Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-24 / 192. (4635.) szám

Bted szenzációja Magyarország támadást kizáró megegyezést kötött a kisantantíal A fegyverkezési egyenjogúság elismerése — A bledi kommüniké — Magyarország és a kisantant külön kommünikében számol be a történtekről A kisebbségi megegyezés is hamarosan eíkészüí A bledi eredmény (sp) — A bledi konferencia véget vetett -egy hosszú, igazságtalan állapotnak: legáli­san visszaadta Magyarországnak a fegyver­kezési jogot. Egyenesen paradoxonnak tűnt föl Európában, hogy akkor, amikor vala­mennyi állam régen belátta, hogy önvédel­mének egyetlen hathatós eszköze csak a fegyver lehet, s az egész kontinens soha nem tapasztalt erélyel és elszántsággal fegyver­kezett, Magyarország kénytelen volt el­avult és igazságtalan rendelkezések alapján lemondani az önvédelem lehetőségéről és jo­gáról. Ó, a fegyverkezés, különösen a kis államok fegyverkezése, nem jelent ,,agresz- szivitást”, ,,támadói szándékot”, mint diva­tos volt még egy-két év előtt Prágában ér­velni, ha valaki megpendítette Magyaror­szág egyenjogúsításának kérdését. Lám, a nyáron Svájcban jártunk, s láttuk, ahogy az Engadin és a Bernina magaslatain hatalmas erődöket építenek az eskütársak, láttuk ka­tonai gyakorlataikat, szigorú militáris intéz­kedéseiket s köztudomású, hogy Svájc ma önvédelmi szempontból kénytelen ugyanúgy fegyverkezni, mint bárki más. Svájc valóban nem vádolható támadási szándékkal: tehát a fegyverkezésnek más alapja is lehet, mint támadás. Soká tartott, amíg á kisantant ma­gyar viszonylatban belátta ezt az igaz­ságot, de most végre alaposan belátta. Az európai helyzet olyan, hogy a Duna kö­nyökénél elterülő állam ázsiója tetemesen emelkedett a nemzetközi politikában. A kis­antant föltétlenül —' csaknem azt mondhat­nék: mindenáron —< békét és nyugalmat kiván teremteni a Duna medencéjében, egy­részt azért, hogy másirányu politikai küz­delmeinél szabad kezet nyerjen, másrészt, hogy ne történhessék a Dunánál véletlenül egy olyan robbanás, amely levegőbe röpíti az egész európai békét. A nyugati nagyha­talmak egyik főkivánsága szintén az, hogy a dunai megegyezés megtörténjék, nehogy a német birodalom kihasználhassa a közép­európai egyenetlenséget. Ebben a helyzet­ben nem csoda, hogy a bledi konferencia igyekezett barátságos gesztust tenni Ma­gyarország felé és nem kifogásolta a ma­gyar fegyverkezési egyenjogúságot. Ez volt az első lépés a közeledés felé, —■ de jól je­gyezzük meg: csak az első lépés, egy gesz­tus, semmi más, amely kezdetnek elég, de elveszti értékét, ha nem követik mások s nem következik be a nemzetiségi kérdés te­rén is az az alapvető megegyezés, amely nélkül elképzelhetetlen a kisantant és Ma­gyarország tartós jóviszonya. Két következtetést mindenesetre levon­hatunk a bledi eseményekből. Az első az, hogy a nyugati nagyhatalmak és a kisan- tant-államok közül Jugoszlávia, egyenesen követelik a Magyarországgal való kiegye­zést, mert csak igy képzelhetik el a kelet felé irányuló német politikai nyomás meg­állítását és a békés gazdasági kapcsolatok fölvételét Németországgal is, azaz a ki­egyensúlyozott rend helyreállítását, ■ másod­szor azt, hogy Magyarország tanujelét ad­ta páratlan korrektségének és ezenkívül megegyezési készségének. Ezeket az utób­biakat fontos a jövő szempontjából leszö­gezni. A legtöbb európai állam, Németor­szág, a régi Ausztria, félig-meddig Bulgá­ria is (a szaloniki szerződés előtt) egyol­dalúan határozta el a békeszerződések fegy­verkezési záradékainak felbontását és min­4FOLYTATAS A 2< OLD, L HASÁBJÁN.) BLED. — A bledi kisaotantértckezlet kedden végétért. Az értekezletről hivatalos jelentést