Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-10 / 155. (4598.) szám
1938 Jnlius 10, vasárnap. 7 Az erdélyi református egyház helyzete «■ Hétszáznyolcvanezer magyar református kisebbségi sorsa >■ Irta: Nagy József teológiai m. tanár A losonci református teológia erdélyi előadó-tanára, Nagy József dévai lelkész felkérésünkre vállalta azt, hogy több cikkben közelebbről megismerteti a csehszlovákiai magyar olvasóközönséggel az erdélyi magyarság kisebbségi életét. Erdélyben a legtöbb magyar a református egyházihoz tartozik. Az erdélyi redbrmátusság ossz- létszáma az 1937. évi novemberi (hiteles adatok' szerint, több, mint félmillió lélek. (A Királyhágó melléki kerülettel együtt 782.000 lélek.). A kisebbségi jelző ihivei nemzeti hovaturtozan- dósága miatt lett sajátjává és idestova busz eszA szépség titka amitől a szeplők, májfoltok, pattanások, ráncok pár napi használat után eltűnnek. Az arcot megszépíti, üdévé és bársonysimává teszi. Bárki megrendelheti Gyakran látunk nőket, akiknek szépsége meglepően hat férfire, nőre egyaránt. Mindenki szereti a szépet és amellett irigyli is. Nem titok többé, hogy mindenki saját szerencséjének kovácsa és ha valakinek érdeke, hogy a szépség kifejezője, azaz arca feltűnjön, úgy használjon JUNO KRtfftI, Dr. nutner lenő gyógyszertárában, Banská Bustrica fcíffjyK'KS iára Ki 1 Oa>, hozzávaló szappan Kő -5*-. iú&aawHnn amwHi—ir^ wrww r—rwwnr tomdeje hordozza. Ez a jelző, mely földi kicsinységre utal csupán, nem vehette el minősítését, mely a református. Ez a református szó annyit jelent számára, hogy folytonosan, az élet mindenféle újdonságai között, újra és újra vissza kell térnie az ősalaphoz: az Evangéliumhoz 6 mint kiapadhatatlan ősforrásból kell fölhoznia az örök nóvumot, a mindig, minden körülmények között aktuálist: Krisztus üzenetét a világ számára. Mert az egyház a világban él, éppen ezért nem lehetnek számára közömbösek azok a feladatok, melyek a nemzeti, a faji, a kulturális és gazdasági élet terén jelentkeznek. Az egyház Igét csak valamely népi, vagy nemzeti testben hirdethet. Szegényeknek nem lehet komolyan Igét hirdetni, ha nem segítenek nyomorúságán is. Kulturátlan népnél az Igéből könnyen babona lesz. Ezén három szempont alatt gyülekező feladatok az egyháznak ama keze, amellyel itt a világban Krisztusra kell mutatnia. Az egyháznak itt, a világban kell elvégeznie feladatát. És most kell elvégeznie. Az egyház az itt és most kategóriáiban az örökkévalóság üzenetét hordozza és hirdeti. Az egyház ezen minősítő életformája és feladatai között élve munkálkodik az erdélyi kisebbségi református egyház is, melynek munkamezői ezen feladatok végrehajtására egyre alkalmasabb talajt jelentenek . . . Az erdélyi református egyház alkotmánya hitelvei alapján épül fel. Szellemében puritán, szervezetében presbiteriánus, szempontjaiban egyetemes jellegű; mindenkinek módot ad arra, hogy az egyházon belül munkát fejtsen ki. Az egyházkormányzat Az erdélyi református egyház még ma is az lf>07-ben szentesített, az akkori Magyarország református egyházi zsinata által szerkesztett törvények szerint él. Az impérium-változás óta az erdélyi és Királyhágó-melléki egyházkerületből alkotott .zsinat megszerkesztette az uj keretnek és a változó időnek megfelelő törvényének első cikkelyét, mely azonban még szentesítve nem lett. A romániai református egyházat a törvény szerint az egyházközségekbe szervezett egyháztagok alkotják. Az erdélyi református egyháznak összesen 831 egyházközsége van. Legnagyobb gyülekezete a kolozsvári, mely 26.000 tagot számlál. Az összes lelkészek száma 583. Az egyházközségek együtt egyházmegyét alkotnak. Összesen húsz egyházmegye van. Legnagyobb (lé- lekszám szerint) a szilágyszolnoki, legkisebb a gyulafehérvári egyházmegye. A húsz egyházmegye alkotja az egyházkerületet, melynek élén a püspök, helyettese (dr. Tavaszy Sándor), a generális direktor (Kádár Géza) és a főgondnoki kar, gróf Teleki A., gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen György, gróf Bethlen Bálint, dr. Bene Ferenc és az ügyek állandó vitelét biztosító igazgató-tanács áll. Az erdélyi reformátusok parlamentje az évente összeülő egyházkerületi közgyűlés. mely a legegyetemesebb és a fellebbezés utján odáig jutott ügyekben végérvényesen határoz Az egyházkerületi közgyűlésre minden egyházmegye hivatalból! és választott képviselőket1 küld. Az impérium-változás után. már harmadszor cserélt gazdát a püspöki szók. A kibontakozás, az uj helyzetbe való beilleszkedés idejének hatalmas^- ökltt, nagytekintélyű akarat-püspökét, Nagy Károlyt a legnagyobb viharban ragadta el a halál. Makkai Sándorra, az értelem, a zsenialitás püspökére a nyomkeresés, az építés nehéz feladata hárult. Fel kellett fedezni azokat, a forrásokat, melyek itt és most buzognak s melyek tápláló nedve az örökkévalóság italával egyenlő. Vásárhelyi Jánosra, a ma, a szeretet püspökére a megvalósítás és az a nagy feladat vár, hogy a kiharcolt, felfedezett utakon maradhassunk és élhessünk. Románia másik református egyházkerülete a Királyhágó-melléki, mely összesen 282.000 lelket számlál. A két kerület együtt, alkotja a zsinatot, amely az egyetemes, mindkét egyházkerületre egyformán nagy horderejű kérdéseket intézi el. alkotja a törvényeket, mély valóban a magyarság mintegy 782.000 tagját képviselve, az ország összlakossága 4.5 százalékának vallási ügyeit intézi. Szórványok Az egyház egyik legnagyobb kérdése a szórványok, a diasperában élő magyarság megtartása. Ma Erdélyben 927 református szórvány van. Legtöbb a nagyszebeni egyházmegyében, de sok van a szilágyezolnoki, a gyulafehérvári és a hunyadi egyházmegyékben is. Az „elnémult harangok" világát vetíti fel ez a kép, mely a „pusztulunk, veszünk" mementójával fordul felénk. Az egyházkerület több szórránygondozó lelkészt bízott meg ezzel a nagy feladattal és mindent megtesz, hogy ezek ne csak a cinteremből kiásott csontoknak prédikáljanak. A szórványbérdés egyben fajtánk kérdése is, itt valóban egyet jelent a hit és a nyelv: egzisztenciát jelent. A szórvány szava, refrénje a: nincs. Nincs, vigasztalójuk, nincs bátoritójuk, nincs templomuk, nincs temetőjük, nincs, aki anyanyelvükön hirdetné nekik Isten üzenetét, vigasztalását, nincs papjuk — hangzik minden érző lélek felé a pusztuló szórványok jajszava. Ez ma a legegyetemesebb, legnagyobb kérdésünk. A felekezeti oktatás A- felekezeti iskolák problémája is egészen uj, egészen más föladatokat rótt az egyházakra az impériumváltozás után. Erdélyben az iskolák fejlődése egybeesett az egyházak fejlődésével. Erdély aranykorában a nagy fejedelmek nemcsak a török és német ellen védték meg a kicsi országot, hanem kulturálttá tették legendás iskolaalapitványaikkal. Igen sok református iskola ma is ezekből él. Felekezeti iskoláinkért hatalmas harcot kellett vívnunk évek hosszú sora óta. Óromá- niában, ahol a lakosság úgy nemzetileg, mint vallásilag egységes, a felekezeti iskola fogalma ismeretlen volt. Pedig itt, Erdélyben éppen a felekezeti oktatás bizonyította be, hogy az igazi erkölcsi nevelés a felekezeti iskolákban ideálisan megvalósítható. 1906-ban Magyarországon 2983 román felekezeti iskola működött és látta el a 2 millió 800" ezíer főnyi románság kulturigényeit. A magyar. felekezeti iskolák egyre sorvadnak támogatás hiányában és amíg 1918-ban Erdélyben 1171 magyar felekezeti iskola volt, 1934-ben csak 833 működött. Az erdélyi református egyháznak ösz- szesen 348 elemi iskolája van, ahol 528 számú tanitószemélyzet működik. A beirt gyermekek száma 1937-ben 23.488. A református tankötelesek száma viszont 73.211. Elemi iskoláink közül az elmúlt években 11 iskolát zártak be a hatóságok. Népünk jövendőjének pedig ezek a zálogai. Fajtánk keze az iskola, mely Krisztusra mutat. (A királyhágómelléki egyházkerületnek 115 elemi iskolája van 246 tanítóval — az 1934. évi adatok szerint.) A református iskolák száma 12. Az erdélyi református kollégiumok vezetik itc a sort, melyek nagy történelmi