Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-25 / 193. (4636.) szám

Sztojadinovics ügyességének tulajdonítják a sikert ■ A magyar felfogás szerint a meg­állapodás tartóssága a kisebbségi megegyezésiül függ ■■■ Angol-francia optimizmus A tárgyalások tovább folynak Horthy Miklós Németországban (Mg.) A magyar államfő Hitler német kancellár meghívására többnapos hivatalos látogatást tesz feleségével és kíséretével Németországban. Kőrútjának állomásai Bécs, Kiél, Helgoland, Hamburg, Berlin, Nürnberg és Passau, ahonnan a német dunai flotilla kí­séretében folytatja útját a birodalom ven­dége a magyar határig. A nagy háború óta még nem volt államfő hivatalos látogatáson Németországban. Mussolini német földön mint Olaszország miniszterelnöke és a fa­siszta párt vezére járt. Már ezért is jelentős esemény a birodalom számára a magyar kor­mányzó látogatása. Nem tekinthető vélet­lennek az sem, hogy az első államfő, aki a háború után Berlinbe indult, éppen Magyar- ország kormányzója. A háború magyar- német fegyverbarátsága mély nyomot ha­gyott mind a két nép lelkében. Az osztrák­magyar monarchia emléke és a történelmi kapcsolatok sűrű szövevénye és nem utolsó sorban a közvetlen szomszédság is termé­szetszerűen szorossá tették Magyarország és Németország viszonyát. Az 1933-as né­met forradalom után a magyar kormányté­nyezők üdvözölték először külföldről Hitler vezért és kancellárt és az osztrák csatlako­zás után Horthy jelentette ki a pánikcsiná- lókkal szembefordulva, hogy a két ország egyesülése német belügy. Nem történt egyéb — mondotta akkor Horthy —, mint hogy az egyik, velünk barátságban élő ország egye­sült a másik, velünk barátságos viszonyban lévő országgal. A magyar államfő szavait nem felejtették el a birodalomban. . Jelentős a hivatalos magyar látogatás idő­pontja is. Csehszlovákia nemzetiségi kérdé­seinek szőnyegrehozatala, a bledi kisantant- konferencia, a német hadgyakorlatok, a stockholmi nemzetiségi konferencia és Ma­gyarország fölszabadítása a békeszerződés katonai kötelezettsége alól alkotják a hátte­rét ennek a látogatásnak. Amig a két ország sajtója a szives baráti kapcsolatokat ünnepli, addig a külföld feszült érdeklődéssel várja a fejleményeket. A prágai cseh lapok közül a Národni Politika rendkívüli fontosságúnak tartja Horthy Miklós németországi útját, amelynek e lap szerint politikai következmé­nyei is lesznek. A baloldali sajtó szokássze- rüen félreveri a harangot és pángermán ve­szedelmet emleget, egyöntetűen a „legsöté­tebb színekben” látja a magyarság jövőjét, amely „segéd-néppé” degradálva lesz köte­les a féktelen német „imperializmus” szolgá­latába állani. Ismerjük ezt a hangot. Csak föl kell csavarni a rádiót és Moszkva né­met-, meg magyarnyelvű híreit kell hallgat­nunk. Ugyanaz a tenor, ugyanaz az érvelés. Ma a magyarságot siratják, máskor a délti- rcliakat és hangosan zokognak Ausztria sorsa fölött is, A hangulatkeltés hiábavaló­nak bizonyult. Az események mennek a ma­guk utján. A német nemzeti szocializmusról Göbbels propagandaügyi miniszter egyizben kijelentette, hogy a legszívesebben szabadal­maztatná a németség számára, annyira nem kiviteli cikk. A német ideológia mindazonál­tal nem állt meg a birodalom határainál. A kiéli és berlini látogatással kapcsolat­ban kétségkívül tisztázódni fog az úgyneve­zett magyar nemzeti szocializmus kérdése is. A magyarság mindig józanul ítélte meg hely­zetét és a legkétségbeesettebb pillanatokban is ura maradt idegeinek. Koráramlatokkal szemben nehéz az elzárkózás. Az Ameriká­ban és Franciaországban