Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-12 / 183. (4626.) szám
A magyar katolikusok helyzete Csehszlovákiában Irta: Katolikus A Csehszlovákiában élő nemzetiségek életviszonyainak alapvető szabályozása és jogigényeiknek messzemenő kielégítése ma nemzetközi kérdéssé nőtt s hónapok óta foglalkoztatja a hivatalos köröket, a kisebbségi közvéleményt, valamint az európai diplomatákat. A csehszlovák kormány maga is belátja, hogy ezt a kérdést generálisait és törvényes utón rendezni kell, mert éttől függ a köztársaság belső békéje és Középeurópa megnyugvása. A tárgyalások és. előkészületek — amint tudjuk — megszakítás nélkül, folynak egyrészt a kormány és illetékes körök, másrészt a kormányelnök és a kisebbségek politikai vezérei között. . . .. . .. Amig tehát maga az államhatalom is belátja a nemzetiségi kérdés jelentőségét és keresi a megoldási lehetőségeket, addig egyházi téren feltűnő csend és nyugalom honol, amely a tájékozatlan egyéneknél azt á benyomást keltheti, hogy a szlovákiai egyházi körök- részéről kisébbségi téren minden intézkedés megtörtént és a kisebbségek elsősorban a katolikus magyarság — a jelenlegi helyzettel teljesen megvannak elégedve. ’ A mostani tárgalásokkal kapcsolatban sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy a nemzetiségi kérdés rendezésében az egyházi körök az iniciativát teljesen átengedték áz államhatalomnak, szavukat nem is halljuk. A helyzet ilyen alakulása semmiképp sem erősiti a keresztény egyházak tekintélyét a hívők felvilágosultabb rétegei előtt, amely rétegek pedig számban egyre növekednek. A nemzeti érzés és nemzeti öntudat megerősödését a legfőbb egyházi körök számításba vették és a Propaganda fide cimü vatikáni intézmény a világháború után több- izben is kijelentette, hogy a missziókon arra kell törekedni, hogy a színes és vad. népeknek saját fajukbeli • püspökei és papjai legyenek. Csak természetes, hogy a fejlett öntudatu európai nemzeti kisebbségek hasonló joggal követelhetik, hogy az egyház velük szemben is érvényesítse ezen álláspontját. Ennek az elvnek a be nem tartása nagyon veszélyes következményeket vonhat maga után, mert a hívők körében az a felfogás alakul ki, hogy a más nemzetiségű egyházi vezető személyek közvetve vagy közvetlenül elnemzetlenitési tevékenységet fejtenek ki, vagy legalábbis eltűrik ezt. y Beszéljenek azonban a tények! A katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint — amelyet Pacelli bíboros államtitkár a német birodalmi konkordátum megkötése alkalmából írásban leszögezett — az egyház védi a hívők jogát az anyanyelv használatában, a lelkipásztori gondozásban, a vallásos oktatásban és a katolikus egyesületi életben. Ugyanezt az elvet mondotta ki a csehszlovákiai Püspöki Kar a Katolikus Adóval kapcsolatban 1935 október havában Ol- jpützben megtartott konferenciáján. A magyar katolikusoknak azonban nincs -vk arról, hogy a szlovákiai püspöki kar ilyen értelmű nyilatkozatot tett volna \ A magyarság felé, az egyetlen Bubnics rozsTOKIO. —■ Csütörtökön délben 12 órakor a mandzsuriai csengkufengi fronton elhangzottak a japán trombitajelek, amelyek a tűz beszüntetését jelentették. Ezzel a fegyverszünet az oroszok és a japánok között megkezdődött. Csengkufeng közelében az ellenfelek lövészárkai alig hatvanméternyire vannak egymástól. A fegyverszünet következtében megvan az a remény, hogy a határincidenst sikerül végleg likvidálni. Teljesíteni most már csak azt az orosz kívánságot kell, amely a semleges és pártatlan határbizottság összeállítására vonatkozik. Az oroszok az annakidején Oroszország és Kína között kötött szerződésre hivatkoznak, amely a határokat olyan értelemben vonja meg, mint