Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-05 / 177. (4620.) szám

Népiségtudományi munkát! (yn.) A csehszlovákiai magyar ifjúság­ban komoly törekvések és becsülésreméltó képességek nyilvánulnak meg abban az irányban, hogy elméleti téren és a gyakor­lati életben véghezvitt munkájukkal előre- lenditsék a magyarság kulturális, gazdasági, társadalmi, és politikai életének fejlődését. Annál inkább elismerésreméltó, dicsérendő és minden támogatásra érdemes ez a törek­vés, minél nagyobb akadályok tornyosulnak a magyar ifjúság útjába. Gondoljunk csak arra, hogy a csehszlovákiai németségnek, amelynek ügye most az európai politikai ér­deklődés központjában áll, egyeteme, mű­egyeteme, sok iskolája és hatalmas kulturá­lis szervezetei vannak, amelyek révén ifjú­ságát a nemzeti élet terén végzendő mun­kára fölnevelheti. A magyar ifjúság nemzeti nevelésének eszközei teljes mértékben hiá­nyoznak, elsősorban hiányzik a magyar alma mater, amely szellmi életünknek kisugárzó gyújtópontja lehetne* Cseh és német egye­temeken készül elő ifjúságunk az életre és igy szinte a csodával határos, a népiség erejének csaknem természetfölötti erejéből következik, hogy ifjúságunk nem lehet hü- telen 'a nemzetiség és népiség szent eszmé­nyeihez, sőt ezeknek a szolgálatába ajánlja erőit. Ismételjük, hogy a magyar ifjúság komoly törekvései annál csodálatraméltóbbak, men­nél inkább átgondoljuk a nehézségeket, ame­lyekkel ifjúságunknak meg kell küzdenie. Az életgondokat kikapcsolva, gondoljunk Csak pusztán arra a tényre, hogy ifjúságunk tulajdonképen nélkülözi a szellemi vezetést és irányítást, mert sajátos viszonyaink kö­vetkeztében szellemi életünkből hiányoznak azok a nagy elméleti fölkészültségü vezetők, a Szekfü Gyulák, a Hóman Bálintok, akik­nek a föladata az ifjúság szellemi irányítása és igy a nemzetnevelés. De a külső körülmé­nyek még az önmagát nevelő eszközök be­szerzését is megnehezítette, ha idáig nem tette teljesen lehetetlenné. Gondoljunk csak arra, hogy több, mint egy évtized telt el a magyar szellemtörténetben korszakalkotó Szekfü—Hóman történet megjelenése óta és ez a nagyszerű munka csupán most kapta meg a placetumot. De hát ez csak egy könyv, egyetlen munka abból a nagyszabá­sú szellemi kincsestárból, amelynek jelenté­kenyebb darabjait minden csehszlovákiai magyar ifjúnak ismernie kellene, hogy nem­zeti föladatait betölthesse. Oldalakat kelle­ne írnunk, ha csak megközelítően is föl akarnók sorolni mindazokat a munkákat, amelyeknek ismerete föltétlenül szükséges minden magyar ifjú számára, hogy fölké­szülhessen a magyar élet vezetésére. És ál­landóan kapcsolatban kellene lennie az egyetemes magyar szellemi élettel, hogy megismerkedjék a magyar néptestet irányitó nagy áramlatokkal, elmélyülhessen a kor­szakos jelentőségű magyar problémákban. Ám mindezt nem teheti, hiszen a folyóira­toknak tilalomfa állja az útját, már pedig a modern életben a folyóiratok azok a kiad­ványok, amelyeken keresztül az eszmeáram­latok szétömlenek a nemzettest intellektuá­lis életében. Ha mérlegre tesszük társadalmi és irodal­mi folyóiratainkat, minden elismerésünk nyilvánítása mellett meg kell állapítanunk, hogy nem pótolják, de természetszerűen nem pótolhatják azt a nagy hiányt, amit ez a ti­lalom szellemi életünkben okozott. Sokban hozzásegítenek bennünket a* egyetemes Az első prágai nap Lord Runciman Benesnél, Hódiénál és Kroftánál Udvariassági látogatásokkal telt el az első nap - A jövő hét eleién foglalkozni fog a magyar kérdéssel is - A helyzet súlyosabb, mint az angolok hitték PRÁGA. — Lord Runciman prágai tartózko­dásának első napját hivatalos látogatásoknak szentelte. Először délelőtt 11 óraikor a Czerain- palotába hajtatott* ahol dr. Krbfta külügyminisz­ternél tett. látogatást, A külügyminiszfcériumból a Kolowrat-palotába hajtatott, ahol dr. Hodza miniszerelnök várta. A lord autója 11 óra 30 perckor fordult be a Kolowrat-palota elé. Mint­egy félóráig tartózkodott a miniszterelnökségen lord Runciman és ezután a Hradzsinba ment, ahol kihallgatáson jelent meg dr. Benes köztár­sasági elnöknél. 