született . tehát BUDAPEST, —- (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A magyar távirati iroda ked­den este a következő jelentést adta ki: —■ Azok a tárgyalások, amelyek egyrészt Magyarország, másrészt Románia, Jugo­szlávia és Csehszlovákia között a múlt ev óta folytak, abból a közös vágyból kifolyó­lag, hogy az útból elhárittassanak a Ma­gyarország és a fentemlitett három állam közötti jószomszédi viszony kifejlődésének zavarására alkalmas tényezők, ideiglenes megállapodásokra vezettek. E megállapo­dások Magyarország fegyverkezési egyen­jogúságának a fentemlitett három állam ré­széről történő elismerését és Magyarország, valamint a szóbanforgó három állam között bárminemű fegyveres erőszak alkalmazásá­ról való lemondást tartalmazzák. — A megállapodások tető alá hozatalát megelőző megbeszélések során az összes egyéb kérdések, amelyek megoldása a du­nai államok viszonyát kedvező módon be­folyásolnák, szintén beható és jóindulatú megfontolás tárgyát képezték. A fentemli­tett államoknak e kérdéseket illető maga­tartását leszögező nyilatkozata előkésziíte- tett, végleges formába azonban nem volt lefektethető. Remélhető, hogy miután a fennálló nehézségek áthidaltatnak, az e kér­désre irányuló tárgyalások kedvező befeje­zést nyernek és a létrejött megállapodások, eredendően ugyancsak „nem magyar” de­mokrácia máig is eszményképe a legszéle­sebb magyar rétegeknek. A nacionalizmus és a szocializmus eggyékovácsolt eszméi, melyek nóta bene közvetlenül közelünkben, Középeurópa egyik legnagyobb államában forradalmositották a közéletet, akár pozitív, akár negatív irányban, hatottak kifelé is. De túlzásokba itt sem szabad esnünk. A bármelyik irányú puszta hatás még koránt­sem jelenti azt, hogy a magyarság idegen példákat „másol”. Csehszlovákiában a kom­munista pártnak rendes parlamenti képvise­lete van, de ugyanúgy ott ülnek a szudéta- német párt „német világnézetű” képviselői a parlament padsoraiban. A magyar nemzeti szocialista pártot tehát fölösleges izgalmak nélkül figyelhetjük Magyarországon. A ma­gyarság történelmi fejlődése során bebizo­nyította, hogy csak azt veszi át a külföld­ről jött eszmékből maradandóan, ami meg­felel jellegének és életszemléletének. De az átvett formákat és gondolatokat annyira át-. valamint a szóbanforgó nyilatkozatok egy­idejűleg közzé fognak tétetni. Teljesen azonos szövegű jelentést adott ki a budapesti jelentéssel egyidejűleg a kis- antant állandó tanácsa is Bledben, A magyar sajtó véleménye: A megegyezés sorsa a nemzetiségi kérdések elintézésétől függ BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) A budapesti sajtó bő kom­mentárt fűz a kisantant-értekezleten és a magyar kormány részéről kiadott hivatalos jelentéshez. Á félhivatalos Budapesti Hírlap ezeket írja: — A magyar kormány sohasem feledke­zett meg arról, hogy a kisantant államaival folyó tárgyalások legfontosabb célja az egyes országokban élő magyar kisebbségi népcsoportok érdekeinek megvédelmezése és sorsuknak lényeges megjavítása. A fegy­verkezési kérdésben, mint az a megegyezés szövegéből világosan kitűnik, valóban si­került a teljes megegyezés létrehozása. Saj­nos a kisebbségi kérdésben hasonló ered­ményt eddig nem lehetett elérni, de megvan a remény arra, hogy a tárgyalásoknak a kisantant részéről kiadott közleményben is jelzett és kívánatosnak tartott folytatása alakítja saját követelményeinek megfelelően, hogy azok teljesen fölszivódnak a nemzeti gondolatvilágba. Imrédy miniszterelnök erőskezü kormá­nya a magyar nemzeti szocializmus élét ve­szi, Az ország