Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-07 / 179. (4622.) szám
4 rPMGAItAWAsR-HTKW® 1938 augusztus 7, vasárnap. A magyar ifjusággondozók ugye Irta: Sxiklay Ferenc Az egész világon, minden müveit államban fölismerték a család- és gyermekvédelem óriási fontosságát. A civilizáció maga valami csodálatos törvényszerűséggel a születések számának csökkenését idézi elő s a szaporodási arányszám leszállása némely nemzeteknél szinte katasztrofális méreteket ölt. Igaz, hogy ezt az arányszámot — az általános népszaporodás szempontjából —- 'csökkenti a civilizáció reciprok értelmű hatása, az, hogy a megszületett gyermekek körében a csecsemő- és gyermekhalandóság is csökken, de ez a tény maga még nem idézi elő a népszaporodás olyan mértékét, hogy egy nemzet számbeli ereje a nemzet jövőjét a népek nagy versenyében biztosítani tudja. Ez a fölismerés vezette rá az államokat a család- és gyermekvédelem intézményes megszervezésére, fönnmaradásuk és erőszaporodásuk, — ezzel biztonságuk és jövőjük biztosítása érdekében. A gyermekvédelemnek kétféle módszere lehetséges. Vagy az államhatalom rendezi az ügyet törvényekkel, kötelezőleg, — ez a módszer különösen az úgynevezett totális államrendszerben gyakorlatos és — ismerjük el, — gyönyörű eredményeket ért el, — vagy maga a társadalom szerveződik meg, — függetlenül a törvényhozástól s ennek legföljebb segítségével —- a kérdés gyakorlati megoldására (például Amerikában). — A pusztán társadalmi gyermekvédelem, természetesen, csak ott lehet eredményes, ahol a civilizáció magas foka olyan általános jólétet teremtett, a társadalom olyan anyagi és szellemi tartalékokkal rendelkezik, hogy a gyermekvédelemre szánt anyagi és erkölcsi támogatás nem vehető áldozat számba. Csehszlovákiában a család- és gyermek- védelem dualisztikus rendszerűnek nevezhető. Az állam törvényekben és törvény- értékű rendeletekben fektette le a család- és gyermekvédelem alapelveit, ezeknek végrehajtását azonban társadalmi szervezetekre fcizza, amelyeket aztán irányit és anyagiakban megsegít. Ez — nagy vonásokban —• a Csehszlovákiai gyermekvédelem alapelgon- dolása s a rendszer végrehajtó szervei: az országos ifiusággondozó központ és a járási ifjusággondozó bizottságok. Az elsőnek hivatalos neve: Zemské ústredie peclivosti o mládez, a másiké: Okresná peclivosti o mlá- ’dez. —■ Mind a kettő végelemzésben jogi személy jellegű, társadalmi szerv, amelyben maga a társadalom kap működési teret, de amelyet a kormányhatalom nemcsak jogilag ismer el, de azzal is, hogy bizonyos, törvényekben előirt funkciók elvégzését reájuk bízza s az állami és más köztestületi szubvenciókat is ezeknek engedi át célszerű és természetesen — ellenőrzött fölhasználás végett. Az ifjusággondozást tehát a társadalomnak kell elindítania nálunk, megszerveznie, tehetségéhez képest fönntartania, hogy az elvégzett munka és a szak- és célszerű munkaprogram alapján joga legyen az állam, ország és járások anyagi és erkölcsi támogatását kieszközölni. A gyermekvédelem ezen, mintegy autonó- misztikus formájából természetszerűen következik, hogy egy nemzetiségi államban — amilyen Csehszlovákia is — a társadalomnak nemzetiségenként joga és kötelessége a Család- és gyermekvédelmet a maga érdekében megszervezni. Joga — a kormányhatalommal szemben és kötelessége önmagával Szemben. Mert ha Igaz az a kép, amelyet bevezető Sorainkban az államalkotó nemzetekről fölvázoltunk, százszorosán igaz egy „nemzeti kisebbségre’' vonatkoztatva, hiszen az ilyen nemzetdarab nemcsak a