Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-09 / 154. (4597.) Második kiadás

■ 1938 Julfas 9, szombat. CB 9 Hétfőn kezdődnek meg ez érdemleges gabonaármegállapitó tárgyalások Valószínűen a kormányra hárul az ármegállapítás feladata PRÁGA, — Előrelátható volt, hogy a . Gabonatársaság berkeiben az ünnepek miatt a gabonaárak megállapítása kérdésében e . héten semmi nem fog történni annak elle­nére, hogy az aratás már mindenütt meg­kezdődött, sőt rövidesen meg lehetne kez­deni az uj búza szállítását is. A Gabonatársaság nem siet, sőt tradí­ciójához híven — úgy látszik — az idén is ki fogja huzni legalább julius végéig a gabonaárak megállapítását, annak ellenére, hogy a miniszterelnök ama kívánságának adott kifejezést, hogy a Ga­bonatársaság egyedül állapítsa meg a ga­bonaárakat és pedigi minél hamarább. Ma már meg sem lepődünk azon, hogy az ár­tárgyalások bármilyen vontatottan is, de a legnagyobb titokban folynak. Ez a Gabonatársaság régi módszere. Ez- időszerint a helyzet úgy áll, hogy az egyes csoportok álláspontját mindez- ideig nem sikerült közelebb hozni. Tényként leszögezhetjük, hogy a búza árának emeléséről egyáltalában szó nincsen. Ezt még maguk a gazdák egyedül hivatott védőinek föltolakodott agrárérdekeltségek sem kivánják. Az ok kézenfekvő: a történelmi ország­részek gazdáinak érdeke ezt nem kíván­ja meg, hanem megkívánja a rozsárak emelését, A rozs árának 15 koronával való fölemelé­sét kivánják. A búzáról hallgat a krónika. A kereskedelmi csoport a rozsáremelést 6 koronában kívánja megállapittatni. Az árpa árát 5, a zab árát 4 koronával akarják föl­emeltetni. Az agrárok félreverik a haran­got a rozs árának emelése érdekében, hogy miért, ezt kifejtettük. Többek közt azzal is indokolnak, hogy nemcsak élelmezési, de magasabb szem­pontokból is több rozsra van szükség, a a valódi okot, a cseh- és morvaországi gazdák jól felfogott érdekét azonban ügyesen elhallgatják, A rozsár emelésével a rozsvetésterület eme­lését is el szeretnék érni. Azt is felhozzák, hogy a rozsáremelésre a termelési költségek emelkedése miatt is szükség van, ez az érvelés azonban sántít, mert nemcsak a rozstermelés, de a mezőgazda- sági termelés minden ágában emelkedtek a termelési költségek s ezért enyhén szólva nagymértékben indo­kolatlan és méltánytalan az, hogy csupán a rozsot kivánják favorizálni a búzatermelők rovására. Értesülésünk szerint a Gabonatársaság elnöksége állítólag hétfőn délelőtt kezdi meg a gabonaár megállapítására irányuló érdemleges tár­gyalásokat, mert ami eddig történt, az a nézetek össze­egyeztetési kísérleténél is kevesebb. Na­gyon valószínű, hogy az ármegállapítással végeredményben a kormánynak kell foglal­koznia. Körmöcbánya nyerte a losonci futballtornát LOSONC. — Tuidósitónk jelenti: A kettős ün­nep alkalmával Losoncon futballtornát rendezett a LAFC és a Slávia, melyen a rendező egyesüle­teken kívül az SK Kremnica és az RSK Utekács vettek réezt. A torna úgy anyagi, műit erkölcsi szempontból kitünően sikeTti.lt. A tornát megérde­melten nyerte a rokonszenves körmöobányai csa­pat, mely kettős győzelmével és nagyvonalú játé­kával százszázalékosan igazolta utóbbi időben elért kitűnő eredményeit. Losoncon régen nem látott szép játékot mutatott be és klasszisokkal múlta felül a torna többi résztvevőjét. Körmöc­bánya után a LAFC érte el a legjobb eredményt, ma.jd az Utekács és végül a Slávia következnek. Az egyes mérkőzések a következő eredmé­nyeket hozták: Kedden: RSK Utekács—Slávia 4:4 (3:2.) Két egyenrangú csapat alacsony színvonalú küzdelmét hozta a mérkőzés. Az első félidőben az Utekács, a másodikban a Slávia volt jobb s így az erdmény igazságos. Gólokat az Utekács részéről Becani, Pfeffer, Kuíelidb és egy öngól, a Slávia részéről Maczko 3 és Zsorna lőtték. Jók az Ute- kácsnál Kojnok, Jindro, Ku2elitíh, a Sláviában Zsorna, Baumann, Stasko és Maczko tűntek ki. — Biró: Musl, gyenge. SK Kremnica—LAFC 4:1 (3:0.) 'Á körmöcbányai csapat kitűnő játékkal biz­tosan győzte le a gyengén játszó LAFC-ot, mely csak a mérkőzés végén volt méltó ellenfél. A gó­lokat Rosenberg, Éliás 2, illetve Majlik lőtték. Körmöcnél Albrecht, Varga, Radosny és Éliás voltak a legjobbak, a LAFC-nál Molnár I, Hege­dűs és Majlik emelhetők ki. Biró: Szepesy, jó. Szerdán: LAFC—RSK Utekács 2:1 (1:1.) A LAFC az előző naphoz képest valamit javult 'és — a II. félidő 25. percétől 10 emberrel játszva (Kovácsot kiállították) — megérdemelten győzött. A mérkőzés egyébként nem sok szépet nyújtott és erősen durva volt. A gólokat Tulák, Paragi, ül. Becani lőtték. Jók a LAFC-nál Eszter, Majlik és thelyenkint Kovács, az Utekácsnál a közvetlen vé­delem, Pfeffer és a balszárny tűntek ki. — Biró: Hirsch, gyenge. SK Kremnica—Slávia 6:0 (2:0.) Pompás játékkal, biztosan győzte le ellenfelét a. körmöcbányai együttes. A Slávia csak a mérkő­zés elején tudott némi ellenállást tanúsítani, az­után fokozatosan visszaesett. A gólokat Éliás 8, Prokop 2 és Rosenberg lőtték. A győztes csapat­ban Varga, Prokop és Radosny voltak a legjob­bak, a Sláviában Maczko, Veverka és Stasko tűn­tek ki. Biró: Grünbaum, kitűnő. Végeredmény: 1. SK Kremnica 2 2 — — 10:1 4 2. LAFC 2 1 — 1 8:5 2 3. Utekács 2—1 ,1 5:6 1 4. Slávia 2 — 11 4:10 1 LAFC ifj.—Slávia ifj. 5:2 (1:0.) SPORTHÍRÉÉ )( A csehszlovák vlzipolóbajnoksáe döntőjé­nek számitó Hagibor—Barkochba mérkőzést pén­teken tartják meg a prágai Barrandov-uszodában. A pozsonyi csapatnak komoly esélyt adnak a baj­noki cím megszerzéséhez, mert a védő Hagibor ta­valy éta visszament formájában. )( Az ÉSE ökölvívói vasárnap Pozsonyban a Lídón mérkőznek a pozsonyi RÁC ökölvívóival. )( A Pöstyéni Úszó Klub első uszóvereenyét rendezte a kettős ünnep alatt. Pöstyén, Nyitra és Nagyszombat városközi vizipolókörmérkőzését a pöstyóniek nyerték meg. Első nap Nyitrát győz­ték le 2:0 (0:0), másodnap 6:6 arányú döntetlent értek el Nagyszombat ellen. A nagyszombati csapat azonban kikapott Nyitrát-ól 2:0 arányban, és így lett első Pöstyén. Az uszóversenyek pont­versenyét is Pöstyén nyerte 77 ponttal Nagy­szombat 42 és Nyitra 22 pontjával szemben. Versenykiírás e. CsMASz megbízásából a PTE által 1938 Jú­lius 17-én (délelőtt és délután), rendezendő CsMASz 1938. évi ifjúsági páJyabajttokságára és ifjúsági pentatlon-bajnokságára. A verseny kezdete délelőtt 10 óra (PTE- pálya). 1. A verseny a Cg A AU fennhatósága alatt és annak szabályai szerint rendeztetik. 2. Rajtjogosultak mindazon egyesületek iga­zolt ifjúsági versenyzői, amely egyesületek a CsMASz tagjai. 3. Versenyszámok: 100 m. síkfutás, 200 m. sík­futás, 1200 m. síkfutás, 4X100 m. staféta, suly- lökés (6 kg.), diszkoszvetés (1.5 kg.), gerely- hajitás, magasugrás, távolugrás, rúdugrás, vala­mint a pentatlon számai, amelyek az egyéni szá­mokkal egyidejűleg, lesznek lebonyolítva, illetve az egyéni számokban elért eredmények beszá­míttatnak a pentatlonba is. 4. A verseny egyben pontversenyt is képez (a pentatlont kivéve) Endreffy János evangélikus lelkész örökös vándordíjáért. A pontozás az egyéni számokban 5—3—2—1, a stafétában 8— 4—2—1. A vándordíj exidén kerüli elsőizben ki­írásra. 5. Díjazás: minden versenyszám győztese a CsMASz 1938. évi ifjúsági bajnoka dmet és plakettet, a második és harmadik helyezett dip­lomát kap. 6. Nevezések legkésőbb julius hó 12-ig Mora- yek István, Bratislava, Cukor-u. 6. dmre kül­dendők a nevezési dijak egyidejű melléklésével. 7. Nevezési díj: személyenkint és számonként II korona, staféta és pentatlonra 5 korona. 8. Minden versenyző a stafétával együtt legfel­jebb 4 számban indulhat, melyek közül legalább egynek ügyességi számnak kell lennie (a pentat- Üonon kívül). 9* óvás a szokott módon. A rovatért LUKÖ GÉZA feleL Gabonaárak SZLOVÁKIA, — A gazdasági egyensúly és a mezőgazdasági Jövedelmezőség szükséges­ségének fölismerésében létesült a gabonamono­pólium. Heves sajtóviták hangzottak el annak­idején az uj intézménnyel szemben. Azután vá­ratlanul csend lett. Elhangzott a hivatalos in­dokolás, hogy a mezőgazdasági adósságrende­zés egymagában még nem képes a gazaatársa- dalom bajait orvosolni és az agrárolló nyilásl szöge aránytalanul és elviselhetetlenül nagy s ezért meg kell teremteni a mezőgazdasági ter­melés jövedelmezőségének alapját és olyan ára­kat kell az őstermékekért fizetni, hogy a gazda­társadalom a belföldi ipar vásárlójává erősöd­hessen. Ez az indokolás helyénvaló volt. A kétkedők vagy alaposak még elolvasták a ga­bonamonopólium alakításával kapcsolatban megjelent végrehajtási utasításokat, főleg pe­dig az ármegállapítás körüli eljárásról szólókat és azután csendes elégedettséggel hallgatták az irigykedőket. Ennek öt éve. Időrendi sorrendben elmonda­ni nehéz volna, de elég arra a puszta tényre rá­mutatni, hogy a monopolizált gabonaértékesí­tés első évében a gazda a búzájáért az előbbi évi 110 koronával szemben 150 koronát kapott, azután jöttek a félkemény osztályozások, pari- tásmegállapitások, havipótlékcsökkentések és 1937 nyarán előállt az a helyzet, hogy az álla­mi szövetkezetek éppúgy mint a magáncégek 8—10—12 koronával fizették felül a megvásá­rolt búzát, és ezen mit sem változtatott szigorú hangú rendelet vagy a szövetkezetek központ­jainak szigorú hangú körlevele. E közben a bú­za ára a szomszédos államokban az 1928/30. évi 9—10 pengős árról 25—27 pengőre szökött, 16 sillingről 26 sillingre emelkedett Ausztriá­ban, az amerikai katasztrofális termés folytán úgyszólván napok alatt eltűnt a „nyomasztó" belföldi készlet, a gabonaárak azonban nálunk mindezek ellenére változatlanok maradtak. Ezt az állapotot egyedül a csallóközi viciná­lis vasúton uralkodó állapotokhoz lehetne ha­sonlítani, ahol az utolsó öt évben a gyorsjáratok menetideje Pozsony és Komárom között 52 perccel növekedett. Itt sem volt lényeges az utas érdeke, itt sem volt érvényes a vasutügyi minisztérium ama törekvése, hogy a mentidő az összes vonalakon megrövidittessék. Lényegé­ben is,_ de külső formájában is hasonló ez az eset a gabonaárkérdéséhez. Magától adódik a válasz is ennek miértjére, a gabonamonopólium mai formájában nem az őstermelő érdekeit szolgálja. Ahogy most a napilapok szűkös jelentéseit olvasom az értárgyaló bizottság üléseiről, de inkább az elhalasztott ülésekről, azt látom, hogy a fogyasztó érdekeire való tekintettel az árak emelése keresztiilvihetetlen lesz és ezért azt kérdem, ki és kik terjesztették elő azokat az indokokat, amelyek a mezőgazdaság jogos igényeit a magasabb árak iránt alátámasztani képesek? Rideg tárgyilagossággal nézve a dolgokat azt kell kérdezni: azért létesült-e a gabonamono­pólium, hogy a gazdatársadalomnak a minden­kori árindexxel harmonizáló árakat biztosítson, vagy pedig közömbös-e, hogy 1934 óta az ál­lami statisztikai hivatal megállapítása szerint mennyivel drágult a bőráru, vas, építési anyag, gumi, cement, mész, zsák, ponyva, hogy 35 százalékkal emelte a mezőgazdaság a munka­béreket, hogy csökkentek a répaárak. hogy ka­tasztrófád árzuhanás van a szarvasmarhapi­acon, hogy száj- és körömfájás pusztít, hogy még mindig megoldatlan a tejtermelés kérdése, hanem egyedül és kizárólag az az irányadó, hogy az ármegállapitó bizottságban milyenek az erőviszonyok az egyes ott képviselt csopor­tok között. Ez esetben csak egy tiszteletteljes kérésünk van, ne akarjanak bennünket akara­tunk ellenére boldoggá tenni. Évek óta halljuk a munkabértárgyalások al­kalmával, hogy a gabonamonopólium biztosí­totta a munkaadóknak a jövedelmező termelést és ennek révén módunkban van magasabb mun­kabéreket fizetni. A répaártárgyalásoknál az ország legkitűnőbb szakemberei számítják-ki azt a minimális árat, amely mellett a cukorrépa­termelés lehetővé válik, a gabonaáraknál azon­ban egyetlen szempont az irányadó csak, me­lyik az az ár, amelyet a fogyasztók képviselői elfogadni hajlandók volnának. Ma már az a gyakorlat alakult ki, hogy az őstermelő az egyetlen réteg, amely nem teheti túl magát ármaximálásokon, uzsoratörvényeken, de néz­ni és tűrnie kell, hogy a kartellek a kormány elé terjesztett üzemköltség! számadataik alapján minduntalan magasabb árakat léptetnek életbe, amelyeket még az ipari munkásság képviselői is elfogadnak. Egyedül és kizárólag a gazdatár­sadalom rovására tartják be a devalváció utá­ni kormányrendeletet, mely szerint a legszigo­rúbban meg fogják akadályozni azt, hogy bár­milyen készítménynek, yagy terméknek az árát emeljék. Jellemzésül e cikk tárgyilagos voltára rá kell mutatnom arra is, hogy a földművelésügyi mi­nisztérium különböző képviselői az egyes ér­dekvédelmi szövetségek gyűlésein maguk is minduntalan hangoztatják, hogy az egyes üzem­ágak veszteséges voltával a minisztérium tisz­tában yan, «nnek ellenére nem képes a minisz­(—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek gyűjteményének 46. számú füze­tében 143 szám alatt az álamvédelemre fontos helyekhez való hozzájutás korlátozását szabá­lyozó kormányrendelet, 144. szám alatt a kom­ló termelési szervezetek alapszabálymkitáját tar­talmazó, 145. szám alatt a csehszlovák-román hajózási egyezmény nemzetközi hatályára vo­natkozó hirdetmény, 146. szám aP-att pedig a Csehszlovákia és Észtország között kötött ke­reskedelmi pótegyezmiény nemzetközi hatályára vonatkozó rendelet jelent meg. (—) Júniusban a májusi színvonalon mozgott a vas és acélgyárak foglalkoztatottsága. Az Expres Jelentése szerint junius hónapban a vas- és acélgyárak foglalkoztatottsága a májusi szín­vonalon mozgott. Beavatottak úgy vélik, hogy ezt a színvonalat sikerülni fog megtartani a nyári hónapokban is s a vasipar zavartalanul lép át az őszbe. Az ipar megfelelően el van lát­va nyersanyaggal és a kereslet nem olyan lá­zas, mint tavaly. (—) A cseh hegyi szállodák vesztesége. A csehországi vendéglősök társulatainak országos egyesülete 46 cseh hegyi szálloda tulajdonosá­nak jelentése alapján megállapítja, hogy a po­litikai események folytán a határmenti hegyek­ben a cseh szállodák májusi és júniusi veszte­sége 3 millió koronára tehető. (—) Magyarország felé emelkedett a szénki­vitel az ostrau-karwini szén vidékről. Az ostrau- karwini szén vidékről junius hónapban a szénki­vitel a múlt év azonos hónapjával szemben csökkent, éspedig főképpen az Ausztriába irá­nyuló szénkivitelnek 5817 vagonnal, illetve 53.2 százalékkal való csökkenése miatt. Június­ban az Ostrau-karwini szénvidéken összesen 11.145 vagont terheltek meg szénnel, tehát 1004 vagonnal, illetve 8.2 százalékkal keveseb­bet, mint a tavaly. Ausztriába 5106 (6321), Olaszországba 3198 (3013), Magyarországba 1005 (999), Romániába 165 (44), Svájcba 227 (139), Danzigon keresztül 716 (511), Stettinen keresztül pedig 0 (556) vagon szenet szállítot­tak. Az év első felében az ostrau-karwini szén­vidékről 65.505 vagon szenet exportáltak, azaz 4975 vagonnal, illetve 8.2 százalékkal többet. Magyarországra az év első felében 6557 (5797) vagon szenet szállítottak. térium az egyes érdekcsoportokkal szemben eredményes módon érvényesülni. Azzal a hely­zettel állunk tehát szemben, hogy szakminisz­térium tudja és elismeri sérelmeink jogosságát, a szlovákiai mezőgazdasági tanács azonban sem tanácsadói minőségben, sem helyi szaki hatóságként nem folyik be az ármegállapítás kérdésébe és nincs indokolás és nincs válasz ama panaszuknra sem, hogy miért kell Prágát a paritás alapjául venni, amikor földrajzilag pl. Olmütz a köztársaság középpontja és a szlová­kiai és kárpátaljai búza nem kizárólag Prágá­ban kerül fogyasztás alá s mindezek ellenére a gabonamonopólium „jóvoltából" el vagyunk ütve jogunktól, hogy a gabonaárak a világpiaci árakkal hasonló arányban emetessenek, de igen is kötelességünk mint egyetlen termelési réteg­nek továbbra is szenvedni azért, hogy egy — a gyakorlatban már hatálytalanított — kor­mányrendelet egyedül és kizárólag a mi hátrá­nyunkra továbbra is végrehajtassák. SINGER ANDOR* A pozsonyi tőzsde gyapjukeresketíelmi usance-al maradnak egyelőre érvényben PRÁGA, — Annakidején jelentettük* hogy a gyapjubizottság a közszállitásokra szükséges gyapjuszükségletet megállapította* Körülbelül 1.3 millió kilóról van szó. Ezzel szemben az 1938. évi nyírást 570.000 kg.-ra becsülik. A nyilvános szállításokban részt­vevő textilvállalátok belföldi gyapjuátvételí kötelezettségét 20%-bán állapították meg* Ilymódon 250.000 kg. belföldi gyapjú talál értékesítésre. Az egyes kategóriák árát a mosottgyapju világpiaci árát véve alapul, a következőképen állapították meg: AA—A 31.53 korona, A/B—B 26.27 korona, B/C—s Cl 22.33 korona, C2/3—Dl 21.02 korona* D/E—EE 12.80 korona. Ezekhez az árak­hoz mintegy 32.5%-os pótlék jön. Nem sike- rült megoldani a belföldi gyapjukereskede- lem usance-kérdését. Az ipar ugyanis arra az álláspontra helyezkedik, hogy a világa piaci usance-okat kell tekintetbe venni* Egyelőre abban állapodtak meg, hogy a to­vábbi intézkedésig a pozsonyi tőzsdén érvé­nyes gyapjukereskedelmi usance-ok marad­nak érvényben* (—) Olcsóbb lett a kakaóbab behozatala. A1 kakóbab behozatala az idén jelentősen olcsób­bodott. Mig a behozott mennyiség az év első öt hónapjában 4000 tonnát tett ki a tavalyi 4791 tonnával szemben, tehát mintegy 16.4 szá­zalékkal kevesebb a tavalyinál, az értékben a csökkenés 34.8 százalékot tesz ki. A behozott kakaóbab értéke a tavalyi 29 millió koronával szemben 18.9 millió koronát képvisel. (—) A Nemzeti Bankhoz beadott kérvények nyilvántartása, A Csehszlovák Nemzeti Bank fölszólítja az érdekelt szervezeteket, hogy sze­mélyes intervenciók alkalmával mutassák fel a beadott kérvények másolatát, mert ez meg­könnyíti a nyilvántartást és az elintézést. (—) Csökkent Csehszlovákia hulladékkeres­kedelme. A hulladékkülkereskedelem májusban a múlt évvel szemben csökkent. 16.019 tonna ócskavasat hoztak be 10 millió korona érték­ben. Ez a tavalyi mennyiség fele. A hulladék­behozatal az év öt hónapjában 100.478 (108.624) tonnát tett ki 73.9 (71.6) millió Ke értékben. A textilhulladékbehozatal 756 (813), tonnát tett ki 3.2 (3.8) millió korona értékben. Gyapjuhulladékot 201 tonnát hoztak be 4 millió korona értékben. Tavaly a behozatal 157 ton­nával volt nagyobb. A rongybehozatal május­ban 1007 tonnát tett ki 4.1 millió koronáért A behozatal egyharmadával csökkent. Az idén nemcsak a hulladékbehozatal, de a kivitel is alacsonyabb volt. (—) Csehszlovákiai szén helyett saarvidéki szenet vesz át Ausztria. Saarbrückeni jelentés szerint nagymennyiségű szenet vagoniróztak ‘be s azt Ausztriába szállítják, hogy ezzel pótolják a legutóbb leszállított csehszlovák szénkon,tin- genst. A birodalmi vasút a szenet rendkívül ol­csó tarifáért -szállítja,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents