Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-21 / 190. (4633.) szám

-oji BnjogBSo-ouojag v uba nBqjB[-puzsBq sí nojsadBpng jpm daS X]i X3g •inp^faejt© pzeq st da3 Xp BjfBjqqoj jem nBqpqiiouiy gjam ‘jujj8Z9 ojazoqjazs uojiíniinag ‘daí? -9x1 ineuBq ‘qajnzs^ b ajxojouBid sí mán ‘d^pjjuA mán uBquozy -9Bqozs jpxoSnoz b XSoqu ‘XSjoq XSa pzaq n^uijoj ubXjo jaX{ani ‘osbajo zb jBqij?[ geq9inzs9q pjojzaq^um öidao'OjJBA ÁSb uBqpuipzg iBm qundiri •d?£>9ai zv •nr •zsa iiaqtna zb 3?ra sí jigBp laqasaXSn im *mBsspi XSoq ‘jqp'iiajzsa usajo aSba 3ani m[a qangexazs 9; iqqítestsoaijAiq injdnsQ •naqppaasoj^A b qojSBAOi sí na ©a sí oxjsog »lPI»q qBUBzzoq qBSO ‘px ^blüIQd Ajnz99q ‘^xiíjq qBAOfzpí? b qodupi? zb q^ggBurognui ubsbjoij ®aui jeXopuegzso XnBq^n jjpiozg ’oioq TuzBuqBq[B qBf§oj gzg3 b naXjaq oxexeqrua XSoq ‘bx óba spj^qx •qíjzzoXuBinxoq qazaq b ‘BfjfBq qiq b rzs^Sa zb nxazsXSa uaSj •iBqqo'sBAOj b nassöqzaXnagjaA sí xaq-ma XnaSazs XSoq ‘BA'jBAitp uba isire jEptnv ‘igxd?^ a qBuxi sa qau^zsaq Bjp a$ X3g •d3a9J,naaaAONaM a inaq^SoAQM <?[ba ;ni.iaz9 qzs Xa^meizoq joq b ‘ami 100989x1 zb se jnqm -iq b íípiaza joaa9 noAjoq-UBAjBq q?W?T uBXSoq :jqq qn.ssfq *Sara gtroiof nq-gg anp -nf 6181 sa jpzs ipj-„d9®qji“ zb Xn^tuojzQq qisi^ui y •UBq-„^9Cfl idBuxi?9By“ b 3eni juaiof Uf-gg xoqgqqo 8981 Xa^raajzo-jf B ze ‘ipzs [gx-„nqioiq“ pun b stXSba ‘jpi-^da^qqnj -[oX8uoyp‘ b psfo zy *i9qqodBi ■JinJfxqsja z« api jsoia qungBjqi pXn^raajzpq siq ^93 >[OA BfdBj qqajpafxapa3a[ qiXSo puzpze jpun. » dBpgoq] sodaq b zg uujBÍízodtBi CBq-„lh?9fft idBajBSB^“ iSa.i-i^i b 'jjoa qnnurjBqiy (JBAinm a9 UBAjBq-naA'jig SiqtA b Z9aj st uaXjuu uoKba ‘itrpnj aunai saqap -ja uaXpm ‘^SBzoqpqpítóani qBuSpsnfApi b qBnuB jpm qo;puoj[Bq st 1; ‘jpqaXSx impm Ad *mqQ--------♦♦♦--------­■B S^qnnm nBpB^BqpBJ -bj sa ajpaj raojBpoJiqS^pA juq b iqs ‘za qV BxX^Jiq b jnaqpq qaqOAaAjzs^J uBqpspz -XnpuiJoq’iuo[Bpojiq sBnqBjBq b Sara i^iniq más naqzoq qnepzoqBjpzg S9 qitsanaqid §aiu XjauiB ‘qoujB9Z obíjo as^poijnui obibjjbabz jazad^S luiBqB zb piáin ‘jjozgq qaiajzsinun b sa opoqjBjn zb qaaajisej^j js^pajjoqazsso opuBpB qaXjaraB ‘qozB qaqXuqiqazs b qazg •bíjiXu Bsopiq qajajzsiuiia b s? ppoqiBjn zb qBSD jpjpz soqjij qanXiam ‘iBqqngBui jjBUBpjoq jpqípBpiraj jjojijoq hoSbjsba pn -u^qojBin sojoa spqnzssoq ‘saSaiuqjnq qoa -nopjnq y ’"-dBq jsaqsapia UBppuBqp iiBfpi ^OJBjnj oqiBA nnjna japraXSa zb ipjpsBjnu -BApAuSaiíi "XSa-XSa qozB jjaui ‘nB}po§nXn ■jffCXSBq más pq nBquozB qaXSpniBpB zy •qizsBpBA sa qtzazsina'j ‘qizoj[o3 ‘laqqonSao -jáq srq b'joSbaoi' JBqos’ 'jeqqqj qipoqzp; -jbj nó§aAaj psqBzs b qqafiajSaq qpiaBfdBn -zoqjaq luopnoj qizoquojnq SqB Bspjzso -aq idBU b ‘uaq-tireqáuíjpuBg X*ba ‘naq -jBjotniBg ^ipad jpqn ‘nBqX|ajsBq .