Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-12 / 183. (4626.) szám

6 ^S^GAIMAgYARHIRLAB 1938 augtxBztna 12, péntek* Székrekedésben szenvedő bágyadt* le­vert* dolgozni képtelen egyéneknél a bél­mozgást reggel éhgyomorra egy pohár ter­mészetes „Ferenc József" keserüviz csak­hamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakat kiüríti, ^ vérkeringést szabaddá teszi s a gondolkodó- és munka- képességet emeli. Kérdezze meg orvosát. « — SZENT ISTVÁN FELESÉGÉNEK ARANY KERESZTJE MÜNCHENBEN. Á müncheni ki­rályi palota u. n. „gazdag kápolnáját” és kincs­tárát a Wittelöbachok híres egyházi kincseivel együtt újból megnyitották a közönség előtt, A kincstár legértékesebb tárgyai: az augstmrgi ötvös által készített oltár, melynek középső képét bib­liai jeleneteket ábrázoló 26 ezüst dombormű veszi körül; továbbá Armüf császár hordozható oltára 890-ből; az 1001-ből származó Gizella-kereszt, melyet II. Henrik császár nővére, Gizella magyar királyné édesanyjának sirjára ajánlott fel; II. Henrik császárnak keresztereklyetartója, ugyan­csak a XI. század elejéről — mindkettő a regens* burgi ötvösművészet alkotása; aranyemail müvek, melyeket V, Albert és V. Vüipos hercegek Augs- burgban készíttettek; V. Albert házioltára; viasz-, dombormű, melyet I. Miksa választófejedelem fel- jegyzése szerint Michelangelőtól, akinek saját­kezű alkotása, vásárolt meg. Á „gazdag kápolna” műkincseit az évszázadok folyamán keletkezett háborúk alatt tizenkétszer kellett elrejteni, hogy az ellenség kezébe ne jussanak. Az 1018. évi for­radalom idején az ettali kolostorban rejtették el. Az 1808. évi szekularizáció alatt a kincseket be­olvasztásra ítélték és Lajos trónörökösnek csak az utolsó pillanatban sikerült azokat megvál­tania, — ÚJBÓL ÖSSZEGYŰJTIK A SPANYOL- ORSZÁGBÓL KIVITT MŰKINCSEKET? A spanyolországi műkincsek visszaszerzésére Lon­donban egy bizottság alakult, amelynek hivatása, Visszaszerezni azokat a műkincseket, amelyeket a polgárháború alatt a kommunisták a templo­mokból, kolostorokból, plébániákból és könyv­tárakból elraboltak és a világ összes tájai felé eladtak. A bizottság a világ összes katolikusait közreműködésre és segítségre hívja fel. — A 39. OSZTÁLYSORSJÁTÉK III. OSZTÁ­LYÁNAK mai húzásán nyertek 140.000 koronát: 18.333. — 70.000 koronát: 118.390. — 20.000 koro­nát: 37.118, 70.170, 96.466. — 10,000 koronát: 48.492, 61.786, 71,2783 80.539, 83.987, 103.558, 108.694, — 5.G00 koronát: 2-184, 17,545, 19.464, 33.312, 35.944, 38.582, 45.295. 56.959, 59.175, 65.526, 80.873, 84.146, 90.475, 91.316, 95.407, 99.516, 101.285. — 2.000 koronát: 192, 345, 533, 8.992, 4.961, 12.835, 13.181, 17.015, 30.007, 20.642, 23.048. 30.088, 31.445 . 31.615, 35.019, 36.361, 40.254, 40.516, 42.697, 48.889, 50.492, 53.291, 53.694, 55.100, 57.608. 60.075, 61.619. 71.526, 73.707, 77.435, 78.685, 79.166. 81.865, 83.571, 85.541, 89.661, 93.659, 96.265, 100.113, 101.172, 101.415, 102.680, 106.803, 107.169, 109.140, 109*192, 113.533, stb. (Felelősség nélkül.) — VÉGZETES SÖRÖZÉS. Tudósítónk jelenti: Szokatlan korcsmái verekedés történt tegnap Komáromban. Csornai Béla ismert komáromi ke­reskedő betért egy pohár sörre a Kiss-féle ven­déglőbe. Iddogálás közben hozzá csatlakozott Ko­vács József nevű községi határcsősz és a két volt iskolatárs a korcsmaasztal mellett hosszasan el­beszélgetett. Csorna gavallér akarván lenni, egymásután hozatta a pohár söröket, majd később korsóval ittak a ráadásul még bort is rendeltek. A mai világ igazságtalan folyásáról volt éppen szó és Csorna, hogy szavának nagyobb súlyt adjon, elkeseredésében a söröskrigliket a földhöz kezdte csapkodni. Erre Kovács figyelmeztette társát, hogy drága az ilyen mulatság, ki fogja a törött korsók árát megfizetni. Ebből aztán szóváltásra, majd verekedésre került közöttük a sor s a vita hevében Kovács felkapott egy még ép söröskorsót és azzal illiuminált állapotban levő társát agyba-főbe verte. Csak nagyíj ebeden tudták kiszabadítani kezei közül a magával tehetetlen embert, akit a mentők azonnal kórházba szállí­tottak. Csorna fejét valósággal felismerhetetlen- ségig összevagdosták a korsó szilánkjai és a kór­házban több, mint száz öltéssel tudták csak ösz- szefoltozni. Eszméletét máig sem nyerte vissza. Kovácsot a rendőrség nyomban letartóztatta és megindították ellene az eljárást. Nincs iöhbé ősz haj! Francia professzorok csodás találmánya a párisi világkiállításról, mely afrikai gyümölcs- nedvekből készült vizszinü folyadék, az ősz hajat négyszeri bekenés után ismét feketére, vagy barnára változtatja. Ezen folyadékot a haj gyökerei magukba szívják és a haj hagymáit kitisztítja, az ősz haj ismét éledni kezd, a hajszálaknak uj életfolyamata kezdő­dik, miáltal az egészséges talajban a korpa­képződést megszünteti és visszaadja a haj eredeti színét. Egy üveg ára Ké 15.—, portó Ké 3.—. Vezérképviselő Csehszlovákia terü­letére „Rekord” Arcszépitő-Kosmetika és Parfumerie Áruháza. Mukaőevo, Komenského 3. — Képviselők kerestetnek minden város részére. — REVOLVERREL FÉKEZETT MEG EGY GARÁZDA VENDÉGET A VENDÉGLŐS FIA. Tu­dósítónk jelenti: Döme László komáromi cigány­zenész és Laklóth József ismert komáromi bor­bélymester tegnap este betért a dunaparti Slávia- kávéházba és ott italt rendeltek. Egymásután haj­togatták fel a litereket és csakhamar rózsaszínű­nek látták a világot. Döme több illetlenséget is elkövetett, amit a jóérzésü Laklótih nem tűrt el és otthagyta a társaságot. Döme az ajtóig kiki- sérte ismerősét, majd visszatérve újabb italt ren­delt. Győrfi Miklós azonban, a kávóház bérlőjének a fia megtagadta a kiszolgálást azzal, hogy Döme úgyis részeg már, menjen haza lefeküdni. Az ön­érzetes cigány nem hagyta annyiban a dolgot, hanem rátámadt a vendéglős fiára, azt a földre rántotta és folytogatni kezdte. Győrfi szoronga­tott helyzetében előrántotta revolverét és a táma­dója jobb karjába lőtt. A golyó a csuklótól kezdve végigfutott a karon és a váűosontban akadt meg. Dömét a mentők kórházba szállították, a lövés iészleteit a rendőrség fogja tisztázni, « Fontos elvi jelentőségű döntést vár Pozsony jogásztársadalma egy kilakoltatott munkanélküli pőre kapcsán POZSONY* Érdekes keresetet tárgyalt a napokhan a pozsonyi kerületi bíróság polgári feUebb'viteli tanácsa Zmeskál bírósági tanácsos elnöklésével. Kovács János munkás a múlt év­ben 120 koronáért hónapos szobát bérelt Em- myházán és miután október elsején állás nélkül maradt, két hónapig mm tudta fizetni a lakbért, Kovács János arra kérte a főbérlőt, hogy vár­jon a lakbér megfizetésére adidig, amíg ő ismét munkáihoz jut, s akkor elmaradt fizetési kötele­zettgégének eleget kíván tenni- A főbérlő azon­ban azt válaszolta, hogy nem várhat tovább, fi­zesse meg az elmaradt két hónapi lakbért, ha pedig nem fizeti meg, akkor azonnal költözköd­jék ki a szobából. Másnap Kovács János be­ment a városba, hogy munkát keressen, s mikor este hazajött, felháborodva állapította meg, hogy a főbérlő az albérleti szobában talált holmijai­nak egy részét kitette az udvarra, míg néhány értékesebb holmiját, ruháit bennhagyta a szo­bában, amelynek ajtaját kulccsal lezárta, úgy, hogy ő már nem is mehetett be a szobába. Kovács felszólította a főbérlőt, hogy nyissa ki a szobát, de az nem volt hajlandó eleget tenni kérelmének, mire a rendőrségen feljelentést tett a főbérlő ellen az erőszakos 'kilakoltatása, úgy­szintén a visszatartott holmik ki nem adása mi­att. Miután bűnvádi eljárás nem indult meg. a munkanélküli munkás polgári kereset utján kár­térítésért perelte be a főbérlőt és követelte, hogy visszatérhessen lakásába. A járásbíróság elutasította Kovács János keresetét, még pedig azzal a megokol ássál, hogy a főbérlőnek bírósági végzés nélkül is joga volt erőszakosan kilakoltatni a kél hónap óta lakbért nem fizető albérlőt, mert a magyar törvény szerint, amely Szlovákiá­ban még ma is érvényben van, azt a lakót, aki bármilyen okból peng fizeti a lakbért, a törvény nem biztosítja a lakás élvezésének megzavarása ellen, s így a főbérlőnek Kovács János esetében joga volt ahhoz, hogy őt a lakás élvezésében megzavarja, illetőleg kilakoltassa és a visszatar­tott holmikat mindaddig megőrizze, amíg ki nem fizeti a hátralékos lakbért. A feljebbviteli tanács határozata ellen további fellebbezésnek tulaijdonképen nincs helye, de a bíróság a régi, elavult törvény miatt ebben az esetben mégis hozzájárult a felperes ügyvédjének amaz indít­ványához, hogy az üggyel a felsőbíróság is fog­lalkozzék, mert elvi jelentőségű kérdést kíván­nak tisztázni, hogy a szociális szellemű igazság­szolgáltatásra való 'törekvés idejében is a bíró­ságnak ragaszkodnia kell egy több, mint száz éve-s, elavult törvénycikk paragrafusához. Jo- gászkörö'kben érdeklődéssel tekintenek az ügy fejleményei elé. Rózsahegyen elfogták a Rimaszombatban szélhámoskodó álemigrénst RIMASZOMBAT. — Jelentettük, ho^yj a múlt napokban Rimaszombatban lent egy magát német emigránsnak hirdető idegen, nki n jelenlegi németországi ví«zq* nyakról előadást hirdetett. A Jungerwipth Percy néven bemutatkozó idegen a rimő* szombati zsidótársadalom körében mintegy 5QG koronát szedett össze belépődíj óimén, azonban az előadás kezdetére nyomtalanul eltűnt, A csendőrség kprözőlevele alapján Jungerwirthet most Rózsahegyen elfogták* Kitűnt, hogy a szélhámos nem