Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-03 / 150. (4593.) szám
Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta, 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12, |I. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • « TELEFON: 303-11 v 6 SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl. VÁRGEBE - ROZSNYÚFÍlRDŰ-SAIÓGÖMÖR Irta: Forgách Géza Julius 3-án, tehát ma Sajógömörben megkezdődik a szlovákiai magyar evangélikus ifjúság ezidei nyári táborozása. Ennek keretében 5-én megalakul a Szlovákiai Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség. A táborozás 6-án Rimaszombatban folytatódik, ahol elsőizben rendezik meg a magyar evangélikus főiskolás napot. Julius 7-én és 8-án a szlovákiai tiszáninneni református egyházkerület nagyszabású diákkonferenciát rendez a főiskolások és középiskolások részére Rozsnyó-fürdőn. Julius 10-én a Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület (SzKIE) Losoncon tartja évi rendes közgyűlését. A következő napokon, 11-től 15-ig pedig a SzKIE munkabizottsága tartja nyári ankétjét Várgede-fürdőn. S ugyancsak a közeljövőben kerül sorra a katolikus Prohászka Körök nyári összejövetele is. Egy héten belül tehát mindhárom keresztény egyház, magyar ifjúsága Krisztus nevében és Krisztus szellemében országos se- : régszemlét tart. A három kongresszus színhelye egész közel esik egymáshoz —• mintegy véletlen szimbólumaként annak, hogy a- három mozgalom szellemisége is testvérközelségben van. Katolikus magyarnak, református magyarnak és evangélikus magyarnak a speciális vallási, lelki önművelés mellett nem lehet ma más társadalmi programja, mint a keresztény világnézet szilárd alapjaira ráépíteni a magyar nemzeti jövőt. A magyar program és a keresztény szellem azonossága szorosan egymás mellé állítja a három ifjúsági kongresszust, amelyek minden rendezői szándékosság nélkül is gyönyörű egységbe, lelket megejtő harmóniába olvadnak össze. Annakidején, amikor a katolikus magyar főiskolások körében megindult a prohász- kás mozgalom, sokan idegenkedéssel fogadták s azon aggodalmukat hangoztatták, hogy a külön katolikus világnézeti csoportosulás meg fogja gyöngíteni a magyar ifjúság egységes nemzeti táborát. Mi az aggodalmaskodóknak nem adtunk igazat s azt hirdettük, hogy a keresztény világnézet, az igazi vallásosság és a nemzeti öntudat egymást kiegészítik, sőt egymás előfeltételei. Egyik szinte elképzelhetetlen a másik nélkül. Felállítottuk a tételt s azóta is rendíthetetlen meggyőződéssel valljuk azt, hogy a vallásos magyar a legjobb magyar és h >gy aki hü egyházához, az nem válhat hűtlenné soha nemzetéhez sem. Ezzel a meggyőződéssel üdvözöltük annakidején a Prohászka Köröket, egyúttal azonban abban is reménykedtünk, hogy a katolikusok után a református és az evangélikus magyar ifjúság is megtalálja az útját annak, hogy a nemzeti frontbaállás mellett ugyancsak részt vállaljon az egyháztársadalmi életből is s a pro- hászkások önneveléséhez hasonlóan intézményesen építse lelki és szellemi világában Krisztus országát. Reményünk valóraválását üdvözöljük a sajógömöri, a rimaszombati és a rozsnyó- fürdői keresztyén összejövetelekben, amelyekre magyar szempontból — úgy az egyházi élet szükebb területén, mint a nemzeti élet szélesebb keretei között — ugyanaz a nemzetépitő és nemzetvédő hivatás vár, mint amit a SzKIE-től és a Prohászka Körből is joggal sivárunk. Mindhárom keresztény egyháznak fölbe- csülhetetlenül nagy nyeresége az, ha ifjúsága öntudatosan felkészül az egyházépitő munkára s fölülkerekedik a hitközömbösség járványán, egyetemes nemzeti szempontból pedig alapvető fontossága van annak, hogy mindhárom egyházban erős meggyőződésű, hithü, tehát jellemes magyarok nevelődjenek. Olyanok, akik az egyházi élet terén is esetleg jelentkező elnemzetle- nitő és elszíntelenítő törekvéseket gerincesen le tudják küzdeni. Elégtétellel láthatjuk valamennyi kongresszus programjából, hogy a specális egyházi kérdések mellett valamennyi ugyanazokkal a népi, szociális és kulturális kérdésekkel is foglalkozik. A nemzeti munka- program egységét bizonyítja ez. 4c Hogy ennek az egységnek az öntudato- sitásához hozzájáruljunk, két fontos magyarországi megnyilatkozást idézünk. Imrédy Béla miniszterelnök és gróf Teleki Pál közoktatásügyi miniszter egy hét Tekét A nyelvrendelet kiegészítéséről szál a nemzetiségi statútumnak a szudétanémet párttal közölt első részlete Julius 6.-a után megkezdődik a kemény politikai munka -- Ősszel tartománygyülési választások lesznek? -• A francia sajté állandóan napirenden tartja a csehszlovák nemzetiségi kérdést — PRÁGA- - & minisztertanács politikai kollégiumának a köztársasági elnöknél péntek délután tartott értekezletéről már megemlékeztünk s arról is, hogy a miniszterelnökség a nyelvtörvény módosító javaslatát kiadta a koalíciós klub elnököknek. A köztársasági elnöknél tartott értekezletről szűkszavú hivatalos jelentést adtak ki, amely megerősíti, hogy az értekezlet tárgya a nemzetiségi kérdések rendezésére irányuló javaslatkomplexum volt. Hogy ezt az értekezletet nyolcnapos szünet után a köztársasági elnöknél tartották meg, e tényből arra következtet a Polední List, hogy a nemzetiségi statútumra vonatkozó tárgyalások döntő és elhatározó stádiumba jutottak. Ami a nyelvtörvény módosító javaslata tervezetének kiadását illeti, azt a miniszter- elnökség nemcsak a koalíciós klubelnököknek, hanem a szudétanémet párt képviselőinek is eljuttatta, ám nem a nyelvtörvény módosításáról van szó a javaslatban, hanem a nyelvtörvényt végrehajtó kormányrendelet (röviden nyelVrendelét) kiegészítésére irányuló rendelettervezet alapvonalairól, mely kiegészítés a nyelvhasználati jogot az állami üzemekben — posta, vasút, bányamüvek, dohányjövedék stb. — rendezné. Vagyis az, ami eddig az úgynevezett „február 18-i megegyezések" néven volt köztudatban. E részletmegoldásban nincs szó semmiféle tiz százalékról. Még kevésbbé a súlyos nemzetiségi panaszok orvoslásáról. Ünnepi hét Az előttünk álló héttől nem nagy haladást várhatunk a kormány munkálataiban. A szokol'-ünnepségek e héten érik el tetőfokukat és a hét derekán be is zárulnak. A hét első felében különben is államilag elismert ünnepnap van: Cirill-Metód és Hús János ünnepe, amikor minden politikai munka szünetel. Ünnep után Ezután már csak rövid egy hét választ el julius közepétől, amikor a parlamentnek össze kell ülnie s amikor nyilvánosságra keriil, hogy a kormány bizottságai és a miniszterelnök tá yalásai a nemzetiségek képviselőivel tulajdonképpen milyen megoldásokat, eredményeztek a nemzetiségi problémák mégoldása érdekében. De a szokol- ünnepségek. befejezése után semmilyen ok sem lesz a tárgyalások halogatásán Az engedékenység határai A csehszlovák sajtó az utóbbi napokban elég részletesen nyilatkozott meg arról, hogy a csehszlovák kormány tulajdonképpen mit hajlandó nyújtani a nemzetiségeknek közigazgatási önkormányzati téren. A Mo- ravsky Denik, a Lidové Noviny és több szlovák lap általunk is részletesen ismertetett cikkeinek foglalata körülbelül a következő: A községi, járási és tartományi önkormányzatot valóban önkormányzattá szervezzék át abban az értelemben, hogy e köz- igazgatási egységekben a tagkinevezést beszüntetnék és igy a képviselőtestületek kizárólag választott tagokból állnának. Vagyis a német, illetve a magyar többségű városokban és járásokban a városi, illetve járási közigazgatás német, illetve magyar volna. A tartományi — vagy ha úgy tetszik, országos — képviselőtestületeket külön tartományi törvényhozási joggal ruháznák föl. Ennek érthetőbbé tételére álljon itt egy példa, amely ma is gyakorlatban van. A vadászati törvény ma kimondja, hogy a védett vadak tilalmi idejét az egyes országos hivatalok szabják meg. Vagyis például az őz vagy a szarvas vadászatát a szlovákiai országos hivatalnak módja van egész évre megtiltani, míg ugyanakkor Kárpátalján más tilalmi idők állíthatók föl. A ma hatályos vadászati törvény analógiájára alkotna a központi nemzetgyűlés tovább is kerettörvényeket, amelyeket azután az országos képviselőtestületek — amelyek országgyűléseknek, vagy Landtagoknak volnának elnevezhetők — a saját országuk szükséglete szerint hajtanának végre, Ez a megoldás a háboruelőtti cseh- és morvaországi országos közigazgatáshoz való visszatérést jelentené, ami tehát Szlovákiában újdonság volna. További haladás volna állítólag az, hogy a nemzetiségi osztályokat — kúriákat —, amelyek eddig csak az országos iskolatanácsokban, a földművelésügyi tanácsokban voltak, következetesen végrehajtanák. Vagyis a tartománygyülésnek is volnának nemzetiségi kúriái. A mezőgazdasági és az iskolatanácsokon kívül szerveznének népjóléti, közegészségügyi, közmunkaügyi, iparügyi tanácsokat s mindezekben megvalósítanák a nemzetiségi tagozást. A közigazgatás kettes vágánya A kormány részéről nyújtható maximális „engedmények" terveinek ismertetése során ismételten felmerült a „közigazgatás kettős vágá- nyá“-naík fogalma. A nagyközönség előtt ezt kétféleképpen akarják érthetővé tenni. Az egyik értelmezés a régi magyar vármegyére való utalás. Ott az alispán, „a közigazgatás első tisztviselője" választott személy volt s mellette működött a kormánybiztos, a kinevezett főispán, Vagyis á régi vármegyében a választott tisztviselők jelentették az egyik vágányt, a kinevezett hivatalnokok a közigazgatás másik vágányát. Az államfordulatig Cseh- és Morvaországban ez a rendszer sokkal erősebben volt kifejlődve, mint Szlovákiában, amennyiben a történelmi országokban a járásokban is a választott járási főkapitány mellett ott volt a központi kormány által kinevezett járási főnök s a választott országos elnök mellett a kinevezett országos helytartó. ' , . Miért van tittcolődzás? Ezt nehéz megérteni. Mert a csehszlovák s ennek nyomán a német és magyar sajtóban is hetek óta ismertetett ezen gerinchez a törvény- javaslatokat a kormány hivatalos szakértői már hetek előtt elfcészithették volna s e javaslatok kidolgozott formában átadhatók lettek volna a közvéleménynek. És a javaslatok nyilvánossóg- rahozása után egészséges sajtóvita indult volna meg, mely számos uj gondolatot termelhetne ki* nem is szólva arról, hogy a közvélemény figyelmét elterelte volna számos, nem egészen logikus ötlettől. FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ki V Ma: Kis Magyarok lapja szám ■ Vasárnsn ’ 1 III M ■ 'MMMfWfflIH IBUH'ffWliWlWf—1—— y' M'i W'IWWI'IIIIIIH y«h 'Mm l li i 1 ni1 mm
