Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-21 / 190. (4633.) szám

^I^CTtA^G-^AR-HlKLAB megein kiviil az idegenek sürü vándorlása is megindult Buda felé, úgyhogy már reggel nyolc órakor alig lehetett utat törni a V árba, A külföld részvétele Nemcsak a felvonulási utakat, hanem az azokba torkoló uccákat is teljesen megtöl­tötte a tömeg. Valamennyien nem vehettek részt a menetben, hiszen akkor az több kilo­méternyi hosszúságra terjedt volna, ezek zúgolódás nélkül húzódtak a mellékuccák- ba, s ott vártak a körmenet felvonulására. Két-két lépésenkint egy-egy rendőr állt, s a rendőrök sorfala tartotta rendben a hul­lámzó embertengert. Gyönyörű színes foltot alkottak a gyön­gyös bokrétának csoportjai, s körülöttük hullámzott az idegenek tarka tömege. Sű­rűn hallatszott angol, francia, a német és olasz beszéd, de sokan voltak Hollandiá­ból, Svédországból, Norvégiából, Dániá­ból, mert az idén különösen sokan jöttek el a Szent István-napi ünnepségekre Bu­dapestre Európa északi országaiból. Itt vannak finn és észt testvéreink is. Na­gyon sok lengyel jött el és sűrűn hallunk mindenfajta szláv nyelvet is. Hatalmas csoportot alkotnak az ez alkalom­ra Budapestre érkezett Hitler'ifjak. Valóban Európának minden nyelve egyjegyűit itt, Buda várának főterén, mint egykor az An- jou-királyok, vagy Hunyadi Mátyás országlása idején. A HldiszRett Buda Budának a XVIII. század második feléből ..származó pittoreszk barokk palotái, amelyek immár tizenhat évtizeden át néma szemtanúi a Szent Jobb felvonulási ünnepének, ezidén külö­nösen díszesek. I Zászlók erdeje lobogott a budai házak felett, az épületek falait kincseket érő gyönyörű go­belinekkel, hímzett térítőkkel díszítették, az ablakokat művészi csipkekézimunkák, féltve őrzött családi klenódiumok díszítették és vi­rágok, mindenütt virágok. A nyitott ablakokban zsúfolva' szorongtak. ■ az emberek. Egyes házak ablakai valósággal úgy néztek ki. mintha fürtökben lógnának az embe­rek. EK-elő vendégek a Sseatláremséi téréi Fél kilenc órakor indult el a menet a Vár udvaráról. Ekkor már talpalatnyi hely sincs, aho­vá a későn érkezők befurakodhatnának. Különö­sen díszes a Szentháromság-tér, ahol az ünnepi tribünöket is felállították. Az egyik emelvényen gyönyörű, magyarru­hás asszonyok csoportja foglal helyet, a legtöbb­nek imakönyv és olvasó van a kezében. A másik emelvényen a külföldi diplomaták és attasék szi­I előtt. A díszes avatáson megjelent előkelőségek között ott voltak a német és az olasz tiszti küldöttségek is- Jelen volt a francia kato­nai attasé is. A tisztjelöltekhez Szombathe­lyi Ferenc tábornok, az Akadémia parancs- i noka intézett buzdító szózatot. Beszédében kidomborította a magyar katonai erényeket s a magyar katona hivatását, majd az újon­nan avatott hadnagyok nevében a rangidős fital tiszt köszönte meg az avatást és foga­I dalmat tett társai nevében arra, hogy vala­mennyien köveni fogják az ősi katonai eré- I nyékét. Rövid beszéde végén a fiatal had­íj nagyok kafdot rántottak, azt megsuhintot- | ták a levegőben s együttesen ,,u hazáért mindhalálig" felkiáltással tették le a foga­dalmat. Az avatás végén vitéz Shvoy Kálmán! gyalogsági tábornok, a honvédség főpa­rancsnoka, aki Horthy Miklós kormányzót képviselte az ünnepségen, intézett buzdító beszédet az ifjú tisztekhez. Szombaton délben 12 órakor a szabadság­téri országzászló előtt is nagy ünnepséget tartottak. Az ünnepség különösen díszes volt abból az alkalomból, hogy éppen tiz évvel ezelőtt avatták fel az első országzász­lót. A szombat déli ünnepélyen az ország­zászló ■ eszméjének felvetője, Urmánczy Nándor is nagy beszédet mondott. Ctaány térzene A Szent István napi ünnepségekből ki­vették részüket a budapesti cigányzene- karok is. A cigánybandák déli fél tizen­kettő és egy óra között a magyar főváros különböző terein térzenét adtak, majd délután 5 és 6 óra között szerenádokat játszottak. Déli fél egy órakor ünnepélyes őrségváN tás volt a királyi palotában. Ezt az idén szokatlanul nagyszámú külföldi