Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-17 / 161. (4604.) szám
14 1938 juljus 17, vasárnap. A rovatért Lü&Ő GÉZA felei Bizalmatlan a magyarság az ungvári Szövetkezeti Központtal szemben Kinek áll érdekében a Tiszaháti Magyar Bolt fiókalapításainak eigáncsolása ? Korláth képviselő interpellálni fog a parlamentben ■ Tiltakozó távirat a miniszterelnökhöz BEREGSZÁSZ. — Ritkán volt egészségesebb gazdasági elgondolása a magyarságnak, mint a kárpátaljai Tiszaháti Magyar Bolt Fogyasztási Szövetkezet. Hogy az elgondolás egészséges, mi sem bizonyitja jobban, mint másfélévi nagyszerű eredményei. Két-három lelkes magyar ember összedugta a fejét s elhatározta, hogy ott, ahol a múltnak nem volt ideje, a jelen pedig szándékosan elfelejtette a szövetkezeti eszmét terjeszteni, a Tiszaháton kiépíti a magyarság szövetkezeti hálózatát. Előttük példaképpen a galántai Hanza állott. Önzetlen és kitartó munkával megalapították és 1936-ban meg is nyitották Beregszászban Tiszaháti Magyar Bolt Fogyasztási Szövetkezet cég alatt üzletüket. Ez a bolt a legideálisabb szövetkezet, csak tagoknak árusít. Az ungvári Szövetkezet! Központ, —• melynek kötelékébe utal Kárpátalján minden szövetkezetei a törvény — nem jó szemmel nézte már az alakulást sem, azt pedig, hogy csak tagoknak árusítson — a szövetkezeti eszme nagyobb dicsőségére *— egyenesen ellenezte. Az égisze alatt működő áruközpont pedig nem adott árut a boltba. De most következett még csak az ungvári központ gáncsoskodó akadékoskodása. A Tiszaháti Magyar Bolt törvényesen jóváhagyott alapszabályainak 2. §-a világosan kimondja, hogy működési körzete az egész tiszaháti járásra kiterjed. Ennek érteimében az igazgatóság 120 szomszéd községbeli nagyberegi lakost is felvett tagjai közé. Mikor aztán ezeknek helyben való kiszolgálása céljából Nagyberegen fiókot akart nyitni, az ungvári központ a fióknyitást nem engedélyezte. Követelte az alapszabályok olyértelmü megváltoztatását, hogy a szövetkezet működési körzete csak Beregszászra terjedjen ki. Végül is egy nyilatkozatot csikart ki az igazgatóságtól, melynek értelmében további fiókokat csak a központ engedélyével nyithat. De még igy is hetekbe telt, mig a beregszászi járási hivatal tudomásul vette a fióknyitást. Ilyen Kárpátalján a magyarság gazdasági fejlődésének lehetősége. Mig a ruszin és cseh szövetkezetek gombamódra szaporodnak, egy magyar szövetkezet létesítése elé száz akadály gördül. Nem irigyeljük mi a testvér ruszin nép gazdasági fejlődését, örömmel néztük, mi annakidején is az Egán-akció nyomán a szlovákiai szövetkezeti hálózat kiépítését, melyhez a magyar állam súlyos milliókkal járult, — pedig éppen emiatt mellőződött a tiszaháti magyarság szövetkezeti szervezése, — de ha a magyarság, még hozzá önerejéből igyekszik gazdaságilag szervezkedni, ne gátolja, ne gáncsolja azt senki! Itt mondjuk meg, hogy az ungvári Szövetkezeti Központ vezetőségével szemben a magyarság bizalmatlan s önálló magyar szövetkezeti központot követel a magyarság számára. Az ungvári központ sok-sok milliót kapott már az államtól, de a magyarság alig, vagy egyáltalán nem részesült belőle. Nem is lehet tárgyilagos egy olyan közyont, mely teljesen egy politikai párt befolyása alatt áll s mindent pártja szemüvegén néz. Vagy nem itt van a hiba? — Igaz, az ungvári központ mindent a prágai Centrokooperativára, mint a szövetkezetek legfőbb szervére ken. Tulajdonképpen egy ilyen esetből adódik ez a cikkünk is. A Tiszaháti Magyar Bolt három Beregszásszal szomszédos községben a folyó évben újabb fiókokat akart nyitni. A fióknyitást mindegyik községből 100—150 tag követelte. Mint annakidején lapunkban meg is irtuk, az ungvári központ teljes igazgatósága egyhangúlag megszavazta s pártoló- lag felterjeszteni rendelte a fióknyitási kérelmet. A kérelmet állítólag igy terjesztették fel, mégis a prágai Centrokooperativa elutasította azt. Itt aztán jogszabálysértés is történt, mert a 162—1935. számú kormányrendelet 6. §-ának 3. és 4, pontja világosan kimondja, hogy ha a szövetkezeti központ valamely elárusítóhely megnyitását javasolja, a Centrokooperativa’azt meg nem tagadhatja. A Tiszaháti Magyar Bolt igazgatósága táviratilag fordult Hodza Milán miniszterelnökhöz jogsegélyért és egyúttal panasszal él a legfelső közigazgatási bíróságnál is. Ónálló magyar szövetkezeti központét Kárpáfaijának! De ettől függetlenül most már azután az egész kárpátaljai magyarság követeli az ungvári Szövetkezeti Központ megosztását. Követeli belőle, ami számaránya szerint megilleti s követeli az állam által ezután is szubvencionálandó önálló magyar szövetkezeti központ engedélyezését. Az a legkisebb követelésünk, hogy kulturális és gazdasági fejlődésünket ne akadályozzák, már pedig az említett esetekben szinte tervszerűséget látunk. Mint értesülünk, Kárpátalján olyan nagy a felháborodás a magyarság körében, hogy dr. Korláth Endre, az Egyesült Párt kárpátaljai nemzetgyűlési képviselője nemcsak az illetékes hivataloknál jelentette be tiltakozását a nyilvánvaló jogsérelmek miatt, hanem interpellál a parlamentben is. A távirat szövege lyiint fentebb említettük, a Tiszaháti Magyar Bolt igazgatósága távirattal fordult Hodza miniszterelnökhöz, amelyben a sérelmek orvoslását kéri. A távirat szövegét az alábbiakban adjuk: Tiszaháti Magyar Bolt Foglyasztási Szövetkezet címen Beregszászban 1936. évben fogyasztási szövetkezet alakult. Jóváhagyott, cégbejegyzett alapszabály szerinti szövetkezetünk működési területe a beregszászi járásra terjed ki. Az alapítók és fenntartók célja, hogy a szövetkezeti kereskedelem utján elérhető haszon egyházi magyarnyelvű iskolák céljaira fordittassék. Ezzel kívánják pótolni azt a nagy veszteséget, mely az iskolafenntartó kárpátaljai egyházakat a nem egyenlő elbánás okából évek óta éri. Szövetkezetünk az ungvári központnak a tagja. Szövetkezetünk továbbfejlődését a prágai Centrokooperativa akadályozza, mert az ungvári Központ javaslata ellenére Nagyborzsován, Nagymu- zsalyban és Kígyóson létesítendő elárusító helyeinket nem engedélyezte. A 162—1935. számú kormányrendelet 6. §-ának 3. és 4. pontja alapján, ha a szövetkezeti központ javasolja az elárusítóhely megnyitását, akkor a Centrokooperativa azt meg nem tagadhatja, ezért a törvénysértés nyilvánvaló* Szövetkezetünk alapitói és fenntartói lelkészek, tanítók és gazdák. A magyarok szövetkezését, gazdasági szervezkedését megakadályozó határozata Centrokooperativá- nak nagy felháborodást keltett, A békés fejlődés érdekében kérjük a miniszterelnök ur gyors intézkedését, sérelmünk orvoslását, „Tiszaháti Magyar Bolt, Fogyasztási Szövetkezet, Beregszász". BÚTOROK oScsó és jő forrása Kroő bútorgyár Kosice, Stefánik-u. 18. Tel. 24=99 Mukacev© Uj törvény a tőfesmenekiés elten és a fölhatalmazás A Bőd va völgy i Gazdasági Egyesület megvalósította a maga elé tűzött munkaprogramot Schell Péter elnök vázolta a gazdatársadalom követeléseit SZEPSI, — A Bódavölgyi Gazdasági Egyesület a napokban tartotta rendes évi közgyűlését a szepsi Széchényi-fürdőben, melyen a vidék földbirtokosain és nagy számban megjelent gazdáin kívül részt vett Fodor Jenő, a Sajóvöl- gyi G. E. elnöke és Czizmazia Ferenc járási állatorvos. Schell Péter elnöki megnyitójában kitért a szlovákiai gazdák általános kívánságaira és az egyesületet különösen érdeklő kérdésekre. Az általános részben leszögezte azt a tényt, hogy a vezető körök a gazdasági egyesületeket és érdekvédelmi működésűket még mindig nem veszik komolyan. Hiába hangoztatják az egyesületek a gazdatársadalom égető sérelmeit, hiába kérnek ezekre orvoslást, hiába szólnak hozzá újságcikkekben, memorandumokban az időszerű gazdasági kérdésekhez, ezek rendezésénél a hatóságokat ma is a politika és nem a gazdatársadalom érdeke vezérli. A gazdatársadalom kívánsága Fejtegetései további során a következőkben foglalta össze a gazdatársadalom sürgős kívánságait: 1. A gazdasági kérdések elbírálásánál ne a politika, hanem a gazdasági érdek legyen a mérvadó. 2. A gabonamonopólium kezeltessék úgy, mint a dohány — vagy szeszmonopólium, tehát a gabona átvételi árának megállapításánál az igazságtalan diszparitás a történelmi országok és Szlovákia, valamint Kárpátalja között kiküszöbölendő. 3. A lassú és bürokratikus hivatali eljárások dulásokkal szemben a munkaadó nem talál támogatást, védelmet. Beszéde további során megelégedéssel állapította meg, hogy a Bódavölgyi G. E. területén a magyar kisgazdatársadalom teljes megértést tanúsít az egyesület önzetlen munkájával szemben, az egyesületi életben élénken részt vesz és ezzel biztosítja az egyesület további virágzását. Elnöki megnyitója végén felhívta a" gazdatársak figyelmét azon körülményre, miszerint a magyar gazda csak a saját erejében bízva boldogulhat, ne várjon másoktól segélyt! Erőteljesen fejlődik az egyesület Ezek után Czirbesz József titkár olvasta fel az egyesület működési jelentését, ezévi munkatervét és multévi zárszámadásait. A működési jelentés az egyesület lassú, de annál erőteljesebb fejlődését mutatja úgy a taglétszám szaporodásában, mint az egyéni és kollektív érdekvédelemben és — ellátásban. A működési jelentésből kiemeljük a következőket: Téli szaktanfolyamokon az egyesület 71 gazdát képezett ki. Végrehajtotta a földművelésügyi minisztérium vetőmagterjesztési akcióját, trágyatelep építési és istállótrágya kezelési versenyt rendez. Ezévben 9 községben tartott határbejárással kapcsolatos vetésdijazást és 16 községben szakelőadással és felvilágosításokkal egybekötött tagértekezletet. Az ezévi munkaterv már javarészt végrehajtatott, a továbbiakban az oktató munkát igyekszik kibővíteni az egyesület, együttműködve a SzMKE-vel és egyéb közművelődési egyesületekkel. Tervbe van véve az iparcikkek közös beszerzése is. A közgyűlés határozatilag kimondta, hogy az egyesület belép a Jühtenyésztők Országos Szövetségébe, továbbá megalakította a munkaadó gazdák szakosztályát, melynek elnökéül dr. Wohl Sámuel földbirtokost választotta. A közgyűlés után Fodor Jenő ismertette a Délszlovákiai Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének fontos hivatását, majd Czizmazia Ferenc járási állatorvos tartott értékes előadást az időszerű állatgyógyászati kérdésekről. (—) Az alkalmazottak szabadságának kérdése. A kereskedelmi- és iparkamarák többoldalú érdeklődésre közlik, hogy azok az alkalmazottak, akiket olyan indok miatt bocsátottak el, amely miatt a munkaadónak joga van a munkaviszony megszüntetésére fölmondás nélkül, továbbá azok, akik. a szabadságukat indokolás nélkül nem kezdték meg, nem bírnak igénnyel fizetéses szabadságra. meggyorsítására és leegyszerűsítésére a gazdasági egyesületek hatáskörébe utaltassák át minden gazdasági segélyakció, de főleg a törzskönyvezés, mint az minden más államban már régen meg van. 4, Ezzel kapcsolatos a nyelvkérdés. A szlovákiai Mezőgazdasági Tanáccsal való szoros együttműködés és a zavartalan érintkzés érdekében feltétlenül szükséges, hogy, a gazdasági természetű kiadványok, körlevelek, rendeletek a nemzetiségek nyelvén is kiadassanak és a Mezőgazdasági Tanács kirendeltségeinél olyan hivatalnokok működjenek, akik a nemzetiségek nyelvét bírják. 5, Régi követelése a magyarsághoz tartozó gazdatársadalomnak a magyar szövetkezetek és hitelintézetek alakításához adandó lehetőség. 6, A gazdasági cselédkérdés szabályozásánál ne csak kizárólag a munkásság érdekvédelme biztosíttassák be, hanem a munkaadók jogai is. A mai helyzet ugyanis az, hogy a munkásság különböző lelkiismeretlen politikai agitáció folytán a nyugodt gazdasági munkát sokszor veszélyezteti és az ilyen megmozPRÁGA. — A meghatalmazás! törvénytervezettel kapcsolatban, amelyről a közvélemény mindmáig nem tudja, hogy mit fog tartalmazni s amellyel szemben úgy a cseh nemzeti szocialista párt, mint a cseh néppárt sajtója kritikus álláspontra helyezkedett, olyan hirek láttak napvilágot, hogy e törvény keretén belül fogják többek között szabályozni a tőkemenekülés megakadályozásának kérdését. A „Ptager Tagb!att“ ma beavatott helyről azt az értesülését közli, hogy erről nincsen sző s a tőkemenekülés megakadályozását külön törvényes intézkedéssel fogják szabályozni. Ami egyébként magát a fölhatalmazás! törvényt illeti, a sajtőtalálgatásokon kivül eddig semmi pozitívumot nem tudunk. Annyi tény, hogy a kormány fölhatalmazást kér, de hogy mire, azt mindmáig nem tudni. Annak ellenére, hogy a kérdés a tegnapi miniszter- tanácson szerepelt, a kiadott jelentés erről egyetlen szóval sem emlékezik meg, amiből arra lehet következtem, hogy maga a kormány nem egységes ebben a kérdésben, ami különben a sajtóhangokbóí Ítélve várható volt. A közvélemény a kérdéssel kapcsolatban csupán a külföldi sajtóban megjelent hirekre vonatkozó cáfolatban foglalt ama negatívumról tud, hogy a föl- hatalmazási törvény nem fog adó- és szociálpolitikai kérdésekre vonatkozni és éppen ezért érthető, hogy a gazdasági közvélemény a fejlemények elé feszült érdeklődéssel tekint. Sertéspestis Szlovákiában POZSONY* — Csehszlovákiában az utóbbi időben 83 községben és 324 udvarban állapítottak meg sertéspestist. A betegség Szlovákiában és Kárpátalján is terjed. Szlovákiában a sertéspestis állása a következő: Pozsony: két község, 3 udvar; Garambreznó 1 község, 1 udvar; Feled 10 község, 68 udvar; Galánta 1 község 3 udvar; Gölnicbánya 1 község, 1 udvar; Nagykapos 1 község 3 udvar; Komárom 4 község, 4 udvar; Kassa 6 község, 15 udvar; Léva 2 község, 7 udvar; Losonc 5 község, 42 udvar; Malacka 2 község 10 udvar; Szepsi 2 község, 3 udvar; Privigye 1 község, 3 udvar; Rozsnyó 1 község, 6 udvar; Kisszeben 1 község, 1 udvar; Rimaszombat 3 község, 35 udvar; Szobránc 1 község, 1 udvar; Liptószent- miklós 1 község, 5 udvar; Somorja 1 község, 2 udvar; Selmecbánya 1 község, 8 udvar; Nagyszombat 1 község, 4 udvar; Varannó 1 község. 1 udvar; Zólyom 3 község, 4 udvar; Zseliz 4 község, 15 udvar. — Kárpátalján: Ungvár i község, 3 udvar; Beregszász 3 község, 16 udvar; Ilosva 2 község. 2 udvar.Munkács 1 község, 15 udvar, Nagyszőllős 1 község, 12 udvar. (—) A betegbiztosító tartozik viselni sérülés esetén az orvoshoz való szállítás költségét? A központi szociális biztosító egy konkrét esetből kifolyólag közölte, hogy á betegnek a sérülés helyétől az orvoshoz való szállítási költségét a biztositó pénztárak kötelesek megfizetni. Ez a kötelezettség a biztosítási törvény 141. paragrafusán alapul.