Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-19 / 188. (4631.) szám

2 Runciman nagy pillanata és a lord kényte­len lesz kompromisszumos javaslatát elő­terjeszteni. A lap végül biztosítja a világot, hogy Németország nem fog betörni Cseh­szlovákiába. Hivatalos jelentés a lord és Heniein találkozásáról PRÁGA. — Lord Runciman irodája csü­törtökön a következő kommünikét adta ki: Augusztus 18-án reggel lord Runciman lady Runciman, Mr* Pető és Mr. Ashton Gwat- kin kíséretében a Görkau melletti Rőtben- haus kastélyban, Max von Hohenlohe Lan- genburg nagybirtokos házában találkozott Heniein Konráddal, Frank és Kundt kép­viselőkkel. Lord és lady Runciman valószí­nűleg csütörtökön este visszaérkeznek Prá­gába, hogy résztvegyenek a brit követség estebédjén. Mont értesülünk, az angol követség vacsorá­jára Max Hohenlohe is meghívást kapott s a vendégek sorában ott lesz a német követség ügyvivője, továbbá a lengyel és román követ is, A szkeptikus Berlin BERLIN. — Német politikai körökben Kundt szudétanémet képviselő éles nyilatko­zatát a súlyos helyzet legvilágosabb illuszt­rációjának tartják. A helyzeten csak az vál­toztatna «— írják a német lapok —, ha aj prágai kormány az eddigitől elütő eljárást választana. Ámbár Kundt nyilatkozata nem csapja be az ajtót a további tárgyalások előtt, mégis szkeptikusan kell megítélni a további konferenciák kilátásait és a meg­egyezés lehetőségét. A helyzet tisztult, de negatív irányban. A lapok egyöntetűen le­szögezik, hogy a tegnapi tárgyalásokkal végre tisztult a két prágai álláspont „dia- metrális ellentéte”. A szudétanémet lakosság türelme „most már rövidle járatú”. A prágai kormány helyesen tenné, ha nem feszítené túl a húrt és nem játszana a németek türel­mével. f' Az angol lapok előre tudták Lord Runciman és Heniein találkozásával kapcsolatban érdekes megállapítani, hogy az angol sajtó már egy nappal előbb többnyire az első oldalán beszámolt a lord és Heniein küszöbönálló találkozásáról. A Daily Maii azt állítja, hogy értesülését, amelynek valódisága néhány árával később be­bizonyosodott, az angol külügyminisztériumból kapta. A cseh lapok többnyire csak a német rádió jelentéséből értesültek csütörtökön délben az eseményről. A mozgalmas szerdai nap tárgyalásai PRÁGA. — A szerdai nap igen mozgal­mas volt. Délelőtt kellett volna megtörtén­nie a kormány és a szudétanémet párt tár- gyalásának, de ez elmaradt Az egész dél­előtt telefonbeszélgetésekkel telt el. ame­lyek a szudétanémet párt és a miniszterel­nökség, a szudétanémet párt és a Run­ciman misszió, Runciman lord és a minisz­terelnökség közt folytak le. Délután három órakor Runciman a Ko- lowrat-palotában fölkereste Hodza mi­niszterelnököt s hosszabban tárgyalt vele* A kormányelnök a beszélgetés után nyomban a várba hajtatott és kihallgatá­son jelent meg a köztársasági elnöknél. A miniszterelnök részletes jelentést tett a köztársasági elnöknek a helyzetről. Ugj •anaz alatt az idő alatt három órai kez-| dettel a koalíciós pártok megbízottai tartot­tak értekezletet a parlamentben, öt órakor aztán sor került a kormány képviselői és a szudétanémet párt megbízottai közötti meg­beszélésre, amely este fél nyolcig tartott. Prágai felfogás PRÁGA. — A cseh sajtó