12 óra 30 perckor a lord leadta névjegyét dr. Zenki prágai polgármesternél. A PMH angolnyelvü vezércikkének sikere Lord Runciman kíséretéből szerzett informá­ciónk szerint az angol küldöttség tagjai megér­kezésük után nyomban megállapították, hogy a helyzet sokkal komolyabb, mint amilyenre szá­mítottak. Ez a magyarázata annak is, hogy az angol sajtó optimizmusa az utolsó huszonnégy- órában meglehetősen megcsappant. Az angolok érzik azt is, hogy meglehetősen fagyos légkör veszi körül őket Prágában. A hivatalos körök rendkívül előzékenyen bánnak velük, de a hiva­talos udvariasságon kívül a lakosság részéről a szívélyesség legkisebb jelét sem tapasztalják. Az egyedüli barátságos gesztus, ami emberi me­legséget árasztott miagából, a Prágai Magyar Hírlap angol nyelvű üdvözlete volt A Prágai Magyar Hírlap volt a Prágában megjelenő ösz- szes lap között az egyetlen, mely angol nyelvű vezércikkel köszöntötte a lordot. A kedves fi-, gyekan szenanelláthafcóan meghatotta az ango­lokat, mert tegnap este az Alcron halijában minden angol kezében ott láttuk a Prágai Ma­gyar Hírlapot Ma délben pedig Mr. Stopford magáihoz kérette Esterházy János képviselőt és a lord nevében köszönetét mondott neki azért a figyelemért, amiben a magyarok részesítették. Stopford kijelentette, hogy a jövő hét folyamán a lord szívesen rendelkezésére áll a magyarok­nak. | A szudétanémet párt képviselői lord Runcimannél PRÁGA. — Délután öt órakor fogadta Alcron-szállóbelí lakásán lord Runciman a szudétanémet párt küldöttségét. A szudéta­német párt részéről Kundt, Rosche, Peters képviselők és dr. Schiketanz és dr. Sebe- kowsky jelentek meg a fogadáson. Termé­szetesen úgy a hivatalos személyiségeknél tett látogatások, valamint a délutáni foga­dás is csak ismerkedés jellegű volt, mert érdemleges tárgyalásokra csak a jövő hét folyamán fog sor kerülni. Minden Berlintől függ — Írja az angol sajtó LONDON. — Az angol általános, ha hiva­talosnak nem is mondható véleményt lord Run- dman vállalkozásáról a Manchester Guardian cikke fejezi ki legjobban. A cikk megállapítja, hogy Rundmanneik nem annyira a csehszlovák- szudétanémet kérdésben kell megtalálnia a meg­oldást, mint inkább meg kell birkóznia egy olyan nemzetközi problémával, amelyben az elsőrangú érdelkelt szerepét Németország játaza. Ennek megfelelően tehát olyan megoldást kell találnia, amellyel nemcsak Henlein, de Hitler is egyetért Angol politikai körökben nagy jelentő­séget tulajdonítanának még egy átmeneti jellegű megoldásnak is. Az időnyerés annyit jelentene, hogy a béke megszilárdítására sikerül időt te­remteni. Legrosszabb esetben is annyit dérnek Runciman fáradozásai, hogy a teljes kudarc ese­tén is legalább is megnehezíti az erőszak alkal­mazását. A lap azzal fejezi be fejetegetését, hogy minden Németország szándékaitól függ. Amennyiben a szudétanémet kérdésen túlmenő világpolitikai céljai vannak Németországnak, például Oroszország kikapcsolása az európai politikáiból, úgy lord Runciman .vállalkozása aligha fog sikerrel járni. magyar szellemi élet jelenségeinek megis­meréséhez, de ez a munka olyan, mint ami­nőt az úti kalauz végez egy városnak, egy vidéknek néhány lapos ismertetésével. Csak fölületesen ismerkedhetünk meg az érintett problémákkal, de el nem mélyedhetünk ben­nük. Ehhez szorosabb és behatóbb kapcso­lat lenne szükséges. Ezek a gátló és bénító hatások, amelyeket itt csupán főbb vonásokban érintettünk, idé­zik elő azt a természetes jelenséget, hogy ifjúságunk elméleti munkálkodásában, kö­vetkezésképen gyakorlati