Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-19 / 162. (4605.) szám

6 19M lallu. 19, >«H. ffliÍMk ida Nyugatról hűvösebb légáramlat nyomult előre, minek következtében Cseh- és Morvaországban nagyobb esőzés, a Kárpátokban pedig zivatarok voltak, Szlovákia többi részében derűit és meleg az idő, —' Időjóslatí A köztársaság északkeleti részein még felhős, záporesővel és zivatarokkal, egyebütt szép és meleg. w EGY SZEPESBÉLAI TISZTVISELŐ TRAGÉDIÁJA, Lőcséről Jelentik: Megdob' bentő módon vetett véget az állandó családi veszekedésnek s egyúttal saját életének Ko- ezum János, a szepesbélai jövedéki ellenőrző hivatal asszisztense. A2 elmúlt hét egyik napján a reggeli órákban, mialatt felesége bevásárolni ment a városba, hirtelen elhatá­rozással fölakasztotta magát az ajtófélfára s igy találta őt a hazatérő, mitsem sejtő asz- szony. Az azonnal hivott orvos minden fára­dozása ellenére sem tudta már életre kelteni. r Érdekes kártérítési pör a pozsonyi munkabiróságon POZSONY. —■ Mészáros Benedek pozsonyi la­kos 6040 korona kártérítésre perelte be a mun- fcabiróságná.1 Wollner László és Strasser Henrik pozsonyi lakosokat, akik az egyik újságban kő­sóit apróhirdetés utján üzletvezetőt kerestek kau­cióval. A hirdetést annak idején elolvasta Mészá­ros Benedek, aki felkereste Wollnert és Straus- «ert és átnyújtotta nékik a kaucióként magával (hozott takarékbetétkönyvet. Arról volt szó, hogy iWollner László apja, Wollner Gyula résztulajdo­nosa a Slovenská Liga épületében megnyílt szlo­vák söröző pincének és ott büiffét kellett volna létesíteni, e elhlhez kerestek üzletvezetőt. Mészá­ros megkérdezte Wollner Lászlót, hogy kié a kon­cesszió, mire azt a feleletet kapta, hogy apjáé, Wollner Gyuláé, akivel később személyesen is (tisztázta a koncesszió-kérdést. Mészáros ezután, abban a hiszem ben, hogy a Wollner Gyula nevé­re kiállított italmérési koncesszióval egyúttal el van intézve a büffé koncessziója is, megtette az előkészületeket, hogy berendezze a büffét, a Man- iderla-cégnél különböző hideghusárukat vett és más üzletekben is bevásárolt. Később, néhány nap múlva kiderült, hogy a büffét mégsem nyithatja meg, mert az italmérési koncesszió nem elég a ibüffé megnyitásához. Mészáros erre visszakérte a kauciót, amit vissza is kapott, de időveszteség és egyéb kára miatt 6040 korona kártérítési igény­nyel lépett fel Wollner László és Strasser Henrik ellen, akik az apróhirdetést elhelyezték az újság­ban. A munkabiróság előtt Wollner László azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy apja koncesz- sziója nem érvényes a biiffére, Wollner Gyula, az apa azt vallotta, hogy Mészáros nem tárgyalt vele, hanem a fiával. Egy titkárnő meg úgy val­lott, hogy Mészáros mind a kettővel, az apával és a fiával együtt tárgyalt a jelenlétében. Amikor Wollner László látta,- hogy ellentmondások me­rültek fel, kijelentette, hogy nem állt még soha­sem bíróság előtt és igy nem értette meg jól a kérdést. A munkabiróság elnöke ezután úgy dön­tött, hogy kihallgatják mégegyszer a tanukat. Mészáros Benedek jogi képviselője ellenezte a ta­nuk újra való kihallgatását és ezen a ponton az­után eldőlt a per is. A bíróság Mészáros Benedek keresetét elutasította a 180-ik paragrafus alapján és kötelezte Mészárost, hogy a tárgyalás költsé­geit is neki kell viselnie. Áz ítélet megokolása •szerint Mészáros Benedek azért vesztette el a pört, mert nem engedte meg a tanuknak újra való ki­hallgatását. Áz érdekes ügynek valószínűleg fel- lebbviteli tárgyalása is lesz. — FURCSA HALÁSZAT. Pöstyénből jelentik: Megírtuk, hogy a közeli Drahóc község mellett a Vágban egy óriás harcsa garázdálkodik, amely több szárnyast fel­falt. A pöstyéni halászok most véget akar­nak vetni „a szörny" tevékenységének és eredeti ötletet eszeltek ki a hatvan-hetven kilogram súlyú óriás harcsa kézrekeritésé- re. A Vágón állandóan két liba úszkál s mindkettőre horgot szereltek. Arra számíta­nak, hogy ha az éhes óriás harcsa a két liba után feljön a vizfenékről, zsákmányul ejthetik. Pöstyénben és környékén a halá­szok munkájának eredményét kíváncsian várják. xx Nagyanyáink és anyáink a nyári hőség kel­lemetlenségeit nevetve viselték. A modern nők tudják, hogy nemcsak elegánsak lehetnek, de a kényelemre is igényük van. Ezért, hord minden modern nő nyáron át ideális térdharisnyát, me­lyeket a Bafa cég minden divatos színben áruéit. Elkerüli a kényelmetlen harisnyakötő hordását és lábainak mozgási szabadságot biztosit.- TILOS AZ ÉJJELI HORGÁSZÁS SZLOVÁKIÁBAN. Tudósi tónk jelenti: A pozsonyi országos hivatal az éjjeli horgá­szást rendeletileg betiltotta. Ez év augusztus haváig csak este tíz óráig szabad horgászni. —- KÚTBA UGROTT. Husztról jelentik: Markos Erzsébet viski születésű 16 éves leányt a minap meglátogatta édesanyja. Az anya és leánya között valami nézeteltérés támadhatott. A leány végtelenül elszomoro­dott, egész nap sirt, majd minden szó nél­kül eltűnt a házból. Keresni kezdték és az udvaron lévő kutban találtak összetört holt­testére. A kis cseléd valószínűleg elkesere­désében vált meg fiatal életétől: Megszökött a znaimi fogházból s Kárpátalján újabb rablógyilhősságot kisérett meg a két év előtti haszti gyilkosság tettese A fiatalkorú gyilkos — aki gyermekkorában pravoszláv szerte* tesnek készült ■■ ZnaimbóI gyalog jött vissza Kárpátaljára i HUSZT* — Gangul Iván gennyest gazdához e napokban beállított egy fiatalkorú ruszin le­gény s fáradságára, valamint szomjúságára hi­vatkozva arra kérte a gazdát, engedné meg, hogy kipihenje magát és cseresznyefájáról egy kevés gyümölcsöt szedhessen. A gazda ezt szívesen megengedte. Mig a fiatal legény a fán cseresz- nyézett, a gazda házi teendőit végezte. Kien­gedte az istállóból együk fiatal tinóját s szemlá­tomást gyönyörködött a szép állatban. A cse- resznyéző legény, hogy a gazdának kedvében járjon, dicsérni kezdte a szép tinót. Beszélgetés közben a gazda kifejezést adott abbeli vágyá­nak, hogy hasonló állatot venne valahol, hogy párosán nevelhesse azokat. A legény bizonyko­dott, hogy a látotthoz tökéletesen hasonló tinót tud Herincse községben egy gazdánál s art is tudja, hogy az eladó. Gangur Iván tiz korona közvetítési dijat ígért a legénynek, ha a vételt nyélbeütik. A legény eltávozott s két nap múlva azzal tért vissza Gangurhoz, hogy járt Herincsén, a tinót 700 koronáért most meg lehet venni, de csak úgy, ha még aznap érte mennek, mert más­napra már másük vevő Ígérkezett. Gangur nem sokat gondolkozott, magához vet­te a 700 koronát a 12 éves kisfia, valamint a legény társaságában elindult tinót venni He­tincsére. Mikor estefelé a falu közelébe értek, a zsidó te­metőnél a legény hirtelen torkonrágadta éa fojtogatni kezdte Gangurt. A kisfiú, látva apja szorongatott helyzetét, fut­ni kezdett a falu felé és kétségbeesve kiáltozott segítségért. A dulakodás közben tovább folyt á gazda és támadója között. A legény a gazda földre ejtett botjával hatal­mas ütéseket mért annak tejére, majd késével kétszer arcába szúrt A pénzét görcsösen védő Gangur már-már eszméletét vesztette, mikor fia segélykiáltására a faluból elősiető emberek közeledtére a támadó legény a temetőn keresz­tül megszökött* Az adott személyleirás alapján a csendörség megállapította, hogy a .támadó SZTOHÁZ-Köí^VKaLTaRA „Nincs olyan rossz amelyet a jó dramaturg ne tudna sikerre vinni és nincs olyan jó darab,amelyet rossz dramaturg ne tadna elrontani'* Beszélgetés Gordon Pállal, a Madelaine-szinház magyar főrendezőjével PRAGA. — Érdekes, negyven év körüli magyar ember Gordon Pál, aki a párisi Madelaine-szinház főrendezője. Az ő karriérje is Budapestről indult el. Onnan Berlinibe került, ahol előbb Karlheinz Martin, Róbert Jenő és végül Reinhardt vezetése mellett dolgozott. Itt tanulta ki a szakmát és nem­zetközi sikerei bizonyítják, hogy jó tanítvány volt. Jelenleg Prágában vendégszerepel, mint az orosz „Kék madár" társulat igazgatójának, a világhírű Jushnijnak menedzeerje, akit ő fedezett fel a szín­játszás számára. Jushnlj ugyanis mint igazgató és rendező lett világhírű, de Gordon Pál meglátta benne a zseniális színészt és igy Jusihnij most a „Botrány a Savoyban" cimü darab főszerepét ala­kítja Prágában. A darab német címe „Danke schön, es war bezaubernd". A nemzetközi szinházi siker titka Gondon Pál arra a kérdésre, hogy mivel lehet ma, a film és a rádió koréban, igazi nagy szinházi sikereket elérni, igen egyszerűen válaszol: — Nincs olyan rossz darab, amit a jó drama­turg és a technikai rendező ne tudna megmen­teni, sőt sikerre vinni, de viszont nincs olyan Jó darab, amit egy rossz dramaturg ne tudna el­rontani. Ez azt jelenti, hogy minden darabnak van egy magja, amelyből színpadi 6Íkert lehet kicsiholni, ha értünk hozzá. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Molnár Ferenc világhírű „Játék a kastélyban" cimü darabja, amely Berlinben százas szériákban ment és amelynek különben is mindenütt Igen nagy sikere volt, Párisban sikert elérni nem tu­dott. Tisztában kell lenni azzal, hogy mi a darab­nak a légköre, mire baziroz, kik előtt játszik a darabot és hogy a darab milyen kiállítást köve­tel meg. — Egy darabig az északi államokban, Svéd­országban, Norvégiában, Lettországban, Észtország­ban, Lengyelországban és természetesen Budapes­ten — mosolyog — én rendeztem a „Botrány a Savoyban" cimü darabot és mondhatom, mindenütt hatalmas sikert értem el vele. Tulajdonképpen két színtársulattal dolgozom és többek között Szőke Szakállt is szerződtettem, Az a színtársulatom, amelynek főszerepeit Szőke Szakái! játsza, jelenleg Hollandiában vendég­szerepel. Itteni társulatommal Prágából huszonnyolc napra megyek Jugoszláviába, ahová szerződésem szólít, majd Románia, Svájc és Párii következnek sorra.. A közönség az élő emberi akarja látni a színpadon, ezért győz a színház a film lőíÖii azonos azzal a B» V. nevű fiafatkorovaf* afcj 1936 őszén Hoszton a Köröeös nevű gyümöl* esősben PÜipecx József kőroeösi lakos felhaj­tására meggyilkolta Jurecska Mihály paraszt­zenészt, amikor az egy kora reggel lakodalomból tért ha­za lakására. A gyilkosságnak szerelmi háttéré volt. Pilipecz száz koronát fizetett B.-nek a ze­nész meggyilkolásáért, akit B. Id is rabok. A huszti esküdfcbiróság 1937-ben tárgyalta ezt a rablógyilkossági ügyet és PÜipeczet mint fel­bujtót 18 évi fegyházra, a gyilkos B. V.-t pedig fiatal korára való tekintettel bétévf elzárásra ítélte, amelyet a fiatalkorú bűnözök ztnaimi in­tézetében kellett volna kitöltenie. B. azonban ez év tavaszán megszökött az in­tézetből s bujdokolva, gyaJogszerrd jött vias­szá Kárpátaljára. Útközben apróbb lopásokból tartotta fenn ma­gát. Hogy a gyermekkorában szeÜdlelkü., isko­lában jól tanuló B., akinek minden vágya az volt* hogy pravoszláv szerzetes lehessen, iáiként zül­lött le ennyire, mi adott élete folyásának ilyen rettentő fordulatot, az mindmáig rejtély maradt. Agy- és szivérelmeszesedésben szenve­dőknek reggel felkeléskor egy félpohér ter­mészetes „Ferenc József" keserüviz — s legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosit, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre. Kérdezze meg orvosát. n vele. Ehhez még csak azt akarnám hozzáfűzni, hogy amikor Somogyi Berlinben azzal jött hoz­zám, hogy olvassam át a darabot, elmondta, hogy a világon mindenütt visszautasították és nem volt színház, amely elfogadta volna. íme, a vi­lágsiker egy kis, de érdekes példája. A dramaturgia egyszerű komponensei — Minden sikernek megvan a maga titka, de A dramaturgnak főképpen azt kell tudnia, hogy minden darabot a neki megfelelő helyen, időben és szereposztásban hozza ld. Hogy úgy mond, jam, ez a kis és nagy ssinhái közti különbség titka. Nagyon kell ügyelni a légkörre, a kit színház intim hangulatára és ennek megfelelően ki kell válogatni azokat a szülészeket, amelyek vagy a kis színháznak, vagy a nagy színháznak felelnek meg. Ugyanez áll természetesen ma­gára a darabra, amelyet sikerre akarunk vinni. Említettem Molnár Ferenc ,Játék a kastélyban*4 cimü darabjának párisi sikertelenségét és egybe» berlini hatalmas sikerét. Nós, ez a látszólagos el­lentmondás magyarázatát abban leli, hogy Pá­risban nem találták meg a Molnár-darab intim han­gulatának megfelelő helyet, időt és uerepoeztást, Nagyszerűen fejlődik az amerikai színjátszás, melynek lehetőségei korlátlanok — Az amerikai színpadi irodalom, amelyet Európában még alig ismerünk, grandiózusán fej­lődik és tiz éven belül meg fogja hódítani Euró­pát. Ennek a ténynek, amely tagadhatatlan, két magyarázata van: az egyik a korlátlan szellemi szabadság, a másik a szinte mérhetetlen tőke, amely a színpadi ember rendelkezésére áll Mivel mostanában sok szó esik arról és sokat feszegetett kérdés, hogy komoly verSenytársa-e a film a színháznak, Gordon Páltól erről is kérünk véleményt. — A film — mondja Gordon — mindig csak a rossz színház versenytársa lehet, a jó színházé soha. A legjobb és legtökéletesebb film minden körülmények között és mindig gyengébb mű­vészi teljesítmény, mint a közepes színház. Most dolgozom egy könyvön, amelynek elme „A valóság színháza". A könyv két év múlva fog meg­jelenni. Ebben a könyvemben ezt a tételt bizonyí­tom és kimutatom számtalan tapasztalatom alap­ján, hogy a közönség mindig az élő embert akarja a szín­padon látni, az élő ember Játékát és beszédét akarja élvezni, erre pedig a hangosfilm nem képes. A színháznak és a színjátszásnak egy kötelessége vau a filmmel szemben: sorompóba állitanl a jó dramaturgot és rendezőt, aki a darabból és a szí­nészből kiveszi a csúcsteljesítményt. — Itt van a magyar tehetségek ügye. Magyarországon rengeteg sok tehetség van, amit ugyancsak bizonyít a magyar sikerek sorozata világszerte. Sajnos azonban, alig vannak jó ma­gyar dramaturgok és ezt a fogalmat, Illetve a művészembernek ezt a típusét Budapesten még csak most kezdik fölismerni. A budapesti szín­házaknál a dramaturg szerepét átveszi a min­denkori színigazgató, aki — üzletember lévén — nem tudja meglátni egy darab művészi magját és a rossz szempontok helytelenül befolyásolják, ha ítéletet mond egy darabról. Ezért történik azután az, hogy eok magyar szerző és darab egy­szerűen elsikkad. Egy magyar szerző váratlan hetvenötezer dolláros tantiémje — Mikor Berlinben működtem, egy napon föl­keresett Somogyi Gyula, újságíró, aki a berlini ma­gyar követség sajtóreferense volt. Egy darabot hozott magával, amely ugyan nem volt túlságosan biztató, de megláttam benne a színpadi siker lehe­tőségét és megállapodtam a szerzővel, hogy a da­rabot átalakítjuk. A darab közben világhírű lett és ma már mindenki emlékszik arra, hogy Berlin­ben háromszázas szériában ment. Címe „Sybüle, ausgeéóhlos&enl" E darab berlini Sikere után ká- beit kaptam Hollywoodiból, Anita Leóétól, a „Sző­kék előnyben" cimü regény világhírű szerzőnőjé- től. Amerika számára, ő kötötte le Somogyi Gyula darabját és hogy rövid legyek, a darab oly pom­pásan bevált, hogy Somogyi Gyula hetvenötezer dollárt keresett Színházat béklyókba szorítani nem lobot, nem le­het paranccsal rákényszeríteni erre vagy arra a színházra, hogy c*ak Ilyen vagy amolyan sslnéetek szerepeljenek. A magyar színház azért elsőrangú világvlezonylatban is, mert ezt a szabadságot min­denkor szem előtt tartotta. — A másik magyarázat a mérhetetlen tőke. A rendező Amerikában három hónapig tarthat pró­bákat akkor is, ha csak egy úgynevezett kis da­rabnak a kihozataliról van szó. Háromhónapi próba 100—12Ö.OOÖ dollárt emészt fel. Hol vagyunk mi, európaiak, az Ilyen összegektől! Amerikában példáml ment egy darab, amelynek „Dohány" volt a elme. A» átlagot héti bevétel 30.000 dollárt tett ki, to- hát havi 120.000 dollárt. A darab hónapokon k*> resztül ment és a szerző egymaga félmillió dol­lárt keresett. Elképzelhető, hogy ahol a korlátlan szellemi sza­badság Ilyen korlátlan tőkével pároeul, ott igazán elsőrendűt produkálhat az lró, a dramaturg, a rendező és a színész. ( ^ —> Prágában az Urániában szerdán, üiui 20-án lesz * „Botrány a Savoyban" bemutate * Remél­jük, hogy a nemzetközi sikereket essel c wágai si­kerrel is tetézni fogjuk. a pi

Next

/
Thumbnails
Contents