Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-28 / 196. (4639.) szám

gősen meg kell oldani s meg vagyunk győződve arról, hogy ha mindkét fél jóakaratot mutat, a mindenki érdekeinek megfelelő megoldást meg is lehet találni. Nem szükséges, hogy a békés megoldás jelentőségét hangsúlyozzuk, mert abban a világban, mely úgy van megszervezve, mint a mai, a háború visszahatásának valóban nincsenek határai. Hallották Hull amerikai államtitkár legutóbbi beszédét, amelyben az amerikai államférfin kiemelte, hogy milyen szétágazó volna egy háború következménye. Amit Hull és Roosevelt kijelentett, mély visszhangot keltett Angliában.

Runciman missziójának jelentősége

Egy utazás tanulságai

(sp) — Magyarország kormányzója útban van hazafelé és a gyönyörű dunai ut után hétfőn visszaérkezik Budapestre. Horthy Miklós valóban meg lehet elégedve utjának eredményével. Németország volt a második nagyhatalom, amely káprázatos pompával fogadta a kormányzót. Kis állam, fejét ritkán ünnepük hatalmas birodalmak annyi fénnyel és meghittséggel, az egyenrangúaknak kijáró annyi tisztelettel, mint Olaszország és Németország ünnepelte a magyar államfőt. Berlinben például egyáltalán' nem tettek különbséget Mussolini és Horthy fogadtatása között, pedig a duce üdvözlésekor meg akarták mutatni, hogy a birodalom tudatában van az olasz—német sorsközösségnek és a megnyilvánuló pompával szimbolikusan ki is akarták fejezni ezt á valóságot. Magyarországot most hasonlóképen megtisztelték és kiemelték abból a szürkeségből, ahová egyesek beszorítani kívánják. A közel jövőben Horthy Miklós valószínűleg Lengyelországot is meglátogatja, S akkor már három birodalom lesz — valamennyi közeli és a dunai ügyekben érdekelt nagyhatalom —, amely a kormányzót ünnepelni fogja. Kétségtelenül elsősorban Horthy Miklós személyisége az, amely indokolttá teszi az egyébként csak nagyhatalmak uralkodóinak kijáró fogadtatást, a hős katona személye, aki annakidején megállította a kommunizmus nyugat felé való terjedését és rendet varázsolt Európa egyik viharsarkába, de a magyar nép és a magyar állam kivételes megbecsülésének jele is a sok meghitt ünneplés. Valóban nem mondhatjuk, hogy a magyarságra nem tekintenek rökonszenvvel Középeurópa népei. A nemzet nincs egyedül a dunai térben, hatalmas szomszédai szeretik és becsülik, s ez olyan valóság, amely a jövőben politikai fejlődésében kamatokat hozhat.

A fogadtatás fénye tehát elsősorban a magyarság megbecsülésének a jele volt, s igy is kell fölfogni. A legtöbb más kombináció, amit a látogatáshoz fűztek, éppúgy, mint annakidején az olaszországi látogatáshoz, vagy jövőre a lengyelországihoz fűzni fognak, eltúlzott és aligha helyénvaló. Németország megmutatta ugyan flottáját és hadseregét Horthy Miklósnak (úgy mutatta meg, mint eddig még senkinek), de ebből fölösleges volna militarisztikus következtetéseket levonni. A magyarság katonanép, Horthy Miklós katona és tengerész, csak természetes, hogy elsősorban az uj katonai nagyhatalom erejét tekinti meg. Ezenkívül Magyarország éppen a napokban kapta vissza hivatalosan katonai egyenjogúságát és az elkövetkező éveket bizonyára arra használja föl, hogy kiépítse Európa egyik kicsiny, de kétségtelenül legátütőképesebb hadseregét. A magyar hadsereg bizonyára kitűnő lesz, egyrészt azért, mert a magyarnak érzéke van a katonai dolgok iránt, s azt mondhatnók, hogy szenvedéllyel katona, ugyanúgy, mint a Dunánál legföljebb még a jugoszláv, másrészt kitünően iskolázott és az évek hosszú során át csöndesen kiképzett tisztikar áll rendelkezésére, harmadrészt, mert ez a hadsereg vadonatúj lesz, a legmodernebb, semmiféle öreg ballaszt nem nyomja. Márpedig tény, hogy Európában ma mindig az a hadsereg a legjobb, amely a legmodernebb és nem kénytelen a régi anyag, a régi berendezés és az elavult fegyverek terhével megküzdeni. Németország bizonyára arra gondol, hogy fejlett hadiLONDON. — Sir John Simon angol kincstári kancellár szombaton délután az északskótországi Lanarkban megtartotta egész Európában nagy feszültséggel! várt beszédét. Hir szerint prágai körök a beszédet kielégítőnek találták és megelégedéssel vették tudomásul. Berlinből egyelőre nem érkezett kommentár, de Hess miniszter vasárnapi stuttgarti beszéde, amelyet a külföldi németek kongresszusán mond, valószínűleg részletesen foglalkozni fog az angol miniszter nyilatkozatával.

Chamberlain igazolása

Beszédének abban a részében, amely Prága szempontjából fontos, a következőket mondotta Simon;

— Csehszlovákia esetében, amely eset a mi szemünkben ma a legfontosabb problé* ma, Nagybritannia álláspontját Chamberlain március 24-én a legpontosabban meghatározta. A miniszterelnök nyilatkozata ma ugyanúgy érvényben van, mint akkor. Semmit nem fűzhetünk hozzá, de nem is vehetünk el belőle.

— A csehszlovák konfliktus megoldása érdekében valamennyi párt kötelessége, hogy engedékenységet mutasson. Mint kormán)/ fölismertük, hogy Csehszlovákiában tényleg igazi probléma létezik, amelyet süriparával részt vehet a magyar fegyverkezésben, amelynek pénzügyi alapjait Imrédy Béla többéves munkával pompásan előkészítette, s ezért vonultatta föl a legujabbat és a legszebbet, amivel hadseregében rendelkezik. S a magyar vendégek, a szakértők, jól megnézték Európa legerősebbnek tartott hadseregét. Amit otthon meg kívánnak teremteni, ha nem is lesz ugyanakkora, de minőségében legalább ugyanolyan jó, mint amit láttak.

De Horthy Miklós németországi utazásának programjában nemcsak a kiéli és a berlini katonai parádé szerepelt. Szimbolikus tett volt az is, hogy végighajózik a német és a magyar Dunán s mintegy ellenőrzi azt a hatalmas kapcsot, amely a birodalmat és Magyarországot egymáshoz fűzi. Kényelmesebben és gyorsabban is hazajöhetett volna, mint a ,.Zsófia" fedélzetén, a német dunai flotilla társaságában, de a németek meg akarták mutatni a Dunájukat s Horthy Miklós szívesen nézte meg. Tudjuk, hogy az osztrák csatlakozás óta a birodalom po- litkai és gazdasági törekvéseinek főütőere

— A brit kormány mindkét részen érvényesítette befolyását a prágai konfliktusban, hogy igy előmozdítsa az észszerű megoldást. Runcimant, a kérdés fölülvizsgálóját és kikutatóját Prágában mindkét fél örömmel fogadta. Runciman nem döntőbíró és nem bíró, hanem egyszerűen közvetítő és barát.

— Nem mint az angol kormány képviselője működik Prágában. A valóságban az egész világ valamennyi olyan emberét képviseli, aki igazságot kiván és szereti a békét. Meg vagyok győződve arról, hogy az értelmes emberek inkább akarják megkönnyíteni törekvéseit, mint elgáncsolni azokat. A cél az, hogy a csehszlovák __ konfliktusban részes különböző elemek számára igazságos megoldást teremtsünk.

— Valamennyiünk kötelessége, hogy semmi olyat ne tegyünk, ami a békés megoldást veszélyeztetné. Mint már mondottam; a meggyőződésünk szerint megfelelő szellemmel megtalála Duna lett. Épül Linz, az uj hatalmas dunakikötő, épül a német dunai flotilla, amely háromszpr olyan erős lesz, mint a többi dunai állam folyami hajóraja együttvéve, készül a terv, amely német részről a Duna-bizottság megreformálását kívánja, épülnek Jugoszláviában és Romániában a német dunai kikötők, — s ami a legfontosabb: száz- és százezer munkás ássa a készülő Rajna—Majna—Duna-csatorna medrét. 1945-ig elkészül ez a csodálatos viziut, amely a szó szoros értelmében két részre osztja Európát, s olyan kereskedelmi ütőérré válik, amelynek birtoklása csaknem egyet jelent a közép- és keleteurópai gazdasági hegemóniával. Az északi tengerből a Ruhrvidék, Frankfurt, az északbajor ipar területén át, a linzi gyárközpontot érintve 1200 tonnás hajók úszhatnak majd le a Fekete-tengerig és vihetik olcsón, biztosan a holland-belga—német iparcikkeket a Le- vantéig, Konstantinápolyig és Perzsiáig, — senki a világon nem lesz, aki versenyképes lehetne velük. S arról sem szabad megfeledkezni, hogy ugyanakkor a tenger télén dunai.

ható az a megoldás, amely mindenki érdekének megfelel. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha türelemmel és jóakarattal látunk munkához.

Az angol politika alapelvei

Sir John Simon beszédének bevezető részében kifejtette, hogy Európában több olyan nagy ország van, amelynek kormányrendszere lényegesen elüt a demokratikus államok rendszerétől. Ez azonban nem okozhatja azt, hogy Anglia olyan politikát folytasson, mintha ezekkel az államokkal lehetetlen volna barátságban élni.

Simon minden ilyen nézetet a legélesebben visszautasít. Véleménye szerint, ha minden nemzet megteszi a magáét a háború okainak kikerülésére, akkor a háború tényleg kikerülhető. Az angol kormány politikájának alapelve az, hogy érvényre juttassa az ész érveit a nemzetközi bomedencébe bezárt gabona, gyümölcs, állat, fa a csatornán villámgyorsan eljuthat Nyu- gateurópa legfölvevőképesebb területéig, a sűrűn lakott rajnai iparvárosokig, ami nagy jövővel kecsegtetheti a dunai agrártermelést.

A németek megmutatták a magyar kormányzónak ezt a Dunát. A kormányzó dunai útja kifejezte, hogy ez a Duna gazdaságilag már egységes Mohácsig, sőt tovább a jugoszláv és a bolgár vizeken át Ruscsukig, s nincsen messze az idő, amikor rotterdami és brémai gőzösök, a Ruhrvidékről és Es- senből érkező hajók kötnek ki Baján, Újvidéken, Orsován. A németeknek nagy terveik vannak: a folyam medrét az eddginél nagyobb hajók hordozására kívánják alkalmassá tenni, s ezért kell a magyar közreműködés. A Duna védelméről, a német éí a magyar flotilla kiépítéséről is hamarosan szó esik, nem. csoda tehát, ha a magyar kot- mányzó utazásának egyik leggyakorlatibb és egyúttal legszimbólikusabb aktusa a dunai ut volt, a Középeurópa népeit összefogd vizszalacj me^j tisztelése.

Mai számunk a Képes Kéttel 24 oldal — fira 2'- Ke

rakjrJj’*^ Ma: Kis Magyarok lapja

(4639) szám ■ Vasárnap ■ 1938 augusztus 28

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ SüerkesztŐség: Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 Szlovákiai és kárpátaljai TnagUarság “lice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . . , Prága 11., Panská ulice 12, 111, emelet

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11 «» •

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRftHfl.

A lanarki nagy beszéd

Sir John Simon: „Sürgősen meg kell oldani a csehszlovák preMéntÉi66

A kincstári kancellár nem füiitt megjegyzést Chamberlain márciusi nyilatkozatához -- „Ami akkor állt, ma is áll"- A nem demokratikus hatalmakkal is békében kell élni