Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-21 / 190. (4633.) szám
6 1938 augusztus 21, vasárnap. Miért nem építették fel annak idej én II. Rákóczi F erenc rodostói ebédlőpalotáját? Nem az ebédlőterem maradványait őrzik Kassán, hanem annak csak mását! Ismeretes, a Prágai Magyar Hírlap is megírta, a kassai kiállítás vezetőségének a lelkesedés és áldozatkészség első pillanatában hozott ama határozata, hogy a kiállítás vonzóbbá és népszerűbbé tételére a magyarság számára fölépitteti II. Rákóczi Ferenc fejedelem rodostói ebédlőpalotáját, melynek fa- és stukkódiszeit és maradványait nemrégiben találták meg egy elhalt kassai polgár pincéjében. Határozottan szép és nemes gesztus lett volna az illetékes csehszlovák tényezőktől, ha tervüket valóra váltják és fölépítik azt a remek, festőién szép török házacskát, melybe beleilleszthették, behelyezhették volna II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk ebédlőjét. Nem tudjuk, kinek, vagy kiknek aknamunkája akadályozta meg a terveknek valóraválását. Valószínűleg a túlfűtött sovinizmus, amely még anyagi haszon reményében sem akart, sem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy olyan történelmi emléket adjon a magyarságnak, amely kedvező hatást válthatott volna ki a magyarság leikéből. így hát ismét szegényebbek lettünk azzal az illúzióval, hogy a csehszlovák hatóságok százszázalékos jóindulattal akarnak a magyarság felé közeledni. De azért nem kell túlságosan bánkódnunk azért, hogy Rákóczi ebédlőjét nem állították föl azokból, az amúgy is tönkrement maradványokból, amelyeket ma is őriznek valamelyik eldugott, levegőtlen, penészttenyésztő pincében vagy raktárban. Mert abban az ebédlőben, amelynek maradványai még megvannak, II. Rákóczi Ferenc fejedelem sohasem fordult meg, soha ott nem étkezett, soha annak padlóján lába végig nem ment, soha annak stukkóiban szeme nem gyönyörködött. Miért? Éppen ezt akarom a rendelkezésemre álló adatok nyomán elmondani. Amikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem és társainak hamvait hazaszállították és a kassai dóm kriptájában 1906 október 29-én örök nyugalomra elhelyezték, akkor hihetetlen magasan lobogó lánggal gyulladt föl II. Rákóczi Ferenc emlékének rajongó tisztelete. Ekkor azt a jelszót adták ki szerte az országban, hogy minden Rákóczira és társaira vonatkozó emléket össze kell gyűjteni. Nem szabad, még a magyarsággal barátságban élő törököknél sem hagyni, hanem mindent, még drága pénzen is, haza kell szállítani. Ennek a mozgalomnak legtüzesebb szószólója, legvállalkozóbb lelkű apostola Szá- deczky Lajos volt, akit a magyar történettudósok között igen tiszteletreméltó hely illet meg az elsők sorában. Szádeczky hosszú rábeszéléssel rávette a magyar kormányt arra, hogy még Rákóczi házát is vegye meg Rodostóban és hozassa haza Magyarországba. Amikor ugyanis Szádeczky barátaival és tudós társaival lent járt Rodostóban, akkor egy furfangos örmény a szájhagyományra való erőteljes és hatásos hivatkozással elhitette az urakkal, hogy valamikor az ő házában lakott II. Rákóczi Ferenc fejedelem és mindjárt fölajánlotta jó pénzért házát megvételre. Az urak kapva-kaptak az alkalmon, mert hittek a szájhagyománynak. Nem látszott ugyanis abban semmi hihetetlen, hogy Rákóczi ebben a házban is lakott, amikor általánosan tudott dolog volt, hogy Rákóczi Rodostóban nyolc-tiz házat használt lakóhelyül. A többi házat, melyet Rákóczi meglakott, nem ismerték, igy örültek, hogy legalább egyet megőrzött az utókor számára a szájhagyomány. Megindult tehát a lelkes mozgalom, hogy Rákóczinak ezt a megtalált házát vegye meg a magyar kormány. A ház szétszedhető és szétbontható részeit szállíttassa Magyarországra és valahol állíttassa föl. így is lett. A magyar miniszterelnökség