Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-17 / 161. (4604.) szám

6

1938 fulius 17, vasárnap* .mim íimw■a——

Rozsnyó - a katolikus magyar kulturmunka központja

Beszámoló a püspöki székváros virágzó katolikus magvar életéről

E cikkünkkel befejezzük az eucharisztikus világkongresszusi ünnepi számunkból kimaradt városriport- sorozat közlését.

ROZSNYÓ. — Régebben Sajó-parti Athénnek nevezték messzeföldön híres iskolái miatt, ma minden átalakult, de a katolikus vallásos élet ereje változatlan Rozsnyón. Már a város külseje is elárujja ezt. A város főterén áll az évszázados püspöki palota, a csendes zárda, az egyforma kanonokházak, a plébánia, odébb a rendházak, a premontrei rend hatalmas gimnáziuma, a nagykiterjedésü papnövelde, az alapítványi kórház, a Katolikus Legényegylet s a vá- rosfeletti hegyen, a Kálvária adja meg a kis bányaváros katolikus jellegét s bizonyítéka annak, hogy a katolicizmusnak Rozsnyón a múltba nyúló mély gyökere van.

Híres tanintézetét felekezeti különbség nélkül látogatják a gyermekek. Ebben a zárdában van a város egyetlen magyar polgári iskolája. 1933- ban hatalmas iskolaépülettel, két év előtt pedig, modern internátusi épülettel bővült közel más- félmilliós költségvetéssel. Ugyanitt vannak elhelyezve a rendtagok és a növendékek. Azelőtt a szatmári rendtartomány fennhatósága alá tartoztak, ma tartományi .jellege van a rendnek, melynek élén a kiváló Névery Flávia tartományi főnöknő áll.

A rozsnyói iskolák őse a katolikus fiuskola, az úgynevezett „Norma".

Több évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben a jezsuiták rendházában volt elhelyezve, később saját otthont kapott, mey leégett, később a Drázus hullámainak lett áldozata. Emeletes épülete elen pár év előtt kifogást emelt a tanfelügyelőség s már épül számára az uij otthon a Buzatéren a város képviselőtestületének, Bubnics püspöknek, a székeskáptalannak és a katolikus társadalom tagjainak áldozatkészségéből. 600.000 korona költséggel épült fel az iskola, amelyben már ősszel megkezdik a tanitást. A „Norma" iskola jelentőségét a tanügyi hatóság is elismeri s mint a tamkerület riiintaiskoiája él a köz- tudatban. Ferencrendi barátok és világi tanerők látják el benne a tanitást. Múlt évben vonult

jp. *

A vallásos életnek tulajdonképpeni forrása ) a püspökség. Otthona a főtéri emeletes palota, melyet a nagy királynő, Mária Terézia építtetett 177.6-ban. Itt székeltek mindenkor a rozsnyói egyházmegye püspökei. A magyar uralom utolsó püspöke sipeki Balázs Lajos volt 1905— 1920-ig, Az államfordulat után öt évig gazdátlan volt a püspöki szék s a püspökség' vagyonát zár alá vette az állam. 1925-ben rövid ideig a jelenlegi kassai püspök, Csárszky József á’lt az egyházmegye élén. 1925 óta Bubnics Mihály püspök a rozsnyói apostoli kormányzó, aki a nagytapolcsányi plébániáról került mint felszentelt püspök a rozsnyói főpásztori székbe.

Bubnics Mihály a Katolikus Akció és a SzKIE országos vezetője-, az ő kezébe fut ösz- sze ennek a hatalmas szervezetnek minden szála. A hitélet fellendítése s az ifjúság vallásos nevelése főm-unkaprogramtja. Tizenkétéves főpásztori működése alatt sokat tett, áldozott és munkálkodott egyháza és hivei javáért. Köréje csoportosul a székeskáptalan Ditteil István nagyprépost -és dr. Belitzky János püspökhelyettes, pápai prelátussal az -élén. A püspöki rezidenciának 20.000 kötetes könyvtára van, sok értékes régi müvei. B

*

A város katolikus hitéletének tulajdonképpeni vezére a plébános, dr. Privitzky Gyula kanonok. Kiváló pap, jeles szónok, kitűnő szervező és irányitó, aki mint lapszerkesztő tollával is nagy szolgálatot tesz egyházának. Csupa agilitás és akaraterő, aki ■ ügyesen választja meg munkatársait s azokkal vállvetve dolgozik. Plébániájának és a hat fiókegyházközségnek 6000 hive és 15 tanerős iskolája ügyét-baját intézi két káplán segítségével. Gondjaira van bízva a püspöki székesegyház, Rozsnyó legnagyobb temploma. A gótikus és román stílus keveréke ez különálló harangtoronnyal. Belső berendezésében barokk és kevéssé reneszánsz. Két részből áll, a régebbi a 14-ik században épült, ehhez tartozik a 16-ik században Bakács Tamás hercegprimás által létesített kápolna. A nagyobbik részt a 18-ik században a magyar, a kisebbik részt a német hívek használták. Szlovákok abban az időben nem voltak Rozsnyón. A székesegyházban diszes márvány oltáron pihennek a vértanú Szent Néti ereklyéi. Két év előtt országos ünnepségek keretében avatták fel az uj oltárt, amely Bubnics püspök áldozatkészségét hirdeti. A Néti-bucsukra ezrével jönnek az idegenek Rozsnyóra.

A Ferenc-rendiek temploma és zárdája 1733- ban épült. A Jézus társaság rendjének feloszlatása után Petz János városi tanácsnok és neje, Éltessy Mária Dorottya telepítette Rozsnyóra a barnacsuhás franciskánusokat, akik azóta a katolikus ifjúság oktatását is végezték a „Norma" iskolában. »

A Főtér közepén emelkedik a premontrei rend temploma a Rákóczi-őrtoronnyal. A premontreiek egykor nagy szerepet játszottak a város társadalmi életében s mint középiskolai tanárok éveken át működtek Rozsnyón, ma ennek már csak az emléke van meg. Nincs magyar gimnázium a városban. Visszaállítása érdekében az utóbbi hetekben indult meg az u-jabb erőteljes mozgalom.

A kálvária hegyen barokk stilusu kápolna emelkedik; 1741-ben épült, 1933-ban tatarozták. Két évszázad óta ide zarándokolnak a szomszédos járások hivei búcsúra. Kisebb kápolnája yan a püspöki rezidenciának, a kórháznak, a zárdának és a papnevelő intézetnek.

*

A teológia a papi pályára törekvők főiskolája. Néhai Esterházy püspök alapítása. Azelőtt a nagyszombati teológiára küldték a rozsnyói kis- papokat. Ma hatvan növendéke van, nagyobb részt szlovákok, a magyar utánpótlásban nagy hiány mutatkozik. Hatalmas épületben van elhelyezve a teológia s az int-e mát us, amelyhez háromholdas gyümölcsös tartozik. Sok kiváló pap került ki falai közül.

A zárda a Paulai Szent Vince irgalmas nővérek otthona. Négyosztályos magyar elemi és polgári leányiskola van ebben internátussal és temedével. Az oktatást a rend nővérei látják el.

nyugalomba kiváló igazgatója, Román János, a Rozsnyói Dalos Egylet ismert karnagya. Ma Meggyessy Sándor, a SzKIE főtitkára áll az intézet élén, A katolikus jellegű „Norma" iskolát is felekezeti különbség nélkül látogatják a rozsnyói magyar diákok.

*

A szociális és társadalmi egyesületek élén a Katolikus Karitász áll. Tiz év előtt alakult meg. Célja elaggott szegények, árvák segélyezése, betegek gondozása, szegény gyermekek iskoláztatása, szegény munkások nyaraltatása és alkalmi jótétemények. Évente 60—70 ezer koronát fordítanak e nemes célokra. Tagjai a város katolikus hölgyei javarészt. Korsch Lászlóné és Zsilinszky Gyula erdőigazgató áll az élén.

Az Oltáregyesüleí 1917-ben alakult. A szegényebb templomokat látja el miseruhákkal és felszerelésekkel. Nagyobb ünnepségeken díszíti a templomokat s ékesíti az oltárokat. Nagyszerűen kiépített szervezet,' az egyházmegye területén 20.000 tagja van. A rozsnyói csoport „Szent Néti müintézet" név alatt állandó varrodát és hímzőmühelyt tart üzemben, amelyet Novelly Malvin vezet nagy szakértelemmel. Ebből a mü- imtézetből kerülnek ki a rozsnyói hölgyek gyönyörű — kiállításokon is megcsodált — kézi- 1 munkái és iparmüvészi alkotásai. Az Oltáregye- sülét lelkes elnöknője a ritka finom ízlésű Kirsch- ner Zsigmondné.

A Katolikus Legényegylet az iparosok és az iparosifuság tömörülése. Saját otthona van, tá- fgas diszteremmel és színpaddal, külön olvasó-, | társalgó- és játéktermekkel, valamint nyári | kerthelyiséggel és tekepályával. Az Egylet helyisége minden jelentősebb rozsnyói összejövetel- |nek színhelye. Vallásos felolvasások, szociális i tárgyú étekezések, szórakoztató müsoru előadá- Ijsok, teaesték és -táncmulatságok kedvelt helye. ITermeiben állandóan élénk élet uralkodik, a taglétszáma 300. Egyházi elnöke Tornán Ferenc 8 szentszéki tanácsos, a világi elnök Ádám Gyű„A SzKIE nem bontja meg a magyar egységet"

Az eredményes munka jegyében végétért a várgedei ankét A SzKIE a sportot is az erkölcsi nevelés szolgálatába állítja

VÁRGEDE. — A SzKIE munkabizottsági ankétjának harmadik napján az első előadó, Balogh János sportreferens a falusi sport problémáinak fejtegetése után kihangsúlyozta, hogy

a sportot is be kell állítani az ifjúság etikai képzésének szolgálatába.

Különös gondot kell fordítani arra, hogy például a futballnál a főszempont ne a mindenáron való győzelem, hanem a nemes, fegyelmezett, fair játék legyen, amely előnyös befolyást gyakorol az ifjak jellemfejlődésére. Előadása végén bejelentette, hogy a SzKIE sportosztálya —■ amely a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség tagja —

minden kerület számára sporttitkárt fog kinevezni,

A sporttitkárok egyik legfontosabb föladata lesz, küzdeni a futballnál gyakran megnyilvánuló durva játékmód ellen.

A munkabizottság magáévá tette a sport- referens szándékát és elhatározta, hogy a javíthatatlan durva játékosok ki lesznek zárva a SzKIE sportcsapataiból.

A második előadó, Meggyesi Sándor, a SzKIE országos főtitkára mozgalmi kérdéseket tárgyalt előadásában. Meggyesi Sándor valóságos mestere a korszerű szervezésI technikának. Ötletes találékonyságának, odaadó energiájának köszönhető a SzKIE fiucsoportjainak gyors, dinamikus terjedése és fejlődése. Előadásában többek között nyomatékosan kihangsúlyozta

a helyi csoportvezetők szakszerűbb kiképzésének szükségességét; egyrészt fokozottabb világnézeti, népi és szociális öntudatositásuk, másrészt mozgalomtechnikai fölkészültségük fejlesztése érdekében,

Csakis az emigy kiképzett vezető lesz képes kellően dinamikus propagandát kifejteni a krisztusi világnézet és a szociális magyar népközösség kialakítása érdekében a dolgozó ifjúság közepette.

A fontos előadás után a munkabizottság

többek között elhatározta, hogy;

1. A SzKIE minden évben többnapos agi- tátortanfolyamot fog rendezni a helyi vezetők alaposabb eszmei és mozgalmi kiképzése céliából.

2. A SzKIE kötelességévé teszi a kerületi moderátoroknak (lelki vezetőknek), hogy a mozgalom apostolképző célja megvalósítására évente legalább egyszer meglátogassák kerületük valamennyi helyi egyesületét.

3. A SzKIE törekedni fog minden kerületben mintacsoportot kialakítani, amely ösztönzésül szolgáljon a kerület többi csoportjának. Amelyik helyi csoport egyesztendős munkája a leginkább fog megfelelni a központ utasításainak, az fogja elnyerni abban az esztendőben a kerületi mintacsoporttá fölavató kitüntetésszalagot.

4. A SzKIE jelvényét viselni ezentúl csak az egyesztendős próbaidőt kiállt rendes tagok, továbbá a pártoló tagok lesznek följogosítva. A jelvény viselésére ezentúl tehát csak azok lesznek jogosultak, akik magatartásuk által erre méltók. így akarja a SzKIE a jelvény által is előmozdítani a tagok nevelését, valamint a mozgalom jó hírnevét.

Az ankét utolsó fölszólalója Záreczky István teológus volt, aki a SzKIE munkatársai nevében

köszönetét mondott a központ odaadó munkájáért és kihangsúlyozta, hogy a SzKIE nem bontja meg a magyar egységet, de krisztusi tanokon táplált, acélos jellemeket nevel a magyar egység számára.

És valóban, az egész ankét a csehszlovákiai magyarság számára való százszázalékos jellemek kialakításának szolgálatában állott.

Felejthetetlen élményt jelentenek a munkabizottság tagjai számára a várgedei napok, amelyek emlékének szépségét még fokozza a várgedeiek szívből jövő magyar testvéri vendégszeretete. Ezúton is hálatelt köszönetét mondanak nekik érte.

Magyar háziasszonyok lapja

NAGYASSZONY

Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál

Baldócfiirdő

I Tátrai gyermek- és diáküdülő fiuknak és lányoknak.

Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké! Strand, evezés, tennisz, lovaglás, hizókura, stb. Orvosi felügyelet. Idegen nyelvek. Kedvező feltételek.

Prospektus: Igazgatóság,

Baldovee kipete, p.SpiSskéPodhradte.

la, az országos hirü templomfestő.

A SzKIE oszágos katolikus ifjúsági szervezet* amelyet Buibnics Mihály püspök hivott életre.: Rozsnyóról intézik ennek az immár az egész országot behálózó s egyre nagyobb arányú mozgalomnak ügyeit.

Kongregációja kettő van Rozsnyónak. Külön a nők és külön a férfiak számára. Belterjes lelki munkával képezik ki ezekben a tagokat a Katolikus Akció magasabb feladatai számára.

A Katolikus Akció rozsnyói magyar 'tagozata példás tevékenységet fejt ki. Két elnöke; dr. Privitzky Gyula és Alt János.

A katolikus iskolaszék a katolikus oktatás és nevelés irányítója és ellenőrző főhatósága. Nemrég alakult újjá a város tekintélyesebb polgáraiból. Vegyes összetételű, a magyarság azonban a hívek számarányéihoz képest nagy többséggel van képviselve s igy a katolikus magyar iskoláztatás kérdése a jövőre is biztosítva van. Elnöksége azonos az Akcióéval

A rozsnyói kórház szintén katolikus intézmény. Emeletes épületében 140 ágy áll a betegek rendelkezésére; modem felszerelése s kiváló orvosi kara a távolabbi vidék lakossága előtt is jól ismertté tette. Jelenleg bővítés alatt áll, mert a beteglétszám évről-évre növekszik. Hárommillió korona van előirányozva erre a nagyarányú építkezésre. A kórházat a székeskáptalan kezeli, ez gondoskodik az építéshez szükséges tőkéről. Vezető főorvosa Jaros Béla. A betegek ápolását az Isteni Megváltó leányai nevű soproni apácarend tagjai látják el.

A kegyesalapitványi pénztár nagyban hozzájárul a város pénzügyi viszonyainak javításához. Alacsony kamatláb és előnyös feltételek mellett ad kölcsönt valósággal altruista alapon.

*

Sorrendben utolsónak említjük meg azt. ami az első sorba kívánkozik: a rozsnyói katolikus irodalom és sajtó viszonyait.

Szlovákia és Kárpátalja katolikus magyar irodalmi és sajtóéletének egyik fontos központija Rozsnyó. A rozsnyóiak nagyszerű tevékenysége méreteiben túllépte a város határát, jelentőségében és eredményeiben országos értékű. Katolikus magyar sajtótermékek, hírlapok, szakújságok, folyóiratok, vallásos, szépirodalmi, társadalomI tudományi, tanügyi és ifjúsági munkák ezreit ontja magából a rozsnyói sajtó s a posta nemcsak az ország minden részébe hordja szét, hanem bőven jut ki belőlük a szomszédos államokba. sőt még a tengeren túlra is.'

Itt jelenik meg a „Sajó-Vidék", a magyar ka- íolikusok politikai és társadalmi hetilapjig.

I

! Negyvenéves múlt áll mögötte s mint a katolikus magyar érdekek bátor szószólója közkedvelt.- Innen kerül ki a „Krisztus Királysága" cimü néplap, a Katolikus Akció hivatalos közlönye; az első magyarnyelvű hitbuzgalmi és társadalmi folyóirat a köztársaság területén. Főszerkesztőije dr. Privitzky Gyula és munkatársai: Béres Gábor. Dénes Adorján, Kovács Gyula, Moldován Antal. Molnár Gyula, Mondy Miklós, dr. Pfeif- fer Miklós és Prónay Rezső a lap szellemi részét látják el, mig a kiadóhivatali ügyeket Hor- nyik Vilma és Lukáts Edith intézik nagy lelkesedéssel. A lap sok ezer példányban forog közkézen s végzi áldásos munkáját a legszélesebb néprétegekben.

Az „llj Élet" is Rozsnyón jelenik meg. A pro- hászkások lapja ez, a katolikus magyar értelmiség nagy gonddal szerkesztett, magasnivóju, havi folyóirata, amelyben a katolikus iróvüág szine- javának cikkei, tanulmányai látnak napvilágot.

Rozsnyón adják ki a „Tanügyek" cimü hivatalos lapot, a katolikus oktatás közlönyét ,s innen kerül ki az „Ifjúság", a katolikus fiatalság kedvelt újságja.

Az újságokon és folyóiratokon kívül a magyar vallásos tárgyú, szépirodalmi és tudományos könyvek, valamint tankönyvek javarészét a rozsnyói Sajó-Vidék könyvnyomda és könyvkiadó vállalat adja ki, amelynek tulajdonosa, Potocsnv József lelkes támogatóija a katolikus magyar kultúrának. A Sajó-Vidék ma Szlovákia egyik legjobban felszerelt és vezetett nvomda- és kiadó- vállalata. Potocsny József 1921-ben vette tulajdonába az akkor még jelentéktelen kis nyomdát és papír-üzletet. Ma e nyomdának szedő- és berakógépék s a nyomdai és sokszorosító ipát! technikai újdonságai állnak rendelkezésre. Néhány év alatt számos nagy sikert aratott könyv került ki sajtójából.

A cikkünkben felsorolt tényezőik és munkás-' ságok együttvéve tükrözik vissza hu képét a rozsnyói katolikus magyarság életének. A múlt. idők emlékeinek szellemében s a jelen időkhöz méltó komolysággal és kitartással folyik itt a katolikus lélekmentő és Jéleknemesitö munka* a jobb magyar fövő biztosítéka.

ALT J ÁNOS, í