ad­tak ki, amely két szakaszból áll. Az első sza­kasz' üdvözli a 'balkánszövetséget és Bulgáriát a a szaloniki egyezmény megkötése alkalmából. A kommüniké második része hat pontból áll. Az első két pont szövege szó szerint a következő: 1. A kisantant állandó tanácsa megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyarországgal folyta­tott tárgyalások lehetővé tették az olyan meg­állapodás megkötését, amely a Magyarország és a kisantant közötti minden erőszakos eszköz al­kalmazásától való lemondást és a három kisan- tantállam részéről Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerését tartalmazza. Azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyek­nek célja a talaj előkészítése volt a kisantant és Magyarország közötti jóviszony további fejlesz­tése végett, bizonyos kérdések még függőben maradtak, ezért a megállapodás közzététele még nem történhetett meg. Azonban a kisantantálla- mok és Magyarország megegyeztek, hogy Bled- ben a kisantant állandó tanácsa és Budapesten a magyar kormány azonos szövegű közleményt ad ki, melyben ismertetik a tárgyalások jelenlegi állását. A kisantant állandó tanácsa örömét fe­jezi ki a már elért igen nagy jelentőségű eredmé­nyek felett. Kifejezi reményét, hogy hála a köl­csönös megértő szellemiségnek, nemcsak a há­rom kisantant-állam, de valamennyi dunai állam érdekeinek szemelőttartásával is nem fog sokáig késni a teljes megállapodás létrejötte. 2. A kisantant állandó tanácsa beismeri, hogy a mai helyzetben a népszövetség nem tud teljes mértékben eleget tenni feladatának, amelyet ala­pitói reá bíztak. A kisantant három államának mégis egyöntetű kívánsága, hogy a lehetőség­hez képest továbbra is együttműködjenek a nép- szövetséggel. Tekintve, hogy a népszövetség ta­nácsában a kisantant képviselőjének, Romániá­nak tagsága szeptemberben lejár, a kisantant ta­nácsa Jugoszláviát hívta meg, hogy a következő cikluson a kisantaatot a népszövetség tanácsá­ban képviselje. Ami a népszövetség legközelebbi közgyűlésének napirendjén szereplő kérdéseket illeti, elhatározta a kisantantértekezlet, hogy mi­ként a múltban, úgy a jövőben is szoros érint­kezést tartanak fenn és igyekeznek egynötetüen eljárni. A harmadik pont az olasz császárság elisme­résének kérdésével foglalkozik. A negyedik pont a kisantant állandó tanácsá­nak határozatát tartalmazza a dunai probléma kérdésében. Elhatározták, hogy a három állam szakértőket küld a legközelebb Belgrádban tar­tandó értekezletre s ott megvizsgálják a dunai probléma kérdését. Az ötödik pontban rámutatnak a gazdasági tanács munkájának fontosságára. A három ál­lam külügyminisztered meggyőződtek arról, hogy a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelése mily fontossággal bir. A kisantant-államok kor­mányai minden e tekintetben javasolt intézkedést teljes mértékben támogatni fognak. A hatodik pont végül közli, hogy az állandó tanács legközelebbi ülését szeptemberben Géni­ben tartja meg. A hétfői elhalasztás BLED. — A kisantant értekezletet hét­főn még egy nappal meghosszabbították. Az értekezlet kedden ismét összeült. Az ér­tekezletről1 kedden délben adtak ki hivata­los kommünikét. A kisantant-értekezlet meghosszabbítása következtében különféle birek kerültek for­galomba. Illetékes helyen azonban nem ad­tak ki közlést az értekezlet meghosszabbí­tásának okáról, csak a kedden kiadandó közleményre utaltak. Politikai körökben bi­zonyossá vált, hogy a kisantant lemond a trianoni szerződés Magyarországra vonat­kozó katonai záradékáról és a kisantant- Magyarország közötti viszqnyt a magyar álláspontnak megfelelően kétoldalú szerző­désekkel1 szabályozzák. Az ünnepi beszédek Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter hétfőn este diszebédet adott Petrescu Com- nen is Krofta külügyminiszterek tiszteleté­re. A diszebéden felszólalt Sztojadinovics és kidomborította beszédében a szaloniki egyezmény jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ez az egyezmény bizonyítja, hogy mi­ként lehet egyidőben szolgálatot tenni a hazának és a népek közötti békének. Öröm és bizakodás hangján fejezte be beszé­dét és háláját fejezte ki külügyminisztertársai- nák, hogy á lezajlott tárgyalások lehetővé tet­ték, hogy a kisantaatot érdeklő kérdések a bé­kés megoldás felé haladnak azon az utón, ame­lyet a népek életútja előirt, hogy Európa e ré­szében megvalóeujon a politikai viszonyok ál­landósága. A jugoszláv külügyminiszter pohárköszöntő­iére Petrescu Contnen válaszéit, A román kül­ügyminiszter többek között a következőket mon­dotta: — Boldogok lettünk volna, ha már ma este bejelenthettük volna barátainknak, hogy Közép- Európa békéjéhez ismét hozzájárultunk azzal, I hogy megvalósítottuk, amit Ígértünk, hogy meg­erősítettük az adott szóba vetett hitet. Előre nem látható körülmények miatt azonban nem je­lenhetjük be már ma, amit bejelenteni szerettünk volna. De bizonyos vagyok abban, hogy az a munka, amit a kisantant állandó tanácsának elő­ző elnöke kezdett meg és amit a mostani elnök folytat, szerencsés folytatásra talált a jelenlegi elnökben. Meg vagyok győződve arról, hogy előbb, mintsem gondolnánk, módjában lesz ve­lünk örvendetes hirt közölni, — fejezte be beszé­dét a román külügyminiszter. Olasz megelégedés RÓMA. — Az olasz lapok kedd reggeli je­lentése szerint a kisiantant-értekezleten, — hála Sztojadinovics erélyes fellépésének, — Prága engedett és hozzájárult a trianoni szerződés ka­tonai záradékának eltörléséhez és a Magyaror­szággal kötendő kétoldali megegyezéshez. E sze­rint a három kisantant-állam külön-külön meg­egyezést köthet Magyarországgal. Amiben megegyeztek s amiben még nem egyeztek meg BLED. — A kedden kiadott komüniké ki­mondja Magyarország egyenjogúságát a fegy­verkezés terén. Eredetileg úgy tervezték, hogy már most megkötik Magyarországgal a tervbe­I vett kétoldali szerződéseket, olyképpen, hogy Magyarország külön-külön megállapodást ir alá mindhárom kisantant állammal. Az eredeti szö­vegen azonban az utolsó pillanatban változtatást kellett végrehajtani, ami a szöveg teljes stiláris átdolgozását tette szükségessé. Különösen nagy érdeklődést keltett az a hir, hogy Sztojadinovics a három kisantant állam nevében tárgyalásokat folytat Magyarországgal, a bledi konferencián kapott felhatalmazás alapján. A kisebbségek kérdésében nem sikerült a bledi konferencián megegyezést létrehozni, ezért a kiadandó komünikében nem fogják a kisebb­ségi kérdést érinteni. így nem jött létre a „bledi egyezmény” nevű paktum sem, mert Csehszlo­vákia nem teljesitette a kisebbségekre vonatkozó magyar követeléseket. Befejezett tény azonban, hogy Magyarország katonai egyenjogúságát a kisantlant-konferencia elismerte és Magyarország kötelezte magát, hogy nem alkalmaz fegyveres erőszakot egyik kisaataat-áüammal szemben sem* SJ BB KB B Bfl R3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ ^ # ^ Szerkesztőség: Prága 11, Panská évre 76, havonta 26 K6„ külföldre: évente 450, A Szlovákiai és kárpátaljai 1710.21]OrSÓS “llce 12, H. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • “ / . . * Prága II, Panská ulice 11, HL emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. 0 0 Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. S Ű R G ö N Y C l M •. HÍRLAP, PRAHA. J XVII. évf. 192 (4635) szám ■ Szerda ■ 1938 augusztus 24

Next

/
Thumbnails
Contents