íjospap-si B JBqB ‘XjBjiq b qipoqzqjJBj naqppiA bjj laoNaaazs somxix íiaaaxzsiMiw v •^joq qugBra najjaq qp qBUjosz »|jba ‘juoqjjo wjqSain ‘sapnaso JoqnaXp naXi9nr BjojBd tXjpitq y -jBqodBU zssoj- 99 9C b apA Bfjzsogain jnpjB^a iq ‘Bfj^JBq ‘BSjpjBqnmn qqppBBpoSai paiuisáazsXSa ep ‘ainjajaze XSbu napaXSa qau^jap qBáimaa anXjyjiq y ’XSjQXf) -p\ jaaazs nBqqoC^aj jaXjainB ‘zb Bfpjp Xnpqpn b za qBodBnqy qajsa zb qipjuaza qBtispmX^a sp JoqneXjr uba inpaXáá auXjpjiq s? Xj^jiq b1 nBqöőzB UBqqBjqBX^Saq •qauzsaAjz^i sj qojBJBq qqajjnj^am aSba ‘qonoqoj nq^n naXpatnB ‘qizaqjaAoq p>9qa;sa zb JoqBip on^tqpj aaaaAoa aaoaA •ajqajaAaj b nprdBjB BspjtXn^jt Xj^j -tq B qBU[0Z9B[pA qojBqjij B XSoq ‘qiáajjp} uaddaqXjo zg ■ajsazpjujia JpA pAaj zBmjBq XSa S9 BxspjipjB s? BJS^jpSsziAinpj qsa -jba qoXnpuiqo sojBjBAiq puisj •Bq'plpqozsp* -oSjop jpjBzsstA ppoqjBJn zb joqBJ9 jBg Sgzai3A3T V •u^xaj Spssoq^JBqBj b páArwn pipoBD iB^pspiB^ -rapoqippzBS j{niiBj°am ‘jjoqBj ua-aSBjjoQ q.ioy b JoqiniB ‘trBq^joq anSaojaqi iqjoX Sain sitiBXSn aSasfajQ -qan -qon®aojaq Jbjbij b jBqosapnBj is^jJBjzpq puXjpjiq b Bq^n pB joqnaXjj qpjqaXuatn -asa qqasaqapjp pjnpiojo{a uaq^ap idBUZQ^ 1J?XJ jBjBnoi J»t90i 9Ti[jmpq jann qqoj j?id jy.X3|Buoj jjojfBq jaAOJaj?3a zb a^fjn sajtsai idBU9quiojpq jps ‘iBA^s^ipnzeBqpj qcaBfpqnnui qajaSa zb BinBjjpXÍ jejnnoj J»»?«í000‘09 idBn íjnjaqrs *iaj npjnzB Bjpu -zseq ajspjízs^qipaoj 59 ^jjazaA Bjqpsio pA93 -9sjj3as qapj9jj9 jpi^Jan® »pz»qjai»q X3i zy 'qpjqozs qosnqpiu b XSoqc jnnn ‘qgj •zoq Bqspázom sjoX8 iBqqiBjBiJoqBXSmuoj qajaSa pzopBzsjpf b jaqaXpniB ‘jjajzsaq -jazs jBqozoqoppSjoj jjaAJaqq uasainaijazg •BjjojisoazsBq BjpspjÍBq qadpS jpfpiSjauo •sj IBqosojpA fqppiA qqoXSBn 69 jeqBAjBj B maueq ‘jsoj^aoj (Í9ZS uasa39»dazs qEsoman b jnaauisi BfjeqB aaui s? joSpzsio zs9§a yg przBjn BpBqB »q piáin ‘inajjgj noSpzsJO -jbX3bm qizoq9pupzs jajaq jBq Jozssajojd PIbbh *JbXSboi ihtb ‘uapnpu pqapj9 pjjajaJ -azs ‘íreXioxnoq ‘qBuspjiSpsfn 89 qBniuoiBpoJi jbX8boi b 9A|q XSbo pi'am ‘bi3i?z$jojbX2 -®IV piJBSojpi Soj p Ipqfn XSoq ‘ajpjnapf •Í'H 'ppoj Bjjiuoq iBdpjna poisi nasaptAOJ jozssajoid pjB3H ‘snjuaoqB iBquamB zb qrz isbSzoot 9poBU9 zb \Z9 qanj98a Sajaínaj a ÍajP[jq saXSpj *qBBBzs;v? ‘qBuSozotu nB9p -DBH9 npAjpzsXSn qaxa^a zb XSoq ‘ajpAax -zs9 upPím ‘nBqnozB pj jjazapaj ja39so;aq -aj ispjisouzsBq qqoXSBu jBqqos ‘qBoqoamu -pjBJoqei 9zapjJ9Siq pzoquojnq b qniíl0*! p íjopB iBinüiBzsdfzs XSoq ‘jbzzb qajzam -ppaAof sí S}ppo jpm qajeSa zy ’Bjqopo ipj -J9Siq isoajo a»zss9Xu8j pqaaaSa XSoq ‘jpp -isapl sj JOUUBJJ9S3 jjqzoq qaqqoj u 9d a pj. -ojzs9Áua}iBn? XSbn *ojzs9XaajjBiiP iSadiu -niM uojXbo !q íXo^raippJ saqapjg-J9 8910 n9s9j.r8tq jpq ‘sbap S9 Ji inuBjjpq -iq ‘SeijUBjApXu jzb 1JJ9 uasappqoj jpm ap ‘pxpXu jbXSbui b lujnuuj ajpzaq jjopza PAA9 jq •jBq9JiqaruoJ jbXSbiu b insBAjo §9 iQZ8Ap BtJBqB uaqjppaja psui ‘hubXSboi jjniiEjSam aozssajóid pjEajj X3oq ‘jjnjap -IX 'pjJsadBpng ‘pjpsojpAQj qnnuB nasonoi -nq ‘i9iSbzsjojbXSbí\i jpzsaq ibssbjbjpbSeji8 X3bu §9 sí bjSpzsjojbXSbiv jjcjbSojpip npj -os Bfjnjqq iBdpjn® BjpnBj aSai{03 aurXqg jiouaq reqtjauiB zb ‘jozssajoid ppag iequ3Lue ASa 1919X8 qiASa erjejfog jeA9q^J9f >iaJ3Sg sppnjApXu jBqusuje ASa ímeASeiu puejSaui •oouuBjqnX} b qajzaqjnapf inán 9qqoj S9 I9J8^i9qiszrini 9pnBH? zb qBjpBiJSaia qoXn -pqjBd B ‘jjoa OdajSain Xn9inpaJa zb :pj »öjiti? J9IP?J uaq9pzoq qBf9 zy 'jBqojBiip IttBfBpiQj saaqapazsaA b pjauBj b iubjjbj -JOA9J jaqai [aAiai XSoq ‘bjjb ugfpj ajS9A Siui ‘pfoj b aqiqj S{ppy *uaqj8s’o BjXSnq utas jsoin aSassajajjo paung Xxibh *jq •qBjpXa^inqpsz pqqo; iBuzpzsXS^u jjbjb BspSjojai dBH9q jpd ppoj S9 píupwon^qnXj B qpjjojijzsnd BJdBn-i9JdBU qojBiip ojam-qBA y ’qoXupqjBd B qpjJBABzSani uoXSbii jiBspjiuxpzs nBquozB n9pi zy ’qasaJiq qej -{oa nopiqjazssaui iBfqnXx *BP9nojoq aaqis qqazsSai b jpspzopBJBj 89 zaqs9Jzs9XnajqnXj b pzzoq jjoSoj npjn sbzoXuboiiiiubj sodniy 'jjoqdBiB jouijBjqnXj naq9pzoq osiBJBdjBA XSoq ‘iaj Bjipuzseq bjjk jafapi uiojeSiiXu b jozssajoid stfipSnXu Janu3 Xjjbh *ja *jBq -oXupqpd opozop joiujbj b Bjjopiiq Jam -jbj ppqo XSa pXjpuiB ‘ipjpijo soSubjjuj b 19JJB qBnJi jeqos qodBl iBquauiB zy |3A9uaz9!P9J sa}zsaf!Au9>|}e<j 'pözsppm 9zoq pqaXu^tupaJa saqapjp siSaui sa saS9spoq mán S9 njazsXSa zb jza qVt^oí InzBmjBqjB sí Bjspjnjnq sajazspuaa naqpAOÍpzoq b XSÓq ‘nuizspiBA 'I9-is?S -jojioqpSaAai sonBjBJiB zb qppqzaxazs qoj -BpB saqapJ9 pq969pAoq qBnBfjn qonojiBq -q9J9f srq naXlí ^5oq ‘ranj js9zXSafSam b jzb zoqspiPiBjSain b dBj y *pAA9 XSa npjn spjpsaoqpj b Saui qB^pi naq9pzoq pjq -náX8g zb ‘upfjJBd ijbStiXu Bqujy jnopBq sjq uojBsaoqpj pq^jiSuy XSa jouazs jbu -jnof XpapBnö V •qaUajSam qononBqq9)9.f pSuB qitUB ‘St ipxjn qqoXSBn pqqos puna pitp pz9jni iBiS9[0Joapi\[ y — qjopoqzpj -íbj uaqSapjpSaAai nS9ssaqas qqoXSBuSaj b Stpniui mán ‘nojn qqapiAqiSai b uqf sí mán qtuoSSpi b XSoq ‘jjappuia naizs9{BA 'UBIB BJ9 £i jBjn zb Sam ajjaj pSS9ssaqas sax -ajauro|tq OSI qmoSS9i siq b XSi s jajamopq 0061 XSajniin SpsjOApj ojba ueq[BnoAS9i y •qBip joSüb” XSa p| BjjojBsaoq aoqBJ9 pqpj ajsa azop XSoq ‘BjjojidBupSani npfdBiB ibj -BPB dBIpzapAai 0A8I bj[bj b upjn spipzsai pjXiamB ‘jjojpi joqmoSS9i 6íq Joqonanq -pj pSSaj XSoq ‘jaiazajuj iBi§9iojoajaj\[ b ajjajpajJ9 soqBl iXnBqBsaXSBn jaszpp BqBS3 ’si nüqiinuipzoq b jjopopn jasa saqapJ9 naXg ’qaappjaAp sí biS^sioabj XSbu naS; Bq90 qoqraoSS9i stq jjogoj iBUU9SoxpiH S|89ZSJOJeASeu i9J9!|Suv efjn qinoS>i9i9f ASg HOGY EL EGY KIRÁLY? ■ VI. György angol király hétköznapja ■ London. VI. Györg-y angol királynak és feleségének a közelmúltban lezajlott fran­ciaországi utjával kapcsolatos ünnepségek­ről hallva, sokan azt hihették, hogy az an­gol király élete csupa ünneplés, csupa szó­rakozás és csak kevesen tudják, hogy a brit világbirodalom feje bizony nemcsak legfelsőbb ura országának, hanem egy­szersmind szolgája is annak. A kormány­zás felelősségteljes munkája oly sok köte­lezettséggel jár, hogy az angol uralkodónak alig jut igazi pihenésre ideje. Ha el is tekintünk azoktól az utazások­tól, melyeket őfelségének hatalmas biro­dalma különböző részeibe elég gyakran kell megtennie és attól a számtalan sok megnyitó, avatási stb. ünnepségtől, melyen [hivatalból kell résztvennie és csak egy „eseménytelen” hétköznapját nézzük végig, akkor is meg kell állapítanunk, hogy nehéz mauqkával telik el minden napja az ural­kodónak. EGY ESEMÉNYTELEN HÉTKÖZNAP Nemrégen elhunyt édesatyjához hason­lóan VI. György is korán kezdi a napot. Már 8 óra előtt sétalovaglásra indul a Hyde Parkban, feltéve, hogy az Angliában szinte mindennapos eső meg nem akadályozza eb­ben. Ha azonban az ég csatornái nincsenek kegyes hangulatban, akkor a reggelit meg­előző időt tekintélyes személyi postájának szenteli. Fél tízkor csatlakozik a királyné­hoz és kezdetét veszi a családi reggeli. VI. György és Erzsébet királyné szokásaik­ban éppen olyan egyszerűek, mint V. György és Mária királyné voltak. Miként a szülők, ők is a kínai teát kedvelik, mely­hez természetesen az elengedhetetlen gyti- mölcsizes, vajas piritóskenyeret fogyaszt­ják. Ezt követi valamilyen tojásétel, majd hal és gyümölcs. A király már tiz óra előtt ismét dolgozó­asztala mellett ül. Most következik az ural­kodó számára a nap legnehezebb szaka, mely egészen délebédig tart. Legelőször a királyi ház legmagasabb rangú szolgálat- tevőivel folytat megbeszéléseket. Atyja pél­dájához híven, maga irányítja magánva­gyona, birtokai és palotái összes ügyeit. ÚJSÁGOLVASÁS l Ennek végeztévé! <& reggeli újságokat vi­szik be hozzá. Egy, még a múlt. századból eredő hagyománynak megfelelően, nem elégszik meg a