i? német emigráns, hanem lengyel artista. Tagadja, hogy 500 koronát gyűjtött volna össze, csu­pán 150 koronát ismer el, amit magának az előadás „rezsiköltségei*’ gyanánt számait §1 és nem tartotta érdemesnek a szerinte csekély összegért ■—■ a beharangozott elő­adást is megtartani. A szélhámos lengyel ar­tistát beszállították a rózsahegyi járásbíró­ság fogházába. A csehszlovákiai magyar középiskolai öflképzökSr”!t szövetsége eisö kongresszusának programja A kongresszus helye: „Komáromi nyaralóié* lep” Szklenó fürdő mellett (Sklené Teplice). Vasutálloimás: Hlimlk n/H. Ideje: 1938 augusz­tus 16., 17. és 18-án. Részvéte1! díj: teljes ellátás- lakás a három napra 40 korona. Augusztus 16-án. 15 órakor. A kongresszus ünnepélyes meg­nyitása. 1. Mihály Bálintnak, a kongresszus vezetőjé­nek megnyitó beszéde. 2. Az egyes delegátusok vezetői tidvözlik a kongresszust. 3. Egyéb üdvözlések Utána megismerkedés, uzsonna. 17 órakor. Az önképzőkörök egymás-megis­merése, 1. Az egyes körök delegátusai felolvassák be­számolóikat. 2. Az egyes körök alapszabályainak ismertető, se ég indítvány azok egységesítésére. 20 órakor. Vacsora, 21 órakor. Esti tábortűz, az egyes delegátusok közreműködésével. 22 órakor. Takarodó. Augusztus J7réa, 7 órakor. Ébresztő, reggeli. 8 órakor. A CsMÖSz megalakulásának megvi­tatása, Főelőadói Mihály Bálint. 10 órakor. A vita megszakítása és tízórai. 13 órakor. Ebéd, pihenő. 15 órakor. A CsMÖSz sajtóügye* Főelőadó: Bíró Lucián tanár. 17 órakor. A vita megszakítása és uzsonna. 20 órakor. Vacsora. 21 órakor. Esti tábortűz. 22 órakor. Takarodó. Augusztus 18-án. 7 órakor. Ébresztő, reggeli. 8 órakor. A tanári és főiskolai egyesületekkel való kapcsolatok felvételének megbeszélése* 10 órakor. Tízórai. 11 órakor. A CsMÖSz sportalosztályának megszervezése. Főelőadó: Bárczy Oszkár, a CsMTSz elnöke. 13. órakor. A CsMÖSz alakuló közgyűlése. 1. A szövetség már előzőleg megvitatott szer­vezetének jóváhagyása. 2. A szövetség ideiglenes alapszabályának el­fogadása. 3. A szövetség első tisztikarának megválasz­tása. 4. A kongresszus előbbi határozatainak felol­vasása és elfogadása. 20 órakor. Vacsora. 21 órakor. Tábortűzi ünnepély kenetében a kongresszus bezárása. 1. A szövetség e'ső elnöke mond beszédet. 2. Egyéb müsorszámok, beszédek. 3. Mihály Bálint záróbeszéde. * Mindenki a rendezőség által kijelölt időben, tehát: Pozsony, Érsekújvár, Komárom, Léva fe­lől lehetőleg 16-án 12.29-kor, Kassa, Losonc, Zólyom felől 14.38-kor érkezzék Hlinikre. A kongresszus dme augusztus 13-tól: önképzőkör! kongresszus, Sklené Teplice, Komáromi nyaraló­telep. A remdezőbizottság nevében­MIHÁLY BÁLINT. Modern világfürdővé rendezik be Robinson egykori lakatlan szigetét Juan Fernandez szigetének érdekes története a ka­lózidőktől a Dresdem-hajó elsüllyesztéséig ■ Robim­nak hiv&ák a sziget első lakosát, — egy indián kalózt, aki három évig „robinzonoskodotí" ezen a helyen A Csendes-óceánban, 650 kilométerre a ceilei partoktól, egy magányos, Juan Farnandez- nevü szigetcsoport található. A csoport egyik sziklafészkében élte a maga különleges életét egy