Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-30 / 172. (4615.) szám
2 jlLjB selyem vámtételének leszállításáról s a rézáru forgalmi adója leszállításáról s részben teljes elengedéséről szóló rendelet, nemkülönben a kárpátaljai inségkukorica — 1500 vagon — vám- kedvezményéről szóló rendelet (1938 második felére). A jóváhagyott kormányjavaslatok között szerepel az inségnyujtotta gyógyfürdők adókedvezményeiről s az állami és önkormányzati hivatalok eljárásánál szedett dijak és taxák kivetéséről szóló törvény módosítása. — Cseh-Teschenben az ottani csehszlovák gimnázium mellett lengyel párhuzamos osztályokat szerveznek. Az Üdvözítőről nevezett znaimi apácák pozsonyi árvaházának fölépítéséhez szükséges 400 ezer korona kölcsön engedélyezése is a minisztertanács tárgysorozatán szerepelt. Törvényjavaslat készül a vasúti fcranzito- forgalmi kedvezményekről; a minisztertanács végiül a munkácsi állami közkórljáz kibővítését határozta el s evégett a Latorica társaságtól telket vásárol. A kórház kiépítése után a sebészeti osztályon 120, a szülészeti osztályon 50, a röntgenologiai osztályon 15, a belgyógyászati osztályon 90, a tüdőbetegek osztályán 80, a ragályos betegek osztályán 50 s a nemibetegek osztályán 60 ágy lesz. Nagyszabású kinevezések A kormány személyügyi miniszterednek kö’lé- g-iuma péntek délelőtt tartott értekezletén a júliusi határidőhöz kötött hivatalnoki kinevezések és előléptetések javaslatait vette munkába. A kinevezési javaslatokat a ma, pénteken este hat órára összehívott minisztertanácsi ülés tárgysorozatára tűzték ki. Középiskolás végzettségűeket keres a vasút PRÁGA. — Több lap jelentése szerint a vasutigazgatás kiegészíti a középiskolás végzettségű hivatalnokai számát s evégett valamennyi igazgatóság felvesz ilyen végzettségű fiatalembereket. Kizárólag olyanok jönnek figyelembe, akik a katonai szolgálatnak már eleget tettek. Ezzel szemben a vasutügyi minisztérium közli, hogy a gépészmérnöki, geométeri, vízgazdálkodási mérnöki, kultur- és müépitész-mérnöki csoportokban üresedés jelenleg nincs, ezért a kérelmek benyújtása teljesen hiábavaló. Kováts Miklós: Mesét a Tükörasszony A polgári jóizléssel berendezett szobában csak ketten vannak: Agárdy Dóra és hasonmása a tükörlapon. Ott ül egymással szemben a két bizalmas jóbarát s halkan beszélgetnek életük letűnt szép éveiről. Nincsenek titkaik egymás előtt, nem is voltak soha, mindig is megértették egymást, Agárdy Dóra világéletében szerette a tükröt és őszinte volt hozzá mindig a tükör is. — Valamikor, hej, de szép voltam ám én is, emlékszel-e? . . . Mosolyos, üdearcu, csillogó szemű, fiatal, életerős leány . . . Képet emel Agárdy Dóra az asztallapról s odatartja a tükö'rlap elé: — Nézd, ime, szavaimat igazolja ez a fénynyomat Í9. — Ma ötven éve, hogy ezt a képet Írták — válaszolja a tükörasszony bosszantó indiszkrécióval . . . — Pszt! Hallgass, az Istenért! — teszi mutatóujját a szájára Agárdy Dóra — még méghallja valaki . . . Csak öfcvennek mondom magam; tudod, mi nők ne kiabáljuk ki soha az éveinket . . Okos célokat nem szolgálunk vele, a környezetre sincs jó hatással, a leglöbbször önmagunknak is ártunk vele ... Ki tudja, mit rejtegetnek az örök holnapok ? A tükörkép hamiskásan elmosolyodott. — Emlékszel? — mondta. — Valamikor milyen vidám volt a házunk tája, vendégekkel mindig teli, örök dáridós . . . Hogy’ rajzott portánk körül a sok fess gavallér, úgy, mint