenyek az úszómedencében, a réten, a csónakázótavon és a szín­házteremben ■ Baldócfürdő árvái BALDÓCFÜRDŐ. — Nagyszerű ötlet: fürdő­telepet szervezni, amelynek fürdővendégei kizá­rólag gyermekek, egy szakszerű pedagógiai ve­zetés alatt álló gyermektársadalom. Itt a gyer­mekek a vezetés ellenére a teljes szabadság illú­ziójában élnek. Ötven hold erdőn és réten a gyermekek a gazdák, övék a park, az erdő, me­ző. Társas életükben önmaguk szervezik meg szórakozásukat és munkamegosztásukat. Örökös itt a verseny az ifjak közt a testedzésben, az úszásban, az asztali teniszben, az ököllabdajáték­ban, csónakázásban, a könnyű atlétikában, sőt a sakkban is. A leányok a művészi teljesitmé- nyekben, az ifjúság által rendezett színházi ma­tinékon bemutatott zongoraszámaikban, szavala­taikban, énekszámaikban excellálnak. Egy hami­sítatlan fürdőtársadalom magasrendü szellemi éle­tet élik ezek a fiatalok, sportolnak, szórakoznak, fcftLszolódnak, nagyoskodnak. Igen, itt látni, hogy voltaképp a legnagyobb nevelőhatalom maga a gyermekkörnyezet: a gyermektársadalom. Mert a gyermek szörnyen társaslény. Sokkal inkább tár­saslény, mint a felnőtt ember. A gyermek bol­dogtalan, ha társtalan, de a legboldogabb, ha pajtások között lehet. A gyermek sokkal jobban érzi magát egy egyszerű gyermekfürdőn, ahol kortársai társadalmában élhet, mint a világ lég előkelőbb fényűző fürdőhelyén, ahol felnőttek között kell lézengenie. Mert gyermekkedély csak a gyermekek társaságában szabadul föl igazán hamisítatlan gyermekké. És az idegességre hajló gyermek számára a gyermektársaság a legjobb gyógyír. * Baldócon a gyermekek nemcsak a társaságot élvezik s nemcsak a felnőttekéhez hasonló fürdő zés illúzióját kapják, hanem valóban egy igazi gyógyfürdő minden természeti kincsét és áldá­sát élvezik. Mert az 528 méter magasságban épült fürdő hatalmas parkja egy gyönyörű fenyő­erdőben folytatódik, kilométereket lehet bolyon gani a suttogó fenyves ózondus levegőjében, szó val a klimatikus gyógyhely minden föltételét megtalálhatják itt a fiatalok. Maguk a fürdő­épületek is. az erdővel egybefüggő parkban van nak, a gyerekek tehát éjjel-nappal erdei levegőt szívnak. A tátraalji levegőben jól kiszellőztethe tik a kormos-füstös levegőhöz szokott városi tü dejüket. De ezenfelül a fürdőtelep tele van tér mészetes gyógyforrásokkal, amelyek gyógyító erejét mindaddig, amig Baldócfürdőt gyermek nyaraltató-teleppé nem specializálták, a Szepes ség legszélesebb körei vették igénybe. A fürdő­ház ma is üzemben van, szénsavas-vasas fürdőit azonban most csak a fürdőn tartózkodó ifjú nemzedék élvezi. Régebben köszvényesek, reu mások, magas vérnyomásu és ideges öregek él­vezték az iszapfürdőt, amelynek anyaga glauber- sós, vasas lápföld és szénsavas viz. A fürdőtelep ásványi gazdagságára jellemző, hogy eddig akárhol ástak, mindenütt csak különféle ásvány­vizek és csevicék buggyantak ki a földből s a fürdőtelep hiányt szenvedett egyszerű édes víz­ben. Csak tavalyelőtt egy építkezés kapcsán buk­kantak egész közel egy bővebbvizü édes forrás­ra: rögtön be is fogták vízvezetékbe s most éjjel­nappal ott csobog a kifolyó vize a fürdő kapuja előtt. Különösen két forrásának vize híres gyógyvíz: a Deák-forrásé és a Lucia-íorrásé. Az elsőt a gyermekhad fogyasztja mint asztali ásványvizet. A Deák-forrás vize 3.65 gr. gyöngyöző szabad szénsava mellett nagymennyiségű gyógysókat tartalmaz, melyek az étvágyat fokozzák, az emésztést elősegítik, a belső hurutokat enyhítik s a kiválasztó szervekre serkentőleg hatnak. Epe­kövek, vesehomok s cukorbaj eseteiben is erősen használják. Üvegekben is árusítják s teherautók szállítják az üvegeket a két legközelebbi vasút­állomás, Lőcse és Szepesváralja felé. A másik forrás kellemes izü, enyhe hashajtó és veseserkentő szer. Cseviceizéhez némi kéniz is járul, egyébként az igazi hashajtó só benne a lithium, amely négyszer nagyobb mennyiségű, mint a híres lithiumos franzensbadi forrásban. Legújabban Lnoch prágai egyetemi tanár elemzi a Lucia-viz gyógyhatását s különösen vesebajo- .soknak rendeli nagy sikerrel. De a legérdeke­sebb fölfedezése az volt, hogy a trencséntcplici hévvizi és melegiszapkurának a belekre és a ve­sére gyakorolt hatását a legkedvezőbben a Lu- cia-forrás vizének fogyasztásával lehet ellensú­lyozni, illetve kiegészíteni, úgyhogy most a tá­voleső Trencsénteplicen fogyasztják a legna­gyobb mértékben ezt a baldóci gyógyvizet. * A fürdőző gyermekek élete rendkívül változa­tos. A középiskolás leányok az árkádos „öreg­kastély" emeletén laknak egy tanárnő vezetésé­vel. Az óvódás és elemi iskolás gyermekek az uj Tátra-villában. ’ A középiskolás fiuk két cso­portra osztva élnek: külön az alsó és külön a felsőosztályosok, a vadásziakban. Az utóbbiak vezetője egy szigorló orvos, az előbbieké a köz­társaság egyik legkiválóbb úszója, kitűnő sport­tréner. A gyerekek mindegyike, a kis pöttöm hü-. velykmatyik is, megtanultak úszni a keze alatt. A középiskolai diákok kissé spártaibb élete már a szabadban való táborozásra emlékeztet. Regge­lenként szabad tornával kezdik a napot. A hatalmas és pompás úszómedence táján a strandélet nemcsak úszómester és nemcsak a tanárnők felügyelete alatt folyik, hanem állan­dóan a gyermekek közt van a telep rokonszen­ves orvosnője is, aki a napfürdés és a vizben- maradás tartamára szigorúan felügyel. A gyer­mekek tehát mindig egymás között vannak, de sohasem egyedül, felügyelet nélkül. A csónakázó tavon is alaposan kiélik a fiuk a hajósromantika minden szépségét. A legkedvesebb látvány, amikor az ifjúság a szinházpavillonba vonul. Igazi gyermekkabaré folyik itt. Ünnepélyes alkalmakkor a rádió- és gramofonzene mellett táncra is perdülnek és na­Ne féljen a naptól l SZEPLŐK •llen ARIADNE krém egy fogalom 1 Garantáltan ártalmatlan, eltün­teti szépiáit, májfoltjait és pattanásait, megfiatalítja, fel- tiditi arcát. A bársonyos, puha ARIADNE törv. véd]. arcbőr tjtka a frisg ARIADNE krém és szappan! — Gyártja és póstán naponta friss szállítmányokat küld: ARIADNE kémiai és kozmetikai laboratórium, Ph. Mr. VaSSkÓ Gyula gyógyszerész gyógyszertára a Szent Háromsághoz, PreSov, Masarykova U. 81. -Tel. 230. - Póstacsekkontó sz. Praha 82.156. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! gyosan járják a tangót, a foxot és a keringőt. De talán még aranyosabb látvány az étkezés. Mert étvágyuk és jókedvük, az van a fiatalok­nak. * Csak egyszer borult el itt a tekintetem. Egy mosolygós, pirospozsgás kisleányka lépett hoz­zánk s álmos mosollyal, szótlanul a fürdő tu­lajdonosához, Fried László lőcsei mérnökhöz si­mult. A mérnök részvéttel és szeretettel simította meg a fejét. Azt hittem, hogy valami rokona. De később ugyanez a jelenet ismétlődött meg a fürdő igazgatójával, Lucinkiewicz Árpáddal. A kisleány ugyanúgy simult hozzá s Lucinkiewicz ugyanolyan részvéttel és szeretettel simította meg a fejét, mint előbb a fürdő gazdája. Ki ez a kis kedves gyerek? — kérdeztem. — Inkább ne kérdje — felelt a fürdőigazgató, — olyan tragikus az eset. Ez a mi lds árvánk. A kisleányka és kicsi öccse félárva volt, amikor idejöttek. Az édesanyja Kassáról hozta őket ide s egy napig itt is volt velük. Aztán elbúcsúzott és autóra ült. Eperjes és Kassa közt autószeren­csétlenség érte és meghalt. Most a két gyermek teljesen árva. Itt jól érzik magukat a többi gye­rek közt, nem akartak innen elmenni. Ezért a rokonaik a tragédia után itt hagyták őket. Én is megsimitottam a mosolygó kisgyermek fejét. Ez még nem tudja, hogy édesanyja többé nem jön vissza hozzá. De egyelőre itt itthon érzi magát. * Itt sok nyelven beszélnek. A fiuk sokat használják vezetőikkel a német nyelvet. A fürdő alkalmazottai is többnyire né­metek. A cseh. fiukat főleg a német szó kedvéért adják Baldócra. Egy tanárnő körül is állandó csoportosulás van. A tanárnő a franciát gyako­rolja a gyerekekkel. Játszva és szórakozva. Az egyik vezető angolul társalog azokkal, akik va­lamit már tudnak. Van egy lengyel diák is. Ez a saját nyelvén szól a szlovák és cseh fiukhoz, azok pedig szintén a saját nyelvükön válaszol­nak neki, úgyhogy megértik egymást. A szlová­kiaiak közt a magyar nyelv a fő érintkezési nyelv. Szóval nagy nyelvi egyenjogúság van a fiatalok közt. De a nagy nyelvzürzavar ellenére, mind könnyen megértik egymást. Mert a sok nyelven felül még egy közös nyelven is beszél­nek: a fiatalság nyelvén. Baldócról nyugodt szívvel távoznak a szülők. Az egyik igy érvelt: Csak azóta van nyugodt nyaralásom, Amióta gyerekeimet itt nyaraltatom. Velem a gyerek mindig nyűgös volt. Sem ő nem volt megelégedett, sem én nem voltam nyugodt. Itt most a gyermekem is jól érzi magát s én is nyugodtan mehetek bárhová nyaralni. Mert tu­dom, hogy jó helyen és jó kezekben van. A szülő­aki maga nyugodtan akar nyaralni, Baldócra küldje gyermekét. (—) EMLEKEK Irta: FARKAS IMRE Körülnézek öreglegény-lakásom egyetlen szobájában. Az ilyen magamfajta vándor életében minden lakás cgy-egy stációt je­lent. Egy-egy állomást jelent a — legbizto­sabb és a legbizonytalanabb vég felé. Képek, szobrok, koszoruszalagok, amik hűségesen jöttek velem egy életen keresz­tül. Néha elszakadtam tőlük, ládákba vol­tak szegezve, azután csak előkerültek. Könyvek, kedves ajánlással: „Kedves mun­katársamnak, Farkas Imrének: Herczeg Ef- renc”. „Régi hü barátja, öleléssel: Bródy Sándor”. * * * A legrégibb képre ez van írva félénk is- kolásleány-irással: „Szepes-Igló 1897 junius 2. emlékére — Jolán”. Kedves kis szepességi leány képe, haja varkocsba fonva, ruhája csupa dudor, fodor, rüs és csipke, az akkori divat szerint. Egy vers jut eszembe, egy röpke strófa: Összemosolyognak, Szivük földobog, ök maguk se tudják Milyen boldogok. * * * Finom merített papiroson kék betűvel nyomtatott költemény. A vers alatt finom tollrajz Gyulai Pált ábrázolja, amint átszel- lemülten fölköszönti Gernyeszegen a kas­tély szép úrnőjét és családját. Gyönyörű vers volt, privát ügy, ma már nem ismeri senki. „S te vén kastély, maradj, állj fönn sokáig, Kinek kitártad egykor kebeled, Az ifjú, mint agg, újra látni vágyott Hálás szivével. Hajh, Isten veled! Vajh, látlak-e még? Már kevés időm van, Érzem, közelget siri éjjelem, De emléked, mélyen szivembe vésve, Holtig kisér s a sírba száll velem!" * * * Vidám mosolygós kép, honvédhuszárka­pitány —- hegedűvel! Az van rá írva: „Test­véri szeretettel”. A kép Fráter Lórántot áb­rázolja, a közös nótáink emlékére adta ezt a képet, „Hívlak akkor is, ha nem jössz ...” „A templomba vasárnap se mentem!” A múltkor éppen tűnődve nézegettem e képet, amikor a szomszédból a rádióban váratla­nul, élesen és tisztán felém kiáltott a hang­ja: „őszi rózsa, fehér őszi rózsa!” Hogyan is mondja Horatius? „Non omnis moriar!” * * * Fadrusz „Krisztus” szoborfeje Hubay Je­nő ajándéka. Mily éles, mily friss az emlékezés! Most, hirtelen, előmbe tűnik a szalatnai Hubay- kastély. A gyönyörű park, a kedves lelkes munka. Operaszöveget verselek végig, társ­szerzőm: Bérezik Árpád. Zenéje: Hubay Jenő. Cim: Lavotta szerelme: Nincs több olyan virág, Mint a piros rózsa — Nincs több olyan nóta, Mint a magyar nóta! * * * Arcképek az operett fénykorából. Petráss Sári a Dollárkirálynőben. Óriási tollas ka­lap nehezedik finom és bájos fejecskéjére. Mellette Ráthonyi Ákos daliás szépségében. Flitteres, puffos