Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-18 / 187. (4630.) szám
2 Éveken át székszorulásban szenvedő egyének gyakran meglepő rövid idő alatt rendbejönnek, ha reggelenként felkeléskor és esetleg este lefekvés előtt is cgy-egy fél-' pohár természetes t,Ferenc József" keserű- vizet isznak. Kérdezze meg orvosát. s» hegyig menő harca ezen a téren, akkor talán ma más a helyzet, s a szlovák nyelv és jelleg önállósága nem volna abszolút adottság, amit ma mindenki tényként el kell, hogy ismerjen. Hlinka András történelmi küldetése volt, hogy az ő vezérlete alatt álló mozgalom kivívta, megszilárdította és örökkévalóvá tette a szlovák nyelvet és jelleget. Ezt a harcot megnyerte Hlinka András. A politikait nem, de a nyelv és jelleg önállásának biztosítása az első és döntő lépés az autonómia politikai céljának elérése felé is. A nagy pionír meghalt. Előbb-utóbb kiemelkedik a szlovák népből utódja, aki a jól kiépített alapokon befejezi a munkát és megteszi a második lépést is az autonómia felé. * Mi magyarok sokszor félreértettük a múltban Hlinka Andrást és háboruelőtti kényelmünkben nem akartuk megérteni a szavát. Megbünnődtünk érte. De amint hullottak és hullottak ránk a sorscsapások, egyre jobban kinyílt a szemünk és láttuk, éreztük, hogy a rózsahegyi szent férfiú tisztán és önzetlenül tényleg csak népének jogaiért és fölemelkedéséért küzd, nem vezetik mellékcélok és talán a nemzeti hegemónia vagy imperializmus veszedelmes gondolatai, mint annyi mást, aki annakidején a nemzeti siránkozást indokolatlan hatalmi célokra használta ki, éreztük, hogy Hlinka András senkinek nem az ellensége és senkinek kárát nem kivánja. A helyzet csakhamar úgy alakult, hogy egymás mellé kerültünk és az ügyünk közössé vált. Hlinka, valóban keresztényi érzülettel, megbocsátotta és elfelejtette a félreértéseket, amelyeknek hajdan a magyarok részéről elszenvedője lett, s a magyarban csak a közös dunavölgyi sorstársat látta, a közös gondu és bánatu félreértett embert, akihez a szlovákságot a politikán túl is sok ezeréves szokás fűz és az ezeréves közös életmód. Tisztelni tudtuk bátor harcát a szlovák autonómiáért, közel hozott hozzá az önzetlenség, amivel hadakozott. Hosszú, húszéves fejlődésnek az eredménye lett, hogy a magyarság és Hlinka végre a politikai célkitűzéseknél, sőt a politikai taktikában is együtt tudott haladni, s e fejlődés végén, mint érett gyümölcs, mint magátólé.rtetődő, természetes következmény, hullt politikai életünkbe a magyar—szlovák autonómista blokk gondolata. S amikor idáig eljutottunk, Hlinka András meghalt. A magyarság nemcsak a szlovák nép végtelen gyászában osztozik, nemcsak azzal a millió sízIo- vák paraszttal, hivatalnokkal, kisemberrel érez együtt, aki most leverten és aggódó fájdalommal áll a szlovák nemzet legnagyobb és legtisztább fiának, a sok megpróbáltatáson átesett tüzes és rajongó hazafinak ravatalánál, hanem önmaga közvetlenül is gyászol, mert nagy csapás és nagy fájdalom érte. Meghalt az a szlovák vezér, aki megértette a magyar kisebbséggel való együttműködés gondolatát, meghalt Hlinka András, aki becsülte a magyarokat és kereste a feléjük vezető utat. Meghalt a fér&u, akinek egyetlen szava elég volt, hogy feltüzelje Szlovákiát és zászlai alá gyűjtse népét. A szlovák falvakban nem énekli többé az ifjúság — az az ifjúság, amely elemezhetetlen, ösztönös rajongással csüngött Hlinka Andráson és jobban megértette, mint a földi javakért kompromisszumot kötő átmeneti nemzedék — nem énekli többé a gyújtó erejű dalt: „Eljön Hlinka Rózsak egyről.