Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-21 / 190. (4633.) szám

14 Belga pénzcsoport kezére kerül a kárpátaljai villamosmüvek részvénytöbbség© A rovatért LüKŐ GÉZA feíel Később a tárgyalásokat áttették Brüsszelbe s a Koiben-Danék, valamint a belga tőkecso­port tagjai között keretegyezmény megkötésé­re került sor s megállapodtak abban, hogy a részlettárgyalá­sokat akkor tartják meg, ha az érdekelt belga pénzcsoport megbízottai az üzemet Kárpátalján, a helyszínen megtekintik. A közmunkaügyi minisztérium,, amelyet az ügy állásáról a Koiben-Danék állandóan informált, belátta azt, hogy a tranzakció lebonyolításának kérdése egyre konkretebb fomákat ölt, újabb propozidct tett a Kolben-Danéknek, amelynek lényegét azonban egyelőre nincs mó­dunkban közölni. A Koiben-Danék máshol akarja Kihasználni lekötött tőkéjét PRÁGA. — Tegnap lapjelentések nyomán beszámoltunk arról, hogy a Ceskomoravská Kol- ben-Danek el akarja adni a kárpátaljai villa­mosmüvek ■részvénytöbbségét. A tegnapi jelentés úgy szólt, hogy a Kolben-Danek előbb egy be'ga pénzügyi csoporttal tárgyalt, majd azután bel­földi pénzügyi csoporttal. Ma a Lidové Noviny azt írja, hogy a Koiben-Danék a Kárpátaljai villamosmüvek részvénytöbbségét egy belga pénzügyi cso­portnak engedi át, mert a belföldi pénzcso­porttal és a közmunkaügyi minisztériummal az e tárgyban lefolytatott tárgyalások nem ve­zettek eredményre. jA Lidové Noviny jelentése szerint a kárpátaljai villamosmüvek iránt a belga tőke komoly érdek- jlődést mutat és az érdekelt belga pénzügyi csoport megbízot­tai a napokban Kárpátaljára érkeznek a vállalat ungvári üzemének megtekintésére. Ed­dig egyelőre nem ismert, hogy a tranzakcióval kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedik Kárpátalja tartomány, amely maga is tekinté­lyes részvénypakettel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a kérdésben ellentmondó hírek jelen­tek meg. munkatársunk ma az ügyben érdeklő­dött a Koiben-Danék igazgatóságánál, ahol a következő információkat kapta. Két hónapja folynak a tárgyalások A Koiben-Danék két hónappal ezelőtt hatá- s rozta el, hogy a kárpátaljai villamosmüvek rész­vénytöbbségét eladja. A tárgyalások két hónappal ezelőtt belföldi és külföldi magánérdeklődőkkel egyidőben kezdődtek meg és tisztára informatív jelleggel bírtak. Ezután a Koiben-Danék közölte eladási szándékát a közmunkaügyi jj minisztériummal, minthogy maga is súlyt helyezett arra, hogy az | állam szempontjából fontos üzem, esetleg az ál- jj lám, de ha nem, akkor belföldi tőkecsoport ke­zébe menjen át. Az érdekelt minisztériumok három hétig tár­gyaltak az ügyben, az eredmény azonban ne­gatív volt, minthogy az állam tartózkodik a tranzakcióban való részvételtől. Emellett azonban az állam olyan imáyban próbált be­folyást gyokarolni a Kolben-Danékre, hogy a kárpátaljai villamosmüvek részvénytöbbség ne adja el. BskapcssSsásSí a belga társasig — Eséssé a Ecerefegyeziftény Minthogy a Koiben-Danék eladási szándéka szilárd, az állam negatív álláspontjának isme­rete után a vállalat most már konkrét tárgyalásokat kez­dett a belga érdeklődő tőkecsoporttal, amely­nek nevét egyelőre elárulni nem hajandók. A belga csoport képviselői Prágába érkeztek és itt folytatták a tárgyalásokat augusztus elején. Milyen értéket képvisel a kárpátaljai viHasnostársaság vagyona ? ! A Kolben-Danéktől kapott információnk sze­i rint jj a kárpátaljai villamosmüvek vagyona jelenleg jj 130 millió korona értéket képvisel. j|A vállalat alaptőkéje 30 millió korona. A rész- íj vények 22 százaléka a közmunkaügyi miniszté­rium, 11 százaléka Kárpátalja tartomány, 15 Iszáraléka a kárpátaljai járások és községek, körülbelül 52 százaléka pedig a Kolben-Da- jí nék birtokában van. í;Az igazgatóságtól nyert értesülésünk szerint a Í vállalat