operett-fantázia ruha: „Az én kedves, nagyreményű poétámnak Küry Klára”. Amott Pálmay Ilka, ma is olyan, mint akkor volt, finom, könnyed és elegáns. Rózsahegyi Kálmán: mint Biliczky kadét a „Dolovai nábob”-ban. * * * Van egy kedves képem, véletlenül jutot­tam hozzá: Tisza Istvánt ábrázolja a zsuki vadászaton. Mellette gyászjelentés, sötét gyászos keretben, ereklyeként őrzött babér­ággal! A szomorú jelentő első szavai ezek: „A gyászba borult székesfőváros tör­vényhatósága hazafiui mély fájdalommal tudatja, hogy Kossuth Lajos, a nemzet nagy fia, Budapest székesfőváros díszpol­gára folyó hó 20-án Turinban meghalt.” * * * Emlék! Egyetlen elszáradt rózsavirág. Ez maradt meg belőle, aki a legkedvesebb volt nekem, egykor, valamikor! * * t Emlék, emlék, emlék. Egy szép pesti hölgynek, W. Renéenek a képe, akit elő­1938 augusztus 7, vasárnap. szőr a Népszínházban láttam, amikor az apám fölhozott Pestre. írtam neki egy elra­gadtatott levelet, a címét se tudtam, csak annyit írtam rá: Budapest. És ő megkapta a levelet és válaszul elküldte fényképét — egy finom Strelisky-fotografiát — nékem, az iglói főgimnázium negyedik osztályú ta­nulójának. * * * Tisza Kálmán kékszemüveges képe. Mel­lette doktor Wekerle Sándor, pénzügymi­nisztériumi m. kin államtitkár. És báró Fe- jérváry Géza, az első miniszterem!.... Föl­borzolt bajusszal, szigorúan néz rám a kép­ről, mintha most is számon akarná kérni tőlem, hogy későn járok be a miniszté­riumba. * * * . A pianinón egy szobor! Művészi, gyön­géd munka, kis török nőt ábrázol,. Aziadét, Pierre Loti szerelmét. Konstantinápolyban vettem az 1914-ik év májusán, amikor még béke és csönd volt mindenfelé. Első látásra megszerettem ezt a kis szobrot, brusszai selymekbe csavargatva hoztam haza. Most is itt van előttem^ a fölvetett fátyol alól rám mosolyog ijedten, félénken, mintha azt mondaná: „Mash Allah — Hová jutottam!” Nemzetközi repülönap Budapesten BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A magyar Aero Klub, mint ismeretes, az idei Szent István napi. ünnepélyeik alkáliméiból nagy nemzetközi repülőnapot tart. A külföldi résztvevők már vasárnap reggel érkeznek meg a budapesti repülőtérre. Az érkező külföldiek kö­zött van 31 német, 24 olasz, 4 holland, 4 cseh­szlovák, 9 belga, 6 francia, 7 svéd. 4 svájci, 4 lengyel és 2 angol nemzetiségű .résztvevő. Robbanás egy olasz hadihajó fedélzetén RÓMA. Amint a csehszlovák sajtóiroda jelenti, a hét elején, a Mallorca szigetén fekvő Pollenza köze­lében horgonyzó „Quarto“ nevű olasz hadihajón robbanás történt, aminek következtében 15 ember halá­lát lelte és 20 megsérült. A hajón okozott kár jelen­téktelen. A robbanás okát kivizsgálják. Rendkívül kedvexőek a német terméskilátások BERLIN. — A német terméskilátások, a hi­vatalos körök nagy megelégedésére, rendkívül' kedvezőek. Ennek következtében beavatott he­lyen úgy tudják, hogy jelentékenyen csökkente­ni fogja Németország a mezőgazdasági termé­nyek behozatalát. A mezőgazdasági munkás hi­ány miég mindig eléggé érezhető, annak ellenére, hogy közel 100.000 külföldi aratómunkás dolgo­zik Németországban. A Németországban foglal­koztatott aratómunkásók között', mint ismeretes, rengeteg magyar van. Valószínűnek tartják, hogy nemzeti szocialista szervezetek, mint. az SA. a .munkásszolgálat és a Hitlerjugend részt vesznek az aratási munkálatokban. xx Mire helyezik a férfiak a legnagyobb súlyt? A kényelemre. Legalább is ezt tartják a férfiak­ról, ők szívesen ülnek kényelmesen és miég szí­vesebben járnak kényelmesen. Ezért Baba a nyár­ra ideális, kényelmes férfi cipőket hozott piacra, ezenkívül félcipőket és szandálokat amelyek a nyári, kényelem megtestesítői, könnyűek és szel­lőseb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents