Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-19 / 188. (4631.) szám

1938 augusztus 19, péntek.

'P®A56Al*A\AfifeAR-HlRIi^P

tftifye* idá vát&aiá

Az esőzés! zóna nyugat felél ma Szlovákia felé haladt, ahol helyenként kisebb-nagyobb csapa, dékot, vagy zivatart Idézett elő. A nyugati szél a hőmérséklet csökkenését Idézte elő. A maximum átlag 20 fok. — Időjóslat: Változó felhőzet, helyenként záporesővel, élénk nyugati széllel hűvösebb.

— 14-EK SZÁZADBELI FRESKÓK A FELSÖKÖRÖSKÉNYI TEMPLOMBAN. Nyitjáról jelentik: A közeli felsököröakényi templomban javítási munkálatok folytak. A munkások a vakolat alatt festményeket találtak, ezt jelentették a vezető mérnöknek, aki értesítette az országos és műemlékvédő hivatalt, amelyek intézkedésére a prágai archeológiái intézet szakemberei jöttek ki Felsőköröskénybe. Megállapították, hogy a vakolat alatt a tizennegyedik századból való értékes freskók vannak. Az egyik freskó az Utolsó Vacsorát ábrázolja. A festményeket a műemlékvédő hivatal szakszerűen kijavíttatja. A restaurált templomot szeptember 8-án szentelik fel újból.

— AKADÁLYOK A LOSONCI BETEG- SEGÉLYZÖ INTÉZET UJ SZÉKHAZÁNAK FELÉPÍTÉSE KÖRÜL. Tudósítónk jelenti: Néhány hónappal ezelőtt beszámoltunk arról, hogy a losonci foetegsegéiyző intézet azzal a kérelemmel fordult a városihoz, hogy az uj betegsegély- zőintézetl kórház felépítéséire a város bocsásson rendelkezésére megfelelő ingatlant a hatalmas kiterjedésű Wilson-téren. Ennek fejében a beteg- segélyző megígérte, hogy a prágai központi Intézetnél hárommillió korona kölcsönt eszközöl ki a városi vízvezeték felépítésére, valamint másik két szociális intézménynél összesen hárommillió korona kölcsönt fog szerezni ugyanerre a célra. A légutóbbi képviselőtestületi ülés foglalkozott ezzel a kérdéssel, illetve a betgesegély- ző újabb átiratával, amelyben a telekadományozási szerződés aláírását és kiadását sürgetik, hogy az építkezéshez minél élőbb hozzáfogjanak. Miután az átirat szerint a kilátásba helyezett hárommillió korona kölcsön helyett a prágai központ csak egymillió koronát ad és ezt Is ahhoz a feltételhez köti, hogy a városi vízvezeték már 1939-ben fel építtessék s az uj betegségéiyző- palota üzembe helyeztessék, a képviselőtestület hosszas vita után dr. Hilmer Iván városbiró javaslatára úgy határozott, hogy addig a szerződést nem adja ki, míg a betegsegiélyző Intézet a 3 millió korona kölcsön folyósítását nem biztosítja, mert a városi vizvezeték 16 millió koro>. euiban megállapított költségvetésénél erre az összegre feltétlenül szükség van.

— POZSONYBAN TANULÓ DIÁKOK FIGYELMÉBE. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt központja (Pozsony, Ven- tur-ucca- 15., I.) felhívja a Pozsonyban tanuló diákok és egyetemi tanulók figyelmét arra, hogy azok, akik lakást és ellátást keresnek, megfelelő címeket kaphatnak a párt központjában.

— BETILTOTT BÉCSI FOLYÓIRATOK.

A csehszlovák belügyminisztérium a következő, Becsben megjelenő folyóiratok behozatalát tiltotta be: Iilustrierte Wochenpost, Ilkistrrierte Wochenschau, VoLkszeitung-Wochensdhau és a Neues Wiener Tagblatt heti mellékletét.

— KEDÉLYES BÖRTÖN. Varsóból jelentik: A sniatnyni kerületi börtönben egy idő óta kedélyes állapotok uralkodtak. A rabok és börtönőrök igen barátságos viszonyban éltek s a fogság igazán nem volt elviselhetetlen. Csekély díjazásért különböző kedvezményeket élvezhettek a börtön lakói. így például szabadságot kaptak, jobb étkezést, naposabb cellát — kívánságuk szerint. A legnagyobb cellát táncteremmé alakították át s amióta egy kitűnő zenész került a rabok közé, azóta vidám táncesteket rendeztek a városból meghívott hölgyek társaságában. A nős rabókat feleségeik bármikor meglátogathatták. Úgyszólván aranyélet volt a sniatyni fogházban. Egy váratlan ellenőrző látogatás vetett véget az idillikus állapotoknak. A felelős fogházi hivatalnokok, természetesen, most maguk kerültek bíróság elé és 12—18 havi fogház- büntetést /kaptak.