“ A lobogó hajú, a fehérhaju, asz- kéta-arcu, a tüzes szívű, az aranyhangu Hlinka András nem jön többé el, hogy bizalmat és bátorságot öntsön gyermekeibe. Nem jön el többé személyesen. De annál inkább ott lesz egyszerre, mindenütt a szelleme, amely mint csodás fluidum, örökre ott fog most lengni a szlovák nép között: ott lesz tüzes és és elszánt lelke, amely — tudjuk — előbb-utóbb testet ölt majd egy uj, tüzes és fiatal szlovák hazafiban, egy uj tiszta és merész Hlinka A and rácban, aki eljön, hogy folytassa a müvet, mert igy kivánja a történelmi logika, igy kivánja a fejlődés és a szlovák nép ifjúsága, melyben Hlinka András egy- szersmindenkorra elvetette eszméinek és eszményeinek magjait. fiiiniiii in ii iiiiiii »ii Chamberlain és Lord Hnlífax tárgyalásai LONDON. — Lord HaUfax külügyminiszter szerdán délelőtt felkereste Chamberlain miniszterelnököt és tárgyalt vele a külpolitikai helyzetről. ^XGM-TV^AGÍAUHlRLAt) 1938 augusztus 18, csütörtök. A magyarság búcsúja Hllnkátál Az Egyesült Párt elnöksége a szerdai napon a következő részvéttáviratot küldte el Rózsahegyre Sidor képviselő kezéhez: Az Egyesült Párt igaz aggodalommal figyelte a szlovák nemzet vezérének heroikus küzdelmét a gyilkos kórral és őszintén kívánta úgy neki, mint a szlovák nemzetnek, hogy mielőbb fölgyógyuljon és folytathassa az igazságos harcot Szlovákia autonómiájának elérésére. Mély gyásszal megrendültén értesültünk a szlovák nemzet legnagyobb fiának és vezérének korai elhunytáról. Érezzük és tudjuk, hogy a szlovák nemzet mit veszített Hlinka András pápai prelátus személyében és ebben a nemzeti gyászban BeneS és Hodfa részvéte A köztársaság elnöke Hlinka András képviselő elhalálozása alkalmából szlováknydvü részvéttáviratot intézett az elhunyt unokahugához, Hlinka Krisztinához és Rózsahegy város város- birájához. Ugyancsak táviratban fejezte ki részvétét Hodza Milán miniszterelnök a szlovák néppárt elnökségénél. A Magyarországi sajté kegyelete BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Valamennyi magyar lap hosz- s:u tudósítással számol be Hlinka András haláláról. A magyar sajtó a nemes ellenfélnek kijáró tisztelettel emlékszik meg a szlovák néppárt elhunyt vezéréről. A Nemzeti Újság egyebek között a következőket írja: —' A szlovák népnek és egész Szlovákiának tragikus vesztesége, hogy éppen akkor dőlt ki nagy vezére, amikor az ő erejére, hitére, áldozatkészségére a legnagyobb szükség lett volna. Az a szellemiség, amely a szlovák néppárt vezérét áthatotta, tovább fog élni, de Hlinka András erős egyénisége hiányozni fog különösen most ezekben a nehéz időkben. A harcos népvezér csodálatos élete (k. e.) POZSONY. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Hlinka András 'halálával a szlovák politikai élet kétségtelenül legmarkánsabb egyéniségét vesztette el. Politikai arcélét nemcsak az államfordulat előtti események határozták meg olyan karakterisztikusan, hogy benne a szlovák nép vezérét érezte meg’, de még inkább lett a szlovák nép inkarnációja az államfordulat utáni években. Az államfordulat után haláláig, mindvégig — egy kis időközt kivéve — éles ellenzékben volt az uralkodó kormányrendezerrel. Halálát tragikussá teszi az a körülmény, hogy az idő sodrában politikai eszméi éppen most vannak legközelebb a megvalósuláshoz, vagy legalább is ebben á hi- szemben zárhatta le örökre szemeit . . . őszintén osztozik minden magyar, ki a megboldogulttal együtt hirdette, hogy Szlovákia boldogabb jövője csak akkor fog bekövetkezni, ha kiharcoljuk az autonómiát. Most, hogy a Gondviselés egy érdemekkel teli küzdelmes élet után magához vette a szlovák nemzet első polgárát, a magyarok megille- tődve hajtják meg zászlajukat a nagy vezér ravatala előtt azzal az Ígérettel, hogy becsületes igazságos nemzeti harcában a szlovákság mindig maga mellett fogja találni a nemzeti jogaikért küzdő magyar testvéreit. SZÜLLŐ GÉZA, JAROSS ANDOR, ESTERHÁZY JÁNOS. Zichy-féle néppártot, viszont a turócszentmártoni szlovák nemzeti párt működésével, éppen annak passzivitása miatt, nem volt megelégedve, megalapította a szlovák néppártot, amelyet a szegedi börtönből való kiszabadulása után ujult erővel szervezett. Kitört a világháború, Hlinka látszólag visszavonult a politikai élettől és csak 1918 elején kezdődtek a rózsahegyi plébánián élénk politikai tárgyalások. Ekkor már felvetődött az uj államalakulás terve. Még ebben az évben, 1918 október 30-án Hlinka András Turócszentmártonba ment, a deklarációé gyűlésre, ahol megígérték, hogy a szlovák nép külön delegációt kap a béke- tárgyalásokra. Az államfordulat után A turócszentmártoni deklarációt követő napokban Hlinka András alig sejtette, hogy rövidesen ellenzékbe kerül. A turócszentmártoni deklaráció után alig két hónappal későbben, 1918 december 18-ikára gyűlést hivott Zsolnára, ahol újra megalapította, helyesebben: átszervezte a szlovák néppártot, egyúttal megalapította a „Slo- vák“ című pártlapot, amely eleinte hetilap, később hetenként háromszor jelent meg, de még az 1919-es év folyamán napilappá alakult át. Hlinka pártja ellen nemsokára nagy, koncentrált támadás indult még a centralista körök részéről és dr. Srobár Lőrinc, az első szlovákiai teljhatalmú miniszter az egész rendelkezésére álló hatalmát igénybe vette, hogy Hlinka mozgalmát ellensúlyozza. Uibé! bSrlír.Sen Hlinka 1919 őszén Párisba ment a békekonferenciára, azonban itt közben lehetetlenné tették erélyesebb befolyását. Amikor Hlinka András visszatért Parisból, 1919 októberében letartóztatták és nyolc hónapig volt fogságban. Először a morva- országi Mlrovban, aztán a csehországi Brodek- ben, majd a Prága melletti podoll szanatóriumban őrizték. Az alkotmányt Hlinka nélkül szavazták meg. Közben megtartották 1920 áprilisában az első választásokat, amelyeknek előkészítésében természetesen a letartóztatásban lévő Hlinka nem vehetett részt. Hlinka bekerült az első választott nemzetgyűlésbe: szabadlábra helyezték. Mikor kiszabadult a fogságból, azonnal megkezdte a szocialisták politikai hatásának- gyöngitését Szlovákiában. E harcok idején történt, hogy Hlinka rózsahegyi nyomdája ellen ismeretlen tettesek pokolgépes merényletet kíséreltek meg. 1925-ben a győzelmes választáskor 23 képviselőt küldhetett pártja a prágai parlamentbe. Hlinka kormánytámogatási kísérlete 1927 elején pártja belépett Udríal polgári koalíciójába, abban a reményben, hogy a többségbe!* ki tudja vívni a szlovák nép követeléseit: aí autonómiát. Ehhez átmenetül kompromisszumképpen elfogadta a tartományi közigazgatás uj rendszerét, de a párt kormánypolitikáját, rövidesen megzavarta Tuka pörbefogása. Hlinka a tárgyaláson a végsőkig védte munkatárSátTés lapjának főszerkesztőjét, elitéltetése után a párt ellenzékbe vonult. A többség a szlovák néppártra kedvezőtlen helyzetben uj nemzetgyűlési választásokat rendelt el s a szlovák néppártban szakadást próbált megszervezni. Ekkor fordult Hlinka ellen régi fegyvertársa, aki a magyar parlamentben is együttműködött vele: Juriga Nándor, továbbá Tománek Flórie. De Hlinka pártja legyőzte a di6szidensek mozgalmát s Juriga és Tománek nem került be a parlamentbe. Hlinka a választás után menesztette Machácek Pált, a párt főtitkárát s a vezetést uj, fiatal kezekbe adta. Minket sok ellentét választott el Hlinka Andrástól — irja a lap —, de egyéniségét és munkaerejét telejesen népe szolgálatába állította és ezért meghajtjuk a testvér magyar nép lobogóját