közvéleményének egyrésze ma hajlik a szélsőséges irányzatok felé, de a magyar kormány a józan mértéktartás és a nemzeti fegyelem politikáját vitte sikerre. Horthy Miklós kormányzó tapasztalt és bölcs országlása viharokon keresztül vezé­relte a magyarságot, nincsen értelme tehát ott kombinálni, ahol nincs mit kombinálni. A németországi ut a hagyományos magyar politikai irány folytatása. Róma és Varsó után Berlin került sorra s ezzel Budapest külpolitikájának három pillérét említettük. Mindez nem zárja ki, — amint most a bledi példa mutatja, —- hogy Európa többi álla­maival Magyarország a szívélyes viszony kiépítésén né fáradozna. A lettekkel és a rokon észtekkel, valamint finnekkel régóta szoros kulturális kapcsolatokat -létesített. ezeket a függőben hagyott kérdéseket is olyan módon fogja rendezni, hogy az Ma­gyarország jogos kívánságait és igényeit kellőképpen ki fogja elégíteni. A Pesti Napló igy ir: Meggyőződésünk sze­rint a most bejelentett ideiglenes megállapodá­sok igazi értékét csupán a jövő fogja megmu­tatni, még pontosabban azok a nyilván miha­marább meginduló tárgyalások, amelyekben a ju­goszláv, román, illetve a csehszlovák állam fenhatósága alatt álló magyar kisebbségek sor­sáról lesz szó. Magyarország, amely a jó szom­szédi viszony kialakulásában mindig előzékeny, türelmes és az európai politika legnemesebb ha­gyományainak szellemében lojális volt, kétség­telenül reméli, hogy a vele szemben álló tár­gyaló felek is tiszteletben fogják taratni a ma­gyar nemzeti politikának ezt a vitális kívánsá­gát. A Pesti Hírlap egyebek között ezt írja: A fegyverkezési egyenjogúság elismerése s a bé­kés törekvések hangoztatása végeredményben még távolról sem oldja meg a dunamelléki álla­mok valóban békés együttélésének problémáját. Ha a bledi megállapodás után nem következik el mélyreható változás az utódállamok felfo­gásában és magatartásában, úgy az, ami most történt, csak annyit ér, mint az olyan opera­nyitány, amely után elmarad maga az opera. Az Újság: A bledi határozattal közelebb ju­tottunk az igazsághoz, közelebb a nyugalom és Angliában ma már tisztán látják a magyar helyzetet, Franciaországhoz, Trianon óta korrekten tárgyilagos Magyarország viszo­nya. Magyarország nem tagja a Berlin-ró- mai tengelynek, de mind a két érdekelt ál­lammal barátságos összeköttetést tart fenn. Természetes ezek után, hogy a magyar ál­lamfő látogatása Berlinben a külső és a belső harmónia jegyében történik. És ha ez a látogatás mást nem eredményezett, mint csak azt, hogy a kisantant hirtelenében en­gedékenyebb magatartást tanúsított a ma­gyar néppel szemben és a katonai egyenjo- gositást elismerte, akkor Horthy Miklós németországi útja közvetve máris nagy si­kert könyvelhet el. Mert az ideológiákon túl a magyarságnak és a magyar kormánynak is csak egyetlen célja van: nemzeti és ke­resztény alapon a magyar nép politikai, kulturális és gazdasági szabadságát biztosi- tani és ezzel Középeurópa megbékélését szolgálni. ja jQT ÉBP 1 XVII. évf. 193 (4636) szám ■ Csütörtök - 1938 augusztus 25 Előfizetési V: évente 300, félévre 150, negyed- ' # ^ Szerkeszt őség: Prága II, Panski évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450, szlovákiai és kárpátaljai magUarság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • . ° Prága II., Panská ulice 12. III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. * • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. SŰRGÖNYC1M HÍRLAP, PRRHA. A középeurópai béke felé? A bledi megegyezés a világ érdek^déséneSs

Next

/
Thumbnails
Contents