közönség nézte végig. . Óriási tömegek hódolata a Szent-Korona előtt Az idei Szent István jubiláris ünnepségek alkalmával a királyi palota márványtermén ben közszemlére tették a Szent Koronát és á koronázási jelvényeket. A főváros közensé- ge s a fővárosban tartózkodó idegenek is tömegesen keresték fel a királyi várat és tekintették meg a jelvényeket. Pénteken már kora reggeltől este hat óráig végelátha­tatlan sorokban tódult a nagyközönség a várba, hogy láthassa az ország kincseit. Délután háromnegyed hat órakor lezárták a királyi palota márványtermének ajtait és a Szent Korona közszemlére tétele megszűnt. Horthy Miklós, a Szent István- rend nagymestere A Szent István-ünnep alkalmából a hivatalos lap augusztus 20-i számában megjelent Horthy Miklós kormányzó legfelső kézirata, amely a következőképpen szól: — Kedves dr. vitéz Imrédy! Változatlanul ra­gaszkodva a nemzet ősi hagyományaihoz és régi intézményeihez, az idei Szent Iatván-jubilleuini esztendő alkalmából elhatároztam, hogy a hon­foglaló Árpád fejedelem nemzetségéből eredő Szent István király dicsőséges emlékezetének tiszteletére a róla elnevezett és Mária Terézia apostoli magyar királynő által 1764. évben ala­pított Szent István-rend jelvényeit a jövőben folytatólagosan érvényesítsük. Ezért az 1920. évi I. törvénycikkben gyökerező jogomnál fogva elrendelem, hogy a Szent Isívón-rend alapszabá­lyéihoz a következő 4. függelék csatol tessék. ..Mindaddig, amíg a magyar királyi hatalom­ban foglalt jogokat a fennálló törvények értel­mében kormányzó gyakorolja, a rend nagymes­terének teendőit a kormányzó látja él. Egyebek­ben a rend alapszabályai nyernek a változott viszonyoknak megfelelő alkalmazást.* Ezerkétszáz dalos énekli a himnuszt Megindul a menet. Pontosan fél kilenc órakor 3 ] hozzák ki a Szent Jobbot a vár udvarára a ká-ls polnábói és felfejlődik a meneti Ennél szebbet, ragyogóbbat még nem látott 1 szem. A magyar királyság kilenc évszázadának minden nemes tradíciója mintha egyszeriben } életretámadt volna, amikor a hatalmas ember- , tömeg a harangok csengő-bongó zúgása közben J, végighömpölyög a felvonulási útvonalon a Vár- jjj plébánia templomából a Dísztéren és a Tárnok- |' uccán át a Koronázó Főtemplomba. El A menet felejthetetlen pompája Valóságos zászlóerdő emelkedik a tömeg fö­lé, A cserkészek árvalányhiajas csoportja nyitja meg a körmenetet, mögöttük a falusi ifjak cso­portja halad mély áhítatban. Azután az iskolák, majd a férfi- és női egyesületek és a kongregá­ciók csoportjai következnek. Mind külön-ikülön zászlók alatt. Majd a budapesti és a vidéki plé­bániák küldöttségei jönnek egyházi zászlók alatt. Utánuk egy lovasrendőr-diszazázad, majd a frontharcosok, a hadirokkantak diszszázada ha­lad, kezükben csatákban megszentelt zászlókkal, zeneszókjsérettel, majd három lilapalástos főpap hozza a köremeneti keresztet. Ezután az apácák hosszú négyessoros csoportja következik. Kato­nazenekar halad azután, amely mögött a hon­védség diszszázada megy díszes léptekkel. Az­után a káspapok, szerzetesek, karinges világi pa­pok négyessoru csoportjai következnek. A Várudvari plébánia zászlaja után a Várud­var papsága s azután a koronaőrség díszes egyenruhába öltözött csoportja következik Paj­tás Ernő őrnagy vezetésével. Mögöttük feltű­nik a Szent Több közvetlen őrsége, majd a bal- dachin s ez alatt négy diaconu* hozza a kristály­üvegek mögé zárt s bársony párnán fekvő Szent Jobbot. A menyezet mellett a székefőváros fő­polgármestere és alpolgármesterei haladnak gyö­nyörű diszmagyarban. Amerre a Szent Jobb fel­tűnik, a tömeg áhitatos kegyelettel áldoz a szent ereklye előtt. A menyezet nyomában dr. Mészá­ros János érseki helynök, a Szent Több őre ha' lad, majd négy apát in fiúéval a fején s pluviálé- ban következik, utánuk a kanonokok, apátok, prépostok, prelátusok és rendfőnökök csoport­jai, Ezután kettesével a magyar püspöki kar tagjai haladnak. Mögöttük hosszú kappában a pápai nunciufi, utána dr. Mihalovics Zsigmond kanonok az apostoli kettős keresztet