Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-26 / 168. (4611.) szám
1 m B SD jmhh^^ ammé totfl (QNPG^. fBH| flMHBH Előfizetési Sri évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K{„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1U Panská u l i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Ili. emelet • • TELEFON: 303-1 1. »« SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Határozott angol közbelépés Chamberlain bizalmi embere fog közvetítem a kormány és a szudétanémet párt között? A News Chronide érdekes cikke lord Runciman prágai küldetéséről - Wiedemann újból Londonba késiül - Az angol sajtó optimista Még egyszer: józanságot! Hetek óta reklamáljuk a józanságot. Korai diadalmámortól ittas pillanatokban figyelmeztettünk arra, hogy soha nem volt olyan szükség a cseh közvélemény s vele együtt az összes érdekeltek józan eszére, mint éppen ezekben a pillanatokban. Semmi nem olyan veszélyes, mint a történelmi pillanatok iz- galmától megittasodott közvélemény. Amikor a kávéházi bölcsek okoskodásai magukkal ragadják a legjámborabb polgárt is. A kispolgár harciassága nem tesz jó szolgálatot az ügynek, amelyért izzik, a kispolgárnak nem illik elfelejteni az egykori német bölcsességet, amit az idő, sajnos, letörölt Berlin egykori várfaláról: ,,Ruhe ist die erste Bürgerpflicht.” Nyugalom a legelső polgári kötelesség. Ünnepélyesen fölhívjuk rá az érdekeltek figyelmét: Klid jest první povinností obcana. A józanság legelső parancsa tudomásul Venni a tényleges helyzetet, számot vetni az erőkkel és nem rohanni illúziók után. Megírtuk, hogy túlzott nemzeti önérzettel nem lehet a most vajúdó kérdések tömegét egészséges megoldáshoz segíteni. Megértést és nyugodt mérlegelést reklamáltunk a csehszlovák közvéleménytől, mert mindabból, amit nap-nap mellett a csehszlovák sajtó a nemzetiségi kérdés rendezése körül folyó alkudozásból, vitatkozásból és készülődésből elénk tárt, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy megértés és józan mérlegelés helyett az elbizakodottság és a csak- azértis virtusa kezd fölülkérekedni. Ezt pedig a megegyezés szempontjából károsnak, sőt bűnösnek tartottuk. És tartjuk természetesen ma is. A józanság azt diktálja a Csehszlovák közvélménynek, hogyha rossznak is tartja a játékot, amit vele a történelem most üz, vágjon jó képet hozzá és főleg mutasson megértést a nemzetiségek ügyével szemben, mert ez az egyetlen egészséges magatartás jelen pillanatban számára. S tsak ezzel segítheti a kormány valóban nem könnyű munkáját. Csak ezzel szerezheti vissza a rokonszenvet Európában. Merthogy e rokonszenv éppen a nemzetiségi politika hibái következtében húsz év alatt alaposan megcsappant, ezt mindenki tapasztalhatta, aki higgadt fővel és elfogulatlanul járt-kelt az utóbbi években Európában. Senki olyan jól nem tudja, mint a cseh politika, hogy Ausztria népszerűsége min csorbult ki, hogy mi volt a legfőbb érv Benes kezében, amikor kiadta a jelszót: Romboljátok szét Ausztria-Magyarországot! Európa hatalmai nem szeretik a nemzetiségi kérdések firtatását, nemcsak emberségből — sőt őszintén megvallva, a legkevésbé emberségből —, hanem egész egyszerűen azért, mert a történelem megtanította őket, hogy a legtöbb fölösleges, gazdasági és nagyhatalmi köreiket zavaró bonyodalom a nemzetiségek elégedetlenségéből származik. Hogy létezik-e egyáltalában tökéletes megoldás e téren s hogy elképzelhető-e olyan állam a Dunavölgyben és a Balkánon, amely egyetlen nemzetre épül föl s amelynek nemzeti határai pontosan egybeesnek a politikai határokkal, természetesen olyan kérdés, amin fölösleges elmélkedni. Mindenesetre tény az, hogy a nyugati nagyhatalmak immunizálni akarják az európai béke e sebezhető pontját. Profilaktikusan, nem örökha- tásu módszerekkel, hanem úgy, ahogyan éppen lehetséges. Mi tudjuk, hogyha hibák Vannak Középeurópában, akkor ezekért a LONDON. — Az általában jól értesült „News Chronide" párisi tudósítója azt írja, hogy Chamberlain miniszterelnök a franda és csehszlovák kormánnyal egyetértésben külön angol megfigydőt akar kiküldeni Csehszlovákiába, Chamberlain bizalmi embere a lap értesülése szerint Lord Runciman lesz, aki közvetíteni fog a csehszlovák kormány és a szudétanémet párt vezérei között a mielőbbi megegyezés érdekében. Lord Runciman taptasztalt nemzeti liberális politikus, aki egy félévvel ezelőtt mint kereskedelmi miniszter tagja volt a brit kormánynak. Annak ellenére, hogy hivatalos helyen a hirt nem erősítették meg, más angol lap is átvette a News Chronide értesülését. A prágai angol követségen sem tudnak egyelőre még Lord Rundmian prágai utazásáról. Chamberlain nyilatkozik az alsóházban Chamberlain miniszterelnök ma délután a külügyi vita során nyilatkozott a párisi királylátogatás alkalmával történt francia-angol megbeszélésekről. Chamberlain a vita későbbi folyamán állítólag nyilatkozni fog a csehszlovák- 8zudétanémet kérdésről is és újból leszögezi Anglia álláspontját. A Daily Héráid értesülése szerint Wiedemann kapitány a jövő hét végén ismét Londonba utazik és újból érintkezésbe fog lépni az angol kormány tagjaival. Valószínűnek tartják, hogy Wiedemann a Halifaxnál való látogatása alkalmával tett ajánlatot nyomatékosabb formában meg fogja ismételni. A lap egyébként azt írja, hogy Hohenlohe hercegnő, aki —hibákért elsősorban a nagyhatalmakat terheli a felelősség, — ezt azonban a nagyhatalmak soha nem fogják belátni. És főleg nem saját érdekeik rovására. Elképzelhetetlen volt tehát első pillanattól fogva, hogy Anglia és Franciaország alárendeli érdekeit a csehszlovák érdekeknek. Vagy a nemzetiségek érdekeinek. Elképzelhetetlen volt, hogy sikerül a csehszlovákiai nemzetiségek sorsa körül támadt vitát elszigetelni az általános európai hatalmi problémáktól, mintegy a demokrácia és a totalitás nagy hitvitájának emelkedett légkörében. Elképzelhetetlen volt, hogy a nyugati nagyhatalmak hajlandók csak a demokrácia vitájának tekinteni az ügyet. A cseh józanság e ponton, mit tagadjuk, nem állta ki a vizsgát. Ha kiállta volna, nem lett volna szükség újabb s újabb intervenciókra, nem idegeskedne két-három nagyhatalom diplomáciája a kérdés rendezetlensége miatt. A gyors megoldás —- mégha nagyon nagy engedményekkel járt volna — csehszlovák szempontból s természetesen az érdekelt nemzetiségek szempontjából is jobb és hatásosabb lett volna, mint az igy, hosszú huza-vonával, nehezen születő egyezkedés, amely a világ mint ismeretes — Wiedemann kapitány vendéglátó gazdája volt Londonban és aki egyes hírek szerint Wiedemann útját Halifaxnál előkészítette, ez alkalommal nem lesz Londonban. Mit ir a Times? Az angol sajtó változatlanul élénk érdeklődést tanúsít a csehszlovák kérdés iránt, de általában optímiszitkusan Ítéli meg a helyzetet A Times azt írja, hogy a csehszlovák-német vitában némi enyhülés tapasztalható. Ennek ellenére a helyzet változatlanul súlyos és az angol kormány úgy Prágának, mint Berlinnek mérsékletet ajánl. Wiedemann kapitány látogatása és Dirk- sen német nagykövet tárgyalása a külügyminiszterrel kedvező alkalmat nyújtott a német kormány álláspontjának leszögezésére. Ugyanakkor Halifax párisi útja során a francia államférfiakkal ismertette az angol véleményt, amivel a franciák nagyjában egyetértenek. Ez az állandó összeköttetés — Írja a Times — ilyen kényes probléma megoldásánál felbecsülhetetlen értékű. Kezdettől fogva az a vélemény alakult ki illetékes angol körökben, hogy a jelenlegi krízis csak úgy hidalható át, hogyha Prága, Berlin, London, Páris és Róma együttműködésével sikerül teljes értékű megegyezést létrehozni az érdekelt felek között. Hess bé^ebeszéde Az általános optimizmushoz nagyban hozzájárul Hitler helyettesének, Hessnck vasárnapi klagenfurti beszédé is. Hess az 1934-es nemzeti szocialista felkelés áldozatainak emlékünnepén hatalmainak hangos statisztériája mellett végül is keserűséget fog vegyíteni mindkét oldalon a békébe. Az ilyen béke, amelynek létrejöttében mindegyik érdekelt fél érzi- a kívülálló hatalmasok oktroját, nem épül üdvösségre. Sokkal okosabb lett volna józanul számotvetni a lehetőségekkel és gyorsan jó megoldást keresni, ami nem hangsúlyozza ki a nagyhatalmak bábáskodását. Mert azzal végre legyünk tisztában, hogy a nagyhatalmak érdeklődése nem alkalmas arra, hogy megdagassza bárkinek is az önérzetét. Ennek az érdeklődésnek sokféle éle van s nem lehet egészen pontosan tudni, hogy melyik él ki ellen irányul. Az kétségtelen, hogyha Németország május 21-én Valóban erőszakosan akarta döntésre vinni a szudétanémet kérdést, beleütközött a nagyhatalmak ellenállásába. Ha Németország a kardjára csap, akkor Anglia és főleg Franciaország, de más, nemkevésbé vitális nagyhatalmak is csörtetni kezdik a kardjukat. Ha azonban Németország békés szándékaira hivatkozik, mint most is, ha súlyos és értékes közreműködését a világbéke megszervezésére fölajánlja s ennek az ajánlatnak reális alapot ad, akkor a nagyhatalbeszédet mondott és egyebek között kijelentette, hogy a német birodalom nem gondol arra, hogy idegen néptestet erőszakosan beolvasszon a német birodalomba, de nem akarja, hogy egy német nemzetiség, amely a birodalom határain kívül él, elvesszen a németség számára. Ausztria visszahóditása a birodalomba Európa egyetlen idegen népére s egyetlen idegen országára sem jelentett kárt. Háború, amely virágzó mezőket vigasztalan pusztasággá tenne, milliós embertömeget mészárolna le, csak egyetlen győzőt ismerne és ez a bolsevizmus, amely Európa valamennyi államának bukását jelentené. Németország reméli, hogy a háborút továbbra is sikerül megakadályozni, Németország békéje hadserege által ma jobban biztosítva van, mint valaha. Hitler el van telve jóakarattal, de nem fog kapitulálni. A francia sajtó feltűnő barátságos hangon ir Németországról PARIS. — A francia sajtó is élénken foglalkozik a csehszlovák kérdéssel és a legtöbb lap megállapítja, hogy Németország legutóbbi magatartása jelentősen hozzájárult a középeurópai helyzet enyhüléséhez. Tabouis asszony, a L’Oeuvre külpolitikusa, akinek kapcsolatai ismertek a csehszlovák kormánnyal, rendkívül fontosnak tartja Newton szombati tanácskozását Hodza miniszterelnökkel. Tabouis asszony véleménye szerint Newton és Hodza tárgyalása nem a francia-angol, hanem a német-angol megbeszélések következménye. A Figaro megírlak elsősorban Németország ajánlatát fogják mérlegelni, egyszerűen azért, mert Németország hatalmi súlyánál fogva jelentősebb partner, mint Csehszlovákia. S elsősorban a német kívánságokhoz alkalmazzák magatartásukat. Németország minden bizonnyal olyan nagyjelentőségű békeajánlatot tett most Angliának és Franciaországnak, hogy a két nagyhatalom egészen más szempontok alapján mérlegeli az ellenszolgáltatásnak megjelölt csehszlovák—szudétanémet megegyezést, mint eddig. Hogy mi van a német ajánlatban, természetesen senki nem tudja, csak találgatások vannak e téren és kombinációk, de bizonyosat senki nem tud. Az angolok, bizalmatlanságból vagy óvatosságból, mindenesetre csak négyszemközti tárgyalások folyamán tájékoztatták a francia minisztereket. így tehát minden úgynevezett jólértesült hirt a németek ajánlatát illetően tamáskodva fogadhatunk', mégha közel is járnak az igazsághoz. Akármit tartalmaz is a német ajánlat, az már bizonyos, hogy a nagyhatalmak nem fognak lemondani Németország közreműködéséről Csehszlovákia miatt. Ezt illik a józanságnak mérlegelni.
