Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-02 / 149. (4592.) szám

7 1938 Julius 2, szombat. Kiállítás egy kiállításra való iskolában ™ a«if wgHBiiamninir i wnfWfjtfrriflamhi fnsa Hatszáz magyar gyermek a kassai szlovák tanonciskolában Különös nemzetiségi statisztika dicséri a cseh igazgató érdemeit ■ Vándorolnia kellett a magyar tanintézetnek, hogy egy épületbe kerülhessenek a főiskolások a tanoncokkal Erőteljes, vérmes, kövér embereknél reg-, gélenként éhgyomorra egy pohár természet tes „Ferenc József14 keserüviz kiadós béL ürülést biztosit, lényegesen előmozdítja az emésztést és az anyagcserét s a vérkerin­gést az egész szervezetben megélénkíti* Kérdezze meg orvosát. » KASSA* w (Szerkesztőségünktől.)’ Itt a Szép alkalom, hogy foglalkozzunk a kassai [tanonciskolával, amely nemrégiben költö­zött be uj palotájába, Szlovákiának kétség­telenül egyik legszebb iskolaépületébe. Az Uj palotában most rendezték meg a növen­dékek első kézimunkakiállitását, még pedig U hatalmas földszinti termekben. * A terjedelmes kiállításon mindössze egyet- . len, kisebbfajta rekesz jutott a magyar l tagozat számára, itt van összezsúfolva 1 minden, amit a magyar fiuk és leányok munkáiból jónak véltek kiállítani. Csak utólag győződtünk meg arról, hogy sokkal többet és szebbet is kiállíthattak volna. Mindenekelőtt: a gyönyörű iskola való­ban » iskolapélda a szlovákiai népoktatás általános helyzeté­nek megvilágítására. A remek épület, mely­ben mindössze féléve folyik a tanítás, eddig négy és félmillió koronába került, de még korántsincs kész a teljes berendezése. A modern termek nagyrésze üresen áll, a szakoktatáshoz szükséges műhelyek közül eddig csak az asztalosmühely van készen, a többi mühelyterem üresen tátong a gépek számára készült betontalapzatokkal, a leen­dő kazánházba vezető üregekkel. Csak a vi­lágítás van rendben mindenütt, remek vilá­gítás. Jellemző példa: a fodrászszakosztály­nak három nagy terme van, mindháromban a legmodernebb világítótestek vannak föl­szerelve — az egyik teremben drága neon­csövek világítanak —, egyébként üres mind a három terem. Hasonlóképen fölszerelésre vár még a mechanikai, az olvasztó, villa­mossági, szerelő, festő, iparművészeti, fény­képészeti, cipész-, mészáros- stb. műhely. Egyelőre nincs pénz ezekre a berendezésekre, a város, a járás, az ország, az állam egymástól várja, hogy adjon. Az épület kétségtelenül túlméretezett, rengeteg pénzt nyelt el eddig is és nem tud eleget tenni a kitűzött céloknak. A rengeteg tanterem jó részében még nem folyik taní­tás, de igy is megirigyelhetik a tanoncok sorsát min­den más iskola növendékei. A tanoncok, akik idejüknek csak kis részét töltik a padok között, a legnagyobb ké­nyelemben, remek, modern munkaasztalok előtt tanulnak, néha alig tiz-tizenketten egy nagy, egészséges teremben. (Önkéntelenül rágondolunk a régi elemi iskola felerészé­ben szorongó magyar reálgimnáziumra.) A magyar tanintézet sorsa A tanoncoknak juttatott nagy kénye­lem közvetve a magyar polgári iskola költözködését és a legszűkebb viszonyok közé való meghuzódását idézte elő a má­sik oldalon. Ismeretes, hogy a magyar polgárinak ki kell költözködnie a volt jogakadémia épületéből, mert itt helyezik el átmenetileg az uj tech­nikai főiskolát. Nem fogadták el ugyanis ÍTost László helyettes polgármester életre­való indítványát, hogy a főiskolát ideigle­nesen a tanonciskola remek épületében he­lyezzék el, hanem inkább a magyar taninté­zetet utalták vándorútra. A műegyetem in­tézményei aligha fognak elférni a jogaka- 'démia épületében és igy mégis szükség lesz arra, hogy a tanonciskola második emeletét a főiskolának engedjék át. Előáll majd az a példátlan helyzet, hogy főiskolások és tanoncok ugyanabba az is­kolaépületbe járnak, ami távolról sem ideális pedagógiai megoldás. Mindegy: inkább a főiskolások érezzék magukat kényelmetlenül, inkább a magyar iskola vándoroljon és szoruljon össze* semmint a tanoncok akik aránylag legkevesebbl idejüket töltik az iskolában maradja-! nak meg régi helyiségeikben, ahol jól megvoltak eddig is. Csak hat százalék a magyar tagozaton A tanonciskolának mintegy ezer növen­déke van, ezek tizenöt szakosztályba és negyvenöt osztályba vannak beosztva. A magyar osztályok száma mindössze három a negyvenöt közül, a magyar ta­gozat növendékeinek száma mindössze hatvan az ezer közül. A három magyar osztály közül egy általá­nos, kettő pedig kereskedelmi jellegű. A* datos’' igazgató, Sapák mérnök, volt ipar­iskolai tanár, cseh légionista áll. Sapák mérnök, aki 1937 julius elején vette át az intézet vezetését, még nincs véglegesítve ebben az állásában. Azelőtt a kassai felső­ipariskolában tanított mintegy tiz éven ke­resztül és ott azzal tűnt föl, hogy a magyar diákokkal szemben a legna­teremben láttuk, amikor végigjártuk az uj iskola gyönyörű helyiségeit. Valóban meglepő tehetség mutatkozott meg a magyar tanoncok rajzaiban, ame­lyek ott hevertek az egyik tanár íróasz­talán. Ezeknek nem jutott hely a kiállítá­son, abban a kicsiny fülkében, amely fölött az egyetlen magyar fölirás olvas­ható. így: „magy. általános”. Megtudtuk azt is, hogy a kiállítás meg­rendezése mintegy kilencezer koronába ke­rült. Ezt az összeget a látogatók önkéntes adományaiból akarják bevenni. Sajnos, aligha fog sikerülni.** Töltse weekendjét és felejtse mindennapi gondjait T R E N C S É N- T E P L I C páratlanul szép uj magaslati íhermális strandfürdőjén. magyar tagozaton egy igazgató, egy intéző és két szaktanító tanít, a szlovák tagozaton ezzel szemben az igazgatón és két intézőn kívül tizenkét belső és negyvenkét külső szaktanító működik. Szembetűnő, ugyebár, hogy a magyar ta­gozaton mindössze hat százaléka tanul az összes növendékeknek, de még szembetűnőbb a másik arányszám: az összes növendékek hatvan-hetven százaléka magyar nemzetiségű! Tehát mintegy hatszáz magyar gyermek kap szlováknyelvü oktatást ebben az egyetlen iskolában! A magukra hagyott gyermekek A meglepő statisztika különböző körül­ményeknek tulajdonítható. Elsősorban a szülők és a mesterek közömbösségének. Tudni kell, hogy a tanoncokat a legtöbb­ször senki sem kiséri el a beiratkozásra. A tanonc megkapja mesterétől vagy a szü­lőtől a huszonöt korona beiratási dijat és jelentkezik az iskolában. Ha nem mondja meg kifejezetten, hogy a magyar tagozatra iratkozik be, úgy beírják a szlovák tago­zatra. Az egymagában jelentkező kiskorú ta­nonc igy kerül a legtöbb esetben a szlo­vák tagozatra és igy adódik aztán a legfurcsább nemzeti­ségi statisztika. A céltudatos igazgató Nem kis részben tulajdonítható az iskola eme egyoldalú fejlesztése annak a körül­ménynek*. hogy az intézet élén egy ^céltu­gyobb türelmetlenséget tanúsította és gyakran ragadtatta magát súlyos kifeje­zésekre velük szemben. Akkoriban már- már nyílt botrány kitörése fenyegetett és az intézet igazgatója volt kénytelen eré­lyesen fölvilágosítani a tanonciskola mostani igazgatóját a tanári magatartás követelményeiről. Sapák mérnök egyébként egyetemi tanul­mányok nélkül jutott úgy mérnöki oklevelé­hez, mint tanári kinevezéséhez. Tanári mű­ködése előtt irógépügynök volt., * „magy. általános** A tanonciskolái kiállítást vasárnap dél­előtt nyitották meg az érdekeltek jelenlé­tében. A megnyitáson két cseh szónoklat hangzott el — Sapák mérnök és Janoud he­lyettes polgármester beszélt —. sem szlovák, sem magyar részről nem történt fölszólalás. A kiállításon mindenesetre sok érdekes lát­nivaló van, de az érdeklődés egyelőre meglepően cse­kély. A harmadik napon, amikor ismételten ott jártunk, csak a borbélyipari szakosztály küldöttsége volt jelen Hein elnök vezetésé­vel, aki kijelentette, hogy az oktatási ered­mény kielégítő volna, ha a tanulók rendelke­zésére bocsátott anyag nem volna olyan csekély. (Más oldalról viszont azt a fölvi- lágositást kaptuk, hogy a borbélymesterek, akiknek túlnyomó része magyar, szívesen adnának megfelelő mennyiségű anyagot az iskola részére, ha magyarul oktatnának a fodrászszakosztályon.) A magyar növendé­kek legszebb rajzait egyébként nem a ki­állításon* hanem fönt az egyik tanulmányi, Kitünően sikerült a SzKIE első nagygyűlése a somorjai járásban POZSONYPÜSPÖKI. — Vasárnap rendez­te meg a somorjai járás katolikus magyar ifjú­sága Pozsonypüspökiben az első katolikus na­pot, amelyen több mint hatszáz katolikus leány és fiú vett részt a járás területéről. Vonaton, autóbuszon, kocsikon, kerékpáron jöttek el so­kan még a szomszédos dunaszerdahelyi járás­ból is. A nagyszabású rendezés reggel Borsos Mihály szentmihályfai és Tenk József püspöki káplán szentmiséjével kezdődött. A második szentmise alatt áldozott meg a több mint hat­száz főnyi résztvevő. Kilenc órakor fölvonul­tak az ifjúsági egyesületek különféle vallásos táblákkal. A fölvonulók sorában sok magyar ruhás résztvevő is volt. Fél tízkor Tyukoss E. János espres-plébá- nos mondott nagymisét, majd Hladik Ágoston pozsonyi dómkáplán, a Katolikus Akció orszá­gos igazgatója lépett szószékre és meggyőző erővel jellemezte a Katolikus Akció és a kato­likus ifjúsági egyesületek munkájának jelentő­ségét. 11 órakor díszközgyűlést tartottak a katoli­kus iskolában. A SzKIE jeligéjének eléneklése után Hrabovszky Ferenc járási moderátor nyi­totta meg a közgyűlést, majd az üdvözlések után Magyar Ferenc, a SzKIE központi titkára mondott nagyhatású beszédet. Adjátok .vissza Krisztust az ifjúságnak, — mondotta. — Ma­gyarságunknak is az Istenhit ad értelmet, amit Szent István példája és elgondolása igazol a legjobban. Minden munkánkat a katolicizmus eszméivel kell megtöltenünk, mert aki nem jó keresztény, az nem jó magyar. Nekünk pedig sem rossz magyarokra, sem pedig rossz katoli­kusokra nincs szükségünk. A püspöki férfikar zsoltáréneke után, melyet Horváth József igazgató-tanitó vezényelt, Ko- háry Margit apátujfalusi tanítónő beszélt „Szűz Mária és a mai lány" címmel a nő hivatásáról. A nagyhatású előadás után Horváth József és Takács József tanítók énekszáma következett, majd Tankovits Sándor és Nagy Margit püs­pöki SzKIE-tagok beszéde után Buday Margit vágai tanítónő szavalta el nagy hatással End- rődy Sándor „Féljétek az Istent" cimü versét. Délután a vendégifjuság résztvett a püspöki fiatalság hagyományos liliomos körmenetén. Majd négy órakor népünnepélyt rendeztek, amelyen a vegyeskar éneke után Tyukoss E. János esperes-plébános beszélt a katolikus és a magyar összefogásról. Azután szavalat-, ének- és táncszámok, valamint előadások következtek, melyekből ki kell emelnünk Pfeiffer László dé- nesdi káplán hatásos előadását az ifjúság sze­repéről a szociális kérdés megoldásában. A lélekemelő és nagyszabású rendezés a pá­pai himnusszal fejeződött be. Külön meg kell dicsérnünk a pozsonyi magyar teológusok könyvkiállitását is. A pompásan sikerült kato­likus nap rendezésének fáradságos munkáját Hrabovszky Ferenc nagypataki plébános, ke­rületi moderátor és a püspöki SzKIE-csoport Tenk József káplán és Horváth József igazgató- tanitó irányításával végezték. MEGHÍVÓ A SzJovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület julius 10-én tartja évi rendes közgyűlését Loson­con, a városháza nagytermében, melyre a SzKIE minden helyicsoportjának vezetőségét, a katoli­kus ifjúsági mozgalom barátait s az érdeklődő­ket tisztelettel meghívjuk: Buihnics Mihály s. k. püspök, országos fővédnök. Msgre. Kovács Gyu­la igazgató. Meggyesi Sándor főtitkár. A közgyűlés programja: 1. 'Julius 10-én délelőtt 10 órakor főpapi szentmise. Celebrálja Bubnics Mihály püspök. Résztvesznek rajta a losonci já­rás SzKIE-csoportjait és a közgyűlésen megjelent kiküldöttek, ifjúsági vezetők. 2. A SzKIE rendes évi közgyűlése a városháza nagytermében délelőtt 11 órakor. Tárgysorozat: Mihalovics Gyula losonci esperes megnyitója. Üdvözlések. Igazgatói, titkári és pénztárosi jelen­tések. Indítványok, határozatok. Bubnics Mihály aliokudója. A közgyűlés ünnepélyes bezárása. A SzKIE munkásbizottsága julius 11—15-dg tartja munkabizottsági ankétjét .Várgede-fürdőn (Losonc mellett}*

Next

/
Thumbnails
Contents