Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-12 / 183. (4626.) szám

A magyar katolikusok helyzete Csehszlovákiában Irta: Katolikus A Csehszlovákiában élő nemzetiségek életviszonyainak alapvető szabályozása és jogigényeiknek messzemenő kielégítése ma nemzetközi kérdéssé nőtt s hónapok óta foglalkoztatja a hivatalos köröket, a ki­sebbségi közvéleményt, valamint az euró­pai diplomatákat. A csehszlovák kormány maga is belátja, hogy ezt a kérdést generá­lisait és törvényes utón rendezni kell, mert éttől függ a köztársaság belső békéje és Középeurópa megnyugvása. A tárgyalások és. előkészületek — amint tudjuk — meg­szakítás nélkül, folynak egyrészt a kormány és illetékes körök, másrészt a kormányel­nök és a kisebbségek politikai vezérei kö­zött. . . .. . .. Amig tehát maga az államhatalom is be­látja a nemzetiségi kérdés jelentőségét és keresi a megoldási lehetőségeket, addig egyházi téren feltűnő csend és nyugalom honol, amely a tájékozatlan egyéneknél azt á benyomást keltheti, hogy a szlovákiai egy­házi körök- részéről kisébbségi téren min­den intézkedés megtörtént és a kisebbségek elsősorban a katolikus magyarság — a jelenlegi helyzettel teljesen megvannak elé­gedve. ’ A mostani tárgalásokkal kapcsolatban sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy a nemzetiségi kérdés rendezésében az egyhá­zi körök az iniciativát teljesen átengedték áz államhatalomnak, szavukat nem is hall­juk. A helyzet ilyen alakulása semmiképp sem erősiti a keresztény egyházak tekinté­lyét a hívők felvilágosultabb rétegei előtt, amely rétegek pedig számban egyre növe­kednek. A nemzeti érzés és nemzeti öntudat meg­erősödését a legfőbb egyházi körök számí­tásba vették és a Propaganda fide cimü va­tikáni intézmény a világháború után több- izben is kijelentette, hogy a missziókon arra kell törekedni, hogy a színes és vad. népek­nek saját fajukbeli • püspökei és papjai le­gyenek. Csak természetes, hogy a fejlett öntudatu európai nemzeti kisebbségek ha­sonló joggal követelhetik, hogy az egyház ve­lük szemben is érvényesítse ezen álláspont­ját. Ennek az elvnek a be nem tartása na­gyon veszélyes következményeket vonhat maga után, mert a hívők körében az a fel­fogás alakul ki, hogy a más nemzetiségű egyházi vezető személyek közvetve vagy közvetlenül elnemzetlenitési tevékenységet fejtenek ki, vagy legalábbis eltűrik ezt. y Beszéljenek azonban a tények! A katolikus egyház hivatalos álláspontja szerint — amelyet Pacelli bíboros államtit­kár a német birodalmi konkordátum megkö­tése alkalmából írásban leszögezett — az egyház védi a hívők jogát az anyanyelv használatában, a lelkipásztori gondozásban, a vallásos oktatásban és a katolikus egye­sületi életben. Ugyanezt az elvet mondotta ki a cseh­szlovákiai Püspöki Kar a Katolikus Adóval kapcsolatban 1935 október havában Ol- jpützben megtartott konferenciáján. A magyar katolikusoknak azonban nincs -vk arról, hogy a szlovákiai püspöki kar ilyen értelmű nyilatkozatot tett volna \ A magyarság felé, az egyetlen Bubnics rozs­TOKIO. —■ Csütörtökön délben 12 óra­kor a mandzsuriai csengkufengi fronton el­hangzottak a japán trombitajelek, amelyek a tűz beszüntetését jelentették. Ezzel a fegy­verszünet az oroszok és a japánok között megkezdődött. Csengkufeng közelében az ellenfelek lövészárkai alig hatvanméternyi­re vannak egymástól. A fegyverszünet kö­vetkeztében megvan az a remény, hogy a határincidenst sikerül végleg likvidálni. Tel­jesíteni most már csak azt az orosz kíván­ságot kell, amely a semleges és pártatlan határbizottság összeállítására vonatkozik. Az oroszok az annakidején Oroszország és Kína között kötött szerződésre hivatkoznak, amely a határokat olyan értelemben vonja meg, mint Oroszország követeli. Japán vi­szont azt kívánja, hogy a semleges bizottság ne csak az orosz—kínai szerződés adatait vegye figyelembe, hanem más történelmi anyagot, amelyet Japán mutat be. Litvinov és Sigemitsu moszkvai japán nagykövet leg­utóbbi tárgyalásánál az utóbbi megígérte, hogy kormányával tanácskozni fog a hátrá- lékos orosz követelések teljesítéséről is és a legrövidebb határidőn belül közli a ta­nácskozás eredményét Litvinovval. A fegyverszünetet azon az alapon kötöt­ték meg, hogy mindkét fél megtartja csütör­tök déli vonalait. Szerdán este az oroszok még két támadást intéztek a japán arcvonal ellen, de eredménytelenül. Csütörtök délután az orosz jelzések is elhangzottak, amelyek a tűz beszüntetését hirdették, A külföldi új­ságírók véleménye szerint a csengkufengi ütközetekben az oroszok 1500 és a japánok 450 halottat veszítettek. A diplomáciai tár­gyalások az incidens végleges elintézésére egy-két nap múlva megkezdődnek. Föllázad a „halállégió*' SANGHAJ. — A nemzetközi városban lévő kínai koncentrációs táborban, amely­ben az ügynevezett kinai „halállégió” tag­jait tartják fogva, szerdán veszedelmes zen­dülés tört ki. A halállégió tagjai annakide­jén nagy szerepet játszottak a sanghaji küz­delmekben, majd a város nemzetközi negye­deibe menekültek, ahol lefegyverezték és internálták őket. Most több száz kinai föí- lázadt és kitűzte a táborban a kinai nemzeti lobogót. A nyugtalanság azzal a mozgalom­mal áll összefüggésben, amelyet a kínaiak augusztus 9-ére, a japán—kinai háború ki­törésének évfordulójára terveztek. A tábor őrei kénytelenek voltak az önkénteseket mozgósítani, hogy a rendet helyreállíthas­sák. A lövöldözés folyamán három kínait agyonlőttek és negyvenet súlyosan megse­besítettek. Az őrök közül tizen sebesültek meg. Több fogoly állítólag kitört a tábor­ból. A zendülők több óra hosszat védték a ki­nai lobogót s az őrök csak szabályos ütkö­zet után tudták azt leszaggatni.. A kínaiak téglákat, palackokat és gumiütőket használ­tak a harcban. Az angol jelentés szerint a zendülést sikerült végleg leverni, de a fe­szültség Sanghajban tovább tart. ma nyói püspök kivételével, aki a SzKIE leg­utóbbi kongresszusán a nemzetiségi kér­désben az egyház hivatalos felfogását jut­tatta kifejezésre. Az egyházi körök tisztában vannak az­zal, hogy a 20 százalékos kisebbségi kulcs nem vonatkozik a hitéletre s az alkotmány­törvény, valamint a nyelvtörvény és ennek végrehajtási rendelete ezt világosan ki­mondják és mégis ilyen alapon szüntettek be számos helyen magyarnyelvű istentisz­teleteket a hívők tiltakozása dacára. Ezen az alapon változtatták meg az egyházi bir­tokokon működő katolikus népiskolákban a magyarnyelvű tanítást szlovákra és tanítják hittanra a magyar gyermekeket szlovákul. Sőt az egyik egyházmegye szlovák nyelvte­rületen levő városában a világi hatóság en­gedélye ellenére az egyházi főhatóság nem engedte meg az egyházi ünnepen — zárt helyen — a magyar nyelv használatát, még pedig arra való hivatkozással, hogy ott a gyarság száma 20 százalékon alul van. Nem tartjuk összeegyeztethetőnek a ka­tolikus egyház hivatalos álláspontjával, hogy újabban szinmagyar és abszolút ma­gyar többségű községekbe magyarul nem­tudó, még kevésbbé magyarul érző papo­kat küldenek, akiknek tevékenysége káro­san hat a hitéletre és viszály kodást ered­ményez. Különösen ma helytelen az ilyen intézkedés, amikor az államhatalom ezen a a téren maga is engedményekre hajlandó s a jelek szerint elfogadja a kisebbségek azon követelését, hogy a nemzetiségek által la­kott területeken az állami igazgatás bizo­nyos ágaiban ezen nemzetiségek fiai hiva- taloskodjanak. A legnagyobb sérelem azonban a vallás­oktatás terén érte a magyarságot. Köztudomású, hogy három évvel ezelőtt az iskolaügyi referátus a Slovenská Liga követelésére rendeletet adott ki, amellyel eltiltotta az államnyelvü népiskolákban a kisebbségek nyelvén való vallástanitást, ami körülbelül 15.000 magyar gyermeket érintett, akik államnyelvü iskolákba járnak. Ezen rendeletet megküldték a községi és hitvallásos iskoláknak is, aminek következ­tében magyar gyermekek ezrei maradtak anyanyelvű vallásoktatás nélkül. E rendelet ellen a szlovákiai püspöki kar­nak tiltakoznia kellett volna, mert az egy­házi iskolákban a vallástanitás módozatait a püspök állapítja meg. Sőt az állami isko­lákban is az egyházi főhatóságok köteles­sége a vallásoktatásról való gondoskodás, amelynek érdekében jogosultak az iskolai hatóságoknál közbelépni. Ilyen lépés tudomásunk szerint a szlová­kiai püspöki kar részéről még nem történt s a szlovák iskolába járó magyar gyerme­kek a vallástant államnyelven kénytelenek tanulni, vagy egyáltalában nem tanulnak vaMástant. Kivéve, ahol a helyi plébános a maga felelősségére továbbra is magyarul ta­nítja a hittant, vagy pedig az iskolaszék a sarkára állt és nem engedte beszüntetni a magyarnyelvű vallástanitást. Tudunk azon­ban esetet, amikor a világi, tanügyi ható­ság az iskolaszék kívánságára engedélyezte a magyarnyelvű hitoktatást államnyelvü is­kolában. Nem célunk felsorolni a magyar katoli­kusok panaszait és kívánságait. Tény, hogy ilyenek vannak s ezeket az egyházi, sőt vi­lági illetékes körök is jól ismerik. Lehetetlennek tartjuk, hogy mosí» amikor a nemzetiségi kérdés generális rendezése készülőben van, éppen egyházi téren ez megoldatlan maradjon. Ennek súlyos kö­vetkezményeivel minden világosan látó em. bér tisztában van és valószínűleg nem ke­rüli ki az egyház bölcs vezetőinek a figyel-? mét seni. Még* a látszatát is kerülni .kell ennek a beállításnak, mintha az egyházak a maguk hatáskörében és működési területén elzár­kóznának azon nyelvi jogok és nemzetiségi kulcs alkalmazásától, amelyet az államha­talom megad. Ezért a csehszlovákiai magyar katoliku­sok és protestánsok jogosan követelik, hogy a nemzetiségi kérdés az egyházi életben leg­alább olyan liberálisan rendeztessék, mint az állami életben. Azok a szankciók, amelyek világi téren érvényesülnek az el- nemzetlenités ellen, az egyházi személyekre is terjedjenek ki, természetesen csak világi vonatkozásban. Az az elv, hogy, a kisebbségeknek saját nemzetiségű elöljárói hivatalnokai lesznek s intézményeiket maguk fogják igazgatni a hitéletben, a vallásoktatásban, a katolikus egyesületi életben is maradéktalanul érvé­nyesüljön, ahogy azt Pacelli bíboros állam-? titkár leszögezte. •' Az'államhatalom részéről pedig meg-? nyugtató, nyilatkozatot kérünk arra nézve, hogy az egyházak autonóm jogait tisztelet­ben tartja,,s befolyását nem használja fel arra, hogy az egyházakat az elnemzetleni- tés szolgálatába állítsa. . ' Várjuk az egyházi körök bölcs intézke-? dését és reméljük, hogy rövidesen tijön a konkordátum ideje is, amely véglegesen rendezi ,a kisebbségek katolikusainak ügyéi* I Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kfc„ külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai magyarság ulicel2. H. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... ö Prága II, Panská ulice 11, III. emelet képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. « • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. H SÜRGÖNYCIM H I R L R P. P R A H fl. 1 XVII. évf. 183 (4626) szám • Péntek ■ 1938 augusztus 12 ' ' .- ... • i • - . ' ’ # ( - ■ A végleges kiegyezés felé ? Fegyverszünet az orosz-japán határon Mindkét fél megtartotta állásait - - fiz incidens ára: 1500 orosz és 450 japán halott - Zendülés Sanghalban

Next

/
Thumbnails
Contents