születések számának hanyatlása s a gyermekhalandóság magas számaránya miatt van kitéve az elerőtlenedés veszedelmének, ezernyi más körülmény is fenyegeti létét, fönnmaradását, fejlődését. A csehszlovákiai magyar társadalom — ha későn is — megalkotta keretszervezetét a Jaross Andorné kezdeményezésére 1937 április havában megalakított Országos Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesületben s eddig tiz járásban fölállította helyi szervezeteit is. A mag tehát elvetődött a magyar talajba, a magyarság föladata, önmaga iránt való kötelessége, hogy az elvetett magot az egész magyarságot elborító, védő, óvó terebélyes fává, erdővé nevelje és növelje. Maga a „kisebbségi magyarság” azonban nem elég erős arra — sem anyagiakban, sem erkölcsi, szellemi erőben —, hogy a föl- mérhetetlen jelentőségű, óriási föladatot magárahagyatva megoldja s igy az Egyesületnek föltétlenül ki kell eszközölnie a kormányhatalomtól ugyanazt a hivatalos- jelleg-elismerést, amelyet a Z. U. P. O. M.- és az O. P. O. M.-ek élveznek s ki kell harcolnia mindazt az anyagi segítséget, az állami, országos, járási stb. szubvenciókból, amely a magyar nemzetiséget számarányánál fogva megilleti. Hogy a P. O. M. működése mit jelent a népi erők konzerválásában, annak igazolására legyen szabad egy pár számadatot közölnöm a szlovákiai ifjusággondozók 1938 júniusában kiadott s az 1937. évi működésről szóló évi jelentés („Zpráva o cinnosti za rok 1937.”) alapján. A járási ifjusággondozók által szünidei nyaraltatással, orvosi segítséggel, pénzsegéllyel, vagy elhelyezéssel ellátott normális gyermekek száma Szlovákiában összesen 66.061 volt az 1937. évben. Ebből ingyenes himlőoltásban részesült 45.169. Szünidei nyaraltatásban 1089. Gyógykezelésben 4202. Pénzsegélyben 2331. Teljes ellátásban (járási menhelyeken és nevelőszülőknél 4281. A beteg (gyöngeelméjü, béna stb.) ellátott gyermekek száma 5263. — Erre az óriási gyermekvédelmi munkára kapott a P. O. M. összesen 7,522.821 koronát, ebből a népjóléti minisztériumtól 3,868.749 koronát, a népegészségügyi minisztériumtól 213.800, az igazságügyi minisztériumtól 49.950 és a földművelésügyi minisztériumtól 15.000 koronát. A tartománytól 1,910.000 koronát. A járásoktól 130.385 koronát. Pozsony városától 336.900 koronát stb., stb. Nem fér el egy cikk keretébe a fölhasználás módjait is ismertetni, talán elég, ha a munka eredményességét jellemezzük egyetlen számadattal. Az egyéves korig elhalt gyermekek száma — 1000 élveszületett közül <— 168.6-ről öt év alatt 149.8-re s az 1000 lakosra eső gyermekhalandóság —- (4 éves korig) — 48.61 ezrelékről 37.59 ezrelékre szállt le. KUNCZ ALADAR Zord rémület a Fekete Kolostor Ajkunkon Neve, mint véres esik alvad. Ki elszenvedte, elnyert száz irgalmat, Mert Poklok vad izébe belekóstol. A Lélek nemes, örök, szent korsóját Csúf megalázások bár beszennyezték. Mély hited ablakán a nyögő esték Tűrést suttogtak, hogy reményed ójják. Te ezrek helyett szenvedtél ott lenn a Tömlöc piszkában s förtelmes gyehenna Volt szörnyű lakod e bús, földi téren. De mégse ráztad jogos dühöd öklit S most tiszta szellemfénycd úgy tündöklik, Mint halott bájtén tört mellén az érem* A jelentés egész Szlovákiáról szól s nem tünteti föl az ápolt és ellátott gyermekek nemzetiségi arányszámát. így ezekben a számokban a magyar járások magyar gyermekei is bennfoglaltatnak, de hogy milyen arányban, azt megállapítani nem lehet Valószínű, hogy sem az arányos részesedés biztosítva nincs, azt meg a gyakorlatból tudjuk, hogy mihelyt