fejlődésképes. A közeljövőben sor kerül az aknaszísitinai sóbányák bekapcsoláséra s az ■építendő kárpáta’jai rádióleadó is jelentős fej­lődési lehetőséget rejt magában. A vállalat anya­gi helyzete jelenleg úgy áll, hogy az 1938. évre vonatkozóan — már minden I valószínűség szerint — osztalékfizetésre is kerül sor, Farai annál is inkább kívánatosabb, mivel a rész­vénybirtokos járások és községek erre már ré­gen várnak. Máért adják el a kárpátaljai viíiamosHiüvGtl Ama kérdésünkre, hogy a Koiben-Danék miért adja el a fejlődésképes és anyagilag is konszoli­dálódó kárpátaljai villamosmüvek részvénytöbb- íjs-égét, az igazgatóságtól csupán annyi fölvilá­Í gositáA kaptunk, hogy szüksége van a kárpát­aljai viliamösmüveknél lekötött tőkéjére más cé­lokra való fölhasználásra. (P* *>) Júliusban emelkedett az adó- és illetékbevétel PRÁGA. — A ma közzétett hivatalos kimutatás, szerint, júliusban az állam bruttó adó- és illeték­bevétele 1.136,980.000 koronát tett ki, azaz 24.8 százalékkal többet, mint 1937 júliusában. Az egye­nesadóbevétel 48.9, a forgalmiadé 22.8, a fogyasz­tási adó 10.1, az illeték 28.7, a monopolbevétel 41 százalékkal emelkedett. A vámbevétel 46,651.000 koronát tett ki, azaz 31.7 százalékkal csökkent. — Az év első hét hónapjában a bruttóbevétel ősz- szege 6.608,950.000 koronát tett ki, azaz 17 száza­lékkal többet, mint a múlt év azonos szakában. A gyümölcspiac helyzeté PRÁGA. — A prágai gyümölcspiacot na­gyobbrészt Jugoszláviából importált almával, szilvával és szőlővel látják e. Szőlő Görögor­szágból is kerül már behozatalra. A közeli na­pokban megindul a bolgár s román szilva és al­ma behozatala. Olaszországból a behozatal az 1934. évi 160 vagonos s később 700 vagonra föl­emelt kontingens keretein belül bonyolódik le. I Magyarországból a behozatal — tekintettel a i gyönge termésre — jelentéktelen. Az olasz őszi- 1 barackbehozatal körülbelül szeptember közepén j szűnik meg. Narancs Kaliforniából kerül beho­zatalra, de a két hét múlva piacra kerül a délaf­rikai is. Ami a szlovákiai gyümölcsöt, főképpen a szilvát és szőlőt illeti, eddig még csak elenyé­sző tételek kerültek piacra s nagyobb szállítá­sok megkezdésével a közeli napokban lehet szá­mítani. Ni lesz a nemzetközi dunabizottsággal? PRÁGA. — Azokról a bizalmas jellegű tár­gyalásokról, amelyek Németország megbízottai és a csehszlovák kormány között Prágában foly­tak le Csehszlovákiának az álláspontjára vonat­kozóan a dunai együttműködés nemzetközi uj szabályozáséinak kérdésében, a nyilvánosságra semmi sem került. Bizonyos csupán annyi, hogy Németország a nemzetközi dunabizottságba visz- sza nem tér. Úgy látszik azonban, hogy Német­ország hajlandó lenne együttműködni egy olyan uj intézményben, amely csupán a partmenti és néhány exportállamból tevődne össze. Ez uj in- | tézmény hatáskörébe tartoznak a hajózási, a | hajózási-rendészeti, az állategészségügyi, valamint | a hajóutvonalakra stb. vonatkozó kérdések, te-1 hát azok, amelyek eddig a nemzetközi dunabizott- 8 ság hatáskörébe tartoztak. Csehszlovákia a né-8 met kérdésekre aligha válaszol a másik két kis- j antantállamokkal való előzetes megegyezés nél­kül s nincs kizárva, hogy a kérdést a kisantant gazdasági tanácsának legközelebbi ülésén szintén beható tárgyalás alá veszik. Említésre méltó, hogy Csehszlovákiában a dunai statútum mint belföldi törvény van érvényben és hogy a meg­változtatáshoz törvényhozói munkára lenne szükség. (—) A líra árfolyamát a következő hétre a — a múlt héthez hasonlóan — 100 líra egyenlő Í?)0M -koronával -arányában állapították meg. PRÁGA. — Sok oldalról nyilatkozatok hang­zanak el, amelyek optimiszíikusan ítélik meg Csehszlovákia jövő gazdasági kilátásait, a kon­junktúra várható alakulását. A gazdasági életből merített néhány számadat azonban aligha jogo­sít föl bennünket arra, hogy a gazdasági élet jövő alakulását rózsás színben lássuk. Az optimista nyilatkozatok szolgálhatnak helytelenül értelme­zett propaganda-célt, célozhatják a lakosság meg­nyugtatását és minden egyebet, csak egyre nem alkalmasak: a realitásokkal való szembenézésre, pedig erre ma talán több szükség van, mint más­kor. A külforgalmi mérleg az év első hét hónapjá­ban 1.189.4 millióval volt aktív a tavalyi 216.4 millióval szemben. Ez azonban nem kizárólagos szempont a jövőre nézve, hanem inkább az, hogy a nyersanyagbehozatal a multévi 3,731.8 millióról 2,893.5 millióra csökkent s igen merész optimis­tának kellene lennie annak, aki ebből ne az ipari foglalkoztatás szükségszerű csökkenésének be­következésére következtetne. De tovább is me­hetünk. A nyersvas- és nyersacéltermelés a múlt évvel szemben (a számszerű adatokat tegnapi számunkban közöltük) 22,5 százalékkal csök­kent. A nehézipar tehát kétségtelenül gyöngült. A széntermelés júliusi adatai sem túlságosan biz­tatók, ami a jövő kilátásait illeti, mert júliusban a széntermelés úgy júniussal, mint a múlt év jú­liusával szemben lényegesen csökkent. A gazdasági élet irányitói tehát ismét a régi föladat előtt állanak: célszerű intézkedésekké] enyhiteni a bekövetkezhető gazdasági válságot. A helyzet e téren csak anyival kedvezőbb, hogy a régi bevált és a sok benemvált intézkedésből le lehet vonni a konzekvenciákat s aszerint befolyá­solni, amennyire lehet, a gazdasági élet alakulá­sát, Az optimista nyilatkozatok értékét a gazda­sági számok valódi mértékre szállítják le. (p, z.) Csökkent a széntermelés és a kivitel PRÁGA. — A széntermelésre vonatkozóan nyilvánosságra hozott júliusi adatok szerint a termelés az egész vonalon csökkent. A kőszén- termelés 1,254.209 tormát tett ki, júniussal szem­ben 127.494, a múlt év júliusával szemben pedig 189,062 t-val csökkent. A bamaszéntermelés jú­niussal szemben 4.101, a mtilt év júliusával szem­ben pedig 120.819 t-val csökkent s 1,269.628 ton­nát tett ki. Kokszot 220,200 tonnát termeltek, 6.100 t-val kevesebbet, mint júniusban és 70.100 t-val kevesebbet, mint a múlt év azonos hónap­jában. A kőszénbrikett termelése 44.350 tonna volt, 3.940 í-val kevesebb a tavalyinál, a barna­szénbrikett pedig 10.549 t, tehát 9.371 t-val ke­vesebb, mint a mait évben. Kivitelre 152.639 t kőszén került. A csökke­nés a múlt évvel szemben 31,673 tonna. A barna- szénkivitel 10.579 tonával ment vissza a múlt évvel szemben s 141.067 tormát tett ki* A szénbehozatal szintén csökkent s a követ­kező volt: kőszén 82.694, barnaszén 4.335, koksz 11.988, antracit 2.554 tonna. A készletek állása a következő: kőszén 493.893, barnaszén 647.785, koksz 208.107 tonna. (—) Engedélyezési eljárás alá vonták a tüle- velü-fakéreg kivitelét. A hivatalos lap vasárnapi száma közli az ipar- és kereskedelemügyi minisz­térium 87.642/23. számú hirdetményét, amellyel a minisztérium a vámtarifa 158. tétele alatt foglalt tülevelü-fakéregkivitelt az engedélyezési eljárás alá vonja. (—) A postatakarékpénztár júliusi csekk­szoláglata, (MTP) Julim végére a postataka­rékpénztári csekkszámlák száma a júniusi 123 ezer 966-ról 124.086-ra emelkedett. A betétek összege a juniusvégi 14.24 milliárdról 13.8 mil- liárdra apadt. A követelések állása a csekkszám­lákon 2.1 milliárd koronát tett ki. A külfölddel lebonyolított átutalási forgalom 16.78 (12.5) mil­lió koronát tett ki. Ebből Csehszlovákiába utal­tak 8.14 (4.63), GsehSzlovákiából pedig 8.64 (7.87) millió koronát. (—) Bukarestben a szabad csehszlovák koronát a multheti 4.80—4.90 lejes jegyzéssel szemben 4.85—4.95 lejjel jegyezték. WE¥#ifM@ PECENADI nemes BÚZA Államilag kiválónak elismerve, Kalásza nagy és üszögmentes. Szalmája erős és nem rozsdásodó. Termése óriási bő hozamú. Teljesen fagyálló. Megrendelhető: Peienady Uradalomban. Posta: Vel’ké Kostolany. ♦ Állomási Leopoldov. Vételára: Monopol-ár és 20% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. 1938 augusztus 21, vasárnap. Hofherr­Schrcmtz­Clayton­Shuftieworth magyar gépgyári müvek. Kizárólagos képviselő: mimm sckwarz BRATfiSLAVA Mostová 8. Tel. 40 - 46. A szőlőterSetek emelkedése — yj probléma? PRÁGA. — A közelmúltban jelentettük, hogy Csehszlovákiában a szőlővel beületett terület 1928 óta 16.988 hektárról 26.658 hek­tárra, tehát tíz év alatt több mint 50 százalék­kal emelkedett. A Hospodáfská Politika a nö­vekedésben a mezőgazdaság átorieníáíódási képességét látja, amely a főbb termelési ágak kedveződen alakulása folytán uj érvényesülési lehetőségeket keresett. A köztársaság borfo­gyasztása 1937-ben 529.290 hl-í tett ki s va’ó- szinü, hogy az iáén magasabb lesz, tekintettel arra, hogy a belföldi szükségletre az első fél­évben 236.607 hl bort adóztattak meg, ami 12 százalékos emelkedésnek felel meg. Igen ér­dekes, hogy az említett, egyébként komoly gazdasági szaklap a szőlőterületek emelkedésé­től az eddigi gazdasági kérdéseknek egy újabb problémával való szaporodását várja az esetleges kedvező termés esetén. Mi lesz a terméselhelyzéssel? Szerény nézetünk szerint, ez a kérdés nem mai keletű és nem most fog felmerülni, csupán az illetékesek nem vettek eddig tudomást róluk és nem igyekeztek segí­teni a bajbajutott berteremlőkön a borfo­gyasztás fokozásával, az elviselhetőbb bor­adóval, a kedvezőbb szállítási tarifa megál­lapításával s a szlovákiai és kárpátaljai borok háború előtti, de az államfordulat után bedu­gult természetes piacainak hozzáférhetővé té­telével s az igen sok esetben kétesértékü, cuk­rozott és egyébként is pancsolt külföldi borok-? nak hivatalosan kereskedelempolitikai szem­pontokkal indokolt mértéktelen behozatalá­nak megakadályozásával. Igen, ez a probléma nem mai. Régi, de 20 év óta megoldásra vár, a szőlő és bortermelés több nagyfontossá- gu kérdéseivel együtt, 20 év óta sokasodott a szőlő- és bortemelők meglodatlan kérdéseinek száma s éppen itt az ideje már, hogy egyszer ezen a ponton is végre intézkedések történje­nek. Az sem uj keletű kérdés, hogy a borfo­gyasztás emelését a katonaság borfogyasztá­sának bevezetésével kellene megoldani. Ez is régi követelése a szőlő- és bortermelő társa­dalomnak. Szovjet tranzitókikötö Pozsonyban? PRÁGA. — A cseh nemzeti szocialista A-Zet péntek esti száma Pozsonyból kel­tezve azt az értesülését közli, hogy a po­zsonyi kereskedelmi kamara és a Csehszlo­vák Dunagőzhajózási Társaság kezdemé­nyezésére hétfőn, augusztus 22-én egy szak­értőkből álló különbizottság utazik Szovjet- oroszországba, hogy ott a fontosabb orosz kikötőkben megvizsgálja a szabad csehszlo­vák kikötők létesítésének technikai előfel­tételeit s hogy egyszersmind megtárgyalja a pozsonyi kikötőben létesítendő szovjet tranzitókikötö létesítésének elvi föltételeit* Ősszel kerül a parlament elé a kontártörvény PRÁGA. — Ismeretes, hogy a kontárok elleni törvényt már az összes érdekelt ipar­társulatok és hatóságok letárgyalták s a hatóságok a javaslaton végrehajtották az észrevételezési eljárás során fölmerült és szükségesnek látszó változtatásokat. A ja­vaslat ezután került a parlament iparügyi bizottságához alkotmányos letárgyalás cél-i jából. Az eddigi diszpozíciók szerint a ja-i vaslat ősszel a Ház programjára kerül. Né­hány ipari szakma a jogosított iparosokká játszásának megakadályozása érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény mondja ki, hogy az is büntetendő cselekményt kö­vet el, aki a munkát kontárnak adja ki. E kívánság teljesítése azonban bizonyos kö­röknek az ellenzésére talál. A gazdasági számok kétségtelenül i konjunktúra gyöngülésére vallanak

Next

/
Thumbnails
Contents