Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-23 / 166. (4609.) szám

XVII. évf. 166 (4609) szám ■ Szombat ■ 1938 julius 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, Szlovákiai és kárpátaljai magUarság “lice 12. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • >•■?•• °J ö Prága 11., Panská ulice 12, Ili. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-1 1. * • Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.- Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A szlovákiai sutoditon magyarság változatlanul kitart a területi és a nemzeti önkormányzat követelése mellett Szülfő Géza az Egyesült Párt parlamenti kiabálásén állást foglalt az időszerű politikai kérdésekben — Bizottságokat küldött ki a klub a kormányjavaslatok tanulmányozására POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Az Egyesült Országos Ke- resztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt törvényhozóinak és tartománygyülési kép­viselőinek közös klubja péntek délelőtt Po­zsonyban a pártközpont tanácstermében ülést tartott. Az ülésen dr. Szüllő Géza klubelnök elnökölt. Az ülés megnyitása után nagy beszédben foglalkozott az időszerű po- litikai helyzettel. Fontos beszédét alább szó- szerint közöljük: Az egész világ figyelme Csehszlovákiára irányul *— Tisztelt Klubértekezlet! Az a lappangó krízis, amely a köztársaság alakulása óta emészti a közéletet, most elemi erővel ki­tört és előttünk van. Hogy peripétia-e az, vagy csak egy fázis, azt megmondanunk nem lehet. Kétségtelen azonban az, hogy az egész világ figyelme Csehszlovákiára fordul s mindazok, akik Csehszlovákiát létrehoz­ták, mind pedig azok, akik a világ nyugal­mát megalapozni akarják, egyaránt foglal­koznak a most imár tengeri kígyóvá kinőtt cseh kérdéssel. Az egyik teszi ezt azért, hogy a maga nyugalmát megtalálja, a má­sik azért, hogy a másik nyugalmát rontsa meg s a legkevésbbé törődnek azzal, hogy az ittlevők sorsát javítsák meg. Ez az egész játék az ide bekebelezett fajok és né­pek bőrére megy. — Legyünk azzal tisztában, hogy mi, itt­levők egy kis állam keretéhez tartozunk, akikkel szemben áll a nagyhatalmaknak a magatartása, amelyet jellemez az a büszke mondása Bismarcknak, hogy „Bulgária ne­künk hekuba“. Nekünk azonban a magunk álláspontja és a magunk helyzete nem he- kuba. Nekünk, akiknek felelősségteljesen kell viselnünk azt a megbízatást, amelyet a magyarság ránk ruházott, olyan módon kell ezt felhasználnunk, hogy minden jo­gunk megvédelmezése mellett olyan poli­tikát kövessünk, amelynek hátrányait ne azok érezzék, akik bennünket küldtek, de amelynek előnyeiben részesüljünk nem­csak mi, hanem az a faj is, amelyhez nem- zetileg tartozunk. — Ha ma keressük az okát Európa mai széttagoltságának, igazolva látjuk Schiller mondását: „Das ist dér Fluch dér bősen Tat", hogy bosszút akartak állni a némete­ken és nem az igazság, a méltányosság és a viszonyok rendezése, de az egyik félnek a megsemmisítése volt a cél és szerződések helyett diktátumok alapjára helyezték a vi­lágot. Demokrácia és totalitás — Mint princípiumot állítják a világ elé azt, . mintha itt a demokráciának a küzdelme lenne a totalitás gondolatával1 s mintha a totalitás kizárná a demokráciát és a de­mokrácia kizárná a totalitás elveit. Nem foglalkozom ezzel a kérdéssel hosszab­ban, csak kérdezem, hogy vájjon demokra­tikus-e az, ahogyan Anglia kezeli az indiai vagy arab mozgalmakat, demokratikus-e az, ahogy Franciaország az alexandrettei szandzsákban kezeli az alárendelt török, ta­tár népeket, demokratikus-e az Egyesült Államok magatartása a külügyek tekinteté­ben és demokratikus-e a mi államunknak a vezetése, ahol kivételes törvények, felhatal­mazási törvények, hadijogi törvények és cenzúrázások kötik aiá a. szabad megnyilat­kozását az állampolgároknak. Azt sem fir­tatom, hogy miért van a nagy felháborodás az olasz és a német totalitás ellen azok ré­széről, akik a még erősebb Sztalin-féle to­talitás és az ugyancsak hasonló Attatürk- féle totalitás elvét egészen összeegyeztethe­tőnek tartják a baráti szövetségek ápolá­sával. Én most csak azt nézem, hegy eb­ben a helyzetben, amikor az itteni állítóla­gos demokrácia krízisbe vitte az állam la­kosságát, hogyan tudnánk ebből kikevered­ni. Kikeveredni úgy, hogy a diplomatáknak a harcait ne fizesse meg a nép s ne legyen való újból ez a klasszikus mondás: si deli- rant reges plectuntur Achivi, „ha őrjönge- nek a királyok, a görög nép fizeti meg vé­rével ennek az árát“. A világhistóriában minden visszatér. Visszatér most a csehszlovák respublikában az a harc, amely feszitette a maga kon­strukciójának konzekvenciája következtében Ausztriát és feszitette Magyarországot, visszatér az a fatális történés, amely a monarchiában 400 éven keresztül a meg nem értettségből folyott, visszatér ugyanaz a mozgalom, amit Metternich 48-a után a kibékülésnél megpróbált Schmerling s visz- szatér az a vajúdás, amely Magyarorszá-. gon a nemzeti jogok tekintetében a véderő­javaslatoknál a 80-as években kezdődött meg és amely emésztette mindaddig Ma­gyarországot, amig Magyarország háború­ba nem keveredett, de visszatért az a hely­zet is, amely a cseheknek a mozgalma kö­vetkeztében rázkódtatta meg alapjában Ausztriát s amelynek vége az lett, hogy sem az egyik, sem a másik nem tudta a maga igazát keresztülvinni, de mindkettőt jelle­mezte az, ami fel van írva a Zrínyiek sír­kövére: „ambitionis maeta tumba est“, Három szempontot kell összhangba hozni- — Itt nálunk a helyzet mérlegelésénél sv nemzetiségek szubjektív helyzetét, az állam objektív helyzetét és az európai nézőponto­kat kell harmóniába hozni és ezeket a néző­pontokat kell a kormánynak is számba ven­nie s aszerint cselekednie. — Ami az elsőt, a szubjektív szempontot illeti, ennek a megítélésénél számba kell venni, hogy a köztársaság két államból van összeté- ve, amelyeknek más volt a nemzeti élete, más volt a jogi élete, más volt a társadal­mi és közgazdasági berendezése. Az egyik volt Ausztria, ahol igazi parla­Európa közbeszól Messzemenő engedmények megadására biztatja Anglia és Franciaország Prágát Halifax tárgyalásainak hatása alatt megváltozott Franciaország álláspontja is - Mit ajánl Németország? LONDON. — A ma reggeli angol sajtó ismét behatóan foglalkozik a csehszlovák kérdéssel. A lapokból azt a benyomást le­het szerezni, hogy lord Efaliíaxnak sikerült Párisban érvényt szerezni az angol állás­pontnak és meggyőzni a franciákat arról, hogy Németországnak őszinte a békeszán­déka abban az esetben, hogyha a szudéta- német kérdés megnyugtató rendezést talál. Érdekes hírek Berlinből A Daily Telegraph berlini munkatársa azt írja, hogy Hitler kancellár szerdán bi­zalmas munkatársaival konferenciát tartott, ismertette Wiedemann londoni látogatásá­nak eredményét s ennek kapcsán az egész európai helyzetet beható tanulmányozás tárgyává tették, különös tekintettel az an­gol kormány magatartására a csehszlovák kérdésben. A lap úgy tudja, hogy Anglia befolyását Prágában érvényesiteni fogja olyan irányban, hogy a csehszlovák kor­mány a szudétanémeteknek az eddig terv­bevett engedményeknél jelentősen nagyobb engedményeket tegyen, különösen ami a nemzetiségek gazdasági érvényesülését és a közhivatalokban való elhelyezkedését illeti. Abban az esetben, hogyha a csehszlovák kormány a szudétanémet párt követeléseit megfelelő módon honorálja, megvan a lehe­tősége annak — írja a lap —, hogy Német­ország Csehszlovákiával a német—lengyel szerződéshez hasonló garanciaegyezményt köt. A Daily Telegraphnak ezt a rendkívül érdekes berlini jelentését rövidebb-hosszabb kivonatban úgyszólván valamennyi londoni lap közölte. Megváltozott a francia álláspont A Daily Expres viszont Párisból közöl érdekes híreket. A lap értesülése szerint Bonnet külügyminiszter csütörtökön dr. Osusky követ előtt kijelentette, hogy Ang­liának és Franciaországnak közös óhaja, hogy a csehszlovák kormány messzemenő engedményeket tegyen a szudétanémetség- nek. A lap úgy tudja, hogy lord Halifax Wiedemannal folytatott tárgyalásai alapján informálta a francia államférfiakat. Lord Halifax információiról semmi nem szivárgott ki, ennek ellenére politikai körökben az a vélemény, hogy elég súlyosaknak kellett lenüi H^lifax fölvilágositásainak, mert a csehszlovák kérdésben határozottan eddigi álláspontjának megváltoztatására bírták a francia kormányt. A franciák ugyanis eddig azt hangoztatták, hogy a csehszlovák kormány az eddig fölajánlott engedmények határát nem lépheti túl. A legutób­bi pársis tárgyalások folyamán ezt a véleményt megváltoztatták és Bőimet külügyminiszter kije­lentette, hogy a francia kormány teljesen egyetért az angol állásponttal és ugyancsak szükségesnek tartja, hogy a csehszlovák kormány messzemenő engedményeket tegyen nemzetiségei javára. A Daily Expres úgy tudja, hogy ilyen értelemben a francia és az angol kormány lépéseket fog ten­ni Prágában a csehszlovákiai tárgyalások sikere érdekében. Párisban és Londonban egyébként fontosnak tartják a prágai tárgyalások meggyor­sítását. A Times hirei Prágából Renkivül érdekes az is, amit a Times diplomá­ciai levelezője ir, aki ugyancsak úgy tudja, hogy különböző okoknál fogva újabb francia-angol lé­pés várható. A lap egyébként azt írja, hogy Prá­gából két jelentős hir érkezett. Az egyik kedvező, mert arról ad számot, hogy a sokat emlegetett nemzetiségi statútum befeje­zés előtt áll, a másik kevésbé kedvező, mert megállapítja, hogy a statútum tartalma és a szu- détanémet párt követelései között változatlanul szakadék van. A lap úgy tudja, hogy a statútum nyÜvánosságra hozatala még néhány napig kés­ni fog, de máris megállapítható, hogy a csehek büszkék a statútumra mert szerintük alkalmas arra, hogy az eddigi rendszert gyorsan és ala­posan megreformálja, mig a németek szerint a statútum nem kielégítő. Egyelőre az érvek és el­lenérvek zuhatagában nehéz tiszta képet alkotni.

Next

/
Thumbnails
Contents