Selkirk nevű tenger ész-Jedólzetmester, akinek történetét Defoé irta meg' örökbecsű könyvében, a Robinzon. Crusoéban. Még ebben az esztendő­ben a csilei kormány emlékművet akar elhelyezni a szigeten, mert a Juan Fernandez-szigetek fel­fedezésének most van 375-ik évfordulója. Az em­lékünneppel kapcsolatban fürdőteleppé akarják kiépíteni a csodálatos epyhe éghajlatú, termékeny szigeteket. Juan Fernandez fapanyol tengerészkapitány, aki 1563-ban egy callao-i utazásától volt vissza­térőben Valparaisoba — fedezte fel a szigete­két. A kapitány ugyanis uj hajózási utat talált. Kikerülte a dél fel 51 jövő nagyerejü tenger áramlást s igy kijebb sodródott a nyílt óceánra. Mikor ha­zatért Spanyolországba, az Inkvizíció elé került, mert azzal vádol Iák, hogy varázslat utján érezte meg a szigetek helyét és elütötte a többi, nagynevű felfedezőt egy nekik kijáró sikertől. Az inkvizíció azonban emberei tanúvallomása alapján felmentette Fernandez kapitányt, akit ké­sőbb Lima kormányzójává tettek meg. Ebben a minőségében Juan Fernandez többször is felkereste az általa felfedezett szigetcsoportot és száz pár kecskét telepített oda. 1567-ben a spanyolok fennhatósága alá került, a csoport, s akkoriban néhány telepes vándorolt a szigetekre. Fernandez ellen azonban addig in­trikáltak otthon, hogy megfosztották rangjától és a szerencsétlen ember mint második kormányos tengette életét különféle hajókon. Száz esztendővel utóbb a spanyol jezsuiták újabb telepet állítottak a szigeteken. Burgonyát, földiepret és más gyü­mölcsöket termeltek. A nagyszerű éghajlat alatt valamennyi telep ki­tünően prosperált, de valami okból a rend mégis feladta további telepítéseinek tervét és a gyarma­tosokat Is visszahívták. Később a flibusztiánok — államilag segélye­zett tengeri kalózok — menbelye lett a csoport. Ezek a kalózok bizonytalanná tették a hajózást a csilei partok mentén. Mas-A-Tierra egyik öblében, a Cumberlandban 1675-ben a hírhedt, Henry Mor­gan nevű kalózvezér három spanyol tebenhajót süllyesztett el. De előzőén leszedte azokról az aranyrudakból, gyapotból és cukorból álló szál­lítmányt. ügy tudják, hogy Morgan a sziget egyik barlangjában rejtette el kincseit, melyeket máig is szorgalmasán keresnek arravetődő emberek. Az „öt kikötő” nevű kalózhajót, 1680-ban a Öumberland-öbölben spanyol hadihajók lepték meg ti bár a kalózoknak sikerült elmenekülniük, a szigeten hagyták egyik emberüket, egy mosz- liitó öböl'boli indiánt, aki teljesen egymagában három évet töltött el Mas-A-Tierrán. Ennek az embernek Rubin veit a neve — való­színű, hogy Defoé innen vette a Robfnzon ne­vet. Az indián, akit utóbb angol tengerészek találtak meg, tényleg a legelső Robinsonja vplt a magányos szigetnek. A sors úgy akarta, hogy megint csak az öt kikötő nevű hajó jelent meg később a Cumberland öböl­ben 1704-ben. A kalózhajó kapitánya akkor Stradling volt, navigációs, illetve vitorlázó tiszt­je pedig Selkirk Sándor, egy skót cipőkészitő- mester fia. Ez a két ember állandó harcban állt egymással s ennek az lett a vége, hogy Stradling kitette a szigetre Selklrk-et, de vele adót szerszámokat, fegyvereket, élelmiszert is. Gondja a magányosan é?