tevékenykedésé­ben is hiányzik á biztos irányvonal, nincs meg a csehszlovákiai magyarság életigényei­nek teljes ismerete. Mindennek következté­ben ez a munkálkodás gyakran ötletszerű és esedékességektől függ, ahelyett, hpgy cél­szerűen haladjon előre a meghatározott irányban. Innen van, hogy az ifjúság szelle­mi megnyilvánulásaiban még ma is túlteng a problematika fölállítása, mint a gyakorlati értékű munka.. Még most is állandóan a megoldandó kérdéseket kutatjuk, ahelyett, hogy célszerű munkamegosztás mellett hoz­zálátnánk a sok föladat részletes földolgo­zásához, Ám ezt a munkát nem is lehet megindí­tani mindaddig, amig nincs egy olyan szerv, vagy intézmény, amely irányítson! És itt föltétlenül valamelyik folyóiratunkra gon­dolunk. Alapy Gyula Nemzeti Kultúrájának törekvéseire gondolunk, talán ilyen irány­ban kell keresni a megoldást, de gyakorla­tibb irányban, vagyis a csehszlovákiai ma­gyarság életéhez egészen közeleső kérdések földolgozásában és ismertetésében. Ebben a tekintetben azonban nem szükséges, hogy sokat törjük a fejünket a példa megkeresé­sében, hiszen adva van előttünk a példa abban a nagyszerű munkában, amelyet a németség végzett és végez, például a Kar- pathenland folyóiratban. Ezzel a cikkünkkel azt akarjuk elérni, hogy a magyar ifjúság figyelmét irányítsuk a szellemi munkálkodásnak egy olyan terü­letére, amely a magyar népiségtudat meg­erősítése szempontjából a legnagyobb érté­kű. Magyarországon Mályusz Elemér, a ki­váló történettudós képviseli ezt az irányza­tot, amelyet népiségtudománynak nevez. A tudományos munkásságnak ezt a területét Magyarországon most már nagy mértékben művelik és Mályusz Elemér szerkesztésében hatalmas kiadványsorozat jelent meg, amely éppen ezt a célt szolgálja. A Prágai Magyar Hírlapban behatóan, tiz cikket kitévő soro­zatban ismertettük a Magyarság és nemze­tiség első hatalmas kötetét, Szabó István­nak Ugocsa megyére vonatkozó nagy.mun­káját, amely az elmúlt esztendőben jeleni meg. Úgy tudjuk, hogy a következő kötet Gömör megyét öleli föl. A magyarországi tudományos világ kiváló képviselői tehát fölismerték és magukra vállalták a megol­dandó föladatok nehezebb részét, de azért nem mellőzhető, szinte nélkülözhetetlen már, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság egy része, amely hajlandóságot érez erre, bekap­csolódjék a népiségtörténeti munkálatokba. Itt van például a magyarságnak a múltban végzett kulturmunkássága. Hiszen történet­írásunk eddig is sokat végzett ezen a téren* sok adatot hozott napvilágra és sok össze­foglalásban örökítette meg az évszázadokon át végzett magyar kulturmunka eredmé­nyeit. De még rendkívül sok a teendő, sok a föltárásra váró anyag és hiányzik az össze­foglalás. Vagy mutassunk rá egy részlete kérdésre, amelyre legutóbb Kniezsa István irányította rá a figyelmünket: kimutatandó volna, hogy a török hódoltság korában az egyes városokban milyen volt a török elől északra húzódó magyarság beköltözésének aránya. Az ilyen népiségtörténeti munka* aminőt a szudétanémet és a szlovákiai né­met ifjúság már régóta végez nagyszerű fo­lyóirataiban, egyenesen fölbecsülhetetlen ér­tékű a csehszlovákiai magyarság népiségtu- (dalának* nemzeti önérzetének szempontja** IBOI/Hf n ^|Lt ! ^ | XVII. évf. 177 (4620) szám ■ Péntek ■ 1938 augusztus 5 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- r Szerkesztőség: Prága 11„ Panská évre 76, havonta 26 Kd., külföldre: évente 450, J\ Szlovákiai ÓS kárpátaljai TTiagljarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • j. •/ . . ' Prága II, Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOlltlKOl napilapjai ® ® TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KL SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRftHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents