Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-27 / 195. (4638.) szám
1938 augusztus 27, szombat deaktiválásukat kérhetik az idő előtt nyugdíjazott szlovákiai vasutasok A kormány errevonatkozó rendeleté az 1924. évi restrinkciós törvény alapján kényszernyugdíjazottakra vonatkozik ■ Mintegy 800 vasúti alkalmazottat érint a rendelet POZSONY. —' (Szerkesztőségünktől.) A kormány újabban rendeletet adott ki, hogy a régebben kényszernyugdijazásba ment vasúti alkalmazottak, amennyiben tényleges szolgálatra alkalmasak, ismét re- aktiválhatók. Ezzel a hirrel kapcsolatban érdeklődtünk a pozsonyi vasutigazgatóságnál, hogy a kormányrendelet kikre vonatkozik. A következő fölvilágositást kaptuk a vasutigaz- gatóságtól: — A kormánynak ez a rendelkezése kizárólag azokra a nyugdíjasokra vonatkozik, akiket az 1924. évi 286. számú törvénycikk, az úgynevezett restrinkciós törvény alapján küldtek nyugdíjba részben azért, mert akkoriban az államvasutaknál túlméretezték az alkalmazottak számát, részben pedig azért, mert szolgálati teljesítményük nem volt kielégítő. Az államvasutaknak akkor nagyon sok alkalmazottja volt, akiket nem tudtak eléggé foglalkoztatni s főleg ezért vált szükségessé a tömeges kényszernyugdijazás. A restrinkciós törvény — mondotta a vasutigazgatóság illetékes referense — Szlovákiában mintegy hétszáz—'nyolcszáz vasúti alkalmazottat érintett, akiknek idő előtt kellett nyugállományba menniök. A most kiadott kormányrendelet értelmében ezek a nyugdíjasok ismét kérhetik a tényleges szolgálatba való fölvételüket. írja: SZÓMÉ ATHY VIKTOR ív. Az Iliésházy-kastély Dubnicon Száz esztendővel ezelőtt halt meg az utolsó Illésházy: a reá való visszaemlékezés napján megyünk éppen Dubnicon keresztül. Dubnicon építették az Illésházyak 1720 körül hatalmas kastélyukat, itt élt az utolsó Illésházy is, István, ez a különös, rokonszenves magyar főur. Dubnicot a háború előtt néhány évvel Máriatölgyesnek kezdték nevezni, arra való célzással, hogy a község templomában van egy csodatévő Mária-szo- bor. A község igy bucsujáró hely. Az országút mentén, a község közepén | régi-régi ‘■kőpellengér búslakodik. A homokkőből emelt szégyenoszlophoz kötözték hajdanában a virgoncabb leányokat, a házasság jármából kirugdaló szerelmeseket, a pletykás vénasszonyokat s a káromkodó férfiakat. A kőpellengér rendeltetését ma már sok dubnici bennszülött nem ismeri, de a szégyenoszlopot, mint történelmi emléket, kegyeletből meghagyták. A világ persze nem változott meg s akadna még ember Európában, akit e szégyenoszlophoz oda lehetne láncolni egy-két órára. Legföljebb a büntetés módja lett más, a dubnici pellengért foglalkozás nélkül hagyták a mai törvénykönyvek. A templommal szemben hatalmas, emeletes kőépület: az Illésházyak „sasfészke”. Olyan értlemben valóban sasfészek, hogy odahuzódott az utolsó Illésházy, viszont nem sziklára épült s nincsen magaslaton: a Rá- kóczi-családnak sárosi kastélyaihoz hasonlít az első pillantásra. Megszürkült, szebb időket látott, négyszögü épület, udvarára árkádos folyosók nyílnak. Az épület egyik felét siketnéma intézet foglalja el, a jelenlegi tulajdonos bérbeadta. Mostanában sok szó esett az utolsó Illés- házyról, s a dubnici kastélyról, nem szabad tehát elmulasztanunk a kínálkozó alkalmat, hogy ezt a sokat emlegetett palotát kívül s belül meg ne tekintsük. A kívülről való megtekintés könnyebben megy. A kastélyt hatalmas park veszi körül, a park még ma is magán viseli az egykori jólgondozottság jeleit, a szépségkedvelő főurak Ízlését, a magyar ember természetszeretetét. Évszázados fák állanak őrt az utak mellett, de a kőpadok már negyedrésznyit a földbe süllyedtek, a kastély oldalát fölveri a gyom, a zöld pázsitszőnyeget kis veteményeskertek szakítják meg. Még a háború előtt is csodájára jártak a dubnici kastély narancsfaerdejének s citromfakertjének, harminc esztendővel ezelőtt még virított a nyolcszáz narancsfa, amelyet a gazdag Illésházyak és a Sina bárók szeretettel ápoltak. A narancsligetet télen át egy ötletesen fölhúzható üvegtetőzet védte, ma már az üvegtetőzetnek a csigái sincsenek meg, s a télikert helyén idétlen bokrok és gyomok tenyésznek. Állt itt egy mübarlang is, belsejében ravaszul elhelyezett tükrökkel, pihenőkkel: a mübarlangból csak a kövek maradtak meg. A kert egyik magaslati pontján kilátótorony emelkedik, ennek is korhadtak már a deszkái. A kastélyt kikezdte az enyészet:. Minden lépés, minden fa, minden pad egy pompakedvelő kornak gazdag, ízlést ismerő családjára emlékeztet: valamit idementettek Bécsből és Versaillesből, de ez a barokk egészségesebb, természetesebb lett, a berendezés stílusát viszont már az empire korszak határozta meg, nem hiú fényt, hanem gazdag erőt sugároztak a falak, —« aki itt lakott, az ebben a kertben, ezeken az utakon, a folyosókon s a szobákban igazi otthont teremtett magának s barátainak. Minél tovább járja az ember a kertet s benn a szobákat, annál inkább tiszteli, becsüli s szereti a régmúlt Illésházyakat: a hideg kőfalak között melegség s barátságos hangulat áradt szét, aki a bútorokat ide terveztette s a kastélyt berendezte, magasiz- lésü ember volt, müveit és barátságos. Egy kis utánjárásra megnyílnak az ajtók, —' a házmester bizalmatlan, —■ s kijövetelünkkor lopva ellenőriz, nem vittünk-e el valamit, — a régi kastély berendezése már fogyadozóban van, rengeteg bútorát elvitték. Illésházy a Sináknak adta el, a Sinák A kérvényt ahhoz a vasutigazgatós&ghoz kell benyújtani, amelyhez utolsó beosztásuk szerint tartoztak. A vasutigazgatóság a kérvényeket továbbítja a vasutügyi minisztériumba, amely esetenként fogja elbírálni az ügyet. A kedvező elintézéshez a természetes föltétel azonban az, hogy megszűnik az az ok, amely miatt annakidején a kényszernyugdijaztatás történt, vagyis, hogy van ugyanolyan hely megüre- sedésben a szisztemizált állásra. Ezenkívül a jelentkezőket ismét orvosi vizsgálatnak vetik alá, hogy szolgálattételre alkalmasak-e. kezéből polgárcsalád kezébe került a kastély, — a háború előtt budapesti család bírta, — aztán bankok vették meg, csoportoké lett, a hitelezők meg kezdték szokásos munkájukat. A kastélyt műemléknek kellene nyilvánítani, a benne lévő berendezési tárgyakat szintén, de ki törődik a kótyavetyélésükkel ebben a kegyeletien korban? Az uj tulajdonosok, sorozatosan egymásután, kiházasi- táskor menyasszonyi kelengyéket szedtek össze a csodálatosan szép berendezésből, —■ igy történik aztán meg, hogy egy-egy hirtelen fölvergődött család bútorait szemlélvén, elcsodálkozol s magadban kérded: honnan vehették vájjon ezeket a csodálatos tárgyakat? Néha, rosszabbik esetben a pozsonyi ószeresnél találsz Ősi bútorokat; ki tudja, melyik régi magyar kastélyból jutottak odáig? Minél többször vált gazdát az ilyen kastély, annál inkább foszlik a kegyelet, — már nem történelmi emléket lát benne az uj tulajdonos, hanem ócska bútorokat, vagy nyűgöt, adóterheket, amelyektől szabadulni kell. Az utolsó Illésházy kastélyának szobáiból lassankint elhordták a legértékesebb bútorokat. Hogy milyen gazdagság lehetett itt s berendezési tárgyakban milyen mennyiség, az meglátszik abból, hogy még most is, any- nyi kiházasitás, annyi butorelhurcolás után is, a termek hosszú sorát járhatjuk végig, hogy az egykori Illésházy-család csodálatoBesztercebánya és Stubnya közt áttörték a köztársaság leghosszabb alagutját PRÁGA. — Jelentettük, hogy a köztársaság s egyben Középeurópa leghosszabb alagutjának, a Besztercebánya és Alsóstub- nya közötti uj vasútvonal alagutjának munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a két- oldalról behatoló furóaknák már közvetlen szomszédságba kerültek. Mint most a vasutügyi minisztérium sajtóosztálya jelenti, a két furat közti falat sikerült áttörni. Az öt kiloi méter hosszúságú alagút hatalmas építkezésének első etappja ezzel befejeződött. Az építkezésnél alkalmazott mintegy 3000 munkás az október 28-i államünnep keretében fogja ünnepelni az alagút sikeres áttörését. — A vasútvonal elkészülte után az uj alagutat ünnepélyes keretek közt Dr. Be- nes Eduárd névre fogják keresztelni. Künzl-Jizersky követ kezébe összpontosítják a csehszlovák propagandát PRÁGA. — Politikai körökben már ré-i gebben beszélnek arról, hogy dr. Hodza mi-j niszterelnök Beneá köztársasági elnökkel folytatott legutolsó megbeszélésein fölvetette az állami propagandahivatal megteremtésének gondolatát. Erre vonatkozóan határozott irányvonalak alakultak ki a megbeszélés folyamán. A külön propgandahivatal fölállításának tervét elvetették, de helyette elhatározták, hogy külföldi mintára — főleg a németországi, olaszországi és újabban a magyar- országi propaganda ellensúlyozására .— a köztársaság érdekében folyó belföldi és külföldi propagandát összpontosítják. Legkésőbben koratavaszra megteremtik az úgynevezett egyeztető bizottságot, amelyben helyet kapnak a miniszterelnökség sajtóosztályának és a külügyminisztérium sajtóosztályának kiküldöttei. Az önálló propagandaközpont felállítása elé — amint utóbb kiderült — főleg pénzügyi akadályok gördültek. A napokban nevezték ki Künzl-Jizersky Rudolf . követet a propaganda-összpontosdtó és egyeztető bizottság elnökévé, amivel Csehszlovákia bel- és külföldi propagandájának egyöntetűségét akarják bdztositani. Künzl-Jizersky Rudolf követ továbbra is a külügyminisztériumban végzi teendőit, de azonkívül megkezdte munkáját a propaganda összpontosítása érdekében is. san szép berendezési tárgyaiban, képeiben kellőképen gyönyörködjünk. A képek nagy-, részét a leégett trencséni várból mentették át< Az 1820-as évek osztrák hadseregéről készült metszetek pompás sorozata borítja a folyosó nagy falát, régi családi képek, magyar főurak, magyar vezérek, ősi elődök festményei szanaszét, és még csaknem érintetlenül áll Illésházy lakószobája, —- milyen nemes egyszerűség uralkodott benne, —■ tapéták s cserépkályhák, finom csillárok, ágyak, he- verők, asztalok, székek, szekrények: még most is tucatnyi van belőlük, pedig kalauzunk szerint ez már csak a maradéka, a vége a kastély berendezésének. Sic transit glória mundi... A folyosó be- deszkázott végéről hétköznapi vacsoraszagokat hoz a szellő, a siketnéma intézetnek főznek ott. A kastély egykori konyhájának hatalmas edényei viszont üresen, elárvulva ásitoznak. Két veréb vergődik a dohos folyosón, ablakokat nyitunk a betévedt madaraknak, de a verebek nem tudnak eligazodni a szobák s a folyosók rengetegében. Metszetek s vendégszobák, hatalmas bil- liárdasztal, könyvespolc, kopott szőnyeg. Az edények, szobrok, a vánkosok s a gyertyatartók már elvándoroltak innen. Szomorú most járni ezeket a hatalmas termeket, visz- szaemlékezni Illésházy Istvánra, a dacos, büszke, mégis atyai lelkű magyar főurra, halálának emléknapján. Magyar történelmet, magyar hangulatot áraszt magából a kastély minden szobája. A hétvezérek képénél hirtelen kalauzomhoz fordulok, — Előd, Bulcsu, Szabolcs bajszos arca tekint szembe a kései napsugárral. — Kié is most ez a kastély? — kérdem, —• ez a letűnt magyar kastély? —' Doktor Reisz Gyuláé, Pozsonyban lakik. A kis, öreg házmester az ajtónál vár, kibocsát bennünket. Ő a ház megbízottja, nem szívesen fogad látogatókat. — Kisértetek ... nincsenek a kastélyban? ... érdeklődöm bizonytalanul. Mosolyog mindenki. Nem, kisértetek nincsenek ... legalább is, nem hiszik, hogy volnának ... az utolsó Illésházy a Csallóközben fekszik. ...Vájjon kérülnéz-e néha lelke a gyommá lett narancsligeten? (Folytatása következik.)* 1 Megszüntették Marosvásárhely háromszázéves szabad királyi város jellegét MAROSVÁSÁRHELY. - Az uj román közigazgatási törvény életbeléptetése folytán megszűnt Marosvásárhely szabad királyi város jellege. A város különleges jogállását a törvényhatósági joggal felruházott város kiváltságát 322 esztendeig élvezte. A szabad királyi város jellegét Bethlen Gábor, a legnagyobb erdélyi fejedelem adta 1616 április 29-én kelt adománylevelében egyben pedig a városnak címeres pecsétet adományozott. Ezek a kiváltságok most mind megszűntek. A zsidó kivándorlás központi hivatala megkezdte működését Bétsben BÉCS> >— Bürckeí birodalmi biztos az ausztriai zsidók kivándorlásának rendezésére felállította „A zsidó kivándorlás központi hivatalát";! A központi hivatal már meg is kezdte működését^ Héimittió aggastyán él Franciaországban PARIS. — A francia statisztikai hivatal most tette közzé legújabb adatait a francia népesedési állapotokról. Ezek az adatok nagyon szomorú képet adnak Franciaország' népszaporodásáról. Igaz ugyan, hogy az átlagéletkor száz év alatt harminc évről hatvanra emelkedett és a csecsemő- halandóság hatvan százalékkal csökkent, ugyanakkor azonban megnövekedett a 20—40 évesek halandósága, különösen Normandia és Bretagne területén. Ennek valószinü oka az ottani mértéktelen szeszesitalfogyasztás. Az aggastyánok száma száz év alatt három millióról hét millióra emelkedett, viszont a születések száma a száz év előtti 240.000-ről 13.ü00-re csökkent, ami egyenesen katasztrófádnak mondható, ha meggondoljuk, hogy közben a lakosság megkétszereződött. A párisi lapok ezt a statisztikai adatot ösz- szehasonutják a megfelelő német és olasz adatokkal és szomorúan állapítják meg, hogy Németország évente félmillió. Olaszország pedig 360.000 lakossal szaporodik, Franciaországban pedig a népszaporodás mindössze tizenháromezer. A születés csökkenések leküzdésére a régi eszközöket ajánlják: a lakásviszonyok javítását, az alkohol és tüdővész elleni küzdelmét s a sokgyermekes családok gazdasági helyzetének javítását. 4
