Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-27 / 169. (4612.) szám
XVII. évf. 169 (4612) szám ■ Szerda ■ 1938 julius 27 Előfizetési Ari évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450. szlovákiai es kárpátaljai magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • . fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. ooíltlkai napilapja Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség Prága II., Panská ulice 12, IL emelet O Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • «> TELEFON: 303-1 1. wflü SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHft. A búza ára (bl1) SZLOVÁKIA. — Délszlovákiában már mindenütt folyik a cséplés. A cséplőgépek monoton bugása veri fel falvaink csendjét. A gabonaárak is megszülettek végre-valaihára, de sok köszönet nincs bennük. A gabonamonopólium rendszerének ötödik esztendejébe léptünk és legalább az idén várta a szlovákiai mezőgazdaság annak a csorbának a kiköszörülését, amely sokmilliós hátrányt okozott négy éven át a szlovákiai termelőknek. Megmaradt a prágai fuvarparitás, a búza árát sem emelték fel, a kukorica árát tetemesen csökkentették, szóval az idén a szlovákiai mezőgazdaság ismét milliós károkkal számolhat. Nem egyszer mutattunk már arra is rá, hogy a gabonamonopólium mellett a vasutas tarifapolitikája is kedvezőtlenül befolyásolja a szlovákiai mezőgazdaság helyzetét. Mennyi ígéret, szép szó hangzott el éppen a községi választások előtt Szlovákia felé! Maga dr. Feierabend, a Gabonatársaság elnöke egy júniusban irt cikkében a búza árát 170—180 korona körül jelölte meg, úja* viszont, hogy a prágai fuvarparitás eltörléséről mélyen hallgatott. Vagy talán azért nem teljesítette a mindenható csehszlovák agrárpárt a sok ígéretet, mert Szlovákiában a községi választások nem sok babért hoztak, de annál nagyobb bosz- szuságot. Talán az agrárpárt is hasonlóan gondolkozik, mint egy pusztán gazdálkodó maradékbirtokos, aki az idén nem adott aratóinak áldomást, mert „nem szavaztak rá“. öntudatos magyar aratómunkásaink nem keseregtek az áldomás elmaradásán, a gulyás és a néhány pohár sör már nem hatja meg őket és nem ingatja meg nemzeti Öntudatukat. A gabonamonopóliumnál azonban nem „áldomásról" van szó, hanem egy egész országrész gazdasági boldogulásáról, amely tulajdonképpen a félig-meddig ipari állam éléskamrája. A búza ára tehát Szlovákia-szerte csaknem ugyanannyi lesz, mint . tavaly volt. Ugyanakkor, amikor Németországban 200 koronáról 240 koronára, Franciaországban 140 koronáról 190 koronára emelkedett a búza ára. A világ jelentős részében buza- hiánnyal számolnak. Olaszország az idén nagymennyiségű buzabehozatalra szorul, ugyanígy rossz búzatermés mutatkozik a tengerentúlon is. Kanadában, a búza hazájában az utóbbi év alatt 40 koronával emelkedett a búza ára. Nálunk ezzel szemben a gabonamonopólium ötödik esztendejében is stagnál a búza felvásárlási ára, sőt az utóbbi négy év alatt lassan, de biztosan néhány koronával lemorzsolódott. A búza felvásárlási ára .prágai paritásban 162 korona, az eladási ára ugyanott 182 korona. A felvásárlási és az eladási ár között tehát éppen 20 korona külömbözet mutatkozik. Miért kell ekkora nyereség a Gabonatársaságnak, amelynek tulajdonképpen semmi dolga sincs sem az elraktározással, sem az adminisztrációval?! Ezt a bizományosok végzik. Sokkal helyesebb és kívánatosabb lett volna a Gabonatársaság részéről egy kis olyasforma áldozat meghozása, hogy megelégedett volna tizkoronás mázsánkénti haszonnal és a külömbözetet a prágai fuvarparitás eltüntetésére fordította volna. A rozs felvásárlási és eladási ára közt csupán egy korona a külömbözet. Roppant érdekes, hogy éppen a rozsnál tud áldozatot hozni a Gabonatársaság, sőt még emelni is ;tudja a rozs árát. A rozsnál egykoronás küMit kivannak a szudétanémetek 7 Honvédelem és Btüliigy a központi kormányzaté, minden más kérdés az autonóm népparlament elé tartozik Feltünéstkeltő Henlain-intetju a Daily Telegraphbaa ■■ A teljes autonómiánál kevesebbel nem érik be ■ • Ni lesz a szerepe lord Runcimannak! ■■ ■■ LONDON. — A Daily Telegraph, amely köztudomás szerint a konzervatív párt szócsöve, külön tudósítója tollából rendkívül érdekes beszélgetést közöl Henlein Kon- rádaal. Henlein többek között a következőket mondta az angol újságírónak: — Függetlenül attól, hogy a tárgyalások hogyan végződnek, a mi számunkra a háború, mint a szudétanémet nehézségek megoldása, nem jön tekintetbe. Ami bennünket illet, biztosan nem kerül háborúra a sor. Nem kívánjuk, hogy a mi határországunkból csatatér legyen. Ugyanekkor azonban Henlein kijelentette, hogy tagadhatatlanul komoly konzekvenciákkal kell számolni, amennyiben a szudétanémet problémák rendezése további halasztást szenved. — El kell hárítanom magamtól a felelősséget — mondotta Henlein — azért, ami történik, amennyiben az őszig nem sikerül létrehozni a megegyezést. Nem tudunk végigcsinálni több olyan telet, mint amilyen az elmúlt volt. Látta a szegénységünket és a mi nyomorvidékeinket? És ezen a téren a helyzet még kritikusabb lesz. Nem követelem soha népemtől, hogy frázisos ígéreteket elfogadjon. Ezúttal tényleges egyezményre van szükség, amely valódi engedményekre épül, ugyanúgy a másik, mint a mi oldalunkon. Henlein: Visszatartom a népet! — Ismétlem, — mondotta Henlein, — hogy a mi részünkről teljes autonómiánál kevesebbet nem akceptálunk. Ettől a céltól soha nem tántorodtam el. A mi javaslataink nem tartalmaznak kétértelműségeket: a honvédelem és a külpolitika változatlanul a központi kormány kezében marad, minden más ügy az autonóm népparlönbség, a búzánál húsz korona. De hasonló az eset a kukoricánál is. A kukorica felvásárlási árát öt koronával, az eladási árát pedig csak három koronával csökkentették. Itt is marad tehát még fölös két korona haszon métermázsánként. Amint látjuk, a gabonaárak megállapításánál az idén is a búzának és a kukoricának van mostoha sorsa. Ezzel együtt Szlovákiának és Kárpátaijának, mert hiszen Szlovákia és Kárpátalja legfontosabb mezőgazdasági terménye éppen a búza és a kukorica, az utóbbi a történelmi országrészekben nem is igen terem meg. A kukorica fölvásárlási árának csökkentésében megint a nagyipar játszott szerepet: az ipari kivitel fokozásánál van szükség a kukorica árának alacsonyabb voltára. Romániából kapunk majd olcsó kul'ament elé tartozik. Az autonómia-javaslat a mi részünkről valódi kompromisszumot tartalmaz. Mi nem követeljük, hogy a birodalom annektálja a szudétanémet vidéket. Nem követelünk népszavazást sem, annak ellenére, hogy ezeket a dolgokat a nép kívánja. Ezen a ponton azonban visszatartom a népet. És a nép azt fogja tenni, amit neki tanácsolok. A nép szilárdan áll1 mögöttem, mert tudja, hogy semmihez nem adom beleegyezésemet, amely helyzetünk megjavítását hatásosan és eredményesen nem biztosítja. Nem igaz az az állítás, hogy a csehszlovák állammal szemben op- pozició* tanúsítunk. Súlyosan hátrányos körülmények között is mindig lojálisán teljesítettük kötelességeinket az állammal szemben. Határozott oppozicióban vagyunk a jelenlegi rendszer elnyomásával szemben. Lord Halifax felsxólal a felsőház külügyi vitájában Londoni politikai körökben változatlan az érdeklődés a csehszlovák kérdés iránt. A lapok élénken foglalkoznak Lord Runciman küldetésével, különösen nagy érdeklődés előzi meg a ma délutánra bejelentett külügyi vitát a felsőházban. Ez alkalommal Lord Halifax is fölszólal. Az angol kormány optimizmusára következtetnek abból, hogy Lord Halifax pénteken megkezdi rendes nyári szabadságát és a Yorkshireben levő Garrawobyba utazik birtokára, A külügyminiszter valószínűleg szeptemberig marad birtokán és akkor az angol delegáció élén Geníbe utazik a népszövetségi ülésre. Haliíax nyári villáját magóntelefonvonallal látták el, ameyen keresztül a postahivatal közvetítése nélkül közvetlenül tud érintkezni a londoni külügyminisztériummal. üyraódon a külügyminiszter állandó összeköttetésben marad hivatalával. Az angol kormány tagjai majdnem kivétel nélkül most kezdik meg nyári szabadságukat, de közülük egy sem hagyja el Anglia területét. Angliában vagy Skóciában töltik szabadságukat, egyedül Burgin közlekedésügyi miniszter és Stanley kereskedelemügyi miniszter utazik külföldre, az előbbi Svájcba, az utóbbi Kanadába. Chamberlain miniszterelnök is az ország határán belül tölti szabadságát. Az angol kormány mindenáron el akarja kerülni a krízist Az angol közvélemény és a mérvadó politikai körök véleményét a legtömörebben fejezi ki a Daily Telegraph, amely részletesen foglalkozik a csehszlovákiai nemzetiségi kérdéssel és megállapítja, hogy sem Páris, sem London nem tartja helyes megoldásnak, hogyha a prágai kormány olyan tervet ajánl elfogadásra a szudétanémet pártnak és 3 többi nemzetiségeknek, amelyet az érdekelt felekkel együtt előzőleg nem tanulmányoztak át alaposan. A Times megállapítja, hogy noha bizonyos enyhülés tapasztalható, a helyzet lényegesen nem változott. A Daily Mail szerint további jelentős diplomáciai lépések várhatók, minthogy az angol kormány el van határozva, hogy a legmesszebbmenő lépéseket is megtegye a krízis elkerülése érdekében. Hivatalos helyen egyébként megerősítik a Lord Runchnan kiküldetéséről szóló hirt. A lord, mint a hivatalos jelentés mondja, a csehszlovák- szudétanémet tárgyalásoknál mint tanácsadó fog közreműködni. Az angol tanácsadó nem akkor fog közbelépni, amikor a jelenlegi tárgyalások megfeneklettek, mint ahogy kezdetben gondolták, hanem nyomban megkezdi működését, éppen azért, hogy elkerüljék a tárgyalások kudarcát. Párisi vélemény lord Runciman küldetéséről PARIS. — A francia sajtó behatóan foglalkozik Lord Runciman prágai küldetésének hírével, A Quai d'Orsayhoz közelálló Petit Pakoricát a történelmi országrészek nagyiparának érdekei miatt. A csehszlovák agrárpárt maga is fölcsapott már ipari vállalkozónak, hiszen „nacionalizálja” a szlovákiai gyáripart. Nem csoda tehát, ha egy malomban őröl a nagyiparral és a nagytőkével a mező- gazdaság rovására. A gazdák felé ígéretek hangzanak el, vállveregetés és voksgyüjtés, a nagyipar felé pedig mély alázat és a kívánságok azonnali teljesítése. Mintha az agrárpártnak }ánus-arca lenne: az egyik arc beszél és ígérget, a másik aztán tettekkel cáfolja az első arc ígéreteit. így fest a pártpolitika a gazdasági életben. A magyarság már húsz esztendeje hangoztatja azt, hogy a gazdasági kérdések elbírálásánál ne a politika, különösen ne a pártpolitika legyen a mérvadó, hanem kizárólag a gazdasági érdek. A gazdasági érdek pedig, amint húszéves tapasztalataink mutatják, a legtöbb esetben nem egyezett a pártpolitika érdekeivel. A gazdasági területet nem lehet és nem is szabad pártok között fölosztani, mint azt eddig a csehszlovák -gazdasági politika tette. Szlovákiában pedig éppen nincs joga egyik csehszlovák pártnak sem arra, hogy ennek az országrésznek a gazdasági életében vezető és diktáló szerepet játszón. A szlovákiai magyar és szlovák gazda megelégelte már a centralista pártok gazdaságpolitikájának szlovákiai „eredményeit", amit a községi választások fényesen igazoltak. Ebből a népitéletből le kell vonnia Prágának a konzekvenciákat!
