Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-05 / 177. (4620.) szám
Népiségtudományi munkát! (yn.) A csehszlovákiai magyar ifjúságban komoly törekvések és becsülésreméltó képességek nyilvánulnak meg abban az irányban, hogy elméleti téren és a gyakorlati életben véghezvitt munkájukkal előre- lenditsék a magyarság kulturális, gazdasági, társadalmi, és politikai életének fejlődését. Annál inkább elismerésreméltó, dicsérendő és minden támogatásra érdemes ez a törekvés, minél nagyobb akadályok tornyosulnak a magyar ifjúság útjába. Gondoljunk csak arra, hogy a csehszlovákiai németségnek, amelynek ügye most az európai politikai érdeklődés központjában áll, egyeteme, műegyeteme, sok iskolája és hatalmas kulturális szervezetei vannak, amelyek révén ifjúságát a nemzeti élet terén végzendő munkára fölnevelheti. A magyar ifjúság nemzeti nevelésének eszközei teljes mértékben hiányoznak, elsősorban hiányzik a magyar alma mater, amely szellmi életünknek kisugárzó gyújtópontja lehetne* Cseh és német egyetemeken készül elő ifjúságunk az életre és igy szinte a csodával határos, a népiség erejének csaknem természetfölötti erejéből következik, hogy ifjúságunk nem lehet hü- telen 'a nemzetiség és népiség szent eszményeihez, sőt ezeknek a szolgálatába ajánlja erőit. Ismételjük, hogy a magyar ifjúság komoly törekvései annál csodálatraméltóbbak, mennél inkább átgondoljuk a nehézségeket, amelyekkel ifjúságunknak meg kell küzdenie. Az életgondokat kikapcsolva, gondoljunk Csak pusztán arra a tényre, hogy ifjúságunk tulajdonképen nélkülözi a szellemi vezetést és irányítást, mert sajátos viszonyaink következtében szellemi életünkből hiányoznak azok a nagy elméleti fölkészültségü vezetők, a Szekfü Gyulák, a Hóman Bálintok, akiknek a föladata az ifjúság szellemi irányítása és igy a nemzetnevelés. De a külső körülmények még az önmagát nevelő eszközök beszerzését is megnehezítette, ha idáig nem tette teljesen lehetetlenné. Gondoljunk csak arra, hogy több, mint egy évtized telt el a magyar szellemtörténetben korszakalkotó Szekfü—Hóman történet megjelenése óta és ez a nagyszerű munka csupán most kapta meg a placetumot. De hát ez csak egy könyv, egyetlen munka abból a nagyszabású szellemi kincsestárból, amelynek jelentékenyebb darabjait minden csehszlovákiai magyar ifjúnak ismernie kellene, hogy nemzeti föladatait betölthesse. Oldalakat kellene írnunk, ha csak megközelítően is föl akarnók sorolni mindazokat a munkákat, amelyeknek ismerete föltétlenül szükséges minden magyar ifjú számára, hogy fölkészülhessen a magyar élet vezetésére. És állandóan kapcsolatban kellene lennie az egyetemes magyar szellemi élettel, hogy megismerkedjék a magyar néptestet irányitó nagy áramlatokkal, elmélyülhessen a korszakos jelentőségű magyar problémákban. Ám mindezt nem teheti, hiszen a folyóiratoknak tilalomfa állja az útját, már pedig a modern életben a folyóiratok azok a kiadványok, amelyeken keresztül az eszmeáramlatok szétömlenek a nemzettest intellektuális életében. Ha mérlegre tesszük társadalmi és irodalmi folyóiratainkat, minden elismerésünk nyilvánítása mellett meg kell állapítanunk, hogy nem pótolják, de természetszerűen nem pótolhatják azt a nagy hiányt, amit ez a tilalom szellemi életünkben okozott. Sokban hozzásegítenek bennünket a* egyetemes Az első prágai nap Lord Runciman Benesnél, Hódiénál és Kroftánál Udvariassági látogatásokkal telt el az első nap - A jövő hét eleién foglalkozni fog a magyar kérdéssel is - A helyzet súlyosabb, mint az angolok hitték PRÁGA. — Lord Runciman prágai tartózkodásának első napját hivatalos látogatásoknak szentelte. Először délelőtt 11 óraikor a Czerain- palotába hajtatott* ahol dr. Krbfta külügyminiszternél tett. látogatást, A külügyminiszfcériumból a Kolowrat-palotába hajtatott, ahol dr. Hodza miniszerelnök várta. A lord autója 11 óra 30 perckor fordult be a Kolowrat-palota elé. Mintegy félóráig tartózkodott a miniszterelnökségen lord Runciman és ezután a Hradzsinba ment, ahol kihallgatáson jelent meg dr. Benes köztársasági elnöknél. 