a szlovák nép nagy halottja előtt. Az Est vezércikkben számol be Hlinka András haláláról és életéről. Hlinka András — irja a lap — elfogult, fanatikus és büszke ember volt, önfeláldozó munkáját azonban meg kell tisztelni azzal az őszinteséggel, hogy utolsó szavait idézzük, amit mondott: „Kitartás a cél eléréséig!” Lengyel részvét VARSÓ. — A lengyel sajtó hosszú cikkekben emlékezik meg az elhunyt Hlinka Andrásról. Számos lap közű Hlinka arcképét és életrajzát. A lapok hangsúlyozzák, hogy Hlinka tántorithatat- lanul harcolt a szlovákság jogaiért és a nép körében igen nag^y tekintélynek örvendett. Az „Express Poranny ‘ azt irja, hogy Hlinka nagy barátja volt Lengyelországnak és rámutat arra, hogy a szlovák néppárt vezérét tavaly Zakopanéban a Polonia Restituta rendjellel tüntették ki. Lengyelország meghajol a szlovákság nagy vezérének' koporsója előtt és osztozik a testvémép fájdalmában függesztést a pápa érvénytelenítette, de miközben Hlinka Morvaországban tartózkodott, megtörtént a csernovai véréé incidens. Hlinka visszatért Rózsahegyre, letartóztatták és Szegeden megkezdte büntetésének, kitöltését. Harminchárom hónapi fogság után Í909 február 23-án kiszabadult, A szegedi Csillagbörtönben szlovák nyelvre fordította a Szentirást, majd amikor kiszabadult, egyházi énekkönyvet adott ki, a szlovák katolikus papok részére pedig megalapította a „Duchovny Pastier" (Lelkipásztor) oimü lapot. Még 1910-ben kiadóvállalatot alapított olcsó, szlo- váknyelvü könyvek és folyóiratok megjelenteté- sére. Hlinka András 1900-ban, mikor otthagyta a Az államfordulat előtt A szlovák nép történetében szinte páratlanul áll az a fanatizáló erő, amivel Hlinka András rendelkezett. Csernován született 1864 szeptember 27-én. Szülei egyszerű földművesek voltak. Édesapját is Hlinka Andrásnak hívták, édesanyját Siluk Máriának. Elemi iskoláinak elvégzése után középiskolai tanulmányait a rózsahegyi piarista gimnáziumban kezdte, ahol négy osztályt végzett, majd az ötödiket és hatodikat Lőcsén végezte. Mint hetedikes gimnazista, Szepesváralján belépett a szemináriumba é6 1889 június 19-én szentelték fel áldozópappá. Először egy árvamegyei kis faluban volt káplán, aztán a liptómegyei Szent Erzsébetfalván, majd az árvamegyei Tvrdosinban káplánoskodott. 1892-ben Háromszliácsra került plébánosnak, itt tizenhárom évig működött, egészen 1905-ig. Mint fiatal plébános, főleg a falu népének gazdasági és szövetkezeti mozgalmaiban vett részt, de csakhamar megkezdte politikai pályafutását is, még pedig a Zichy-féle katolikus néppártban, amelynek programjával 1898-ban képviselőnek jelöltette magát, a rózsahegyi kerületben, azonban mégsem őt választották meg, hanem Angyal József szabadelvüpárti jelölt került ki győztesen a választásból. Hlinka egyre nagyobb lendülettel fogott hozzá a szlovák nép kulturális megszervezésébe. Még 1895-ben a rózsahegyi katolikus kör titkárává választották, két év múlva pedig a Ludové Noviny felelős szerkesztője lett. 1905-ben megválasztották rózsahegyi plébánosnak. Az 1906. évi választásoknál a Zichy-féle katolikus néppárt jelöltje mellett agitált, de a Zichy-párttal való együttműködést a szlovákság nemzeti jogainak küzdelmében rövidesen nem találta megfelelőnek. Heves választási agitációja miatt pörök indultak meg ellene és Párvv Sándor akkori szepesi püspök felfüggesztette állásából és papi működéséből „ah officio et ab ordine“. 