őszestén lámpafény körül a tiszavirág-légió! . . , — Egyiké sem lettem . . . — Válogatós voltál! — Nem, ezt nem tudod jól, akkor ném voltam válogatós, csak nem kellették a jelentkézők . . . Esetlen volt az egyik, nagyhangú a másik . . . lelkileg üres a harmadik . . . — Százféle csacsi-kifogás . . . azóta férj, családapa valamennyi. — És ... itt is maradtam, vénláöyhák. — Nem voltál okos, Dórikám — vádolt sok őszinteséggel a tükörasszony. — Talán, lehet, hogy igazad van . . . Most már bevallhatom magam is, hogy az vóltam, aminek tartasz: dacos, szamár. A múltak emlékeivel csordultig telt lelkem titkait most már kibeszélhetem, különösen néked . . . Bizony-bizony, egykor bársonysima bőröm már kezdő-barázdás, szemeim már csak foncsora-bullatott, tisztátalanul mutató tükörlapok . . . — Már nem zajlik a házatok tája, talán éppenséggel nem kerülnek el kimondottan, de nem is futkosnak már utánad, nincsen senki közeleb- bid , , . <5>K£GÁI-/ÁMÁdARHIRLAB ’v.Mus 30, szombat. Zendülés szigetén A lendülök megszállták Kaneát és letartóztatták a sziget kormányzóját • Venizelos unokaöccse vezeti a zendülöket ATHÉN. — Kréta szigetén zendülés tört ki. A lázadás vezére Mitsotakis, az elhunyt Venizelos egyik unokaöccse. Mitsotakis ötszáz emberrel megszállotta Kaneát és a rádióállomást. Letartóztatta a sziget kormányzóját, valamint a hatóságok vezetőit. A görög kormány két ezredet küldött ki Krétába a zendülés leverésére. A sziget egyéb pé- szein hir szerint nyugalom van s Görögország többi területein sincs nyugtalanság. Athéni körökben biztosra veszik, hogy a lázadást néhány napon belül le tudják verni s a nyugalmat helyre tudják állítani. Metaxas kiáltványa ATHÉN. — Az Agence d’Athen jelenti a Kréta szigetén kirobbant zendülésről, hogy Mitsotakis és társai fölhasználták azt az alkalmat, amikor a krétai helyőrség legnagyobb része Északgörögországban tartózkodik az ottani helyőrség leváltására. A zendülés oka ismeretlen, Metaxas miniszterelnök Kréta népéhez kiáltványt intézett; „A nemzet újjáéledésének pillanatában fegyveres fölkelők megszállták Kaneát. Szilárd elhatározásom, hogy a fölkelőkkel minden eszközzel szembehelyezkedem, hogy a törvényes állapotot és Kréta népének nyugalmát és békéjét megóvjam. Bízom a krétai nép hazafias érzésében és a bizalomnak azokban a jeleiben, amelyeket irántam any- nyiszor megmutatott. Fölhívom Kréta népét, hogy tagadjon meg minden támogatást a fölkelőktől és mutassa meg a görög népnek, hogy Kréta szilárdan a görög nemzethez tartozik. Egész Görögországban tökéletes nyugalom és rend uralkodik. Az egész nép a kormány oldalán áll.” Hétezerfőnyi hadsereg, amely részben katonaságból, részben csendőrségből áll, öt páncéloson ma kikötött Kréta szigetén. Ezenkívül 25 repülőgép van útban, hogy szükség esetén bombázza a fölkelőket. A kormánycsapatoknak az a törekvésük, hogy Kaneát bekerítsék és a fölkelőket elfogják. A fölkelők által megszállott városnak 70.000 lakosa van. Az Egyesüli Párt győzött a Garamvölgyében az újabb biróválasztásokon is LÉVA. — A Garamvölgyéből újabban a következő biróválasztásokról kaptunk jelentést: A legtöbb helyen mindkét bírói tisztséget az Egyesült Párt nyerte ell Csatán vezetőbiró Bajkay Mátyás lett, helyettese ifj. Molnár Ignác, mindketten az Egyesült Párt tagjai, Oroszkán az egyesültpárti Molnár István a vezetőbiró, helyettese az agrárpárt tagja. Lekéren vezetőbiró Papp Géza, helyettese Janik András, Damásdon bíró Tóth János, helyettese Rotyik Lajos, Garamvezekényben biró Császár Vilmos, mindannyian az Egyesült Párt jelöltjei. Málason biró Szóda Lajos egyesültpárti, helyettese Vaclav József agrárpárti. Nagysallón biró Cserny István, első helyettese Buday Dezső, második helyettese Kutyik András, mindannyian az Egye— Igen, igen, óh, de borzalmasan csendes a lakásunk ... — Megfakult színű, áporodott illatú, vénkisasz- szonyos . . . — Óh, ha ezek a néma falak zenélni tudnának a múltak muzsikájából, de szép muzsika volna ez . . . Egyedül is tudnék táncokat járni rája. Lassan estébe hullt a téli délután. Az egyik antik kis aranyozott asztalkán ódivatú, de finom csipkére tett apró, fáradt villanyégő birkózik nagy tehetetlenül a sötétséggel. Szépmüvü óra a szekrény tetején, éppen öt órára szaladt rá a nagymutató ... Az antik óra zenélni kezd, egy bájos kis francia menüettet játszik . . . — Az erős fény rontja a megfáradt szemet — mondja a vénkisasszony, önmentegetőzésül, ránézve az apró égőtestre. A tükörasszony kedvesen mosolyog: ,,spórolós voltál mindig is“ — gondolja, de nem mondja. A kandallóban két darabka fa, ismét csak nagytehetetleniil, a mohó lángokkal viaskodik. — A tulmeleg nem egészséges és vénit — állapítja meg Agárdy Dóra. A tükörasszony elkacagja magát: — Tegyél rá még vagy két, darabot, — mondja, — mert megfagysz fiatalon. Ma is spórolsz még? Kinek? * * * Felborzolt szőrű angóra-maeska szundit a kandalló előtt , . . Apró japán-pincsi az ajtót kapir- gálja: ki kell mennie, vagy a gavallérjához kívánkozik, szakasztott olyan, mint egy megbomlott pamutgombolyag . . . Világoszöld kalitkában élénksárga kanárik trillázzák altató-dalukat . . . Ezüstkarikában tarka papagály hintáztatja magát. „Dóri, Dóri, mire gondolsz?14 — rikácsolja a felvágott nyelvű madár ... Ez a kis állatsereg az Agárdy Dóra családja. A tükörasszony beszél . . . csak a szája mozog . . . bangját-szavát csak a lélek rezonálja érthetőivé: . . . „Elszaladt az élet feletted is, Agárdy Dóra, elszaladt . . . Hatvanöt esztendő, szép idő, mégis: mintha csak tegnap kezdődött volna el, de — sajnos — visszasirni többé nem lelhet . . .“ Tágranyilt szemekkel néz egymásra a két vénkisasszony ... a szemeik halottak, mint a kiégett vulkánok: a tüzük már hiányzik, csak a mélységük maradt meg emlékeztetőül . . . Nézik s kegyetlen asszonyszemekkel birálgatják egymást: — Mégcsunyultál — .mondja az egyik. — Rekedtes a hangod — toldja meg a másik. Nagyfanyarul évűdnek igy egymással, hosszú esztendők óta már. — Dóra, — kérdi a tükörkép, — emlékszel még Szeredy szolgabiróra? ... A bálványa voltál! . . . Tied volt az év első virága és tied volt az év utolsó éjjeli zenéje . . . Dóra asszony fájón elmosolyodik: . . . „Emlékszem, nagyon jól emlékszem, óh, de szép volt." — Emlékszel a majálisokra, a megyebálokra, az első csárdásokra, a második négyesekre? . . . Örökös báikirálynő voltál! — Emlékszem, emlékezem . . . Almásszürke négyes röpitett a bálba s a legtöbbször nem tudsült Párt tagjai. Kissallón a vezetőbiró Csontó János egyesültpárti, helyettese Pse- nica József agrárpárti. A szepességi biróválasztások kedvező eredményei KASSA. — (Szerkesztőségünktől.) A keletszlovákiai biróválasztásokról már közölt beszámolóink kiegészítéseképpen alább közöljük a Szepességen történt biróválasztások eredményeit: Podolinban Wittkó Rudolf egyesültpárti vezetőt választották meg községi bírónak. A tanács tagjai: Rudolf Trfiszt, Scsigurin- szky János, Kalatovits József, Schmidt Ferenc és Wengritzky Ferenc. Poprádon: A szepesi német párt vezetőjét, Varga Imre evangélikus esperest vátuk: hánykor és hogyan kerültünk haza . * • — Emlékszel az első hosszú ruhára? . . s — Óh, igen! — csillant fel Agárdy Dóra szeme, — Hófehér volt, sokfodros, milyen jól állt és menynyire szégyeltem benné magam eleinte . . . Hittem, hogy engem néz mindenki. _ — Emlékszel az első melegebb kézfogásra? . . . — Igen, igen . . . várj csak, ki is volt? . , . Ja, egy csintalan nyolcadikos . . . Jómagam má- sod-polgárista voltam. — Emlékszel az első lopott, forró csókra? . . . — Mintha csak tegnap történt volna — és nagy sóhaj hagyta el Agárdy Dóra ajkait. — Barfha Jóska ... de szép fiú volt: magas és napégette barna, aznap lett fizetésnélküli ideiglenes joggyákornok-jelölt . . . Protekciós fin volt, köny- nyen ment neki, Vasváry főispán volt a keresztapja. Óh, de huncut volt a szentem, mennyi tréfát tudott, mennyi heccet csinált . . . Már negyed- polgárista voltain akkor. Azóta se nevettem any- nyit, összesen. — Emlékszel a legelső kérőre? . . . — Óh, hogyne: Barkászy földbirtokos ... ö mindössze negyvenkettő, én meg már tizenkilenc, — ő hosszú, nyurga, én kisnövésü, — ő szó- talan, én hallgatag — egymáshoz passzoltunk, igazán ", . . Kikosarazása után eladta birtokát és más vidékre költözött; azóta sem hallottam felőle. — És, Dóra szivem, emlékszel a többi kérőkre is? ... . — Mindannyira! . . . Olyan a lelkem, mint egy lexikon, a miult minden . eseménye kitörölhetetlenül fel van vésve rája. — Mind-mind imádtak, Dórikám, nagyon szép leány voltál, ami igaz — igaz, csak fád és szenvtelen. jobban a kelleténél ... ók rajongók voltak, bohó reménykedők; te közönyös, mintha valami özönvíz a mindenséget - seperte volna ki alólad. — Ma mindannyian — magukba hullt, koravén családapák. — Szóval, mondhatni, te voltál valamennyi közt a legszívósabb . . . te még ma is leány vagy! — Ne gúnyolódj, úgy sem tudsz megbántani. Még mindig finom, puha kis kezével vigyázva simitja el őszes fürtökkel kacérkodó, ma is dús haját Agárdy Dóra. A haja nem hullik, csak egyre tiszt,elet-parancsolóbban fehér. — Hallod-e, testvér: milyen nagyon jó volna újrakezdeni az életet, ugye? — mondja a tükörasszony — és elrendezni ezt az életet most már okosabban! . . . Nem hallgatni a tanácsadókra, csak önmagunkra: többet az észre, mint a szívre . . . — Igen, igen, — sóhajt nagyot, mélyet, fájón Agárdy Dóra, — nagyon jó volna még egyszer átélni, még egyszer újra kezdeni; és — okosabban folytatni tovább, — mondja fáradtan a vénkisasz- szony. „Kócos", a kiöregedett cirmos nagyot ásít. még nagyobbat nyújtózkodik, hosszú esztendők semmittevésébe belefáradt ő is. Úrnőjéhez tipeg halkan, hozzája dörgölődik melegen fi duruzsol lasztották meg újból polgármesternek, a tanács egyesültpárti tagja: Grofcsik Endre kereskedő, a pénzügyi bizottság egyesült- párti tagja: Nagy Ferenc kereskedő, Szomolnokhután Ziehl János egyesültpárti lett á községi biró, a község elöljáróságában még ifj. Zawatzky Róbert és Dvo- rák Antal egyesültpártiak kaptak helyet. Gölnicbányán Valkó Gyula gyárost; a Szepesi Német Párt vezetőségi tagját választották meg bírónak, a tanács tagjai: Nemesik Pál, Antony Albert, Borza Mihály, Dirner Rezső, Schwartz Adolf, Hra- bövszky János, Fábri Gusztáv és Trenkó Rezső. Nemesik kivételével valamennyien a Szepesi Német párt tagjai. Szépesolasziban a következő egyesült- pártr tagok kerültek be a tanácsba: Kovarik Sándor evangélikus lelkész, Andrascsik István, Zavila Mihály, Polák Gusztáv és Hromcsó Ferenc, Kórompán az Egyesült Párt a következő tagokkal van képviselve a tanácsban: Kartus Károly mint helyettes biró, Petremkó György, Wolf Sándor, Varga István, Szta- | roveczky Béla és Spanner Vilmos. nagyhangosan. Agárdy Dóra felveszi ölébe hűséges, öreg, jé barátját. .Hallgass'ide, Kócos! „ Titkot kötök most hiideg, pisze orrodra . ... Te, .testvér,' ott a csillogó tüköflaipoh, te m£r.. .jspuéréd) a jfáradt^tü, ál-, modozó vén Agárdy Dóra titkát, fordulj él, :ne zavarj, hogy' bátrabb legyek"'. A ." *; — Kócos! Tudod-e, hogy: szerelmes voltam ám egyszer én is. Egy daliás, szép huszárfőhadnagyba. Senki nem is sejtette,' hogy ez a délceg trubadúr volt az álmaim lovagja. Hej! Cirmos, d« sok-sok könnyet sírtam bele miatta fehér .párnáimba.; De, tudod, mindhiába, folyt a lelkem ária. „ö“ nem jött. el érteni, nem vett észre sem. számára más lány volt kijelölve a sors Irdatlan nagy könyvében, mert tudóid: a fehérnép a világ legnagyobb brigádja, a számunk nagyobbik fele Rh löslegesl ... Amikor oltárhoz vezette " menyasz-, szonyát, huszonegy éves • fejemmel ott álltam a templom csöndesebb zugában, nem is hallottam oda az eskető-pap imáját, csak az orgona búgott fájón, felettem . . . Óh, de csacsi voltam: köny- nyezve ..tettem fogadalmat, hogy: jöjjön bár ezer kérő, nem megyek férjhez soha! Megfogadtam! Megtartottam! Jöttek a kérők többen is, jöttek kifogástalanok is, de a szivem zárva maradt . . . Elszállt belőle egy álommal minden vágyakozás és helyében csak nagy, feneketlen ür maradt . . , Álltam fogadalmamat. Istenem, ha „0“ jön megkérni a kezemet, akkor ma nem vagyok ez az asszonyi roncs talán, de Nagyasszony vagyok, érted, Cirmos, Nagyasszony, akit ünnepelnek, tisztelnek, szeretnek . . . nem pedig ez a mai összeaszott vérikísasszony, akit a háta mögött megmosolyognak, kigunyolnak. Kócos megértőén hunyorgatott zöldes szemeivel könnyesarcú úrnőjére, megnyalogatta érdes nyelvével asszonya meleg kezefejét, azután leugrott öléből, visszalopta magát kuckójába és újra elmerült a végtelen semmittevésbe . . . szunyókált tovább ; . . Az egyik Agárdy Dóra az ablakhoz megy a nagytükör elől, elmegy ugyanekkor a másik is a tükörből . . . Agárdy Dóra- ily kegyetlen egyedül, mint mi, talán még soha nem érezte magát . . . Az apró villanykörtéktől csak fényfoltokban megvilágított keskeny, rövid wceában csönd honol. Csak néha halad tova egy-egv ember, szalad át az úttesten egy-egy kutya, eldöcög egy kocsi, egy szánkó, nagy füstöt hagyva maga után, szalad egy-egy gépkocsi. Most éppen egy nagykucs- más, hócsizimás rendőrlegény áll mereven az uccuhoz épen, pont az Agárdy Dóra ablakával szemben . . . Ruhája csaknem fehér, mert nagy pely- hekben sűrűn hull a karácsonyheti hó, hogy — elfedje talán a messzefutott fekete tegnapokat . . . Agárdy Dóra. lehúzza függönyét, érzi, hogy ki kell kapcsolnia életköréből a külvilágot, nem akar látni senkit, nem akar hallani semmit,.hiszen tes- tének-delképek úgy, de úgy fáj ez az egész „kócos" élet . . . Lefekszik, percek múlva már alszik is ... s az álma. éppen oly szép, mint a megelégedetteké . . .• Az Isten hatalma nagy, Szeretet® végtelen, egyformán ez ép álmot küld mindenkinek*