12 óra 30 perckor a lord leadta névjegyét dr. Zenki prágai polgármesternél. A PMH angolnyelvü vezércikkének sikere Lord Runciman kíséretéből szerzett információnk szerint az angol küldöttség tagjai megérkezésük után nyomban megállapították, hogy a helyzet sokkal komolyabb, mint amilyenre számítottak. Ez a magyarázata annak is, hogy az angol sajtó optimizmusa az utolsó huszonnégy- órában meglehetősen megcsappant. Az angolok érzik azt is, hogy meglehetősen fagyos légkör veszi körül őket Prágában. A hivatalos körök rendkívül előzékenyen bánnak velük, de a hivatalos udvariasságon kívül a lakosság részéről a szívélyesség legkisebb jelét sem tapasztalják. Az egyedüli barátságos gesztus, ami emberi melegséget árasztott miagából, a Prágai Magyar Hírlap angol nyelvű üdvözlete volt A Prágai Magyar Hírlap volt a Prágában megjelenő ösz- szes lap között az egyetlen, mely angol nyelvű vezércikkel köszöntötte a lordot. A kedves fi-, gyekan szenanelláthafcóan meghatotta az angolokat, mert tegnap este az Alcron halijában minden angol kezében ott láttuk a Prágai Magyar Hírlapot Ma délben pedig Mr. Stopford magáihoz kérette Esterházy János képviselőt és a lord nevében köszönetét mondott neki azért a figyelemért, amiben a magyarok részesítették. Stopford kijelentette, hogy a jövő hét folyamán a lord szívesen rendelkezésére áll a magyaroknak. | A szudétanémet párt képviselői lord Runcimannél PRÁGA. — Délután öt órakor fogadta Alcron-szállóbelí lakásán lord Runciman a szudétanémet párt küldöttségét. A szudétanémet párt részéről Kundt, Rosche, Peters képviselők és dr. Schiketanz és dr. Sebe- kowsky jelentek meg a fogadáson. Természetesen úgy a hivatalos személyiségeknél tett látogatások, valamint a délutáni fogadás is csak ismerkedés jellegű volt, mert érdemleges tárgyalásokra csak a jövő hét folyamán fog sor kerülni. Minden Berlintől függ — Írja az angol sajtó LONDON. — Az angol általános, ha hivatalosnak nem is mondható véleményt lord Run- dman vállalkozásáról a Manchester Guardian cikke fejezi ki legjobban. A cikk megállapítja, hogy Rundmanneik nem annyira a csehszlovák- szudétanémet kérdésben kell megtalálnia a megoldást, mint inkább meg kell birkóznia egy olyan nemzetközi problémával, amelyben az elsőrangú érdelkelt szerepét Németország játaza. Ennek megfelelően tehát olyan megoldást kell találnia, amellyel nemcsak Henlein, de Hitler is egyetért Angol politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanának még egy átmeneti jellegű megoldásnak is. Az időnyerés annyit jelentene, hogy a béke megszilárdítására sikerül időt teremteni. Legrosszabb esetben is annyit dérnek Runciman fáradozásai, hogy a teljes kudarc esetén is legalább is megnehezíti az erőszak alkalmazását. A lap azzal fejezi be fejetegetését, hogy minden Németország szándékaitól függ. Amennyiben a szudétanémet kérdésen túlmenő világpolitikai céljai vannak Németországnak, például Oroszország kikapcsolása az európai politikáiból, úgy lord Runciman .vállalkozása aligha fog sikerrel járni. magyar szellemi élet jelenségeinek megismeréséhez, de ez a munka olyan, mint aminőt az úti kalauz végez egy városnak, egy vidéknek néhány lapos ismertetésével. Csak fölületesen ismerkedhetünk meg az érintett problémákkal, de el nem mélyedhetünk bennük. Ehhez szorosabb és behatóbb kapcsolat lenne szükséges. Ezek a gátló és bénító hatások, amelyeket itt csupán főbb vonásokban érintettünk, idézik elő azt a természetes jelenséget, hogy ifjúságunk elméleti munkálkodásában, következésképen gyakorlati tevékenykedésében is hiányzik á biztos irányvonal, nincs meg a csehszlovákiai magyarság életigényeinek teljes ismerete. Mindennek következtében ez a munkálkodás gyakran ötletszerű és esedékességektől függ, ahelyett, hpgy célszerűen haladjon előre a meghatározott irányban. Innen van, hogy az ifjúság szellemi megnyilvánulásaiban még ma is túlteng a problematika fölállítása, mint a gyakorlati értékű munka.. Még most is állandóan a megoldandó kérdéseket kutatjuk, ahelyett, hogy célszerű munkamegosztás mellett hozzálátnánk a sok föladat részletes földolgozásához, Ám ezt a munkát nem is lehet megindítani mindaddig, amig nincs egy olyan szerv, vagy intézmény, amely irányítson! És itt föltétlenül valamelyik folyóiratunkra gondolunk. Alapy Gyula Nemzeti Kultúrájának törekvéseire gondolunk, talán ilyen irányban kell keresni a megoldást, de gyakorlatibb irányban, vagyis a csehszlovákiai magyarság életéhez egészen közeleső kérdések földolgozásában és ismertetésében. Ebben a tekintetben azonban nem szükséges, hogy sokat törjük a fejünket a példa megkeresésében, hiszen adva van előttünk a példa abban a nagyszerű munkában, amelyet a németség végzett és végez, például a Kar- pathenland folyóiratban. Ezzel a cikkünkkel azt akarjuk elérni, hogy a magyar ifjúság figyelmét irányítsuk a szellemi munkálkodásnak egy olyan területére, amely a magyar népiségtudat megerősítése szempontjából a legnagyobb értékű. Magyarországon Mályusz Elemér, a kiváló történettudós képviseli ezt az irányzatot, amelyet népiségtudománynak nevez. A tudományos munkásságnak ezt a területét Magyarországon most már nagy mértékben művelik és Mályusz Elemér szerkesztésében hatalmas kiadványsorozat jelent meg, amely éppen ezt a célt szolgálja. A Prágai Magyar Hírlapban behatóan, tiz cikket kitévő sorozatban ismertettük a Magyarság és nemzetiség első hatalmas kötetét, Szabó Istvánnak Ugocsa megyére vonatkozó nagy.munkáját, amely az elmúlt esztendőben jeleni meg. Úgy tudjuk, hogy a következő kötet Gömör megyét öleli föl. A magyarországi tudományos világ kiváló képviselői tehát fölismerték és magukra vállalták a megoldandó föladatok nehezebb részét, de azért nem mellőzhető, szinte nélkülözhetetlen már, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság egy része, amely hajlandóságot érez erre, bekapcsolódjék a népiségtörténeti munkálatokba. Itt van például a magyarságnak a múltban végzett kulturmunkássága. Hiszen történetírásunk eddig is sokat végzett ezen a téren* sok adatot hozott napvilágra és sok összefoglalásban örökítette meg az évszázadokon át végzett magyar kulturmunka eredményeit. De még rendkívül sok a teendő, sok a föltárásra váró anyag és hiányzik az összefoglalás. Vagy mutassunk rá egy részlete kérdésre, amelyre legutóbb Kniezsa István irányította rá a figyelmünket: kimutatandó volna, hogy a török hódoltság korában az egyes városokban milyen volt a török elől északra húzódó magyarság beköltözésének aránya. Az ilyen népiségtörténeti munka* aminőt a szudétanémet és a szlovákiai német ifjúság már régóta végez nagyszerű folyóirataiban, egyenesen fölbecsülhetetlen értékű a csehszlovákiai magyarság népiségtu- (dalának* nemzeti önérzetének szempontja** IBOI/Hf n ^|Lt ! ^ | XVII. évf. 177 (4620) szám ■ Péntek ■ 1938 augusztus 5 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- r Szerkesztőség: Prága 11„ Panská évre 76, havonta 26 Kd., külföldre: évente 450, J\ Szlovákiai ÓS kárpátaljai TTiagljarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • j. •/ . . ' Prága II, Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOlltlKOl napilapjai ® ® TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KL SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRftHfl.
