Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-09 / 154. (4597.) Második kiadás
1938 július 9, szombat* A zselizi járás képviselőtestülete egyhangúan állást foglalt a lévai magyar gimnázium sürgős visszaállítása mellett Az egyesüEfpárti indítványt valamennyi párt magáévá tette ZSELIZ. — A zselizi járás képviselőtestülete e napokban tartotta rendes ülését, amelynek napirendjén elsősorban a múlt évi zárszámadás szerepelt. Napirend előtt Pap József kissárói lelkész, az Egyesült Magyar] Párt járási képviselője kért szót és a lévai magyar gimnázium, ügyében az 1927, évi 125. számú törvény 94. paragrafusa 3. bekezdésére hivatkozva, a következő javaslatot terjesztette elő s kérte annak egyhangú elfogadását: — Mint ismeretes, az áfiamiordulLat előtt Léván több mint száz érven keresztül magyar gimnázium volt. Az államfordulat után a magyar nyelvű tanítást a lévai gimnáziumban beszüntettek. Azóta Léva város lakossága többizben fordult azzal a kéréssel az illetékes állami hatóságokhoz, hogy a magyar gimnázium Léván állíttassák vigz- sza. 1936-ban Léva város képviselőtestülete újabb akciót indított a magyar gimnázium érdekében. Terjedelmes memorandumban fordult az iskolaügyi minisztériumhoz s a szociális és demokratikus jóvátétel szelleméiben kérte a magyar tanítási nyelv visszaállítását, illetve párhuzamos magyar osztályok felállítását. — Tekintettel arra, hogy a lévai magyar tannyelvű gimnázium visszaállítása nemcsak Léva város és a lévai járás magyar lakosságának érdeke, hanem ugyanúgy érdeke a 79.4 százalékban magyar lakosságú zselizi járás lakosságának, sőt a párkányi és verebélyi járások tekintélyes részének is, mintegy 50.000 magyarnak, kérjük a járási képviselőtestületet, foglaljon állást egyhangúan amellett, hogy Léván igen nagy szükségét látja a magyar gimnázium visszaállításának és annak mér az 1938—39-ik iskolai évben való megnyitásának „. és ez ügyben kéri az iskolaügyi minisztérium mielőbbi megnyugtató intézkedését. A javaslatot a járási képviselőtestület egyhangúlag elfogadta (a tagok kettő kivételével vaDEÁKI. <— (Saját tudósítónktól.) Mint már jelentettük, a CsMASz kezdeményezésére augusztus közepén a magyar ifjúság nagyszabású országos találkozójának megrendezését tervezték Deákin. A hatalmas magyar ünnep előkészítésének munkája serényen folyt, amikor előre nem látott és kikerülhetetlen akadály tornyosult a szép elgondolás megvalósítása elé, Délszlovákiában a száj- és körömfájás járványa, amely már hónapok óta tartja félelemben a magyar gazdákat, mindjobban terjed és nincs kilátás arra, hogy augusztus közepéig megszűnjék, lokalizálód)'ék. | a Tekintettel arra, hogy a deáki Magyar Ifjúság Napja műsorának legimpozánsabb részét éppen a délutáni felvonulás jelentené, amelyet a lovasbandérittmok színes csoportja, Mátyásföld terményeáneík, gazdasági életének, állattenyész1 amennyien jelen voltak) g így a járási hivatal ez ügyben felterjesztést tesz az iskolaügyi minisztériumhoz. A napirend letárgyalása után a képviselőtestület behatóan foglalkozott a járás községei villianyo- sitásának kérdésével, továbbá a Gararn folyó szabályozásával. tésének dekorált bemutatása tennék teljessé, a járványos állatkór terjesztésének veszélye nélkül előreláthatólag nem lenne megvalósítható. A sellyei járásiban a járványos állatkór miatt a hatóság már eddig több népünnepélyt, vásárt, egyházi körmenetet kénytelen volt betiltani. A Magyar Ifjúság Napjának rendezősége mérlegelve a helyzetet és a hatóság előzetes figyelmeztetését, elhatározta, hogy eláll a szépnek Ígérkező magyar ünnep megtartásától, mivel egy ilyen nagy rendezés előkészítése nagy anyagi kiadást jelent, ami kétessé lehet az elemi okok miatt meg nem adott engedély következtében az utolsó pillanatban s igy ezért a felelősséget vállalni nem tudja. j A Magyar Ifjúság Napjának megrendezése igy későbbi időpontra, az éllatjárvány megszűnésétől függően, esetleg jövőre marad el. Állítsunk zarándoklati emléket Máriavölgyön! POZSONY. — Az idei máriarvölgyi magyar fogadalmi zarándoklaton dr. Turdhámyi Imre szenátor vetette fel azt az eszmét, hogy a jövő éviben immár huszadszor megismétlődő fogadat* mi zarándoklat nagy népszerűségére és jelentő* sógére valló tekintettel Máriavölgyön métibó ra* rámdoMata emléket kellene létesíteni. Ez az eill* lék hivatva volna megörökíteni a katolikus ma* gyarság hódolatát Nagyasszonya iránt, a foga* dialimi zarándoklat létrejöttének körülményeit és azt, hogy most már két évtizede Gregoroivits Li* pót szentszéki tanácsos vezeti buzgó rendező* bizottság segédkezése mellett ezt a hagyomá* nyossá vélt zarándoklatot. Az emlék céljára dr. Tunokányi Imre 100 koronát, dr. Förster Viktor szintén 100 koronát adományozott és azonnal megalakult az emlék-bizottság, amely azt a kérelmet terjeszti a magyar katolikus hívőkhöz, hogy a felvetett szép gondolatot felkarolni és önkéntes adományaikkal annak megvalósítását Lehetővé tenni szíveskedjenek. Az önkéntes adományokat a Lészlöffy Ferenccel élén megalakult bizottság a következő cknre kéri küldeni: Sig- num szövetkezet; máriavölgyi fogadalmi emlék céljára, Briatisfeva-Pazsotny, Vadász-sor 12. Felhívás a Pozsonyba készülő diáksághoz A pozsonyi Magyar Akadémikusok Keres: |'ny Köre felszólítja azokat a magyar diákokat, akik tanuálmányaikat Pozsonyban akarják folytatni, hogy a tanulmányaikkal kapcsolatos ügyekben forduljanak bizalommal a MAKK vezetőségéhez. Cim: Magyar Akadémikusok Keresztény Köre (ragy: Janson Jenő) Pozsony, Safarik-u. 4., I.em., 6. szám. Szeretettel várunk és hívunk minden magyar diákot. Minél többen vagyunk, annál erősebbek leszünk. Ápolnunk kell a magyarságunkat, védelmeznünk édeg anyanyelvűnket és meg kell erősítenünk a jövőbe vetett hitünket. Érettségizett diákok! Gyertek, segítsetek dob gozni, hogy segíthessünk egymáson; , Bartoe Zoltán s. k., elnök, Csonka Ferenc s. k., k. ref. A járványos állatkor terjedése miatt ez évben nem tartható meg a Oeákiban tervezett Magyar Ifjúság Napja MARY Irta! Harsányt Zsolt t Van ember, aki egy nyelvet sem tud rendesen. Báró Meszlényi Gézának két anyanyelve is volt: angolul éppen úgy tudott, mint magyarul. Nemeseik beszélni, hanem gondolkozni is. Ennek köszönhette csekély bankállását, amely nélkül nekivághatott volna az országúinak, mert a családi birtok még abban a zagyva időben elúszott, amely a hadikölcsöntől az éldegélt tehát báró Meszlényi Géza, maga töltötte cigarettát szívott és közlekedés dolgában kitűnő haditerveket tudott szerkeszteni, amelyek a villamosok és autóbuszok agyafúrt párosításéval tizenhat fillért takarítottak meg. De igen gyakran járt gyalog is. A lapok, ha a világháború utáni arisztokrácia léha fiatalságáról Írván megemlítették a „dolgozó arisztokraták" józan példáit, őt rendesen megemlítették. Sőt megdicsérték közgazdasági tudását és szakértelmét is, amelyet nyilván amerikai anyjától örökölt. Teljesen jogtalanul dicsérték. Mert az üzleti érzék reménytelenül hiányzott belőle. Takarékoskodni tudott csak, ami egészen más dolog. S maga tudta legjobban, hogy a bankpályán sohasem viheti sokra. Általában seholsem vihette sokra, a természet már Üyen kilátástalan embernek alkotta. Ha el lehet képzelni olyan labdarugólángelmét, akiről ez sohasem tűnhetik ki, rnert lábatlanul születik, akkor ő költőnek született, mert erős hangulatokra és lelkes elragadtatásokra volt képes, de viszont egyetlen rendes mondatot nem tudott leírni olyat, amely az angol nyelvű üzleti leveleket túlhaladta. Költészete forma és kifejezés nélkül élt benne, rendszerint a rajongás alakját öltötte magára. A néma rajongásét, mert anyagi tehetetlensége zárkózottá és Zavarttá tette, főként anyja emlékéért rajongott, akit már tízéves korában elvesztett Néha, mikor a párnára tette fejét és eloltotta a lámpát, szeme lassanként meg- nedvesedett. Anyjáról tűnődött ilyenkor, angolul. Végigélte gyermekkori emlékeit, amelyeknek még bőséges gazdagság, vidéki kastély és riviérai utazások jutottak keret gyanánt. Az ilyen álmok vége mindig az a forró és emésztő sóvárgás volt, hogy megismerkedjék valami dúsgazdag, szép, kedves amerikai lánynyal, egymásba szeressenek és feleségül vegye. De az is teljesen kilátástalannak tetszett, Amerikába aligha juthatott el valaha is. És itthon el lehetett ugyan képzelni, hogy megismerkedik valami ilyen hölggyel az élénk idegenforgalombein, de a második lépésnél már úgyis meg kellett akadnia: az álmodott lényt elvinni vacsorázni budai kocsmába, aztán tánchelyiségbe, aztán még egybe, aztán taxival a Dunapalotába, ez körülbelül egy havi fizetését jelentette volna. II. Az álom első fele egyszer majdnem bekövetkezett. A bank egyik igazgatója külföldi ügyféllel tárgyalt a Dunapalotában S onnan hazatelefonoj&ott-S bankba, hogy bizonyos fontos iratokat megbízható" emberrel küldjenek át neki. Például MeszlényiveL Meszlényi üljön le a hallban és várja meg őket, amíg lejönnek ebédelni. Ö tehát leült a Dunapalota halijában egyik kis asztal mellé, maga elé tette az aktatáskát és várt Tétlenül nézett a semmibe. S aztán egyszerre összerezzent valami angol sző hallatára. Odanézett. Két asztalnyi- ra tőle hamvasszőke, feltűnően csinos leány társalgott a pincérrel. Kiejtéséről meg lehetett állapítani, hogy amerikai. A fiatalemberben megdermedt a vér. íme, az álmok álma. Amerikai leány, nagyon szép. Egyéniségéből Így ismeretlenül is csak úgy áradt a kedvesség. Bizonyára nagyon gazdag, hiszen tétlenül utazgat. Sze- génysorsu és dolgozó amerikai lányok nem ugranak át szeszélyes ötletből Európába és éppen Budapestre. Ruhája rendkivül elegáns. Mellén merész divat-tréfa gyanánt ott hordja ezüstbetükből a keresztnevét: Mary. A leány észrevette a rászegeződő pillantást. Visszanézett. Majd a pincér távozta után amerikai újságba mélyedt De az újság széle felett óvatosan oda-oda- pillantott a fiatalemberre. Sőt végül alig észrevehetően el is mosolyodott ö száraz torokkal és dobogó szívvel nézte. így tartott ez jó negyedóráig. Más már rég felkelt volna és odament volna. Lesz, ami lesz. ö csak ült a helyén, ahová szegénysége szegezte. Hiszen, ha odamegy és bemutatkozik, az első az, hogy ebédeljenek együtt. És nem volna-e kedve ma este táncolni valahol. Lehetetlen. A leány felkelt. Alaposan ránézett a fiatalemberre és indult az étterem felé. Nézése magyarra fordítva ezt Jelentette: „Ejnye, de mamlasz vagy, hát én szólítsalak meg?" Meszlényi Géza báró mélyen elpirult. Keze görcsösen gyötörte az aktatáska szélét. Ebben a pillanatban a leány megbotlott a szőnyegen és elesett. Teljes hosszban végignyult a földön. Semmi különösebb baja nem eshetett, mert a földön fekve a fiatalemberre nézett és elnevette magát, ö felugrott a helyén, de ott is maradt Ezalatt a bár felől már szaladt a pincér, ő még hamarabb odaérhetett volna, ha elszánja magát és gyorsan odafut De nem szánta el magát Csak állt és nézett zavartan. A pincér felsegitette a leányt. Az nevetve véglgsimi- totta a ruháját és tovább ment az étterem felé. De még visszanézett. Ajkbiggyesztve, megvetően, alig észrevehető vállvonással. A fiatalembert kénsav gyanánt mardosta belülről sorsa és szegénysége és élhetetlensége és a vállalkozáshoz való gyávasága. Pár perc múlva jött az igazgató a külföldivel, fi átadta a kívánt Írásokat és búcsúzott Kullogott. A portás mellett elmenvén, még eszébe jutott, hogy megkérdi, ki volt az a hölgy, de aztán legyintett Miért keseredjék el még jobban, ha a leányról kitűnik, hogy Morgan vagy Gould, vagy Wana- maker a neve? Ment tovább hazafelé. Gyalog. Nagyon fájt a szive, a szeme elnedveeedett A leányra még sokszor és sokáig visszagondolt Úgy érezte, hogy szerelmes belé egy kicsit, ÜL Ez Júniusban történt Októberben az osztályvezető bekérette és közölte vele, hogy Weller alelnők urat ki kell kisérnie New Yorkba magántitkári minőségben. Minden költségét természetesen a bank viseli. Este érkezett New Yorkba. Anyjának hazája megrendítő, meghatott és boldog izgalmat kavart fel benne. Mikor a Central-Parkra néző szállóban nyugovóra tértek, az alelnök közölte vele, hogy holnap tizenegykor lesz rá szükség, akkor legyen itt a hallban. De ő másnap már félnyolckor talpon volt A portásnál tájékozódott, aztán elment bámészkodni. A földalattival eljutott a Times-Square állomására. Ott kiszállt reggelizni. Találomra betért egy „Child's" vendéglőbe. Leült és ámult Amerikán. A loholó sokaságot nézte, a hihetetlen gépkocsiforgalmat, az égignyuló házakat, a néger sofőröket A kisasszonytól, aki asztalánál jelentkezett, kávét kért És hozzá Ízes lepényt amelyet valami bámulatos palacsintasütő-automata ott készített a szeme előtt Mikor felnézett a pincérlányra, aki a kávét hozta, elsápadt De nem mert egészen bizonyos lenni a dolgában. — Bocsánat — mondta habozva és gyáván —, volt már maga Európában? — Hogyne. Az Idei nyár elején legutóbb. De egyébként minden nyáron átmegyek Európába. — Ne vegye rossznéven, ha talán indiszkrét vagyok, de az itteni fizetéséből futja erre? —Természetesen. Elég jó fizetésem van és jő részét megtakarítom. Mikor megkapom a szabadságomat, valamelyik jó hajón váltok harmadosztályú jegyet oda- vissza. Az ut két hét, marad Európára két hét. És Európa olyan olcsó. Voltam már Londonban, Páriában, Bécsben, Velencében. Sőt az idén német hajóval mentem és Hamburgból egyenesen Budapestre utaztam. Harmadik osztályon rendkivül olcsó volt. És Budapest gyönyörű város. A Duna, a Margitsziget, a vár, a bástya gyönyörű. És megismerkedtem igazi grófokkal. Elvittek táncolni. Felejthetetlen. Ha még nem volt Budapesten, okvetlen menjen el. — Már voltam, kedves Mary. Én ott lakom. — Micsoda? Honnan tudja a nevemet? Csakugyan Mary Leeds a nevem. — Láttam a ruháján felírva. Mikor a Dunapalota halijában megbotlott és elesett a szőnyegen. A pincérlány kacagott és összecsapta a kezét De másik asztalhoz szólították. — Bocsánat mennem kell. De később visszajövök. A fiatalember utána nézett. Remek növése volt a leánynak és nagyon szép feje. Csakhogy a helyiségben volt ugyanilyen szép még vagy öt. íme, gondolta magában, ez a pesti fiatalemberek dollár-romantikája. A mulatókban, a szigeten, a nyári vendéglőkben felbukkannak az ilyen lányok, s a tüzes képzelet dollármilliókat rak köréjök. Viszik őket vacsorázni, -táncolni* lihegnek az udvarlástól; majd megbolondulnak az élet* reszóló szerencse reményében. S a dollárkirálynő nem más, mint pincér lány a Times-Squaren, áld fedélközön utazik Európába, hogy egy évi nyomorúság után két jó hete legyen. Kár. Milyen tíes és milyen szép ez a leány. Győr* san fizetett és elment Vissza sem köszönt Az uccán nagyot sóhajtott IV, Egy Januári napon, csütörtökön a deviza-osztályból átszőlt hozzá Eberstein gróf, szintén „dolgozó arisztokrata", de más, mint ő: megveszekedett lump, kártyás, fülig tele kínos adóssággal. — Te Géza, két amerikai lány van Itt, nővérek. Remek mlndakettő. Lucy és Mary. El lehetne vinni őket este táncolni. Keríts valahonnan ötvenet és gyere. Nem találok pártnert — Köszönöm, öregem, He ez nem nekem’ való. Inkább otthon maradok. Ismerem ezt a* amerikai típust Mindenesetre köszönöm, hogy rámgondoltál. — Te örült, ne szalaszd el a szerencsédet. Mit lehet tudni. És olyan remek angol vagy, szükség is lenné rád. — Nem, köszönöm, nem lehet — Hát Jó. Megpróbálom, szólok Rhédey Pistának. Szervusz. Letették a kagylót És 6 jóinítíTatu gúnnyal mosolygott magában. Megnyugodva és bölcsen dolgozott tovább. Az ügyről nem Is hallott sokáig semmit. Ritkán azért eszébe jutott, hogy az egyiket Marynak hívták, Mint az a másikat. Tavasz felé egy délelőtt személyesen jött át Ebeiv stein gróf a deviza-osztályról a levelezésbe. — Tudod, mért jöttem? Megmondani, milyen marha vagy. Rhédey Pista meg én a jövő héten utazunk Amerikába eljegyzésre. Anyám is jön, és a Pista apja. Luxus-osztályon megyünk. Elvesszük a két Steven- son-lányt Nyolcszázezer dollár hozomány fejenként Látod, ha rámhallgattál volna? — Hát nem pincérlányok voltak? — ó te őrült Az öreg Stevensonnak van az Egyesült Államokban a legnagyobb orchidea-tenyészete. Ház New Yorkban, birtok vidéken kastéllyal, saját yacht Na szervusz. A fiatalember egész délelőtt nem tudott dolgozni. Otthon soká tűnődött és eszébe jutott hogy vájjon hogyan lehetne angolul kifejezni azt a szót, hogy „slemll". Megnézte a nagy Muret-Sanders második kötetét De az csak azt magyarázta, hogy a kifejezés Mózes negyedik könyvéből való és olyan embert jelent akihez hozzáragadt a balszerencse. Szóval „unlucky fellow". Bizonyosan van rá olyan angol kifejezés is, mint magyarul a „szerencsétlen flótás"* de ez hirtelenében nem jutott eszébe. Bólintott, vállat vont és leült cigarettát tölteni. Az ebédet egészség-ápolás ürügye alatt — csütörtökönként el szokta vonni magától. 2