általában nem fűz kommentárt a szudétanémet párt tegnapi válaszával teremtett helyzethez. Csak a Li- dové Noviny és a Národni Politika írnak részletesebben a kilátásokról. A Lidové No­viny szerint a szudétanémetek tegnapi ma­gaviseleté bebizonyította, hogy a németek mindent elkövetnek a konkrét eszmecsere éa az érdemleges tárgyalások kikerülésére. Po­litikai körökben az a kérdés merült föl, váj­jon a Henlein-párt egyáltalán kivánja-e a kompromisszumot. Előbb-utóbb a szudétané- meteknek felelniölc kell erre a kérdésre. Ma­gatartásukból arra szabad következtetni, hogy a legszívesebben megszakítanák a tár­gyalásokat. Ha ezt nem teszik, kizárólag lord Runciman missziójára való tekintettel cse­lekszenek. A szudétanémet párt kitart túlzó követelései mellett és nyilatkozatát rendkí­vül támadó hangon fogalmazta meg. A kor­mány ennek ellenére türelmesen folytatni akarja a tárgyalásokat A szudétanémet pár­ton múlik, hogy mi lesz az eredmény. A koa­líciós pártok egységesen a tárgyalások foly­tatása mellett foglaltak állást. A Národni Politika szerint előrelátható volt, hogy a szudétanémet párt nem elégszik meg a kor­mány javaslataival és a tervezett kisebbségi statútummal. Mindazonáltal a németek ma­gatartásából kitűnik, hogy nem akarják bru­tálisan megszakítani a tárgyalásokat mind­addig, amig külföldi segítség nem avatkozik zavarólag az eszmecserékbe és a szudétané- meteket nagyobb radikalizmusra ösztönzi. A Lidové Listy úgy tudja, hogy a szu­détanémetek ügyében a német birodalmi nemzeti szocialista párt nürnbergi pártnap­ján, szeptember közepén történnek fontos elhatározások. A szudétanémet párt állító­lag utasítást kapott — irja a cseh néppárti lap —, hogy Nürnberg előtt semmiféle kompromisszummal ne kösse le magát. A Sozialdemokrat szerint a kormány és a szudétanémet párt a többhetes tárgyalás el­lenére egy tapodtat sem közeledett egymáshoz. A szudétanémet párt a kormány javaslatait elfogadhatatlanoknak minősíti, sőt azokat a tárgyalások alapjául sem fogadja cl. A tegnapi tárgyalás eredménye mindenesetre az, hogy kitűnt a nézeteltérés élessége és a válság rend­kívüli súlyossága. A németországi nagy hadgyakorlatokkal kap­csolatban a helyzetet élesnek lehet nevezni. A közeledő hetek tehát — irja a német szociál­demokrata lap — kétségen kívül a legfaltikiu- safobaik lesznek azok közt, amelyeket eddig át­éltünk. A Prager Tagiblatt úgy tudja, hogy a szudéta­német párt és a kormány tegnapi találkozását nem lehet tekinteni érdemleges tárgyalásnak. A lap úgy tudja, hogy a kormányelnök valószínű­leg pénteken fogadni fogja újból Kundtot s ek­kor megállapítják a további közös konferencia időpontját-. A szudétanémet párt erélyes válasza a kormánynak Tegnap jelentettük, hogy Kundt képvi­selő, mint a szudétanémet párt delegáció­jának vezetője, Hodfa miniszterelnöknek átnyújtotta a német párt részletes válaszát a statútum és a közigazgatási reformter­vezet kérdésében. Kundt beszédéből a Die Zeit közlése alapján a következő részleteket emelhetjük ki: *— A kormánytervezet alapjában véve nem egyéb, mint az eddig is érvényben le­vő alkotmányalapelveknek, törvényhatáro­zatoknak, rendeleteknek és közigazgatási gyakorlatnak bizonyos ko difik áció ja. Mindezek a törvények és rendelctek azonban az okozói éppen a mai helyzet­nek. Módunkban lesz bebizonyitani, 'hogy a ter­vezetek azonkívül még különösebb gondot fordítottak az 1918 óta német területre te­lepített cseh lakosság védelmére, holott az uj jogrend célja nem lehet az 1918 óta folytatott jogtalanság megszilárdítása, hanem sokkal inkább a teljes jogegyen­lőség nemcsak minden állampolgár, ha­nem valamennyi nemzet és népcsoport számára. „Nem ismerjsi’1 el a? elcsehe­slISsi akcióit eredményét'* — A miniszterelnök a kormány nevében megkísérli annak bizonyítását, hogy tisztán német települési terület nem létezik. Erre a bizonyítási kísérletre jellemző, hogy olyan adatokra és számokra hivatkozik, amelyeket állami intézkedésekkel és állami közegek közreműködésével 1918 óta értek el a német területeken. A kormány tehát elveti azt a követelésün­ket, amely a junius 7-én beterjesztett váz lat szerint nemzeti közigazgatási egységek létesítésére irányult az 1918. évi települési állapot alapján. Azt azonban sohasem fog ják elérni, hogy az elcsehesitési akciók Amerika és Japán rivalizálása a Csendes-óceánon Egy angol flottaszakértő lesújtó véle­ménye a tulíegyverzett japán flottáról LONDON. —■ Az óriás méretű angol fegyverke­zés, különösen pedig a légihaderő fejlesztése, minden bizonnyal alkalmas a brit szigetek megvédésére, az angol közvéleményt azonban most is a tengerek ural­ma érdekli. Bizonyos, hogy európai konfliktusok le­hetősége az utóbbi hónapokban előtérbe helyezte a szárazföldi hadsereg és a légihaderő fejlesztését, de az angol közvélemény most is kizárólag a flotta sor­sa iránt érdeklődik. Ez igy volt már száz évvel eze­lőtt, azután a világháború végén és igy van mosta­nában is. Az angol most is kontinensekben gondolko­zik és az angol mentalitás számára a Távolkelet épp oly közel, vagy messze van, mint Középeurópa. Milyen erős Japán a tengeren? Eltekintve Anglia távolkeleti politikájától, amely annyira sokrétű, hogy nem lehet egyáltalán japánéi- lenes politikáról szólani, az ucca emberét nagyon ér­dekli a japán flotta ereje és harci értéke. Hongkong­ban. Singaporeban és a Csendesoceánon csaknem kizá­rólag Japán a brit világbirodalom riválisa és igy ezen a vidéken már jóideje nagy a versengés a két ország flottája között. Az angol polgár tehát nemcsak arra kiváncsi, hogyan áll a brit keleti flotta ügye, hanem arra is: milyen erős az ellenfél. Köztudomású, hogy • japán tengeri fegyverkezés megváltoztatta nem­csak az angol, hanem az amerikai flottaépitési programot is. A tonnahatár kérdése aktuálissá vált, mivel a japá­nok, — mint ismeretes — bejelentették, hogy nem tartják be a 35.000 tonnás legfelsőbb határt Ennek következtében az angolok már 1934-ben kény­telenek voltak cirkálóépitési terveiket teljesen meg­változtatni. Ekkor kezdték el ugyanis a japánok uj cirkálóikat épltenj- Angliának pedig felelni kellett er­re, noha nem készült fel rá. A Sunday Times fiottaszakértője, Kenneth Edwards hajóparancsnok rendkívül érdekes cikkben foglalko­zik az 1934. évi japán cirkálókkal. Azt hihetné az ember, hogy ilyesmi csak a szakköröket érdekli, de kiderült, hogy a cikk óriási feltűnést keltett és annak nevezetesebb részeit még a távirati irodák is átvet­ték. A lapok e közleményeknek persze már azt a cí­met adták, hogy a japán flotta értéktelen. Ennyire természetesen nem megy írásművében az óvatos Kenneth Edwards* de annyit azonban megál­lapít, hogy a japán flotta harci értékének megállapí­tása az eddigi próbák alapján nehéz. A sorok között azonban a japán flotta megsemmisítő kritikája búvik meg és kiderül, hogy a japánok tengeri hatalmáról szóló híresztelések a mesék, avagy a propaganda vi­lágába tartoznak. Tulf egy vérzett hadihajók Az angol flottaszakértő megállapítja, hogy a ja­pán hadihajókat tulfegyverezték, aminek következté­ben elvesztették biztonságukat is veszítettek mozgási képességükből. Két évvel ezelőtt történt, hogy a Tomodoru japán torpedónaszád a tengeri had­gyakorlaton egyszerűen felborult, mivel egy nagy- kaliberű ágyúval több volt rajta, mint a hasonló nagyságú angol torpedónaszádon. Az angol torpedónaszádok felfegyverzése ugyanis pontosan megközelíti a legfelsőbb határt, ameddig ezen a téren el szabad menni. A japánok szerették volna titokban tartani a dolgot, de a Tomodoru-eset nyilvánosságra került és kénytelenek voltak az egész Tomodoru-osztályt átépíteni. Ebből a csoportból már hat hajó készült el és valamennyit át kellett építeni. Még érdekesebb a Mogami-osztályu cirkálók esete. Angliának szándékában volt, Hogy 1934-ben 5200 és 7000 tonnás cirkálókat épit. Amikor kiderül, hogy a Mogami-drkálók 8500 tonnások, az angol cirkálók tonnatartalmát azonnal felemelték 9000-re. Ekkor megvizsgálták az angol szakértők, miként lehet eze­ket a cirkálókat felfegyverezni. Kiderül, hogy noha az angol cirkálókat nagyobbra tervezték, mint a japánokat, azokon csak 12 ágyút, négy légelháritó ágyút és hat torpedókllövőt lehet el­helyezni. A japánok viszont 15 ágyúval, 5 légelhári- tóval és 12 torpedókilövővei szerelték fel a Mogami- cirkálókat. Az eredmény lesújtó volt. Az uj cirkálók teljesen csődöt mondtak 9 hadgya­korlatokon. Olyanokat késtek, hogy azért háború esetén haditör­vényszék elé állították volna a parancsnokot. Az uj cirkálók nem tudtak rendesen mozogni, röviden: nem volt hard értékük. Az uj japán repülőgépanyahajókról azt Írja Ken­neth Edwards, hogy úgy a Hiryu, mint a Soryu csi­nos, karcsú hajók. Hozzájuk hasonlítva esetlenek és nehézkesek az angol repülőgépanyahajók. Ezzel szemben viszont az angol repülőgépanyahajók stabi­lok, a japánoké pedig nem- Már pedig ezen a téren épp a stabilitás a fontos. eredményét német szülőföldünkön vala* milyen formában elismerjük! A számszerű többség örökös uralma a kisebbség fölött — A kormány tervezete és a mi javaslat taink között áthidalhatatlan ellentét van* mert mindkettő különböző, sőt ellentétes alapelvekből indult ki. önök az államot kizárólag saját államuk* nak tekintik, amely elsősorban az önök céljait kell, hogy szolgálja. Az államot vi­selő és igy az állam vezetésére egyedül jogosult népnek tekintik magukat. A töb­bi nemzetnek és népcsoportnak csak alá­rendelt szerepet engedélyeznek az összes ebből folyó következménnyel együtt. Természetesnek veszik, hogy a nemcseh nemzetek és népcsoportok az állam minden, intézményében csakis kisebbségi jogokat él­vezhetnek és soha egyenjogúak nem lehet­nek. így például a parlamentben a nemcseh nemzetek és népcsoportok képviselői örökös kisebbséget alkothatnak csupán és ezáltal a cseh parlamenti többség többségi hatá­rozatainak védtelenül ki kell, hogy szol­gáltassák magukat. Tervezetük alapján az Önök uralma a több­ségi határozatok utján még az országos önkor­mányzatok bevezetése esetén is megmarad és megerősödik. Sem az önök tervezetében, sem pedig a mi­niszterelnök ur válaszában nem látjuk a leg­csekélyebb engedékenységet sem ama követe­lésünk irányában, hogy az állami és központi hatóságokat javaslataink alapján szekciókba felosszák. E téren is megmaradna tehát a centralizmus. Az ily módon kialakult és meg­maradó demokrácia ebben az államban az ál­landó nemzeti számszerű többség diktatúrája az állandó nemzed számszerű kisebbség fö­lött. Elvi szembeállítás —- önök a cseh nép uralmában látják á csehszlovák köztársaság lényegét és léííörvé- nyét — Mi azonban ezt erkölcstelen, alkal­matlan és Középeurópa békéjét állandóan ve­szélyeztető állapotnak tartjuk. Mi közös ura­lomgyakorlást akarunk a csehszlovák köztár­saságba® élő nemzetek és népcsoportok cél­szerűen szabályozott együttműködése utján, önök a nemcseh nemzetekről és népcsopor­tokról áilamjogi szempontból és egyáltalán mint jogrendi tényezőkről nem is akarnak tu­domást venni. Az önök felfogása szerint a cseh nyelvnek feltétlen egyeduralmat kell biz­tosítani, A mi felfogásunk szerint a nemzeteik és népcsoportok nyelveinek egyenjogúságát kell helyreállítani, „lakosságunk türelme sokkalta kisebb, mint a miénk" — Noha a kormány és a szudétanémet párt álláspontja között óriási szakadék van, — fejezte be beszédét Kundt, — mi még mindig, még ma is készek vagyunk arról tárgyalni, miként lehet­ne az állam célszerű átépítésével, megfelelő po­litikai és más intézkedésekkel a nemzetiségi kér­dést és ezzel az állam válságát a Heniein Konrád által Karlsbadban elmondott nyolc pont alapján megoldani. Arra azonban mindenképpen figyelmeztetjük Önöket, hogy a mi lakosságunk türelme —• minthogy a jóakarat semmi jelét nem látta az Önök oldalán, — sokkalta kisebb, mint a mi türelmünk. Igen veszélyesnek tartjuk, hogy a csehszlovák katonatisztek szövetsége kibocsájthatta ismeretes kiáltványát, holott az homlokegyenest ellent­mondott a kormány és a miniszterelnök legutóbb is hangoztatott álláspontjának. A német nép nem hihet a kormány biztatásában, ha a katonatisz­teknek ilyenhangu kiáltványa megjelenhetett anélkül, hogy a kormány hivatalosan meghazud­tolta volna. ____________1938 augusztus 19, péntek. Fe lhívás a Pozsonyba készülő diáksághoz A pozsonyi Magyar Akadémikusok Keresztény Kóré felszólítja azokat a magyar diákokat, akik tanuálmányalkat Pozsonyban akarják folytatni, hogy a tanulmányaikkal kapcsolatos ügyökben forduljanak bizalommal a MAKK vezetőségéhez. Cím: Magyar Akadémikusok Keresztény Köro (▼agy: Janson Jenő) Pozsony, Safarik-u. 4., I.em., 6. szám. Szeretettel várunk és hivunk minden magyar diákot. Minél tóbbm vagyunk, annál erősebbek leszünk. Ápolnunk kell a magyarságunkat, vé­delmeznünk édes anyanyelvűnket és meg kell erősítenünk a jövőbe vetett hitünket. Érettségizett diákok! Gyertek, segítsetek dol­gozni, hogy segíthessünk egymáson! Bartos Zoltán s. k., elnök, Csonka Ferenc s. k., k. ref, I

Next

/
Thumbnails
Contents