Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-13 / 157. (4600.) szám
4 1938 jullua 13, szerda. Statútum vagy alkotmánytörvény ? Irta: Dr. Zsigárdy Jenő A június 22.4 hivatalos közlemény a politikai ■bizottság junius 21-iki üléséről nemhogy tisztázta, hanem még bizonytalanabbá tette a nemzetiségi kérdés tekintetében kialakult helyzetet. E nyilatkozat szerint a magyarság vezetőinek álláspontja ugyanis csak részben valósulna meg, mert csak a nyelvkérdést rendeznék uj alkotmánvtörvénnyel, mig a többi nemzetiségi kérdést statútum rendezné. Tehát már nemcsak laikusán, hanem hivatalosan is használják a „statútum" kifejezést. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy részletesen ismerjük meg, mi a statútum, mert csak akkor dönthetünk ebben, a magyar lét gyökereibe vágó kérdésben, hogy alkalmas-e és jogilag lehetséges-e statútummal rendezni a nemzetiségi problémát. A statútum jelenleg élő fogalmából indulok ki. A statútum: szabályrendelet. Azaz önkormányzati testületeknek csak a saját területükre kiterjedő rendelkezése ama kérdések tekintetében, amelyekre nézve a törvényhozás az önkormányzati testületnek a jogot megadta, vagy amelyekre egyenesen kötelezte. Igv tehát a szabályrendelet hatálya, már fogalma szerint sem terjedhet ki az egész állam területére, hanem csak egy részére, azaz csak az ön- kormányzati testület, vagy szerv területére. Ennélfogva a. statútum, szabályrendelet nem alkothat országos jogot, hanem csakis partikuláris jogot. De nemcsak területi hatályában korlátozott a statútum, hanem tárgvilag és tartalmilag is. A statútumban nem nyilvánulhat meg szuverén akarat. Azaz a statútumot létrehozó szerv nem a saját korlátlan akaratát nyilvánitja a statútumban. hanem csak a törvényhozó szerv által % neki juttatott, átengedett jogot gyakorolja. Ebben az átruházásban megvan állapítva a tárgy, a feladat, amire nézve szabályrendelet hozható. Oly kérdések tekintetében, melyekre nézve ily szabályrendelet-alkotási jog átruházva nem lett, azaz amelyekre nézve az önkormányzati szerv tárgyi jogosultságot nem szerzett, — statútum nem hozható, — vagy ha hoz ilyet, az érvénytelen és jogi hatálya nem lehet. Ezért a statútumban nem eredeti, originális, hanem csak származékos, derivativ jog nyilvánulhat meg. Továbbá a statútumban foglalt szabály, esetleg jog tartalmilag is korlátozva van. Tartalma nem ellenkezhetik sem a törvénnyel, sem a törvényes kormányrendelettel, sőt nálunk, Szlovákiában a szokásjoggal sem. A statútumnak mindezek, kel szemben deferálni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy ha tartalmi ellentét merül fel egyik oldalon a statútum és másik oldalon a törvény, vagy kormányrendelet között, úgy a. statútum ebben az esetiben sem bír jogi hatállyal, így tehát még pár. tikuláris jogszabály sem lehet. Sőt, a statútumnak ez a tartalmi alárendeltsége akkor is fennáll, ha a korábban meghozott statútum kerül ellentétbe a későbben hozott törvénnyel, vagy kormányrendelettel. Ez pedig időbeli korlátozottságot jelent, mert a korlátlan időre szóló és érvényes statútum is hatályát veszti, ha később merül fel a jelzett tartalmi ellentét. Mindezt összegezve, megállapítandó, hogy statútumban foglalt jogszabály, vagy rendelkezés 1. területileg, 2. tárgyilag, 3. tartalmilag és 4. idö- belileg van korlátozva a törvénnyel és törvényes kormányrendelettel szemben. Ezek után nyilvánvaló, hogy a statútum, mint erősen determinált hatályú jogszabály, nem lehet alkalmas arra, hogy az egész államot és annak minden részében élő nemzetiségeket érintő problémákat oldjon meg. Ez az elnevezés gondosan elkerülendő, mert még ha a szuverén törvényhozói akarat megnyilvánulását is tartalmazná, akkor is kirívó, zavaró ellentét mutatkoznék a név és tartalom közölt. Ennek pedig adott esetben jogkövetkezményei lehetnek. De még azt sem tudjuk, hogy ki. vagy mi hozná meg és mily alakban valósulna meg ez a statútum ? A törvényhozás adná? Akkor ez nem statútum, hanem törvény volna. Vagy a kormány adná ki a statútumot? Ez még kevésbé lehetséges, mert nem létezik jogszabály, amely kimondaná, hogy a kormány statútumot adhat ki. Ennek megfelelően ily gyakorlat sincs, mert még egy kormány sem adott ki statútumot. Amit a kormány kibocsáthat, az csak kormányrendelet lehet. Vagy ha nem kormányrendelet, akkor mi a különbség a kormányrendelet és a kormány által kibocsátott statútum között? Vagylagosan sem lehet használni a kettőt, mert akkor minden, eddig a kormány által kibocsátott rendelet egyszersmind statútum volna. A statútum kifejezés csak arra lehet jó, hogy eltakarja a lényeget. De ha statútum, nem rendezheti a nemzetiségi kérdést, akkor ez hogy történhetik meg? Erre a kérdésre elsősorban újabb kérdéssel kell vála szólni, azaz: mit hoz a nemzetiségi jogok rendezése? Teljes egyenjogúsítást, vagy nem azt? Eelelős kormánytényezők teljes egyerjogusitást hirdetnek. Ha valóban őszinte az erre irányuló szándék, akkor ez a rendezés, azaz az összes nemzetiségek egyeujogusitása csak törvény, még pedig alkotmánytörvény keretében történhetik meg. (Ezt az elvet vallja a külügyminisztérium lapja, a Národ- nostní Obzdr is. - Szerk.) És pedig azért, mert ez esetben az állam összetevő tényezőit is meg kell állapítani, vagyis azt, hogy a csehszlovák államot a csehek és szlovákok mellett a magyarok, németek, ruszinok és lengyelek kollektivumai alkotják. Az alkotmánylevél ugyanis e nemzetiségek, helyesen nemzetek kollektivumait, mint államalkotó tényezőket nem ismeri, s e kollektivumoknak külön politikai és önigazgatási jogokat nem biztosit. Ez az elismerés tehát ellenkeznék az alkotmányokirat tartalmával és lényegével, miért is annak megváltoztatását jelentené. Az alkotmánytörvények pedig az alkotmánylevél bevezető része I. cikkének 2. bekezdése szerint „Csak oly törvénnyel változtathatók meg, vagy egészíthetők ki, melyek alkotmánytörvé-nyekként jelöltetnek meg.“ Vagyis kétségtelen, 'hogy a nemzetiségek teljes egyenjogúsítása csakis alkotnrinytörvériy utján történhetik. Példával demonstrálom ezen megállapítás helyességét. Azzal a ténnyel, hogy például kimondják, hogy a közalkalmazottakból aranyinak kell magyarnak lenni, amennyi a magyarság arányszámának megfelel, vagy hogy iskolaügy terén a magyarságot, mint egységet iskolatanácsra való jog illeti meg. ezzel elismerik a magyarságot, mint államalkotó kollektivumot. Az alkotmánylevél, de egyéb törvények sem ismerték el eddig a magyarságnak, mint kollekti- vumnak jogait. Az alkotmányokirat csak egyéni jogokat biztosit, amikor kimondja, hogy anyanyelvre, tehát nemzetiségre való tekintet nélkül minden csehszlovák állampolgárnak egyforma joga van közhivatal viselésére. Eddig tehát a közhivatalhoz való jog alapját nem alkotta valamely nemzetiséghez való tartozás. Az uj rend ezt megváltoztatná. Mert ha például valamely közhivatali ágazatban nem merítették ki azt az arányszámot, mely a magyarságot mint kollektivumot megilleti, akkor e hivatal betöltésénél a magyar pályázónak előjoga van más nemzetiségű pályázóval szemben. Ugyanez áll a többi nemzetiségre is, legyen az cseh, szlovák, vagy német. — Ezekből tehát nyilvánvaló, hogy megváltozik az a hivatalra való jog, melyet az alkotmánylevél biztosit. Még feltűnőbb az alkotmánylevéltől való eltérés a másik példánál, az iskolatanácsok eseténél. Ez a magyarság kollektivumá.nak önkormányzati jogát kell, hogy tartalmazza a közoktatásügy teBaldócfürdö Tátrai gyermek- és diáküdülő fiuknak és lányoknak. I Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké 1 Strand, evezés, tennisz, lovaglás, j hizókura, stb. Orvosi felügyelet. Idegen | nyelvek. Kedvező feltételek. Prospektus: Igazgatóság, Baldovce kúpele, p.SpiiskéPodhradie. rén, ami szintén nincs az alkotmánylevélben. De nemcsak ezekben, az ügyekben, hanem pénzügyi, gazdasági, kulturális, stb. téren is meg kell adni az önkormányzatot, iha a nemzetiségek teljes egyenjogúsítását ígérik megadni. Ez pedig mind csak az alkotmányokirat kiegészítése, illetve módosítása utján történhetik meg. Részletekről még nem nyilatkozhatom, mert a nemzetiségi jogokat rendező törvény, vagy törvények, vagy statútum javaslatát nem ismerem. Az elmondottak is azonban világossá teszik, hogy a várt törvénynek kifejezetten alkotmánytörvénynek kell lennie, mert ennek ellenkezője jogi non- sens volna, s emellett kétségessé tenné annak a joghatásnak a mérvét, amelyet az alkotmánytöT- ! vény képvisel. Miért távofítatíák el Leningrádbóí a külföldi konzulátusokat? Leningrádot katonai erődítménnyé építi ki a szovjet Mi történik a finn-orosz határon? ■ Kegy vesztett lett egy „autonóm köztársaság" ■ ■ ■ Finnország az európai civilizáció védelmében HELSINKI. — Az utóbbi hetekben majdnem valamennyi külföldi konzulátus becsukta lenin- grádi irodáját, úgyhogy végül már csak egyedül a finn konzulátus működött. E napokban érkezett jelentés szerint a szovjethatóságok fölkérték a finn kormányt, hogy ugyancsak zárja be leningrádi képviseletét, aminek fejében a szovjet hajlandó a Viborg finn határvárosban működő szovjet konzulátust föloszlatni. Ilymó- don Finnország, a szovjet közvetlen szomszédja, amelynek határa mindössze 30 kilométernyire van Leningrádtól, ebben a fontos városban nem rendelkezik képviselettel. Mit akar a szovjet? Mindenesetre rendkívül érdekesek azok az okok, amelyek a szovjetkormányt a leningrádi konzulátusok eltávolítására bírták. Egyetlen pillantás a térképre megvilágítja az egész helyzetet. Leningrád közvetlenül az észt és a finn határ közelében fekszik és mindössze egy keskeny kijárat fölött rendelkezik a tengerhez. A leningrádi öböl bejárata a finn és az észt parti tüzérség lővonalán belül fekszik. A szovjetkormánynak most az a célja, hogy Leningrádot és Kronstadt hadi kikötőt hatalmas erődítménnyé építse ki. Ugyancsak flottabázist akarnak a Leningrád előtti szigetből építeni. Ennek a tervnek a keresztülvitele szükségessé teszi, hogy n ""külföldi diplomatáknak ne legyen alkalmuk figyelemmel kisérni az eseményeket. Kétezer kilométeres deszkapatánk A Jeges tengertől a Keleti tengerig mintegy 2000 kilométer hosszú finn-orosz határ húzódik. A 2000 kilométer hosszú határvonalon mindössze egyetlenegy átjáró van, éspedig az a vasúti vonal, amely Finnország fővárosát, Helsinkit Leningráddal összeköti. Egyébként az egész határ mentén végtelen hosszúságú deszkapalánk húzódik. A deszkapalánkot itt-ott megszakítják nagyobb beszögelések, amelyeknek az a céljuk, hogy a határmentén legelésző állat a szomszéd földjére át ne tévedjen. A határ később a lapp föld tundráin vezet keresztül, ahol az eszkimók rénszarvasaikkal még ma is úgyszólván nomád életet élnek, majd Karelien hatalmas erdőségein keresztül eljutunk a Ladoga-tóhoz, amely Európa legnagyobb tava és innen körülbelül 30 kilométernyire a Keleti tenger partján elérjük Leningrádot. Orosz oldalon van Karelia, színtiszta finn lakossággal. A kis ország úgynevezett autonóm szovjetköztársaság saját kormánnyal. A kis köztársaság élén Gilling volt helsinki egyetemi tanár állott, egyike Sztálin legbizalmasabb embereinek, aki azon kevesek közé tartozott, akik közvetlen telefonkapcsolatban állottak a Kremllel és Sztálinnál. A kis köztársaság fővárosában, Petroskojban modern rádióleadóállomást létesítettek, ahonnan finn nyelven propagálták a kommunista eszméket. Az orosz nacionálbolsevizmus, amely az utóbbi években diadalmaskodott Oroszországban, a kis finn köztársaság önállóságát is megszüntette, szó szoros értelmében egyik napról a másikra elszállították az egész finn lakosságot Dél Szibériába. A határmenti falvak lakatlanok maradtak és csak egyes falvakba telepítettek orosz lakosságot. A határ mentén néhány falut a szovjet propagandacclokbol traktorokkal, villamosvílá- gitással szerelt föl, modern házakat építtetett. Gilling megpróbálta megmenteni a finn lakosságot, de kísérleteivel nem ért el egyebet, csak annyit, hogy máról-holnapra egész kormányával együtt felfüggesztették ‘és radikális pán- orosz rendszer következett ezután. Csakhamar bezárták a templomokat is, az újságok oroszul jelennek meg, vagy egy olyan müdialektusban, amelyet senki nem beszél, Hasonló sors érte a finn határ és Leningrád közelében lakó többi nemorosz népeket is. Valamennyit betelepítették az ország belsejébe. A törnegdeportációk a legnagyobb csendben folytak le. Ezekről a tragédiákról a müveit világ nem vett tudomást. A mai orosz rendszerre jzl- lemzó, hogy Leningrád körül nem tűrnek meg nemorosz népeket. Határincidensek napirenden Ezek a körülmények érthetővé teszik, hogy Finnország és hatalmas szomszédja között a viszony egyáltalában nem kedvező. Ha ma Finnország sorsát demokratikus kormány is irányítja, ez mégsem jelenti, hogy szabad érvényesülést engednek a harmadik internacionálénak. Ha meg is engedik, hogy a finn szociáldemokraták a vörös Spanyolország mellett tüntessenek, úgy a munkás, mint a paraszt lakosság előtt változatlanul az első számú közellenség: Oroszország. Könnyű megérteni ilyen körülmények között, hogy a finn-orosz határon alig múlik el hónap véres határincidens nélkül. Számtalanszor előfordul, hogy a finn öbölben. Leningrád közelében tartózkodó halászhajókat orosz motoros naszádok tartóztatják föl és Le- ningrádba irányítják, ahol a legtöbb esetben a hajó legénységét letartóztatják, a hajót pedig egyszerűen elkobozzák. A legnagyobb nehézség árán sikerül azután a finn hatóságoknak a szovjet kezei közé került halászokat kiszabadítani, akik, amikor hazatérnek, megdöbbentő adatokat mondanak a szovjet fogságról. Mindennapi eset, hogy szovjet katonai repülők repülnek át finn területre, s az ilyen esetekben benyújtott tiltakozásokra Moszkvában nem is adnak választ. A moszkvai diplomaták Finnországból hozatják az élelmiszert A Lagoda-tó kifolyása a Keleti tengerbe a Néva-torkolat, úgyhogy a Lagoda-tó finn kikötőiből a tengerbe orosz területen keresztül vezet az ut. A téli szünet után április 21.-én nyitották meg az oroszok a hajózást és amikor a finn hajók a Néva-torkolatnál jelentkeztek, hét napig tartóztatták fel őket és fizettették velük a horgonyozási illetéket. Ilyen és hasonló vegzaturákkal rontják az oroszok a jószomszédi viszonyt. Egész különleges helyzete van a Hel- sinki-leningrádi vasútvonalnak is. Ezen a vonalon naponta közlekedik egy személyvonat hálókocsival és egy tehervonat.' A személyvonatot kizárólag amerikaiak használják, akik Oroszország megtekintésére indulnak. A Rajajoki folyó fölött vezető vasúti hid közepén van a határ. Ennek megfelelően a hid egyik fele vörösre, a másik fele pedig sziuy kére van festve. Orosz oldalon a hídfőt ötszörös drótsövény erő- siti meg. Efölött emelkedik a szovjethatárokoü ismert fölirat: „Világ proletárjai egyesüljetek!1* A táblát éjszaka fényszórókkal világítják meg* Pontosan a hid közepén állítják meg az oroszok a vonatot és orosz tisztek alaposan átvizsgálják az utasokat. Beszélgetés során kiderül, hogy a legtöbb esetben pokolgépet keresnek. Kevéssé ismert azonban az a tény, hogy á Moszkvában állomásozó külképviseletek legnagyobb része Finnországból szerzi be élelmiszereit. Ennek megfelelően naponta ládaszámra szállítanak vajat, tojást, húst és különböző csemegéket a finn határról Oroszország belsejébe. Tudniillik egy hónapi élelmiszer Finnországban, beleszámítva a szállítási költséget, olcsóbba kerül, mint egyheti élelmiszer bevásárlása Moszkvában, nem is szólva a minőségről. Orosz Karelián keresztül a vasútvonal Mur- manszkig, a Jeges tengerig vezet, ezt a vasútvonalat építették a világháború alatt borzalmas szenvedések árán a hadifoglyok. Katonai szempontból most duplavágányura építik ki ezt a vasútvonalat. Egy nép missziója A legsúlyosabb szolgálat a finn-orosz határon van. A határőrséget önkéntes védelmi csoport látja el, amely Finnország legjobb katonáiból kerül ki. Katonai szempontból háború esetén rendkívül fontos Finnország. Katonai szakértők szerint az orosz hadsereg a hatvanezer tóval rendelkező országban könnyen egy második Tannenbergre találhatna. Az európaiak közül csak kevesen tudják értékelni azt a missziót, amelyet az orosz határon Finnország tölt be. Tavaly éta több mint egymillióval csökkent a németországi munka* nélküliek száma BERLIN. — A Német Távirati Iroda, jelentése szerint a júniusról kiadott hivatalos statisztika a munkanélküliek számának újabb csökkenését állapítja, meg. Junius végén a német munkaadók összesen 20 millió embert foglalkoztattak, ezzel a munkanélküliek száma június havában 40.000 emberrel csökkent. A múlt év júniusához viszonyítva pedig a németországi munkanélküliek száa ma több mint egymillióval lett kevesebb.