lapszemelvényekkel, vagy kivonatokkal, amelyek többékevésbé el­fogult szempontok alapján készülnének, hanem a maga egészükben kívánja látni a lapokat. A legkülönbözőbb pártállást! újsá­gokat olvassa végig, mert ismerni kívánja a különböző véleményeket. Gyakori eset az, hogy nincs elég ideje a Times, a Daily Te- legraph, vagy a Daily Héráid nyugodt vé- gigolvasására, ilyenkor délutánra marad ennek a munkának a befejezése. AKTÁK Néha részt kell vennie a királyi tanács megbeszélésein, vagy a követeket, minisz­tereket, tengernagyokat, tábornokokat, ma-- gas állású állami tisztviselőket, külföldi diplomatákat stb. kell fogadnia — szinte kifogyhatatlan azoknak a sora, akik egy- egy napon kihallgatásra jelentkeznek —, ezenkivül óriási tömeg aktát kell aláírá­sával ellátnia. VI. György éppen olyan hi­vatásból fakadó lelkiismeretességgel olvas el mindent aláírás előtt, mint édeeatyja tette. EBÉD Félkettőkor a király és a királyné az ebédlőben találkoznak ugyanabban a terem­ben, amelyet V. György és Mária királyáé annyira kedveltek. Az étrend mitsem vál­tozott, ugyanaz maradt, mint háború előtt és alatt volt: hal, hús körítéssel, főzelék, gyümölcs és egy csésze fekete. Ital: víz, vagy valamilyen könnyű bor. KELLEMES DÉLUTÁNI ÓRÁK A délutánból néhány órát övéinek szen­tel a király, így többek között az anyaki­rálynénak is, aki gyakran jön gyermeké­hez ebédre. Ezután a királynéval együtt távozik el a palotából, vagy ha otthon ma­rad, elintézi azokat a folyó ügyeket, ame­lyekkel a délelőtt folyamán nem tudott vé­gezni. öt órakor a tea következik, mely Ang­liában szinte nemzeti szokásnak nevezhe­tő és ekkor összegyűlnek a királyné és a király körül a királyi család tagjai, a meg­hittebb ismerősök és barátok. Ilyenkor csa­ládi körben mindenről és mindenkiről elbe­szélgetnek. Szó esik divatról és kézimun­káról, könyvekről ée színdarabokról és * — 271 — TANULSÁGOS történetek A KIS BÁRÁNY. A páva a rétre tévedt. Ott büszkén mu­togatta a legelésző báránynak pompás kön­tösét. ­— Nézd — szólt öntelten — csillogó ru­hámat ... A tied báma, közönséges. — De hasznos ám — mondta a bárány. A KÖPENYEG. Egy embernek három kutyája volt. Senki sem vett észre köztük különbségét, még az élesszemü kakas sem. Azt mondta a kárá- egoló tyúkoknak: — Nem érdemes rájuk hallgatni. A kutyák egyike aranyfonalas köpenye­get kapott. . . Erre azt mondta a kakas: — öyönyörü hangja van a köpenyegee kutyának! , A PÁVA. Borús, eeőe idő köszöntött a kertre. A madarak elnémultak. A páva is az eresz alá húzódott. Éppen egy kakas mellé került. — No, büszke madár — mondta a tara­jos —, most tárd ki szárnyadat, hadd lás- sam ... — Én: csak a napnak tárom-ki a szárnya­mat — szólalt meg a páva —, mert az gyö­nyörködik bennem. A SZÁJKOSÁR. Egy kutya a kelleténél többet ugatott.. Ezért szájkosarat tettek rá. Szomszédja — a ceendes kutya — ezzel bosszantotta: — Elnémítottak.... — Tévedsz — mondta —, elnémítani nem tudtak, most morgók. HÓKA OLVASD VISSZAFELÉ. Merev Sav Egyem Merem Alap Köpök Kérek' Arad Apáca Arany Babaszék A CSODA-LÁTCSŐ. Piéta dicsekszik Gyurinak: — Van egy látcsövem, azzal minden tár­gyat olyan közel hozhatok magamhoz, ahogy csak akarom. Tegnap például egy távolban levő autót néztem vele és olyan közel hoztam hozzám, hogy az autó majd­nem élgázolt. — És hogyan kerülted el a balesetet? — Ügy, hogy gyorsan megforditottam a látcsövet. PETI ÉS A HATTYÚK Az ötéves Petit édesanyja kivitte az ál­latkertbe. Peti nagy csodálattal szemlélte a majmokat, a tevéket és az elefántokat is, Je leginkább a hattyúk ragadták meg a fi­gyelmét. — Micsodák ezek itt — kérdezte édes­anyját —, amik ebbe a vizbe úszkálnak? — Ezek hattyúk, Petikém. Peti sokáig ' nagy részvéttel nézte őket, azután felsóhajtott: — Szegény hattyúk. — Nem értelek, Peti, — csodálkozott a mama, — miért sajnálod őket? Peti borzadva felelte: — Minden reggel félméter nyakat kell ne­kik megmosni. MEGFEJTÉSEK I I II ■! I I * —A——— A 32. szám rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Mariska, el, őr, Ági, el­hajít, ne, só, bot, örömest. - Merengő, al, izgalom, kő, aratott, áh, ij, le, Í6, bő, te. — Gáál Katalin rejtvénye: Cinke, ünnep, őr­köd, tanít, Klára, qsütörtök. — Kenessey Csaba rejtvénye: Juda, Áron, Néró, olló, Sári, vágy, ital, tánc, éden, zeke, János vi­téz. — Kenessey Csaba, rejtvénye: Pes, sál, lac, oor, rés, sol. — Kenessey Ildikó rejt­vénye: Gyémánt, ma, tea. — Udvaros Irén rejtvénye: Orr, réz, zaj, jós, sas, sok. A rejtvényeket helyesen fejtette meg: Áldor István, Alagi József. :: Biró István, Bencze Károly. :: Csapó Lajos, Csapó Zsuzsanna.:: Darvas Szilárd, Dobos László, :: Egres Gábor. :: Forgách Ildikó, Forgách Klárika, Fekete János. :: Gergely Ferenc. :s Halas Kázmér, Horvát Ferenc, Halász Ist­ván. :: Jellinek Olika. :: Kenessey Ildikói,' Kenessey Csaba, Kern Mária, Kovács Pé­ter, Koleszár György, Koleszár Dezső, Kis Ferenc. :: Linnér Ilonka, Láng Ede, László Dénes.:: Molnár Teréz, Martos Béla.:: Risz- ner Karcsi, Riszner Jenő, Róth Bözsi. :: Sós Sándor, Szelei Miklós. :: Tóth Jenő* Török István, :: yirágh .Vilma.- 192 ­— 0X2;—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents