Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-31 / 173. (4616.) szám
12 Hatalmas sikere van Borsody István ,/Magyarok Csehszlovákiában" cimü könyvének r a A budapesti sajtó a nagy érdekességü könyvről ■ > PRÁGA. — Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa 'húszon három szlovákiai magyar íróval és publicistával könyvet szerkesztett a csehszlovákiai magyarokról. A könyv, mint már ismételten megírtuk, úgy Csehszlovákiában, mint Magyarországon nagy feltűnést keltett és mindenütt hatalmas sikert aratott. Borsody könyvével most kimerítően foglalkozik a budapesti sajtó és a legelőkelőbb napilapok hasábjain hasábos cikkek jelennek meg erről a valóban fontos és szenzációsnak mondható könyvről, amely kimerítően megvilágítja a csehszlovákiai magyarok helyzetét politikai, . gazdasági, művészeti. társadalmi és egyéb szempontból. Vezető helyen foglalkozott e napokban Borsody könyvével1 Herczeg Ferenc a Pesti Hírlapban. Vezércikkében megállapítja, hogy a huszonhárom szlovákiai magyar, — akik között van tanár, lelkész, ügyvéd, földbirtokos és újságíró — imponáló tárgyismerettel és tudományos lelkiismeretességgel1 szedte rendbe és dolgozta fel azt a hatalmas és sokszínű anyagkészletet, amelyből meg lehet ismerni Szlovákia magyarjainak mai helyzetét és meg lehet ismerni mindazokat a változásokat, amelyek a magyarság külső cs belső életében végbementek. „A könyv mindenekelőtt tiszta és éles rajzát adja a szlovákiai keresztény egyházak helyzetének, azután bő statisztikai adatokkal megvilágítja a néprajzi viszonyok hullámzását, híven elmondja húsz esztendő politikai krónikáját, külön fejezetet szentel a polgárság és a parasztság problémáinak, érdekes és tanulságos részletekkel adja elő a szlovákiai ifjú magyar nemzedék politikai, tanuló- és vándoréveinek történetét, végül pedig ismerteti a magyar kisebbség viszonyát a szlovákokhoz, a csehekhez, az európai külföldhöz és a magyarországi magyarsághoz." Herczeg Ferenc megállapítja, hogy a könyv szerzői mentesek minden fajgyűlölettől és nemzeti hiúságtól. A munka nagy súlyt vet arra a lelki átalakulásra, amelyen az elcsatolt magyarság keresztül esett. Herczeg szerint a könyvnek vannak leverő és fájdalmas megállapításai, de akinek látását nem homályositja cl a nemzeti hiúság, az magyar ember létére biztató, vigasztaló és megnyugtató benyomásokat is fog nyerni. „A szlovákiai magyarság, miután magára eszmélt, most már szinte napról-napra megerősödik és elmélyül a tudatos nemzeti szolidaritásban. Ezek után nem kétséges, hogy meg is fogja találni az utat, amelyen haladnia kell." Végül Herczeg Ferenc azt írja, hogy Borsody István könyvének szerzői és kiadói igényt emelhetnek a magyar közönség elismerésére. A Nemzeti Újságban Aradi Zsolt foglalkozik rendkívül behatóan Borsody könyvével és terjedelmes cikkéből a következőket idézzük: ,,Olyan ez a könyv, mint egy izgalmas regény. Bemutatja a magyar egyházak életét, a magyar katolicizmus és protestantizmus húszéves küzdelmeit; szakemberek szólnak a néprajzi helyzetről, a csehszlovákiai magyar politika húsz évéről, a magyar iskoláról, a magyar irodalomról, művészetről, a tudomány műveléséről, a sajtóról; fölnyilik előttünk a magyar polgárság és parasztság fejlődése, vagy jobban mondva átalakulása; hiteles, igaz képet kapunk szlovákok és magyarok viszonyáról és az egyik legfontosabb tanulmányban a magyar gazdasági élet húsz esztendejéről. Ilyen tökéletes beszámolót nem produkált még a magyar politikai irodalom. Irigykedve néztünk sokáig a német szakirodalomra, amely, miután már önmaga országát a legapróbb sejtig feldolgozta, a környező államok szociográfiájához fogott hozzá. Van például olyan magyar probléma, ameTyről sajnos csak németnyelvű tökéletes szakkönyv jelent meg eddig. Persze kritizálni is lehetne ,,Az ország útja" különszámának, ennek a hatalmas kötetnek némely megállapítását. Lehetne vitatkozgatni néhol, ami nemcsak szőrszálhasogatás volna, hanem hozzájárulna bizonyos előitéletek tisztázásához is. A kötet kitűnő szerkesztője, Borsody István mint szerkesztő elsőrendűt alkotott, övé a kiválasztás érdeme és bizonyára a szempontok felosztása is. Vitatkozni azonban leginkább az ő cikkével lehetne, bár némely állítását nehéz cáfolni. Inkább a ressentiment-szerü hangot kifogásolhatná valaki nála, hiszen éppen ezt akarja a kötet, már puszta megjelenésével is, eltüntetni. Érdekes, hogy a cikkírók legnagyobb része fiatalember, az uj generáció tagja. Alig van egynéhány, aki már tűiért a negyvenen. De valamennyiüket áthatja az a komolyság, amit vártunk tőlük. Mindegyik érzi a felelősséget, mindegyik úgy jár a csehszlovákiai közéletben, mintha állandóan a homlokára volna sütve a magyarsága. Ez a csehszlovákiai magyar ,,fiatalság", amelynek legkiválóbbjai sok nélkülözés és sok küzdelem, de sok előtanulmány árán is jutottak be a közéletbe, sokkal inkább ér........... deklő dik a közügyek iránt és nagyobb felelősséggel teszi ezt, mint a magyarországi fiatalság. El-elnézek egy-egy nevet, ismerősöket, barátokat s magam előtt látom életüket. Se pénz, se hírnév, se kitüntetés nem jutott nekik osztályrészül. Tizenöt év előtt ugyanolyan kis szobában laktak, mint ma. S miközben a kötet utolsó lapjait olvasom. egy szlovákiai magyar fiú áll elém. Emlékszem, a harmincas évek elején trzifo- kcs hidegben, egy lágymányosi bér ház Hitetlen szobájában, . kezére kesztyűt huzva irta éjjelenként a beszámolót haza. Itt nem az előkelőkkel barátkozott, hanem parasztokkal, kőmüvessegédekkel, füszeresinasok- kal. Tudatosan tett igy, mert a népközösséget hirdette, mint valamennyien társai is és tudta azt, hogy szavainak csak úgy lesz hitele, ha elvei szerint él. Erről a csehszlovákiai magyar népközösségről, amely a húsz év alatt jobban összekovácsolódott, mint a magyarországi, szól ez a könyv." (*) A világ legnagyobb színpada. A Sfor- za hercegek milánói kastélyában most fejezték be a világ legnagyobb színpadának építkezési munkálatait. A színpad háromezer négyszögméternyi területet foglal el, a magassága tizennégy emelet. A színpadon, amelyen operákat és drámai müveket fognak előadni, egyszerre háromszáz kardalos, száz táncos, háromszáz zenész és kétezer különböző szereplő jelenhet meg, nem számítva a mintegy száz főre tehető műszaki személyzetet. Az előadásokat az Aida operával kezdik meg. A Nilus-jelenetben több méter széles folyó hömpölyög végig a színpadon. Színre kerül a Gioconda is. 28.600 másodperc alatt 187 ezer pár cipő Érdekes fejezetek a cipőgyártás zlini titkaiból A legtöbb ember, amikor a napi munkabeosztását állítja össze, mindig, arra gondol, .hogy a rendelkezésére álló nap 24 órából áll. Eszerint órákra, félórákra vagy negyedórákra osztja be az idejét. Sohasem jut eszébe, hogy az a nap, melynek legnagyobb részét alvással, étkezéssel és szórakozással töltjük el, tulajdonképpen nem 24 órából áll, hanem 86.000 másodpercből. Ez pedig lényeges különbség. Ha azt mondom, hogy egy bizonyos munkát egy percnyi idő alatt fogok elvégezni, akkor legalább egy-két másodpercet nekikészüléssel vesztegetek el. Ezzel szemben, ha azt mondom, hogy ezt meg ezt a munkát 60 másodperc alatt kell elvégeznem, akkor valószínűleg egy-két másodperccel előbb leszek készen, mint. ahogy az időt kiszabtam. Ma már egész Európában bevezették a nyolcórás munkaidőt. Az elsők között volt Bat'a zlini vállalata. Annál inkább meglepő, a hihetetlennel határos az a tény, hogy a nyolc órai, vagyis 28.600 másodperces munkaidő alatt 187.000 pár cipőt állítanak elő. Képzeljük el ezt a sok cipőt egy sorba állitvai! Több mint 37 km. hosszú sort alkotnának. Ilyen napi eredményt csak az esetben lehet elérni, ha számon tartunk minden másodpercet. Sőt a gyár életében még egy másodperc is hosszú idő, mert hiszen egy pár cipő nem egész egy tízed másodperc alatt készül el. Ezt nem szabad úgy elképzelni, hogy tízezer meg tízezer cipész ül a háromlábú kisszékeken és hihetetlen gyorsasággal összekalapál, varr, enyvez, csirizei egy-egy cipőt. Az igaz, hogy ahhoz, hogy ezt a napi 187 ezer pár cipőt előállítsák, nem kevesebb, mint 30 ezer munkás serény keze szükséges. Azonban ezek nem mind cipészek, hanem a munka képzett és szervezett hadserege, melyben a közkatonáitól felfelé ott van a munka mindem sarzsija. Első helyen talán a vállalat ügynökei állanak, akik bejárják az egész világot. Egyformán ismerik őket Brazília ültetvényes vidékei vagy Argentína pampái. Egyik-másik valahol. Afrika szivébe robog vagy vergődik Ford- kocsiján egyik benszülött törzstől a másikig. A rájuk bízott feladat nem könnyű. Ismerniük kell az egyes törzsek nyelvét, sőt tájszólásait. Ismerni ők keli szokásaikat, üzleti taktikájukat. A jó üzlet megkötésének első feltétele az emberismeret s csak aztán következik a szakismeret. Amikor már elegendő nyersbőrt vársároltak össze, akkor igyekezmiök kell azt a liehetó legjobban, leggyorsabban és főleg legolcsóbban Csehszlovákiába szállítani. Ez sem könnyű dolog. Nem néhány száz darab bőmről van szó, hanem százezrekről, melyek nemrégen miég a pampákon szaladgáltak, mint élő állatok s most alaiktaW tömeggé gyúrva, ládákba gyömöszölve Európa felé indulnak autón, hajón, vasúton, míg végre megérkeznek Batovba. A Batovba való érkezés jelenti a cipő számára a tulajdonképpeni születést. S a nyersbőrt hasonlóan vigyázva kell kezelni, mint az újszülötteket; a batovi óriási raktár hőmérsékletét állandóan hőmérővel mérik, külön kis kanálison vezetik a levegőt, az egyes bőrhalmazok közé, egyszóval ugyanannyi vesződés van velük, mint a kényes csecsemőkkel. Aztán, egy szép napon a csecsemő abba a korba jut, amikor megpróbálkozik az első bátortalan ■lépéssel. A nyersbőr családban ez azt jelenti, ihogy a régen raktáron fekvő bőrnek el kell hagynia eddigi otthonát és átvándorol a szomszédos gyárépületbe. Uj kezek veszik gondozásba és ezzel kezdetét veszi a hosszadalmas gyártási művelet. Hosszúkás árkokba rakják őket s vízzel locsol - gatják. Ismét uj kezek puhítják, szőrtelenitik, mossák. Az igy megpühitott bőrről mások a végtagokat, a fejet és az odaszáradt húst .távoŰtják el. Majd ismételt mosás után kefélik, festik, szárítják, újból puhítják és pigmenttel kenik át. Mások kézifecskendőkkel fénymázat fecskendeznek rá, hatalmas vasalókkal átvasalják és végül is a bőr kezdi felvenni azt a formáját, melyhez hozzá vagyunk szokva. Ezzel azonban nem vagyunk a művelet végénél. A ,,kozmetikai szalonból" igy kikerült bőrt most egy olyan szakember veszi a kezébe, aki csak ránéz a bőrre és máris besorozza a kidolgozás alapján a megfelelő minőségi osztályba. Sokéves tapasztalat áll ezeknek az embereknek háta mögött és ugyancsak jól kell érteniük mesterségüket. A 'bőrt, mely eddig a batovi gyárépületekben vándorolt körbe, most ismét vagonokba rakják s a vállalat saját vonalján Zűribe szállítják át. Itt először az úgynevezett vágók kezébe kerül. A vágók, mint a nevük is mutatja, vágnak és pedig a bőr minőségié szerint felsőrészt vagy talpat, bélést, félcipőt és igy tovább. A bőr most már kezd hasonűtani a cipőhöz. Innen kezdve már megy minden bat’ai pontossággal. Kéztől kézig szalad a futószalag: mindegyik igazit, vág, varr, ragaszt valamit és mielőtt felocsúdhatnánk, már talp, már sarok van a bőrön és egyszerre már a cipő is kész. Utolsó állomás a szigorú ellenőr keze, aki alaposan átvizsgálja a cipőt, hogy vájjon méltó-e arra, hogy a világszerte ismert Bat’a nevet viselje? Ezután a 187 ezer zlini újszülött elhagyja szülőhelyét. Szétoszlanak a világ minden tája fellé és megjelennek különböző országok, különféle városok kirakataiban, mig végre a szállítók, rak- tárnokok, kirakatrendezők kezén áthaladva eljutnak rendeltetési, helyükre: a vevő lábára. Bizony sokféle kézen megy keresztül a láb-' beli, pedig csak nagyjában vázoltam azon dolgozók láncsorát, akik a cipő születésénél segédkeznek. Remélem ezek után nem hangzik hihetetlenül az az állítás, hogy 28 ezer másodperc alatt elő lehet állítani 187 ezer pár cipőt. Aki még ezek után sem hisz, az üljön vonatra, utazzék Zllnbe és győződjék meg a valóságról a saját szemével. FEHÉR KÁLMÁN. Teljes erővel folynak a lévai magyar kulturünnep nagyszabású előkészületei LÉVA. — Szlovákia legelső nagyszabású szabadtéri előadása, az augusztus 13—14-én xen- dezendő János vitéz iránt, amint az megállapítható, ma már nemcsak Szlovákiában, hanem a külföldön is nagy az érdeklődés. A rendezőséghez tömegesen érkeznek részvételi bejelentések, A csehszlovák államvasutak által indítandó különvonatok ügyébn most folynak a tárgyalások; Ezek eredményét és azt, hogy mely irányokban közlekednek a külünvomatok, úgyszintén menetrendjüket, a legközelebb közöljük. A Lévai Kaszinó egy megbolygatott hangyabolyhoz hasonlít. Ugyanis itt folynak a szabadtéri játékok próbái. Nagy lelkesedéssel és serényen készülnek a szereplőik százai a nagy napokra. A Lévai Dalárda régi jó hírnevéhez méltóan fog szerepelni, amint azt a próbákból előre is megállapíthatjuk. A János vitéz kórusa valóban — s még európai viszonylatban is — fényes lesz, mert 120 tagból áll, ami az előadás hatását teljes mértékben biztosítja a Magyar Operaház tagjainak vendégszereplésén kívül. A budapesti művészek augusztus 9-én érkeznek Lévára, míg a jelenleg Finnország fővárosában, Helsinkiben tartózkodó dr. Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a Margitszigeten előadandó János vitéz szabadtéri játékok főrendezője, két nappal előbb, már artgusztus 7-én érkezik Lévára, hogy résztvegyen a szabadtéri színjátékok művészi irányításában. 1-én már megkezdik Léva főterén a 34 méter hosszú, 12 méter mély és 2.20 méter magas szabadtéri színpad építését, amelynek hat világitó tornyából 30.000 watt erejű villamos reflektorok fogják szórni fényüket, Páldy Béla, a Lévai Bélyegyüjtők Egyesületének elnöke bejelentette a rendezőségnek, hogy az- egyesület a postaigazgatóságnál kieszközölte a lévai szabadtéri színjátékok alkalmából külön postai bélyegző engedélyezését, amely az államenyelven ikivül magyar nyelvű is lesz és utalni fog a János vitéz előadására. Az egyesület ezenfelül speciális lévai János vitéz- képeslap okát készül kiadni emlékül a szabadtéri játékokon résztvevő közönség, részére, mig a városi villamostelep nagyszabású iki világítás sál. fog kedveskedni a városba érkező vendégek ezreinek. A város középületeit színes fényárba fogják boritani. A Slovensky Denik is foglalkozik a lévai játékokkal, beszámol a nagyszabású készülődésről s megállapítja, hogy a János vitéz lévai előadása a szlovákiai magyarságnak nagy kulturikmepe lesz. A János vitéz szabadtéri színpadának kicsinyített modellje és a gyönyörű díszletek tervrajzai Léván a „Bars" kiadóhivatalának ikirakatában közszemlére vannak [kitéve. A közönség a jegyekért már napok óta valóságos ostromot intéz a rendezőség ellen. Közöljük. hogy a jegyek augusztus 5-től kaphatók 3 rendezőség központi irodájában (Köztársaságtér 7. Telefon 16, ,János vitéz" hívással:). , _________ 1938 július 31, vasárnap* (* ) A keresztény klasszikusok legújabb kiadása, Pacelli bíboros-államtitkár a Szentatya megbízásából levelet intézett Ezio Cantagallihoz, a „Massici Christiani" kiadójához a gyűjteményes mü 70. kötetének megjelenése alkalmából. ..Kétségtelenül <—» úgymond — nagy hasznukra válik a hívőknek. ha őket a legkiválóbb szellemek írásaival megismertetjük, kivált azokkal, akik a kereszténység első századaiban éltek és Isten kegyelméből a bölcsesség oly adományában részesültek, hogy a szent tudományok templomának alapjait megvethették. Ők vésték ki a keresztény hitelvek drágaköveit és összehasonlíthatatlan műremekekké fűzték össze." A pápa felhívja a híveket, hogy a katolikus tudomány e nagyfontos- ságu alkotásait minden eszközzel támogassák. (••) Lllian Harvey olasz filmben szentesei. A Ri« viéráról váratlanul megérkezett Lllian Harvey Milánóba. Útja nem szórakozást és üdülést szolgál, mert — tanulmányút. A szép Harvey ugyanis szorgalmasan tanul olaszul. Már eddig is jó eredményt ért el, különösen a [helyes kiejtését dicsérik. ősszel kettős filmben fog szerepelni, az érdekes film cime: „Légvárak". A filmet németül és olaszul készítik, egyidőben veszik fel az olasz- országi és bécsi helyszíni felvételeket és Liliaa. Harvey játsza mindkét film főszerepét. (*) Szinmii Nagy Lajos leányáról. Franz Theo- dor Csokor, a magyarszármazásu bécsi író, aki lengyel szerzők müveinek németre fordításával is nagy sikereket ért el, most Lengyelországban egy magyarvonatkozásu drámán dolgozik, amely az első Anjou-király leányának, Hedvig lengyel királynénak alakját viszi színpadra. A Szent Jad- viga életét tárgyaló dráma iránt a lengyel színpadi ós irodalmi körökben máris nagy az érdeklődés. Csokor a közeljövőben Budapesten a Magyar Miokiewicz Társaságban tart előadást készülő drámájáról.
