Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-17 / 161. (4604.) szám

Miigm ida váatadá A hőmérséklet derült égbolt mellett csaknem országszerte nyárias, reggel 20—25 íok volt a hőmérséklet. Nyugatról zivatarzóna van elönyo- mulóban, de ez egyelőre csak a csehországi vi­dékeket éri el. — Várható idő vasárnap: Nyu­gaton zivatarra hajló és hűvösebb idő várható, a Kárpátok vidékén azonban derült, száraz és igen meleg lesz az idő helyi zivatarokkal, • 1938 julius 17, vasárnap. 11 Vonat és szekér karambolja a sorompónélküli átjárónál LŐCSE. — A Szepesolaszi és Szepesváralja közötti vasútvonalnak Szepesváralja előtti és sorompó nélküli utkeresztezésénél tegnap este összeütközés történt, amelynek négy sebesültje yan. Chovancsik József olsavkai gazda szeke­rével áthajtott a vasúti síneken és a közben be­futott motorosvonat a szekeret elütötte. Az ösz- szeütközés következtében, a fuvarosgazda és a szekéren ülő három ember megsebesült. A ható­sági vizsgálat szerint a szerencsétlenséget a fuva­rosgazda vigyázatlansága okozta. Meg kell je­gyeznünk, hogy rövid időn belül már a negyedik baleset történt ezen a sorompó nélküli helyen. A Magyar Operaház tagjai a lévai szabadtéri játék vezetőszerepeiben Az előadás művészi irányítója: Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója — A DUNA ÁLDOZATAI. Komáromból jelentik: A villanytelep mellett a Duna egy 30 év körüli, munkáskülsejü férfi holttestét vetette partra. A férfi vöröses bajuszt viselt. Külső erő­szak nyomai nem látszottak rajta, a hulla két hete lehetett a vízben. Kilétét nem lehetett megálla­pítani. — A Vágdunába fürdés közben egy Csehországból származó dragonyos szakaszveze­tő fulladt bele: nem tudott úszni, a folyó egyik gödrébe jutott, megijedt s úgy lelte halálát. A halászok húzták ki a vízből. Nyitrán temették el. — Guta községben Telekes János, tizenegy éves iskolásfiu fulladt be fürdés közben a Dunába. — EGY NÉVTELEN ZSAROLÓ NYO­MÁBAN, Rimaszombatból jelentik: A tiszolci csendőrség több mint félesztendeje nyomoz egy ismeretlen levélíró után, aki ,,Rabló" aláírással több tiszolci egyénnek levelet küldözgetett, amelyben kisebb-nagyobb pénzösszegeknek bizo­nyos helyen való letétbe helyezését követelte. Re­torzióképpen felrobbantástól az agyonlövésig a fenyegetések minden elképzelhető váLfaját ki­látásba helyezte a címzetteknek. Az első névte­len levelet Czaban Pál kapta még január fo­lyamán s ebben még 5000 koronáról álmodozott a névtelenség homályában meghúzódó ,,rabló", miután azonban az „üzlet" sehogy sem akart megindulni, júniusban már csak 300 koronát kért kiszemelt áldozatától. A ceruzával irt és a tiszolci postán feladott levelek alapján a csend­őrségnek végül is sikerük nyomra i hálálni s a na­pokban már minden bizonnyal sor kerül a tettes letartóztatására. xx Elizabeth Arden nyáron is törődik hölgy­közönségével. Elizabeth Arden, aki állandóan nagy gondot fordit arra, hogy a hölgyközö-nség, amely bizalommal fordul 'hozzá — állandóan szakszerű tanácsokkal, legyen ellátva — az idén asszisztens- nőjét küldi el Szlovenszkóra, ahol több fürdőhe­lyet látogat meg azzal a céllal, hogy az ott nya­raló hölgyközönségnek a megfelelő arcápolást és kikészítést lehetővé tegye. Az asszisztensnő folyó hó 18-án és 19-én Poiprádon a Pikovskyklrogériá- ban. 20—22-ig pedig Ótátrafiireden a Bányász-féle áruházban áll a hölgyközönség rendelkezésére. Elizabeth Arden, aki szivén viseli hölgyközönsége ápolt arcát, egyenes és értékes utasításokkal látta el asszisztensnőjét, aki felvilágosítja a hölgyeket, miként barnítják szakszerűen arcukat, vagy védik a nap káros hatású sugarai ellen és segédkezik a napbarnított archoz és a nyári milliőbe legjobban illő púder és rúzs helyes megválasztásában. A hölgyek ideje fürdőhelyen bizonyára megengedi, hogy ezt a kínálkozó alkalmat kihasználják. — LEFORRÁZTA A BABLEVES — BE­LEHALT. Rimaszombatból jelentik: Lovas An­na barackai földműves asszony bablevest főzött és a hatlmas fazekat a tűzhely mellé tette ki­hűlni. A közelben játszadozó hároméves leány­kája egy őrizetlen pillanatban a fazékba zuhant és harmadfokú égési sérüléseibe másnap a rima- szombati kórházban meghalt. A gondatlan anya ellen megindult az eljárás. xx Az orvosi vélemények százai bizonyítják, hogy a Mattoni-féle iszapsó és iszaplug kipró­bált gyógyerő női bántál máknál, rheumás, kösz- yényes, skrofulózus, ischiászos fájdalmaknál, vérkeringési zavaroknál, az inak és Ízületek meg­betegedésénél. Kérdezze meg háziorvosát és tartsa be a használati utasítást! Kénjen árjegy­zéket Heinrich Mattoni A. G. Giesshübl-Sauer- brunn 6. Karlsbad cégtől. LÉVA. — A lévai szabadtéri szinelőadás híre, amelyet a járási magyar közművelő­dési testület védnöksége alatt a SzMKE lévai fiókja rendez, az összes lévai magyar társadalmi egyesületek közreműködésével, megmozgatta az egész szlovákiai magyar társadalmat. Ma már bizonyosra vehető, hogy a János vitéz lévai előadását tízez­rekre menő tömegek fogják végignézni, vé­gigélvezni. Az emberekre mint valami határtalanul nay csodának lélekfogó ereje hat az a hir, hogy Léván ilyen nagy és merész művészi eseményt készítenek elő. Lévának, ennek a kis magyar városnak álmodozó rajongóiban van annyi bátorság, mint a nagy magyar metoropolis, Szeged vagy Salzburg kultur- élete vezetőiben. Valóban bámulatos az a nagy lelki bátorság, amellyel belevágtak ennek a nehéz, de végtelenül gyönyörű ma­gyar művészi eseménynek a megvalósítá­sába. Annyi bizonyos, hogy a munkától és fá­radságtól és ennek a nem mindennapi mun­kának izgalmaitól vissza nem rettenő ren­dezőség bátorságát a legnagyobb siker fogja koronázni, A gyönyörű és impozáns terv képe mind erőteljesebben bontakozik ki napról-napra az elgondolások világából az életes realitások irányába, a munka előre­A Toldy Kör hatvanéves történetének második felét foglalja össze a Kör főjegyzője, Tamás Lajos az előt­tünk fekvő hétives kötetben. (Az első harminc év tör­ténetét Kumlik Emil városi közkönyvtáros irta volt meg 1905-ben.) Az olvasó nem is tudja hirtelen, mit csodáljon ebben a munkában. Azt-e, hogy a könyv írója milyen — Toldy Ferenchez, a Kör pátrónusához méltó — szorgalommal gyűjtötte össze a Kör műkö­désének adatait, milyen pragmatikusan csoportosította ezeket az események időrendjéhez is hűen alkalmaz­kodva, milyen valódi kultúrtörténeti érzékkel szűrte ki az óriási dokumentáris anyagból a lényeges dolgokat, vagy azt, hogy milyen eseményekben, tettekben gaz­dag volt magának a hatvanesztendős kulturegyesület­Ne féijen a naptól 8 5ZEPLŐK ellen ARIADNE krém egy fogalom ! Garantáltan ártalmatlan, eltűn­ted szeplőit, májfoltjait és pattanásait, megfiatalítja, fel- liditi arcát. A bársonyos, puha ARIADNE törv. védj. tkka a friss ARIADNE krém és szappan! — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: ARIADNE kémiai és kozmetikai laboratórium, Ph. Mr. tfassfcó Gyula gyógyszerész gyógyszertára a Szent Háromsághoz, Preiov, Kasa ry kova U.81. -Tel. 230. -Póstacsekkontósz. Praha 82.156. Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! ^asegazdasági - kereskedelmi gyakor­lattal £4rf?idslkeze keresztény tisztviselőt kelesünk terményértékesítő osztályunkhoz azonnali be­lépésre. Szlovák — magyar nyelvismeret szükséges. Fényképes ajánlatokat kérünk. ,,EIanza“ Galánta. — BETÖRŐK A JAVÍTÓINTÉZETBEN. Rimaszombatból jelentik: Ismeretlen tettesek be­törtek a likéri leányijavitó intézet földszinti mo­sókonyhájába, ahonnan előbb az igazgatói iro­dába, majd az első emelet egyik helyiségébe ha­toltak be és összesen 659 korona készpénzt és élelmiszert harácsoltak. A csendőrség nyomozást indított és súlyos gyanuokok alapján már is őrzifcbe vette Bitala István, Rohács János és Kvak Ferenc falubeli legényeket, akik tagadják bűnösségüket.- Az eljárás folyik.­nek múltja, mint alkalmazkodott működésével minden időben Pozsony kulturális szükségleteihez s ezáltal hogy maradt mindég fiatal, friss, jelenben élő, jövőt munkáló. Emberek változtak. Nemzedékek váltották föl egy­mást. A Toldy Kör él, mint egy örök eszme meg­testesülése. Ez az örök eszme nem más, mint az igazi kulturfejlődés legmélyebb értelme: a múlt nemes ha­gyományain építeni a jövőt a jelenben. Ma nekünk hagyomány az, ami a század elején je­len volt. Biztos alap, ami akkor élet, küzködő, moz­galmas, lüktető élet volt. Szimbólumok azok a nevek, amelyek akkor valóságot, munkát, tettet jelentettek. Thaly Kálmán, akinek elnökségével kezdődik a beszá­moló —■ ma központi gondolatnak számit, aki körül munkás kis sereg él, kering, csoportosul, mint a ma­gyar kulturfejlődés egy atomjában az atommag körül az elektronok; És ez a kép, amely önként feltámad bennünk, megmarad mindvégig a harmincév történetén át. Mindég van egy-egy országoshirü név, amelyben az eszme kikristályosodik, s amely névnek viselője a fejlődés folyamán az élet küzdő munkásából szintén eszmévé, éltető gondolattá finomulhat. Ez a Toldy Kör örökké megujhodó életének titka. — Zichy Géza gróf, Thaly Kálmán utóda az elnöki székben fejezte ki székfoglalójában ezt a szellemiséget, egyszerű, de mélyértelmü szavakban: „Amit Vutkovich alapított, azt megőrizte Thaly; amit Thaly épített, azt megőrzőm én!" — És igy fonódik azóta is tovább a láncolat. A Toldy Kör mai elnöke, Jankovics Marcell, ha más szavakkal is, ugyanezt a gondolatot szimbolizálja. „Hűséggel ápoljuk kultúránk, magyar irodalmunk és magyar művészetünk nagyjainak emlékét. Múltúnk nagyjainak mindegyike olyan, mint a terebélyes fa, amely kiállott minden vihart, amely ősmagyar talajba verte gyökerét, amely egyedül hoz termő magot És e mag lehull termő ősi földre, hogy uj erdőt teremjen." Mondotta 1925 március 29-iki elnöki székfoglalójában. Két valóságot szeretnék ebből a kiszakított pár szó­ból kiolvasni: Az egyik a vihar képe. Igen. Viharok is kisérték a Toldy Kör életét. A régi békevilágban is .már a társadalmi ellentétek,; az egységbontó megnem­férés villózása, amely a legnagyobb vihart, a világ­háborút s az utána bekövetkező legnagyobb magyar tragédiát előkészítette s szinte bejósolta. Aztán maga a felfordulás!... És a minden viharokat átvészelt Toldy Kör ezután találja meg igazi hivatását. Nem részes függvénye többé egy országos mozgalomnak, de maga válik köz­ponti, összetartó erővé. A múlt hagyománya képesíti erre a szerepcserére. Amint az első harmincévben esz­méket indított és tettekben élt, most ugyanezt teszi, csak még fokozottabb mértékben. Önállóbban. Nem csupán kulturális szükségletérzésböl, de nemzeti ön­védelemből is. Mindenütt ott van, ahol hiány mutat­kozik. Mindenütt tömi a rést, amelyet a vihar vágott a hányt-vetett hajó testén. Nincs a magyar dalnak hivatott együttese Pozsony­ban? A Toldy Kör fiatal gárdája összeáll érces hangú, messzire, országhatárokon túl is elhangzó ember­orgonába. Elnémult a magyar szó a világot jelentő deszkákon? A Toldy Kör műkedvelő gárdát szervez s igazibb, értékesebb szinikulturát teremt, mint amire az üzleti alapra kényszeritett „hivatásos színészet" képes. Megtorpant az irodalom folytonossága? A Toldy Kör irodalmi pályázatokkal lendíti előre a megállott- ságot s felragycgtatja a beborult égen az „Uj Auró­rát", az uj hajnalhasadást. Nem kap a jövő reménysége, a gyermektársadalom lelki táplálékot, mesecukorral teleszórt éltető ételt? A Toldy Kör mesedélutánokon pótolja ezt. a lélek- vitamint s ezzel biztosítja magának a jövőjét, jó előre, — harmadik generációban már. Szétszakadtunk, nemcsak elszakadtunk? A Toldy Kör összegyűjti, előadó asztalához ülteti, hangverseny pódiumára állítja szerte az országból mindazokat, akik a szegényes örökségként ránkmaradt, „kisebbségi" magyar életben értéket jelentenek. Ezzel a helyi kul- turmunkásokat, a maga több évtizedes tekintélyével, s Pozsony, az ősi koronázó város (s az uj ország szive) nyilvánosságával országos nevekké avatja. íme a második valóság: Az ősmagyar talajba gyö­kerezett terebélyes fa éretten lehullott termő magjából igy nő az uj erdő. így nö a „pozsonyi" Toldy Kör lombkoronája az egész ország, az egész kisebbségi ma­gyarság fölé, védő, óvó, árnyékot adó sátorrá. Példát ad másoknak, de dolgozik odahaza is, hogy az áldott, édes magyar anyanyelvűnk el ne hallgasson az idegen­né vált otthonban. Nemcsak, hogy éppen el ne hall­gasson, de diadalmasabban és tartalmasabban zengjen, mint valaha. Ezek a szempontok domborodnak ki a Tamás La­jos megírta történelemből. Meghatódva, regénynél ér- dekfeszitőbb olvasmány gyanánt olvastam el a köny­vet, mert mindenütt egy tiszta, nemes szándék szív­dobogását olvastam ki az adatok, dokumentumok kö­zül. Hogyne, hiszen harminc évvel ezelőtt magam is egy elektron voltam ebben a nagyrahivatott magyar kulturatomban, amelynek jelentősége azóta óriásivá nőtt, amelynek energiája hihetetlen s legyőzhetetlen erőt rejt. Nézhetik a Toldy Kör bármilyen szemmel. A ferdén nézőknek is el kell ismerniök, hogy maga a töretlen pályán megfutott hatvan év, maga az, hogy a Toldy Kör nemzeti értékeket mentett meg a múltból, nemzeti értékeket termel a jelenben, tiszteletet parancsoló. És ez a biztosítéka annak, hogy nem légből kapott jel­szavak, nem érteden, vagy félig értett szólamok a jövő fejlődés biztos alapjai, de a haladás örök törvénye, amit a Toldy Kör szelleme sugároz ki magából s amit Eötvös József igy fejez ki szavakban: „Amig az egyik láb előrelép, a másik állva marad!" SZIKLAY FERENC. Bratislavai Szölömiivesek Borpinceegyesülete r, t, Boresők: Bratislava. Ferenciek tere 7, Lőrinckapu 19. Prága, Járna 6 Elsőrendű, minőségi borok kimérése. Meleg konyha. haladásának arányai szerint. A lévai szabadtéri előadás súlyát, jelen­tőségét és művészi színvonalát a művészi rendezők és az előadás nagynevű szerep­lői a legteljesebb mértékben biztosítják. Bizonyára a legnagyobb szenzáció erejé­vel volt hatni az a bejelentés, hogy az előadás dr. Németh Antalnak, a buda­pesti Nemzeti Színház igazgatójának mű­vészi irányítása mellett fog történni és mint rendezők Sarlay Imre, a nyugatszlo­vákiai magyar színtársulat tagja, a sze­gedi szabadtéri játékok egyik volt rende­zője, továbbá Mihályi Ernő, szintén a nyugatszlovákiai magyar színtársulat is­mert tagja, szerepelnek. A főszerepekre sikerült megnyerni a rendezőségnek a Magyar Kir. Öperabáz három nagynevű, kitűnő művészét. Bi­zonyára különös jelentőséget fog adni a lévai szabadtéri előadásnak az a ritka eseményszámba menő tény, hogy a cím­szerepet maga Hámory Imre fogja adni, aki a János vitéz operaházi bemutatója alkalmával is játszotta azt. (Kezdetben arról volt szó, hogy ezt a sze­repet Jávor Pál fogja betölteni, de Jávor augusztus közepén Lengyelországban fog filmezni, igy fordult azután a rendezőség figyelme Hámory felé.) Iluska szerepét Gere Lola, a királykis­asszonyt pedig Szabó Ilonka, mindketten a Magyar Operaház prominens tagjai, fogják játszani. Tekintettel arra a körülményre, hogy Szlo­vákiában a János vitéz vezető szerepeire nem lehet jelenleg megfelelő színészeket ta­lálni, a rendezőség bízik benne, hogy az országos hivatal a játszási engedélyt meg fogja adni a budapesti művészek részére. A többi nagyobb szerepek szintén jó ke­zekben lesznek. Bagót Gárdonyi László, á nyugatszlovákiai magyar színtársulat jó- hangu énekese, a francia királyt a kitűnő Mihályi Ernő, a boszorkányt Mihályi Vil- csi, a strázsamestert a budapesti Török Miklós és Bartolót Megyeri Ferenc, a Föl­des-társulat tagja fogja alakítani. Ezekhez sorakoznak fel a jobbnál-jobb műkedvelők és az elsőrendű zenekar, ame-< lyet Fisoher Károly, az országosan ismert népszerű és kitűnő muzsikus fog dirigálni. Az ilyen kiváló művészek szereplése mellett a szabadtéri előadás sikere már eleve is adva van, mert nagymértékben biztosítják a szereplők az előadás értékét és annak magas nívóját. Két előadást ter« vez a rendezőség, augusztus 13-án és 14-én, szombaton és vasárnap, de hogyha kedve-f zőtlen időjárás netán megzavarná, akkor 15-re, Nagyboldogasszony ünnepére is tervbe van véve egy előadás. (*) Biller Irén ősszel zenés vígjátékban lép fel Budapesten. Biller Irén, aki néhány évvel ezelőtt férjhez ment egy dúsgazdag amerikai szállodatulajdonoshoz, azt irta most Budapestre', hogy néhány nap múlva hajóra száll és rövidesen Budapesten lesz, ahol hosszabb időt óhajt eltöl­teni. Arról van szó, hogy a hires magyar pri­madonna az ősszel a magyar fővárosban fellép. Biller Irén magával hozza azt a zenés vígjáté­kot, melyben Budapesten szerepelni akar. Ennek a vígjátéknak az elmúlt idényben hatalmas sike­re volt Newyorkban és szerepe olyan, mintha egyenesen Biller Irénre írták volna. A primadon­na fellépése elé nagy várakozással néznek Bu­dapesten. (* *) Sacha Guitry filmje a velencei Bienná- lén. Párisból jelentik.: Most fejezte be Sacha Guitry uj filmjét, amelynek címe „A világ leg­szebb uccájának a története". Ez az ucca termé­szetesen a párisi Champs Elysées. Az uj Guitry- film történelmi alkotás. A filmet Guitry a ve­lencei Biennálén fogja bemutatni. Franciaország ezenkívül még egy filmmel vesz részt a Bienná- lén á ennek á filmnek ;;KödöS partok a citrié. Tamás Lajos: AToldy Kör története 1906—1935

Next

/
Thumbnails
Contents