egy magyar gyermekről van szó, a karitatív gondoskodásnak az ára a nemzetiség föláldozása. Ez nem akar rekrimináció lenni ez esetben s nem akarja a szociális gondoskodás értékét leszállítani! Ez a fonák helyzet s a magyar nemzetiség ilyen indokolásu vérvesztesége egyszerre I megszűnnék, ha a gyermekvédelmet — törvényes és jogszerű alapon — a magyar társadalom venné kézbe s az erre hivatott legális, magyar ifjusággondozó szerv megkapná (az alkotmány törvény szellemében is) az állami és más köztestületi szubvenciók részaranyának megfelelő összeget, ami a fönti összköltségvetési tétel alapján kerek számmal egy és egy negyedmillió koronát jelentene! Mellőzve annak bővebb megokolását, hogy ehhez az állami segitséghez a csehszlovákiai magyar nemzetnek teljes és elvitathatatlan joga van, nézzük az érem másik oldalát, van-e rá szükség. Mondottuk, hogy az egészséges népszaporodásnak két összetevője van: a születés és a gyermekhalandóság megfelelő aránya. Az elsőn, mely az ( egész világon lefelé eső tendenciát mutat s csak az úgynevezett tekintélyi államokban — (Németország, Itália, Japán) — észlelhetjük a legutolsó években a zuhanás fékeződését, —' valószinüleg bajosan lehet segíteni. Mindenekelőtt a másik oldalt kell a civilizáció fejlesztésével — speciálisan a család- és gyermekvédelemmel —> tehermentesíteni. Ebből a szempontból a csehszlovákiai magyarság középső helyet foglal el Szlovákiában. amit a következő táblázat tehet szemléletessé: JÓZSEF ATTILA Még látom a bús, siheder nyomorgót, Konok dacát elfödte kicsi bajsza, De mindhiába kínozta vad bajszai Zenévé szépült, hogyha gyomra korgott. „Nagyon fáj“: igy csak akkor zúgolódott, Ha bánata kicsordult szlvén-torkán, De harsogott is verse, mint az orkán, Ha kétség csöndje nem tudott más módot. Borús szemét derűbe vonta néha Kis, hetyke mosoly. Ilyenkor a léha Csúf világ fölött Ízesen kurjantott, A sínre tilt mert elfáradt a poszton, Meggyalázta szűz zenéjét a mozdony — S most számontártunk egy friss, örök hantot. sége van a legrendszeresebb és legoda- adóbb, nemzeti alapon megszervezett család- és gyermekvédelemre. Családvédelemre, hogy az anyák úgyszólván a fogantatás pillanatától észszerűen és szakszerűen készüljenek legmagasztosabb emberi hivatásukra, lelkűkből lelkedzett gyermekük élet- bentartására és fölnevelésére és gyermek- védelemre, hogy a mostoha körülmények között se kelljen majd minden ötödik kisgyermeknek —- a nagykaposi járásban pláne — (240.9 ezrelék) *— minden negyediknek! — „alig-alig rőfnyi kis deszkakoporsót” szabatni! Nem hangulatkeltésül írtam ezt a pár sort! A Csehszlovákiában élő magyar nemzet szive táján kopogtatok, döbbenjen rá a szomorú, ijesztő valóságra. Minden figyel- jmét forditsa a már meglévő Magyar GyerÍ mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesületre, hogy addig is, amíg az államhatalom teljesíti kötelességét a magyar gyrmeki iránt is, ne akadjon föl a nemzetmentő jelentőségű Egyesület munkája, de azért is, hogy a ma- gyarsáq egyetemének egy-emberként való sorbaállása a magyar ifjúság, a magyar jövő megmentése biztosítsa az Egyesületnek azt a tekintélyt, fontosságot, amelyre szüksége van, hogy ne csak kérje, de hangos szóval követelhesse az államtól az őt^ megillető megsegítést! tty&ertasi émárnié LÉVA. — A Gyermekvédő Egylet lévai szervezete csendes, kitartó, nehéz és szívós munkája eredményeképpen a képes mellékletben ma megjelenő két fényképpel vizsgázik a magyar társadalom előtt. Úgy a leány-, mint a fiucsoport 3—3 hetet töltött a kiskéri nyaralótáborbaa, A leányokat Taby Sári gondozta, meleg és lelkes szivének minden szeretetével, amihez tapasztal cserkészvezetői tudása kiválóan társult. Az egylet ezúton is hálás köszönettel adózik önzetlen és kiváló munkájáért. A kis leányok átlag két kilót híztak és naponta ftirödhettek Jáaossy László fürdőbérlő jóvoltából a pompás kiskéri szabaduszodában. A fiuk még kint időznek a Gáborban, hová Kiráz Jenő cserkés zalparan-snok vezetésével julius 20-án mentek ki. Mrázt augusztus 1-én Ivanics Ferenc tanító váltotta fel. Mindekttőjüknek ugyancsak e sorok keretén belül is köszönetünket küldjük. A tábori nyaralókon ldvül 45 gyermeket helyeztünk el még a környékbeli falvakban. Ehelyütt ismételten a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk Duba János kissallói gazdáról, aki teljesen önállóan szervezte meg a kissallói 25 főnyi csoport elhelyezését Az ő munkáját bátran állíthatjuk példaképül a sokszor gyilkosán közömbös magyar intelligencia elé. Azok, akik meleg szeretettel siettek segítségünkre (fuvar, ételnemü, ruha, cipő, ágynemű, stb. felajánlásával), fogadják mélységes hálánkat — Tábori gyermekeink egyenruhában nyaraltak? a kis leányok felerészben Majláth Kata ajándékaképpen jutottak a piros-pöttyös ruhácskákhoz. A kék-pöttyös ruhákat Boleman Judith varrta meg. A fiuk nlháját az egylet vette és varratta meg. A legmélyebb elismeréssel kell megemlékeznünk Tauhinger Árpádné Majláth Margit elnökről, dr. Hubert Pálné, Majthényi Lászlóné alel- nökökről és dr. Nagy Tibor titkárról, akik fáradságot nem ismerő ügybuzgalommal vették ki részüket az előkészítés és a tábor ellátása, valamint ellenőrző irányításának nagy munkájából. Ez utóbbi téren Taubinger Arpádnénak egészen kiváló érdemei vannak. Szép és nagy eredményeket értünk el rövid fennállásunk ideje alatt és e rövid beszámoló összefoglalásaképpen bevalljuk, hogy bár nehéz és kemény volt a munka, de a lévai szervezet tisztikarával könnyű volt meggyőzni! DR. BOLEMAN JANOSNÉ ZORKÓCZY ATALA. a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egylet országos elnöke. 1000 lakosra esett 1937-ben Csehszl. Orosz Német Magyar Zsidó Egyéb Élve született gyermek 23.4 29.2 14.5 21.0 12.8 27.9 Meghalt 13.9 15.6 11.9 14.4 11.4 14.2 Megmaradt 9.5 13.6 2.6 6.6 1.4 13.7 Amint látjuk, a születési arányszámban a negyedik helyen állunk, a gyermekhalálozás tekintetében a második helyen —■ hátulról! íme a kész nemzeti veszedelem világos képe! Sajnos, nem kedvezőbb a kép, ha az egyes magyar járások számadatait vizsgáljuk. Nincs helyünk minden magyar járást számba venni, legyen elég annak megállapítása, hogy két magyar járás „dicsekedhetik” azzal, hogy az élveszületések arányszáma a | legkisebb bennük Szlovákia összes járásai közül: a párkányi 16.49 és a zselizi 16.02 ezrelékkel, tehát jóval az országos átlag alatt! — A másik oldal sem tüntet föl valami kedvező számot, mert 1000 élveszüle- tettre 1 éves korig 146.1, 4 éves korig 177.2 esik a párkányi és 117.5, illetve 145.3 a zselizi járásban, tehát az országos átlagon fölül! Ez a pár kiszakított adat máris indokolja, hogy a magyarságnak igenis égetően szűkSEBESI ERNŐ: GALÉRIA — Óriási választéki Legolcsóbb árak! Pausz T., KoSlee •• Üveg — porcellán — villany csili ár ok! UIIII!lll!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!llllllinilinillHIIII!ll!lllil!llllllllllllllllllllIIII||lllllll!!!lllllllillll!llll'illlllllltíHllllllllllllll!IIIIHI Modern képkeretezés, üvegezés Telefon 2423 Alapítva 1833 IRODALOMTÖRTÉNET SZONETTEKBEN