1906 junius 26-án letartóztatták, majd elitélték két évre és 1500 korona pénzbüntetésre, de közben ismét szabadlábra került. Hlinka András 1907 október 17-től november 80-ig Morvaországban és Csehországban járt előadókörúton, Morvaországban Kolisekkel tárgyalt, aminek eredményeképpen cseh, valamint lengyel püspökök mozgalmat, indítottak, majd Rómában interveniáltak érdekében, hogy a pápa érvénytelenítse a szepesi püspök felfüggesztő határozatát. Ez meg is történt, a felHlinka a fiatalok élén Ezzel megindult a szlovák nemzeti mozgalom uj előtörése. A fiatal nemzedék túlnyomó Tésze Hlinkát fogadta el vezérnek s az 1932-es trencsénteplici ifjúsági kongresszus nyíltan az autonómista alapra helyezkedett. Néhány hónappal később sikerült Hlinkának a Slovák Maticát, a szlovákság legmagasabb, legrégibb kulturális intézményét a szlovák autonómisták kezébe juttatnia. Hlinka ellenzéki harcának egyik nevezetes eseménye 1933 augusztusában a nyitrai Pribina-ünnepség, amikor hivei meglepetésszerűen a miniszterelnök, több miniszter s az országos elnök jelenlétében tüntetéssel kierőszakolták, hogy Hlinka műsoron kívül autonómista deklarációt olvashasson föl. Mikor ezek után az események után a Slovákot betiltották és az inkriminált cikkek Íróit pörbe- fogták, a hetvenéves Hlinka vette át a felelősséget az összes cikkekért. Az autonomista front Az 1935-ös választáskor Hlinka megteremtette a szlovák nemzeti párttal, a lengyelekkel és ellenzéki ruszinokkal való szövetséget, az úgynevezett autonómista frontot és majdnem sikerült az 1925-ös eredményt megismételnie: blokkja 22 mandátummal került be a parlamentbe. ' ; Az 1935-ös választás uj helyzetet teremtett. Az ország legnagyobb pártja "a szüdétanémet párt lett, a legnagyobb szlovák párt a Hlinka szlovák néppártja. A szudétanémet párt nagyobb nyomatékot adott az autonómista politikának. Hlinka pártjában a fiatalok jutottak 6zóhoz, a párt mandátumainak többsége az úgynevezett harmincévesek kezébe került. A szlovák néppárt szervezési munkája egyre, nagyobb lendületet nyert Hlinka fiataljainak munkájával. A párt egy második napilapot is indított: a Slovenská Pravdát, amely most éppen három hóra van betiltva. A Pittsburgh! szerződés mozgalma Hlinka néppártja a pifteburghi szerződés törvénybeiktatásáért folyó harcot a jubiláns évben még jobban fokozta, mint eddig. Ennek a mozgalomnak megerősítését szolgálta az amerikai szlovákság kiküldötteinek szlovákiai látogatása is, amikor az országban körülhordták a pittsburghi szerződés eredeti példányát. Hlinka utolsó nyilvános politikai szereplése a ittsburghi szerződés pozsonyi ünneplésével volt apesolatban. Ez alkalommal százezres tömeg előtt beszélt és föleskette a tömeget, hogy kitart az autonómia elvei mellett. Beszédében hangoztatta, hogy hivei talán most látják és hallják utoljára s elbúcsúzott népétől. Vezércikkek a betegágyból De még egyszer járt Pozsonyban, ám már. nem mint politikus, hanem mint egyszerű beteg ember, mint szegény páciens. A Koc'h-szanatóriumba vétette föl magát s itt volt néhány hétig és három héttel ezelőtt távozott Rózsahegyre, látszólag fölfrissült egészséggel. A kór azonban egyre inkább gyöngítette fizikai erejét. De még igy is, megtört erővel, a betegágyból Is tovább irányította nemzetét, töretlen lélekkel lángoló cikkeket irt a Slovákba és buzdította hiveit. Az utolsó üzenet Utolsó cikke a Slovák augusztus 11-iki számában jelent meg. A cikkben istenhozzádot mondott Hletkóhoz, az amerikai szlovák delegáció távozó vezéréhez és azzal búcsúzott tőle, hogyt „Viszontlátásra — a szlovák parlament megnyitásakor!" Ez a cikk volt Hlinka utolsó szava nemzetéhez, ha ugyan nem hagyott maga után politikai végrendeletet, amely még csak utólag kerül nyilvánosságra. Érdekes, hogy Hlinka utolsó vezércikkéből egy részt törölt a cenzúra. TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON Az Egyesült Párt részvéttávirata