múlttal rendelkeznek. E kollégiumok nélkül Erdély magyar életét megismerni lehetetlen. A legrégibb a kolozsvári kollégium, melyet először 1545-ben említenek, a lute- ránizmus terjedésével együtt alapították. Apáczai Cseri János, Huszti András, Méhes Sámuel, Gyulai Pál, Szilágyi Sándor tanár- nevek mindennél inkább jellemzik e kollégium kulturális erejét, mely az impérium- változás utáni időkben KOVÁCS DEZSŐ áldozatos igazgatása alatt nevelte a magyar fiuk ezreit. A nagyenyedi „Bethleni-kollégium Bethlen Gábor alapítása. Eredetileg Gyula- fehérváron volt algimnázium és Bethlen emelte főiskolává. Enyed körül egész falvakat adományozott a kollégiumnak, melynek kiváló tudós tanárai közül a külföldi pedagógusok egész sorát látjuk: Alstedius, Bistrefeld, Piscator, a magyarok sorában: Apáczai, Pápai Páriz Ferenc és a tanítványok: Bőd Péter, a 18. század legértékesebb magyar történésze, Fogarasi Pap József, külföldi egyetemek által kitüntetett magyar tudós, Körösi Csorna Sándor, bölcsőnk kutatója, —- de ki tudná számlálni a többieket? ... A marosvásárhelyi református kollégium már 1556 óta algimnáziumként működött: 1718-tól kezdve kollégium. A tanárok sorában ha csak á Bolyai nevet említjük, az iskola ..világmárkájáról” tettünk bizonyságot. A kollégiumhoz tartozik a híres Telekykönyvtár, mely a vlóságos könyvmuzeum, rendkívül nagy értéke van. A zilahi „Wesselényi”-kollégiumot 1630 körül alapították. A kollégium állandó támogatója a Wesselényi-család, tanárai közül nevezetes Gyarmathy Sámuel, Salamon József, tanítványai között, hogy egészen ismerős két nevet —• két világot — említsünk: ADY ENDRE és MANIU GYULA. Ez utóbbi szerezte vissza a kollégiumnak Anghelescu miniszter által elvett nyilvánossági jogát. Ady azt üzente az iskolának: ,,Ha élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz”, — Maniu diákhálájának derűjében élettel ajándékozta meg az iskolát. A sepsiszentgyörgyi kollégium gróf Mikes Imre áldozatos szeretetéből született, bár már 1836-ban fölmerült fölállításának terve a „Rikan belüli kommunitás” egyik gyűlésén. Vele együtt nőtt naggyá nemzeti értékeink egyik legcsodálatosabb tárháza: a „Székely Nemzeti Muzeum”. A legfiatalabb a kolozsvári leánygimnázium, mely Nagy Károly püspök kezdeményezésére 1919-ben nyilt meg. — Brassóban, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyör- gyön leánygimnáziumok, majd a székelyudvarhelyi tanitónőképző egészítik ki a sort. A brassói kereskedelmi iskola az egyetlen, mely gyakorlati pályára neveli ifjúságunkat, Dániel Viktor igazgató kiváló munkája mellett. A 12 középiskolában a beirt tanulók száma összesen 2635 volt az 1936—37. iskolai évben. (A királyhágómelléki egyházkerületben egyetlen főgimnázium van: a szatmári, leányiskolája a nagyváradi tanitónőképző.) A teológiai főiskola Egyházi életünk tudományos középpontja a kolozsvári teológiai fakultás, mely egyetlen főiskolánk, A kolozsvári főiskola ma a legkiválóbb magyar református főiskola az összes magyar teológiák közül. Ennek oka az, hogy a tanári kara úgy vehette át a reformátort örökséget és vihette időről-időre tovább, egészem a mai napig, hogy amig a többi teológiák a külföldi tudomány-,.import” hatása alatt a különféle teológiai izmusokban vergődtek és csapkodtak, az erdélyi főiskola mindig evangéliumibb tudott maradni amazoknál. Ma tanári kara (dr. Tavaszy Sándor püspökhelyettes, dr. Imre Lajos, egyházkerületi belmissziói előadó, dr. Gönczy Lajos e. i. igazgatója, dr. Nagy Géza, Maksay Albert, Nagy András, aki Kecskeméthy Istvánnak, a kiváló bibliatudósnak örökébe lépett), mely túlzásaitól mentesen ültette át a dialektikai teológiai irányzat meglátásait, valóban Erdély refor- mátusságának ütőerén tartja kezét és minden evangéliumi eszme innen indul ki és válik odakinn életté. Uj fázist jelent teológiánk történetében az ötödik évfolyam beállítása, mely a tudományos kérdések élettéválásá- nak szempontjait (Kolozsvár) és a lelkipásztor őrhelyének mindenféle föladatára való előkészítését (Nagyenyeden. illetve Csom- bordon) óhajtja megoldani. Egyszóval ez az ötödik évfolyam közelíteni akarja az Jöjjön Vyfcnére, gyógyulást, üdülést, szórakozást nyújt. Gyógyít: ídegbántalmakat, női bajokat, vérszegénységet, stb. Gyönyörű vidék. Teljes penzió fürdővel és gyógydijjal együtt junius-szeptemberben Kő 35-—, julius-augusztusban Ke 36—40-ig. életet és a tudományt és olyan lelkipásztorokat kiván nevelni, „betetőzve a lelkészképzés reformját", akik az őrhelyükön valóban az alapitófejedelem Bethlen Gábor adta jelszóval élnek és munkálkodnak: Arte et marté dimicandum ... A teológiának 120 beirt hallgatója van. Elöljáróságának elnöke a ,,Helikon”-alnpitó báró Kemény János, aki maga is itt végezte el teológiai tanulmányait és a marosvécsí egyháznak pátrónusa és segédlelkésze is, de itt találjuk Kós Károly iró nevét is. A szociális munka A református egyház szeretetmunkáit a kolozsvári református kórházon és diakonissza intézetén, árvaházán, aggmenházán és szeretetiházain keresztül gyakorolja. Ezen intézmények közül a kórház és a diakonissza nevelőintézet Makkai püspök alkotásai. A református kórház áldott otthon a hete* gek számára, ahol áldozatos életű diako* nisszáink valóban szeretet.munkát végeznek. Árvaházunkban ma 87 árvagyermeket gon. doznak. Ez az intézmény szeretetadomá- nyo'kból él, Aggmenházak vannak Kolozsváron és Brassóban, ahol elöregedett egy* háztagok találnak szeretetteljes otthonra, Két Szeretetházunk van Kolozsváron és Brassóban, ahol gyermekeink tölthetik et meghitt környezetben az iskolai esztendőiket. A belmissziós munka Az egyház belmissziói munkáit 1933 óta Missziói Tanács, de tulajdonképpen dr* Imre Lajos teológiai professzor vezeti, aki. nek bámulatos munkabírása és teljesitmé* nye fonja szervesen össze azt a sok munkaágat, mely az egyházunk belmisszióját teszi. Ilyen a vasárnapi iskolai munka, mely a legnépesebb tömeget, kicsinyeinket gyűjti össze és ma összesen 18 ezer tagja van. Folyóirata a dr. Gönczy Lajos által szerkesztett ,,Én kicsinyeim”. A másik munka- ág az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek, majd a Leányszövetség munkaága. Folyóiratuk az ,,Ifju Erdély”. Az egyházkerületi Nőszövetség megvalósulása is a kolozsvári teológiáról indult el, ahol az Asszonyok Bibliakörében vetődött fel a gondolat az egyházkerület összes asszonyainak egységes imunkábaállitására és Makkai püspök teremtő ereje megszervezte a női munkát Imre Lajossal együtt, úgy hogy ma mintegy 30.000 tagja van az egyház- kerületi Nőszövetségnek, melynek élén Vásárhelyi Jánosné püspökné áll. A Nőszövetség az egyház szegényeit segélyezi és az elmúlt évben többmillió lej értékű segélyt osztott ki. Pályázatot hirdet az iskolásgyermekek között a magyar irás és olvasásból, ösztöndíjakat ad a jó tanulóknak, intézi az egyetemi hallgatók segélyezését. Hivatalos lapja a Maksay Albert teológiai professzor által szerkesztett „Református Család”. A református Férfiszövetség közvetlen feladata a gazdasági válságban, a társadalmi szervezetlenségben védőbástyája lenni a veszendő értékeinknek. A kerületi Férfiszövetség elnöke dr. Bene Ferenc, tagjainak száma 6200. Lapja a dr, Tavaszy Sándor szerkesztésében megjelenő „Kiáltó Szó”. Férfiszövetségeink válhatnak azon talajjá, melyből népünk gazdasági megmentésére a legeredményesebb kísérletek történhetnek. A kisebbségi református sajtó termékei közül az említett folyóiratokon kívül a következőket említhetjük: Az egyházkerület hivatalos lapja: „Református Szemle” (szerkeszti dr. Tavaszy Sándor). A ..Református Ifjúság” (Szerkeszti Pálify Károly)’ a falusi ifjúság lapja. „Egyház és misszió” (dr. Horváth Jenő szerkesztésében) a kül- misszió folyóirata. „Az Ut” (szerkeszti dr* Imre Lajos) a tudományos teológiai kérdéseket öleli fel. A „Lelkipásztor” (Kádár Géza szerk.) az igehirdetés számára ad segítséget. A református írókat és művészeket akar-< ja egy táborba tömöríteni a „Karoli Gáspár Irodalmi Társaság”,