az üzletet lebonyolította. A házat megvette és a ház szétszedhető részeit, vagyis az ebédlőpalota egész belsejét hazahozatta. És Magyarországon már jelentkezett is Kassa, hogy a Rákóczi-házat építsék föl az ő városában. Kassa ugyanis a legméltóbbnak és legalkalmasabbnak tartotta magát arra, hogy a Rákóczi-kultuszt tovább fejlessze és teljes épségében fönntartsa. Az illetékes magyar kormányköröknek és tudományos világnak is ugyanez volt a nézete és a választás valóban Kassa városára esett, annál is inkább, mert Kassa lelkesedését anyagi áldozatokkal is alátámasztotta, amennyiben a költségek fedezésére 20 ezer koronát ajánlott föl. Ezt a horribilis összeget a város ki is fizette, igy jutott Rákóczi ebédlőpalotája Kassa város birtokába. A város azután a kassai Múzeumnak engedte át a Rodostóról hozott fa- és stukkómaradványokat, azzal az utasítással, hogy ezekből állíttassa föl a kívánt épületet. Budapest örömmámorban úszott, amikor a Rákóczi-ház maradványai, vagy mondjuk: részei oda megérkeztek. De a magyar tudósok és hivatalos körök lelkesedése annál mélyebbre esett a fagypont alá. Amikor ugyanis a ládát kicsomagolták és a ház részeit gondosan átvizsgálták, egy igen kellemetlen évszám meredt feléjük kiábránditólag: 1738. A megvett és Magyaországra szállított örmény házacskát ebben az évben építették, vagyis éppen három évvel később, hogy a nagy fejedelem meghalt. Világos volt tehát, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem nem lakhatott abban a házban, nem étkezhetett abban az ebédlőben, amelyet halála után három évvel készítettek. Föltéve, hogy az örmény valójában igazat mondott és a szájhagyomány ezt a házat tényleg Rákóczi nevével hozta összeköttetésbe, sőt tegyük föl még azt is, hogy tényleg lakott benne valamikor Rákóczi, még igy is bizonyossá lett, hogy a Magyarországra szállított ebédlő soha Rákóczit falai között nem láthatta, miután az évszám elárulta, hogy a ház akkori tulajdonosa ezt később restauráltatta, a fejedelem halála után teljesen megújította. Tehát végelemzésben: a Magyarországra szállított ebédlő valójában és abban a formájában, ahogyan megérkezett, soha Rákóczi tulajdona nem volt. Megjegyzem, hogy ennek az évszámnak a Kassán őrzött maradványok között még ma is meg kell lennie, mert semmi nyomát sem találtam annak, hogy ezt az évszámot eltüntették volna akár Budapesten, akár Kassán. Mert amikor Budapesten ezt az évszámot meglátták, hamarosan becsomagolták az egész küldeményt és szállították is már Kassára. Kassán pedig a ládákat soha ki nem bontották, mert az ebédlő felépítésére soha nem érett meg a dolog. Most pedig, hogy Kassán a Bródy-féle pincében meglelték a ládákat, megint nem nyitották fel őket, hanem csak a Kassára való érkezésükkor felvett jegyzőkönyvek alapján állapították meg a ládák tartalmát. így azt sem tudjuk, hogy a ládákban őrzött fa- és stukkó-részeket az idő vasfoga mennyire rágta meg és tette esetleg teljesen használhatatlanná. Mondanunk sem kell, hogy 1906-ban Kassán is minden illetékes tényezőnek elment a kedve attól, hogy a város újabb és tetemes költségbe verjék olyan történelmi emlék felállításával, melynek II. Rákóczi Ferenc személyéhez való kapcsolatát az 1738. évszám merőben letagadja. A lelkesedés első fellángolásában még foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy mégis csak felépitik ezt a török házacskát, de nem mint II. Rákóczi Ferenc ebédlőjét akarták szerepeltetni, hanem mint a rodostói ebédlőpalotának teljesen hű másolatát, mását, melyben elhelyezést nyertek volna mindazon emléktárgyak, melyek II. Rákóczi Ferenc temetése után hátramaradtak és amelyeket még össze akartak gyűjteni, hogy igy itt Kassa városában egy gyönyörű szép Rákóczi- ereklye-muzeum keletkezzék. Ezt a célt tűzte ki maga elé Varjas Elemér kormánybiztos is, aki 1908 május tizedikén vette át a muzeum igazgatását. A kassai lapoknak ekkor leadott nyilatkozatában bőven kifejtette erre vonatkozó terveit, de minden szavában gondosan ügyelt arra, hogy az újságok ne írjanak Rákóczi ebédlőpalotájáról. hanem mindenütt aláhuzottan csak az ebédlő hü másáról beszélt. Egy ideig valóban izgatta a hivatalos köröket és a közvéleményt, hová építsék az ebédlő-palotát. Az első terv úgy hangzott, hogy majd beleépítik az uj Rákóczi-Mu- zeumba. De ezt a tervet később odamódosi- tották, hogy a muzeum kertjében kell önálló házként felépíteni, hogy igy összhang- zatosabban és mindentől függetlenebből álljon a közönség rendelkezésére. Utóbb ezt a tervet is sutba dobták. Sokan a színház és dóm között fekvő sétányt találták a Rákóczi-ház céljaira a legalkalmasabbnak, mások a mai Szokol-ligetet választották ki, sőt akadtak komoly védői annak a tervnek is, hogy a mai Jakab-palota telkén épüljön fel nagy dísszel és szépséggel, hogy mindenki, aki Kassára beteszi a lábát, elsőnek a Rákóczi ereklyeházát pillantsa meg. A kedélyék izgultak, tervek kovácsolódtak, az újságok hasábokon keresztül vitatták meg a kényes és nagyfontosságu kérdést, izzón támadták a hanyag és rest hivatalokat és nemzeti kincsekkel és hagyományokkal mit sem törődő illetékeseket, de a támadásokra senki sem reagált. Senki sem tartotta magát illetékesnek arra, hogy II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződő kétesérté'kü építménnyel gazdagítsa a történelmi hamisítványok sorát. Pedig a Műemlékek Országos Bizottsága az építésre megadta az engedélyt. Az építéshez anyagi hozzájárulást is ígért, de soha nem követelte, soha nem sürgette, hogy az épületet valójában fel is húzzák. Éder Ödön polgármester a város 1908 március hó másodikán tartott ülésén a Műemlékek Országos Bizottsága által kiállított építési engedélyt be is mutatta, a hozzá intézett sürgetésekre kötelezőleg kijelentette, hogy a jövő év tavaszán az építkezések megindulnak és legkésőbb egy év múlva már állni fog Kassán Rákóczi ebédlőpalotája. De az építkezések jövő év tavaszán nem indultak meg. Az ebédlőpalota nemcsak egy év múlva, hanem soha el nem készült. Éder Ödön az erre vonatkozó aktákat félretette és soha elő nem vette, mert II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotájának állítólagos mása sem neki, sem másnak nem lett soha szívügye. A romlásnak erősen kitett fa- és stukkómaradványok pedig egyik raktárból vándoroltak a másikba, egyik pincéből a másikba, mig időközben jött a világháború, a felfordulás és mindenki halálosan megfeledkezett II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotájánale másáról. Tehát nem lelkiismeretlenségből, nem is közönyből, feledékenységből, hanyagság-, ból, a nagy fejedelem iránt érzett rajon-, gásnak kialvásából, vagy akárcsak egy szemernyi csökkenéséből nem építették fel akkor IL Rákóczi Ferenc ebédlőpalotáját, hanem pusztán azért, mert úgy érezték, hogy akkor követnek el kegyeletsértést IL Rákóczi Ferenc emléke ellen, ha az ő szent és tiszta nevét olyan kétesértékü alkotáshoz fűzik, mely közel áll a történethamisi- táshoz. Mert a közönség, a tömeg lelkét és gondolkozását ismerni kell. Ki tudta volna ez-! zel a Rákóczit imádó, emlékéhez görcsösen ragaszkodó és ereklyéit féltékenyen őrző magyarsággal elhitetni, hogy Rodostóból, II. Rákóczi Ferenc száműzetésének lakóhelyéről, életének és halálának színhelyéről drága pénzen az illetékesek nem a valódi, igazi ebédlőtermet hozatták el, hanem annak csak a mását, másolatát, utánzatát?. Hiába hangsúlyozták az összes felelős tényezők, hogy csak Rákóczi ebédlőjének má- sáról van szó, a lapok következetesen magáról az ebédlőpalotáról irta, a másolatról tudni sem akartak, a közönség pedig mindig csak az igazi Rákóczi-ebédlőről beszélt, vitázott és tárgyalt. A vérmesebbek, a jól értesültebbek pedig kajánul mosolyogtak: mondván: ,.Bennünket nem lehet félrevezetni. Tudjuk, hogy a II. Rákóczi Ferenc emlékét gyűlölő Habsburg-ház, a bécsi udvari kamarilla gonosz keze van ismét a dologban, mely újból egy Rákóczi-emléket akar megsemmisíteni, mint tette mindig a múltban, amikor még a tárogatókat is máglyahalálra Ítélte." Előrelátható volt, hogy a magyarság annál rajongóbb tisztelettel vette volna körül Rákóczi felépített házát, minél inkább hirdették volna az igazságot azok, akik ezt tisztán ismerték. A felelős tényezők pedig éppen attól féltek, hogy a ma-, gyarság szive olyan épülethez köti szerete- tét, mely szeretetnek felkeltésére és ápolására az épületnek semmi jogcíme nincsen. Ezért nem építették fel II. Rákóczi Ferenc ebédlőpalotáját és inkább hagyták elpusztulni a Rodostóból hozott épületrészeket. Ma már igen természetesen az egész vonalon minden megváltozott. A Csehszlovákiában lakó magyarság lelke elég erős és edzett arra, hogy az igazságot megismerje, vallja és végigállja minden politikai vonatkozás kiküszöbölésével. De azért bizony jól esett volna, még ha II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőpalotájának mását is megkaphattuk volna. Nem igy történt, mert ma olyan a helyzet, hogy a politikai szempontok a csehszlovák oldalon játszanak elhatározón döntő szerepet. Mentalitásukból folyt, hogy a Rákóczi személyéhez kötött történelmi emléket nem építhették fel még reklám céljaira sem, még üzleti szempontok előtérbe nyomulására sem, nehogy az ország legtávolibb vidékéről is elzarándokoljanak II. Rákóczi Ferenc emlékét bármily alakban tisztelő és előtte hódolni akaró magyarok, nehogy újabb forrást, támogatást kapjon a magyarsághoz való ragaszkodás törhetetlen ereje! A Prágai Magyar Hirlap előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek kedvezményes üdülése ABBAZIABAN. Sikerült a Prágai Magyar Hirlap előfizetői, olvasói és hirdetői részére egy rendkívüli kedvezményt biztosítani. A közeli, enyhe éghajlatú Adriánál üdülést, pihenést, gyógyulást tudunk nyújtani mérsékelt áron. Nemcsak olcsó, hanem rendkívüli szolgáltatmányokat nyújtunk a teljesen modern komforttal berendezett és a déli strandnál fekvő CARLT0N SZÁLLÓBAN ahol magyar vezetés, magyar konyha és magyar vendégszeretet gondoskodik utasainkról A kedvezményes UdUlés 10, 14 vagy 21 napos turnusokban történhet. A tíznapos üdülés kedvezményes ára julius hó 1.- tg és Október 1.-től: ................................................................ ....................... Líra 328 A tizennégynapos üdülés kedvezményes ára................................................ Líra 437 A huszonegynapos üdülés kedvezményes ára ................................... Líra 656 Ju lius hó 1.-től — október hó 1.-ig: A tíznapos üdülés kedvezményes ára ................ Líra 456 A 14 napos üdülés kedvezményes ára........................................................ Líra 618 A huszonegynapos kedvezményes üdülés ára............................................ Líra 910 Ezen árban bennfoglaltatik a teljes ellátás napi háromszori étkezéssel és a kiszolgálás Gyógy és zenedij naponta és személyenként Líra 3.50. Egyágyas szoba igénybevételéért felár fizetendő és pedig a 10 napos üdülés esetén Líra 55, 14 napos üdülésnél Lira 77 és 21 napos üdülésnél Lira 100. A kedvezményes UdUlés kívánságra bármikor egyéni Indulással is Igénybevehető. Korlátozott hely felett rendelkezünk. Ajánlatos a kedvezményes üdülést kellő időben előre előjegyeztetni. Az előjegyzéshez Lira 75 előleg szükséges. Jelentkezés és felvilágosit ás kizárólag: Carlton szálló igazgatóságánál Abbázia. Irta: Keller Imre