viszi s nyomában Se.rédi, Magyarország bíboros her­cegprímása lépked. A hercegprímás után tenger­nagyi egyerruhában Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós haladt. A kormányzó után a két királyi herceg: József és József Ferenc, majd vitéz Imrédy Béla mi- niszte:elnök, a főrendiház és a képviselőház el­nökeivel következik. Mögöttük a kormány tag­jai haladnak kettesével, majd a máltai lovagrend festői csoportja következik. Azután a tábornoki kar tagjai jönnek díszes egyenruhákban, majd a Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Legfőbb Számvevőszék elnöke, a vezérkar tagjai, a belső titkos tanácsosok csoportja, a magyar vármegyék főispánjai diszmagyarban, utánuk a képviselők diszmagyarban és zsakettben, akik csak a múlt napokban örökítették meg törvényben Szent István király emlékezetét. Végül festői cso­portban a vármegyék hajdúi következnek s mindegyikük a megye címerét viszi* A beláthatatlan tömeg felvonulása egy félórát vesz igénybe, amig elérkezik a Koronázó Fő­templomba. Kilenc órakor megkezdődik az ünnepi szent­mise. Ezt dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprí­más pontifikái;a fényes főpapi segédlettel, ő mondja a szentbeszédet is. Szentmise után a köraenet visszakisérte a Szent Jobbot a Koronázó Főtemplomból a Vár­plébánia templomba. fisitswatls a LudmriMn Délelőtt féltizenegy órakor a Ludovika Akadémia udvarán nagy katonai ünnepség volt. Százötven tisztjelöltét avattak hadnagy- gyá, mintegy háromezer főnyi közönség Pénteken este félnyolc óra tájban a budapesti ügetőpályán Magyarország népe nagy ünnepség keretében áldozott Kölcsey Ferenc és az általa alkotott nemzeti himnusz emlékének. Most van száz esztendeje annak, hogy Köl­csey költeménye a magyar nemzet imádságává vált. Az ünnepséget az országos Kölesey-bizottság rendezte, amelynek élén Komis Gyula, a iképvi- selőház elnöke állott. Az ügetőpályán tartott ünnepségen rendkívül nagyszámú előkelő kö­zönség gyűlt egybe. Á tizennegyedik nemzetiségi konferencia & swdétanémetek nagy jelentőséget tulajdonítanak a stockholmi öttzejövetelnek Miiéit őizsttsásukat Kundi képviselő vezeti PRÁGA. — Közép- Kelet- és Déleurópa államainak nemzeti kisebbségei augusztus 25.-én és 26.-án Stockholmban összegyűl­nek, hogy megbeszéljék az európai kisebb­ségi problémákat. A stockholmi kongresz- szus a kisebbségi konferencia 14. összejöve­tele lesz. A csehszlovákiai magyarságot Szüllő Géza képviseli a kongresszuson. Nagy feltűnést keltett, hogy a szudétanéme- tek hatalmas delegációt küldenek .Stock­holmba. A küldöttség élén Kundt képviselő áll, akit dr. Dávid Herbert és dr. Vogt Ar­túr kisér. A Sudetendeutsche Pressebriefe mai számából kitűnik, hogy a szudétanéme- tek a stockholmi összejövetelnek rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak. A lap megállapítja, hogy a nemzetiségi kongresszus tagjai követelésének különleges nyomaíékot adhat, amennyiben kifejezi, hogy az egyes nemzetiségek alapvető kö­vetelései nemcsak egyes kisebbségek vélet­lenszerű kívánságai, hanem a kisebbség ál­talános vágya. Leszögezheti, hogy ezek a követelések általános szükségszerűséget je­I lentenek és nem hatalmi hangulatok, vagy állítólagos imperializmusok szüleményei. Ha a kisebbségi kongresszus legalizálja az egyes nemzetiségek követeléseit s azokat általánossá teszi, akkor a világ láthatja, hogy e követeléseket az önfenntartási ösz­tön határozza meg az egyes nemzetiségek­nél és semmi más. A kongresszus eltüntetheti azoikat a gyanú­sításokat, amelyek szerint a szudétanémet kí­vánságok például csak egyes kisebbségek kí­vánságai egyes országokban. A kongresszus hit­vallást tehet amellett, hogy minden nemzetiség ugyanazt érzi mindenütt, s lényegileg egyfor­máik az óhajai. Fölhívhatja tehát az európai közvélemény figyelmét a követelések általános jellegére s bebizonyíthatja, hogy azok nem egy állam ellen irányulnak. Ilyen körülmények kö­zött a kongresszus feladatai ma sürgősebbek, mint máskor, mert a helyzet komoly. A kongresszuson résztvevő