Oroszország követeli. Japán viszont azt kívánja, hogy a semleges bizottság ne csak az orosz—kínai szerződés adatait vegye figyelembe, hanem más történelmi anyagot, amelyet Japán mutat be. Litvinov és Sigemitsu moszkvai japán nagykövet legutóbbi tárgyalásánál az utóbbi megígérte, hogy kormányával tanácskozni fog a hátrá- lékos orosz követelések teljesítéséről is és a legrövidebb határidőn belül közli a tanácskozás eredményét Litvinovval. A fegyverszünetet azon az alapon kötötték meg, hogy mindkét fél megtartja csütörtök déli vonalait. Szerdán este az oroszok még két támadást intéztek a japán arcvonal ellen, de eredménytelenül. Csütörtök délután az orosz jelzések is elhangzottak, amelyek a tűz beszüntetését hirdették, A külföldi újságírók véleménye szerint a csengkufengi ütközetekben az oroszok 1500 és a japánok 450 halottat veszítettek. A diplomáciai tárgyalások az incidens végleges elintézésére egy-két nap múlva megkezdődnek. Föllázad a „halállégió*' SANGHAJ. — A nemzetközi városban lévő kínai koncentrációs táborban, amelyben az ügynevezett kinai „halállégió” tagjait tartják fogva, szerdán veszedelmes zendülés tört ki. A halállégió tagjai annakidején nagy szerepet játszottak a sanghaji küzdelmekben, majd a város nemzetközi negyedeibe menekültek, ahol lefegyverezték és internálták őket. Most több száz kinai föí- lázadt és kitűzte a táborban a kinai nemzeti lobogót. A nyugtalanság azzal a mozgalommal áll összefüggésben, amelyet a kínaiak augusztus 9-ére, a japán—kinai háború kitörésének évfordulójára terveztek. A tábor őrei kénytelenek voltak az önkénteseket mozgósítani, hogy a rendet helyreállíthassák. A lövöldözés folyamán három kínait agyonlőttek és negyvenet súlyosan megsebesítettek. Az őrök közül tizen sebesültek meg. Több fogoly állítólag kitört a táborból. A zendülők több óra hosszat védték a kinai lobogót s az őrök csak szabályos ütközet után tudták azt leszaggatni.. A kínaiak téglákat, palackokat és gumiütőket használtak a harcban. Az angol jelentés szerint a zendülést sikerült végleg leverni, de a feszültség Sanghajban tovább tart. ma nyói püspök kivételével, aki a SzKIE legutóbbi kongresszusán a nemzetiségi kérdésben az egyház hivatalos felfogását juttatta kifejezésre. Az egyházi körök tisztában vannak azzal, hogy a 20 százalékos kisebbségi kulcs nem vonatkozik a hitéletre s az alkotmánytörvény, valamint a nyelvtörvény és ennek végrehajtási rendelete ezt világosan kimondják és mégis ilyen alapon szüntettek be számos helyen magyarnyelvű istentiszteleteket a hívők tiltakozása dacára. Ezen az alapon változtatták meg az egyházi birtokokon működő katolikus népiskolákban a magyarnyelvű tanítást szlovákra és tanítják hittanra a magyar gyermekeket szlovákul. Sőt az egyik egyházmegye szlovák nyelvterületen levő városában a világi hatóság engedélye ellenére az egyházi főhatóság nem engedte meg az egyházi ünnepen — zárt helyen — a magyar nyelv használatát, még pedig arra való hivatkozással, hogy ott a gyarság száma 20 százalékon alul van. Nem tartjuk összeegyeztethetőnek a katolikus egyház hivatalos álláspontjával, hogy újabban szinmagyar és abszolút magyar többségű községekbe magyarul nemtudó, még kevésbbé magyarul érző papokat küldenek, akiknek tevékenysége károsan hat a hitéletre és viszály kodást eredményez. Különösen ma helytelen az ilyen intézkedés, amikor az államhatalom ezen a a téren maga is engedményekre hajlandó s a jelek szerint elfogadja a kisebbségek azon követelését, hogy a nemzetiségek által lakott területeken az állami igazgatás bizonyos ágaiban ezen nemzetiségek fiai hiva- taloskodjanak. A legnagyobb sérelem azonban a vallásoktatás terén érte a magyarságot. Köztudomású, hogy három évvel ezelőtt az iskolaügyi referátus a Slovenská Liga követelésére rendeletet adott ki, amellyel eltiltotta az államnyelvü népiskolákban a kisebbségek nyelvén való vallástanitást, ami körülbelül 15.000 magyar gyermeket érintett, akik államnyelvü iskolákba járnak. Ezen rendeletet megküldték a községi és hitvallásos iskoláknak is, aminek következtében magyar gyermekek ezrei maradtak anyanyelvű vallásoktatás nélkül. E rendelet ellen a szlovákiai püspöki karnak tiltakoznia kellett volna, mert az egyházi iskolákban a vallástanitás módozatait a püspök állapítja meg. Sőt az állami iskolákban is az egyházi főhatóságok kötelessége a vallásoktatásról való gondoskodás, amelynek érdekében jogosultak az iskolai hatóságoknál közbelépni. Ilyen lépés tudomásunk szerint a szlovákiai püspöki kar részéről még nem történt s a szlovák iskolába járó magyar gyermekek a vallástant államnyelven kénytelenek tanulni, vagy egyáltalában nem tanulnak vaMástant. Kivéve, ahol a helyi plébános a maga felelősségére továbbra is magyarul tanítja a hittant, vagy pedig az iskolaszék a sarkára állt és nem engedte beszüntetni a magyarnyelvű vallástanitást. Tudunk azonban esetet, amikor a világi, tanügyi hatóság az iskolaszék kívánságára engedélyezte a magyarnyelvű hitoktatást államnyelvü iskolában. Nem célunk felsorolni a magyar katolikusok panaszait és kívánságait. Tény, hogy ilyenek vannak s ezeket az egyházi, sőt világi illetékes körök is jól ismerik. Lehetetlennek tartjuk, hogy mosí» amikor a nemzetiségi kérdés generális rendezése készülőben van, éppen egyházi téren ez megoldatlan maradjon. Ennek súlyos következményeivel minden világosan látó em. bér tisztában van és valószínűleg nem kerüli ki az egyház bölcs vezetőinek a figyel-? mét seni. Még* a látszatát is kerülni .kell ennek a beállításnak, mintha az egyházak a maguk hatáskörében és működési területén elzárkóznának azon nyelvi jogok és nemzetiségi kulcs alkalmazásától, amelyet az államhatalom megad. Ezért a csehszlovákiai magyar katolikusok és protestánsok jogosan követelik, hogy a nemzetiségi kérdés az egyházi életben legalább olyan liberálisan rendeztessék, mint az állami életben. Azok a szankciók, amelyek világi téren érvényesülnek az el- nemzetlenités ellen, az egyházi személyekre is terjedjenek ki, természetesen csak világi vonatkozásban. Az az elv, hogy, a kisebbségeknek saját nemzetiségű elöljárói hivatalnokai lesznek s intézményeiket maguk fogják igazgatni a hitéletben, a vallásoktatásban, a katolikus egyesületi életben is maradéktalanul érvényesüljön, ahogy azt Pacelli bíboros állam-? titkár leszögezte. •' Az'államhatalom részéről pedig meg-? nyugtató, nyilatkozatot kérünk arra nézve, hogy az egyházak autonóm jogait tiszteletben tartja,,s befolyását nem használja fel arra, hogy az egyházakat az elnemzetleni- tés szolgálatába állítsa. . ' Várjuk az egyházi körök bölcs intézke-? dését és reméljük, hogy rövidesen tijön a konkordátum ideje is, amely véglegesen rendezi ,a kisebbségek katolikusainak ügyéi* I Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kfc„ külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai magyarság ulicel2. H. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... ö Prága II, Panská ulice 11, III. emelet képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. « • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. H SÜRGÖNYCIM H I R L R P. P R A H fl. 1 XVII. évf. 183 (4626) szám • Péntek ■ 1938 augusztus 12 ' ' .- ... • i • - . ' ’ # ( - ■ A végleges kiegyezés felé ? Fegyverszünet az orosz-japán határon Mindkét fél megtartotta állásait - - fiz incidens ára: 1500 orosz és 450 japán halott - Zendülés Sanghalban