— A LONDONI MOHAMEDÁNOK ELÉGETTÉK WELLS VILÁGTÖRTÉNELMÉT.

Londonból jelentik: Az indiai mohamedánok londoni szervezete pénteken este nyilvánosan elégette H. G. Wells Világtörténelmének egyik példányát, hogy tiltakozzék a könyv egyes kitételei ellen, amelyek sértők a mohamedánságra. A könyv e1 égetése népgyülés keretében ment végbe. amelyre felvonultak az összes Londonban élő indiai mohamedánok. A népgyülés szónokai rendkívül éles támadásokat intéztek az iró ellen és fe'szólitották az angol hatóságokat, hogy ne tűrjék a mohamedán világnak ezt a meggyalá- zását. A gyűlés végül határozati javaslatot szavazott meg, amelyben az indiai mohamedánok londoni szervezetei kimondják, hogy minden eszközzel és minden alka'ommal tiltakozni fognak

H. G. Wells írásmódja ellen és nem tűrik tovább a mohamedánok gyalázását. A Jövő héten tüntető felvonulást rendeznek a londoni belügyminisztérium elé és követelni fogják, hogy szolgáltasson az angol kormány elégtételt a mélyen megsértett mohamedán világnak.

A DowningStreet titkaiból

Nyugalomba vonult az angol kormány „szürke eminenciája“

Sir Maurice Hankey, aki minden titkot tud, de akinek a titkát senki sem ismeri » ■■ A szuezi csatornatársaság ötezerfontos igazgatói tagsága a penzió az angol kormány távozó titkára számára ■■ Tüzérezredesből lett a világ legnagyobb és legsikertelencbb konferenciáinak főrendezője

Sir Maurice Hankey, az angol kormány titkára hosszú érveik után visszavonult a politikai élettől. Haniloey elhatározása valóságos riadalmait keltett az angol kormány tagjainak, körében, mert Ő tényleg annyira pótolhatatlan, hogy Chamberlain miniszterelnök alighanem három részre osztja Hankey állását és ezután három ember végzi majd el azt a munkát, amelyet Sir Maurice Hankey egymaga végzett el eddig.

Amikor Chamberlain az asztalt verte

Hónapokkal ezelőtt történelmi ülése volt az angol kormánynak a Downing St:ceten. Ami a legnagyobb ritkaság': kemény szavak pattogtak a tanácskozás során, izgatott nézeteltérések keletkeztek és

megtörtént az a hallatlan dolog, hogy Neville Chamberlain, az angol miniszterelnök öklével az asztalra ütött

Anthany Edén, akkor még Anglia külügyminisztere izgatottan gyűrt össze egy papírlapot, amely télve volt feljegyzésekkel és azután a földre dobta.

Ez volt az a híres minisztertanács, amelyen Edén alulmaradt.

Amikor a vihar elvonult és a miniszterek eltávoztak, egyetlenegy ember maradt csupán a teremben, aki gondosan megvizsgálta az asztalokat, székeket és végül a padlót. A legkisebb papírdarab sem kerülte el sólyomsizemeinek figyelmét

Gondosan összegyüftögette a papriszeletkéket és bedobta a kandallóba.

Megvárta, míg azok hamuvá válnak. Ez a férfiú Sir Maurice Hankey volt, őfelsége kormányának titkára, aki semmitől sem fél jobban, mint az indiszkréciótól, mert nagyon könnyen lehetséges volna, hogy egyik, vagy másik pa- pi/rszelet valamelyik szenzációéhes újságíró kezébe kerül és akkor másnap nagyon kellemetlen ‘leleplezések kerülhetnének nyilvánosságra.

A kis hallgatag férfi, akin nem látszik, hogy 61 éves és húsz évet a legsúlyosabb felelősség mellett töltött el hivatalában, érdekes jelzővel dicsekedhetik.

Hankeyt ugyanis a millió titkok emberének nevezik.

Senki sem ismeri úgy ki magát az angol személyi politika labirintusaiban, mint ő. Senki sem élt át annyi válságot (nemzetközit és angol belpolitikait), mint ő. 1912-ben a brit birodalmi véderőtanács titkára volt, 1917-ben pedig a kabinet titkára lett és 1923-tól tisztviselője a Privy Coundlnek.

ö volt a versaillesi angol delegáció vezértitkára,

ö szervezte meg és vezette azokat a gyakran eredménytelen konferenciákat, amelyekkel annak idején tele volt a világsajtó. Ezek közé sorolható a génuai konferencia, a londoni és hágai jóvátételi tanácskozás, a londoni és newyor- ki flottaértekezlet, a lausannei összejövetel és sok más.

Azt mondják, Sir Maurice Hankey azért lépett vissza, mert

nyűgödtabb életet akar élni.

A valóságban azonban alighanem más okok bírták rá Hankeyt, hogy lemondjon állásáról, illetve nyugalomba vonuljon. A „pótolhatatlan* ‘ férfiú alighanem

meghasonlott kissé, amikor látta, hogy mindazok a konferenciáik, amelyeknek létrehozója és úgyszólván agya volt, rossz eredménnyel végződtek és látnia kellett, hogyan omlott össze Versailles és mi lett GenfbőL Most azután visszavonulva a politikáitól, Igazgatója lesz a szuezi csatomatársaságnak, jövedelme pedig, amely eddig háromezer font volt évente, most ötezer Bont lesz. Eddig 16 órát dolgozott naponta, most már csak egy évben három ülésen kell résztvennie, ami kétségkívül nem rossz csere.

Gladstane és Disraeli utódait megtalálták. Az egyszerű hivatalnok, akinek szürke titkár a rangja, pótolhatatlan. Innen van, hogy Chamberlain Hankey állását három ember közt akarja szétosztani.

Aki nélkül nem képzelhető el angol kormány

Alig van Nagybritánniának hivatalnoka, aki annyi kitüntetést kapott volna, mint Maurice Hankey.

Megkapta a legnagyobb kitüntetéseiket az angol. az olasz és a belga királytól. Lovagja a becsületrendnek és Lloyd George azt mondotta róla:

— Nincs a világon még egy ember, aki oly gyorsan és kristálytisztán tudna megfogalmazni egy jelentést, mint Sir Maurice.

Baldwin pedig egyenesen abban a hiszemben volt, hogy

Hankey nélkül egyáltalán nem létezhet angol kormány.

Fischer, a híres angol tengernagy azt mondotta róla, hogy eszméi napóleoniak — gondolkodása pedig cromwelli.

Sít Maurice

Hankey nem barátja az újságíróknak.

Igaz, hogy az ujságirók sem lelték nagy örömüket benne. Egyetlenegy sem tudott, sohasem kiszorítani belőle valamit. Magánéletéről sem lehetett hasábokat imi. Mindössze annyit tudtak róla, hogy nagyon szeret teniszezni, de rosszul játszik és szeret napfürdőzmi.

Egész 1917-ig, amikor a háborús kormány titkára lett, tüzérezredes volt. A háború után szolgálataiért külön 25 ezer font nemzeti ajándékban részesük. Ha a hallgatag Hankey egyszer kinyitná száját, vagy elhatározná, hogy megírja emlékiratait, az bizonyára legérdekesebb könyve volna a világnak. De Hankey továbbra is hallgatni fog.

mms^EBSsm

Száz évvel ezelőtt találta a szedőgépet a magyar Kliegel József

Először Pozsonyban állította hl találmányát ■ ■ A föltaláló holdasszegényen élt öreg korában gyermekeinél Bazinban

BUDAPEST. — Érdekes szakmai történelmi. Ferenc és mások Kliegel-könyvet adtak ki, évfordulót ünnepel most a nyomdászipar. | amelyet az akkori jelesebb hóemberek közremüSzáz éve, hogy egy magyar mérnök, Kliegel I ködösével Garay János szerkesztett. Ennek jöve- József Péter, feltalálta a szedőgépet. Idelmét is a Kliegel-féle szedő- és osztógép töA bajai születésű KUegd József Péter még 1833- ^'é‘«ltés4re fordítottéit. József Mdorispáű bán készítette el találmánya első modelljét, de * ^er lnan“ ^ir& a találmányt csak 1838-ban szabadalmaztatta.

Az első szedőgép természetesen a maival való összehasonlításban egészen kezdetleges volt s működésétől csak annyit tud a mai nyomdásznemzedék, hogy benne a betűk saját súlyuk szerint igazodtak helyre, ami meglehetősen sok za- ^ 1

varral és fennakadással járhatott. Bettiosztógé- re pet is szerkesztett Kliegel és

a két gépet az 1839—40. évi országgyűlés idején Pozsonyban ki is áhította.

A nemzeti megújhodás idején a szedőgép

6000 fo200

igen

ily hozzájárulásával

rintot folyósított Kliegelnek, de csak havi forintos részletekben.

Időközben Kliegel folytonosan dolgozott a szedőgépen és 1848-ban Pesten újra nyilvánosan bemutatta.

[A szabadságharc torlódó eseményei azonban elte- a gépről a nyilvánosság érdeklődését. Kliegel 1849-ben Aradon telepedett le. Gépét ezalatt a Lövész-ucca, most Király Pál-ucca egyik házában őrizték.

A gépet 1851-ben házbér fejében lefoglalták. Barta Károly orvos közbenjárására ekkor Bohus

nagy feltűnést és érdeklődésit keltett. Kliegel tá- Lászlóné 90 forintot adományozott a házbértör mogatására Pesten bizottság a’akult, amely meg- lesztésre, de mert az adósság közben 130 forint- bizta a feltalálót, hogy elsősorban is a betüosztó-; ra duzzadt, Barta Károly Pest városa tanácsához gépet készitsse el teljesen. Az osztógép el is ké- fordult a különbözetért és sikerült is a kitűzött szült, fogantyú hozta mozgásba. A feltaláló a árverést megakadályoznia. A gépet ezután a vaVahíárma Izán áíSiiólagos „gyermehmhtás" miatt

BERERSZASZ. — Majdnem emberéletet követelt a máramarosi Izán az a vaklárma, amelyet egy ottani asszony okozott, aki azt állította, hogy gyermekét a falun keresztül haladt planétás elrabolta. A jajveezékelő asszony panaszára összeszaladt a fél falu népe és üldözőbe vették a planétás ember szekerét. Valóságos fergeteg módjára hömpölygőit a tömeg a döcögő szekér nyomába és amikor elérték, karókkal, dorongokkal állták útját. A planétás embert és feleségét lerángatták a szekérről és a felbőszült tömeg megiincselte volna, ha időközben a csendőrök meg nem érkeznek és ki nem szabadítják a halálrarémült házaspárt. Amikor a planétás és felesége már biztonságban volt és a tömeg kedélye is lecsillapodott valamennyire, & csendőrök megállapították a történteket. A gyermekrablás gyanújának hallatára a csendőrök átkutatták a szekeret és abban csak két kecskét, egy papagályt, egy verklit és a planétás ember négy gyermekét találták meg, de sehol sem az elrabolt gyermeket. Amíg a csendőrök a szekeret kutatták át, megérkezett a faluból az elveszettnek hit gyermek hire, akit a csűrben találtak meg. Miután igy nyilvánvaló lett, hogy a planétás embert alaptalanul vádolták meg, a tömeg szétoszlott és a planétás szekerét útjára engedték.

kezdet nagy sikerei alapján remélte, hogy gépei csakhamar meghódítják a világot. A kezdet sikereihez tartozott, hogy a pozsonyi országgyűlésen egybegyült karok és rendek igen melegen fogadták. Beöthy Zsigmond lelkes beszédben ajánlotta az országgyülésneik Kliegel pártfogását:

— Nem kell bevárni a találmány tökéletes kivitelét, magát az eszmét kell már előre is jutalmazni.

Dessewffy Aurél, Perczel Mór, Batthyány Lajos és mások gyűjtést indítottak, ami 1400 forintot eredményezett. Néhány évvel később, 1842- ,ben Pulszky Fejencz* Soldos Ignác, Császár

kok intézetének egyik szobájában őrizték, majd 1860-ban ládákba csomagolva átszállították a Nemzeti Múzeumba.

Kiegei sorsa ugyanúgy fejeződött be, mint sok más magyar feltalálóé, aki világraszóló dolgot fedezett fel,

koldusszegényen ék egy ideig gyermekeinél Bazinban,

majd a hatvanas évek felé Pestre ment és 1870 január 7-én hetvenötéves korában meghalt. Érdekes módon Kieger József Péternek a szedőgép tökéletesítésében utódai közül is csak alig egy- kettő látta fáradozásának kevéske gyümölcsét.

— NÉGYEZER KORONÁJÁT LOPTÁK EL A PÁSZTORÓRAN. Beregszászi tudósítónktól: Kellemetlen kalandban volt része egy jómódú huszti ácsmesternek, aki mintegy négyezer koronával a zsebében vidám éjszakát akart csinálni. Több vendéglőben előbb beszeszelt, majd betért a Pannonia-kávéházba, ahol ösme- retséget kötött egy prostituálttal. A nő magával csalta barátját egy elhagyatott helyre, kilopta pénzét és eltűnt. A póruljárt ácsmester a csendőrséghez folyamodott és el panaszolta kalandját. A csendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a tolvajnő Hladky Adolf pozsonyi ügynökkel ösmeretlen helyre elutazott. Kézrekeritése céljából a nyomozás tovább folyik.