ő Robinzonnak soha­sem volt, hiszen a rendkívüli számban elszapo­rodott kecskék és a régi telepesek után ma­radt ehető növények teljesen pótoltak minden hiányt, amit szenvedhetett volna. Selkirk mestert egyébként négy esztendei magá­nyos élet után ismét agy angol hadihajó emberei hozták el a szigetről, á volt vitorláaii6zt angol tengerészt.iszt lett és két esztendővel a halála után az angol tengeré­szek emléktáblával jelölték meg azt a helyet, ahonnan Selkirk állandóan a tengert leste. A tizennyolcadik század folyamán Mae-A-Tierre megint a kalózok igen biztonságosnak látszó köz­pontjává vedlett. Ekkor történt, hogy egy angol tengerész egész csomó vérebet csempészett a szigetre, gondolván, a kutyák kiirtják majd a kecskéket és a kalózok ennivaló nélkül maradnak. De megtörtént a csoda.: a kecskék győzték és a vérebeknek nyoma sem maradt. A kalózuralom hamarosan megszűnt és 1844-ben Chile kebelezte be a Juan Fernandez-gzigeteso- portot. 1900 körül jöttek oda a legelső települők, akik egy kis gyarmatot alakítottak ugyanabban a völgyben, melyben egykor Robinzon élt. 1915 március 9-én a Dresden nevű német pán­célos tért be a Cumberland-öbölbe. A Dresden volt az egyetlen hajó, amely a vi­lágháború egyik legnagyobb tengeri ütközeté­ből, a Falkland-szigeteit melletti csatából nagy- nehezen megmenekült. Az angolok megtalálták a német páncélost a Fernandez-szigeteknél, mire a német hajó pa­rancsnoka, nehogy hajója ellenséges kézre jus­son, elsüllyesztette páncélos cirkálóját. De eköz­ben három matróza meghalt, ezeket a szigeten temette el katonai pompával. Az élve maradot­takat az angolok a csilei Quiri Quina szigetére száműzték, illetve internálták. A szigetet azóta is Tangó Aleman-nak, — német sisaknak — hívják. Ma háromszáz ember él Mas-A-Tierrán. A többi sziget jóformán néptelen. Egy konzervgyár is dolgozik a szigeten, de a csoport idegenforgal­ma majdnem teljesen megszűnt. 1930 óta egy né­met állampolgár, Hugó Weber Is ott él a szigeten, ő is egyike volt a Dresden hőseinek 6 nem bírt szabadulni Robinzon varázsától: kivándorolt ha­zájából és a magányba temetkezett, ö faragta a három elesett német tengerész bajtársa sirjára a fejfákat. Szép mintagazdasága van s ez a kié birtok csak most fut igazi szerepéhez. A csilei kormány elhatározta ugyanis, hogy modern für­dőhelyet létesít Mas-A-Tierra szigetén és Weberrel máris szerződést kötött a felállítandó vendéglők nyerstermelvényekkel való ellátására. Weber te­hát meg fog gazdagodni ott, ahol egykor két Robinson élt kecskekusból ée halakból**. — BECSÜLETES MEGTALÁLÓ. Nagy­szombatiból jelenítik: Szedi!árik Ágoston táviiw dász katona megjelent a nagyszombati csend­őrparancsnokságon és e1 őadta, hogy a Masaryk- uton haladva egy pénzestárcát talált, amelyben 40 korona készpénz, 3 arany gyűrű és külön* böző okiratok voltak. Hamarosan megállapítot­ták, hogy a talált értékeknek Dávidok Adóm nagyszombati lakos a tulajdonosa. A becsületes katonát a rendőrség külön dicséretben részesí­tette.

Next

/
Thumbnails
Contents