delegátusok nagy felelősséggel indulnak Stockholmba, mert ki kell dolgozniok az együttműködést és feladatuk az, hogy a nemzetiségi problémákból kihúzzák azo­kat a méregfogakat, amelyekkel ezt a problémát egyesek meg akarják mérgezni. A cél csak egy lehet: a nemzetiségek jobb rendjét megteremteni és a jognak azokat az alapelveit, amelyek szük­ségesek a népek együttélése szempontjából. Az ünnepséget az egyesitett honvédzenekarok játéka vezette be, majd felvonult az ünnepség há­romezer résztvevője. Lovasrendőrök diszszázada nyitotta meg a felvonulást, majd a megyék és. törvényhatóságok zászlóit vitték, utánuk követ­kezett a frontharcosok, hadirokkantak csoport­ja, a cserkészek, a leventék, a vasutasok - és a postáspk. Az ünnepi beszédet Preszly Elemér tit­kos tanácsos, nyug. főispán mondotta. Kegyele- tes szavakkal emlékezett meg Kölcsey Ferencről, aki — mint mondotta — a himnusszal halhatat­lanná tette nevét. Az ő himnusza lett száz évvel ezelőtt a magyar nemzet imádsága. Benne lehel a magyar föld szeretete, benne reng a magyar róna aranykalásza, a hegyeknek szele és vihara, a Duna és Tisza vize. A beszéd után kialudtak az ügetőpálya lám­pái és a tribünök tetejéről reflektorok világították meg a mezőn állókat? az ezerkétszáztagu énekkart, amely Országh Tivadar karnagy vezényletére elénekelte a magyar himnuszt. A háttérben három görögtük gyulladt magyar nemzeti színekben. Az ünnepség befejezése után autóstaféta indult Kölcsey Ferenc sírjához Szatmárcsekére. A sta­féta tagjai márvány urnát vittek, amelyben Ma­gyarország valamennyi vármegyéjéből egy-egy; rögöt helyeztek el. Egy koszorút is vittek, a kormány koszorúját, hogy azt elhelyezzék a nagy költő sírjára. Szent István napja Pozsonyban és Kassán POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonj elejtése.) A pozsonyi magyarság Szent István napján reggel kilenc órakor ünnepi szent­misén hódolt Szent István király emlékezetének. A szentmise a kapucinusrend templomában volt* A templomot ez alkalommal zsúfolásig megtöl­tötte a hivő közönség. Olyan sokan jöttek el» hogy többen már nem fértek be a templomba és a szabadban hallgatták végig a szentmisét, ame­lyet Klucsnik Krizosztom, a kapucinusrend ház­főnöke celebrált. Az ünnepi szentmise résztvevői mély áhítattal éneltelték a szebbnél-szebb régi magyar egyházi dalokat. Az Egyesült Párt kép­viseletében megjelent a szentmisén Esterházy János, a párt ügyvezető elnöke. Ott volt dr. Felsőeőri Nagy György konzuli attasé, a pozso­nyi magyar királyi konzulátus képviseletében. Jelen volt az Egyesült Párt pozsonyi központjá­nak tisztviselői kara, a helyi szervezet elnöksé­ge és számos tagja, valamint a pozsonyi magyar kulturális, társadalmi és népjóléti egyesületek Vezetői és nagyon sok magyar hölgy, akiknek áhítata biztosította az ünnepi szentmise méltó hatását. A kassai magyarság is méltón ünnepelte meg Szent István emlékét. Ünnepi szentmise volt a kassai dómban. A szentmisén jelen volt az Egye­sült Párt kassai vezetősége és a kassai magyaí társadalom izii^-java. 'v yMinőséy/ ujwna--iac-.TirK> >--■»« ■■owir-irr- .ttcztt:.-^>T^zc3az^^gaga^oaHe!ga^aaazsj»n»«iirriMrT»mTiaw»EPaKawMOBMagua»aw<JMiuJiiiJW- Mwane—cana 2 1958 augusztus 21, vasárnap. Megindul a Szeai isifls kirm@üst@ nes csoportja van* Közöttük látjuk Kobr Milost | is, Csehszlovákia budapesti követét, aki éppen most tért vissza állomáshelyére hosszabb sza­badságáról. Otl van az olasz és a német tisztek küldöttsége is. Megjelenik llwihf fesrasányző Horthy Miklós kormányzó, akit az isteni Gond­viselés arra szemelt ki, hogy Szent István örök­ségeképpen nemzetét a válságos történelmi na­pokban vezesse, egynegyed kilenc órakor hagyta el lakosztályát. A Zsigmond-kápolnába ment, ahol az oltár mögötti axisban őrzik a Szent Job- bot. A kormányzó itt rövid ájíatosságot végzett. # ' S3E, ígmándi kcseraviz! Páratlan gyógyérték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral -r- Délben eszik már étvággyal. Van próba-klsüveg Is

Next

/
Thumbnails
Contents