Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-02 / 149. (4592.) szám

2 <»Rs<2C-MAGfeai-mRMa 1938 július 2, szombat* Baldócfürdő I Tátrai gyermek- és diáküdűlő fiuknak és lányoknak. Az egész fürdő kizárólag a gyermekeké! Strand, evezés, tennisz, lovaglás, hízóimra, stb. Orvosi felügyelet. Idegen nyelvek. Kedvező feltételek. Prospektus: Igazgatóság, Baldovce kúpele, p.SpiiskéPodhradie. Benei: A legrövidebb időn belül igazságosan megoldjuk nemzetiségi kérdéseinket I rális programról idején történhessék gon* doskodás. Az ifjúság képviseletében Zombory György, a CsMASz elnöke, valamint Haj* pál Gyula, a prágai MÁK elnöke mondot* tak köszönetét a Mensa Academica igaz-: gatóválasztmányának az ifjúság érdekében végzett megértő munkáért. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) való békés megegyezés legnagyobb akadá­lya éppen ez a fölfogásbeli különbözőség a centrum és a periféria között. Úgy véljük, hogy nem lehet addig valósággá az elgon­dolás, amíg ilyen ellentétek vannak és meg­nyugtató eredmény csak akkor várható, ha a törvényes rendezés előtt sikerül az ilyen! belső ellentéteket eltüntetni. Ha a magyar elemi iskolai osztályok ki­helyezésének első hírére negyven százalék­kal emelkedik a magyar iskolába iratkozók száma, úgy hiába Írja a Novosti, hogy „nyomás és agitáció" folyik a magyar osz­tályok számának növelésére. Nem is leheti vitatkozni afölött, hogy természetszerűleg j szlovák iskolába kényszerülnek a magyar ) gyermekek ott, ahol nincs magyar iskola ésji ezek az első lehetőségre visszatérnek az] anyanyelvű oktatáshoz. Ellenben lehet vi­tatkozni afelől, hogy miért nem fejlődhetett eddig az egyetlen állami magyar elemi is­kola, miért küldtek el könnyű szerrel most is mintegy harminc elsőosztályos jelentke­zőt azzal, hogy szeptember elsejéig nem töltik be a hatodik életévüket. Azért, mert az iskola élén nem magyar nemzetiségű igazgató áll és így érthető, hogy minden jel szerint nem szívügye a magyar népiskola fejlesztése. Nem mutatkozott a behatások­nál, mikor elutasították a nem teljeskoru je^ lentkezőket, holott a törvény szerint ilyen esetben az igazgatónak kell döntenie a föl­vételről. Az érdeklődőknek azt mondták, hogy az igazgató nincs jelen és a tanfel­ügyelőhöz utasitották Őket. Az elküldött szülők közül csak egyetlenegy jelentkezett valóban a tanfelügyelőnél, hogy a többivel mi történt, melyik iskolába vitte gyermekét, azt egyelőre nem tudjuk. így szélednek el a gyermekek abból az iskolából, amelynek szlovák nemzetiségű igazgatója maga jelen­tette ki előttünk, hogy egy évvel azután, hogy átvette az iskola vezetését, az osztá­lyok és a tanerők száma tizenkettőről tizre, a tanulók száma pedig közel hatszázról öt­százra csökkent a magyar tanintézetben. Nem kutatjuk, kik előtt érdem ez, a ma­gyarság előtt semmiesetre sem. Nem tekintjük érdemnek, hogy az igaz­gató az egynyelvüség bevezetésekor nyom­ban eltávolíttatta a magyar föliratot a ma­gyar iskola faláról, nem tekintjük érdemnek, hogy a beiratási hirdetmény is csak szlovák nyelven volt kifüggesztve az iskola kapu­jára és igy a szülők, akikkel sok esetben a beiratásnál is szlovákul beszéltek, valóban nem tudhatták, hogy magyar vagy szlovák iskolába iratják-e be gyermekeiket. Nem tartjuk érdemnek, hogy a magyar iskola igazgatójának nincs is képesítése magyar- nyelvű oktatásra a köztársaságban, — de bizonyára vannak érdemei mások előtt, ha mégis megmaradhat igazgatói állásában. A most éles napfényre kerülő példa mu­tatja a legvilágosabban, hogy mennyire szükség van a nemzetiségi népoktatás át­szervezésére: a népoktatás szabadsága az első tétele a nemzetiség életjogainak, mert ezzel áll vagy bukik. Legelső követelésünk mindig az volt, hogy magyar iskolákban magyar nemzetiségű tanerők oktassanak, legfőképen pedig magyar nemzetiségű igaz­gató vezesse az intézetet. Sokkal könnyebb volna a helyzet, ha régen meghallgatták volna ezt a természetes követelést. Nem emelkedtek volna gátak a magyar iskola természetes fejlődése elé, nem keltett volna ideges megütközést a kormánylap közvéle­ményében az ugrásszerű emelkedés, ame­lyet a legkisebb könnyités előidézett, A statútum még itt sincs, az első zökkenő már a távoli fuvalatra bekövetkezett. Nem a ml részünkön. A ml oldalunkon csak a legegyszerűbb, legtermészetesebb életmeg­nyilvánulás történt. Egyszerű fellélegzés, amiből látszik, hogy élünk, ha hagynak bennünket. Ne tessék rossznéven venni. PRÁGA. — Benes köztársasági elnököt csütörtök délelőtt a prágai cseih műegyete­men a kereskedelmi tudományok diszdokto- rává avatták. Ez alkalommal az elnök be­szédet mondott s beszédében kitért az idő­szerű politikai kérdésekre is. Az elnök töb­bek között a következőket mondotta: — A gazdasági és politikai válságban élő, feldúlt Európa középpontjában állunk. Ebben a küzdelemben csak az, esetben áll­hatunk helyi, ha gazdasági, pénzügyi és po­litikai tekintetben a lehető legerősebbek le­szünk. — Ez azt jelénti, hogy éppen a mai idő­pontban megkülönböztetés nélkül valameny- nyi rétegünket egységbe kell forrasztanunk, hogy azután kitarthassunk, bármi is követ­kezzék. Belső egyenetlenkedéseinkkel akkor foglalkozhatunk ismét, ha jobban megy a sorunk. Meg vagyok róla győződve, hogy a legrövidebb időn belül, már a legközelebbi napokban és hetekben igazságosan és meg­értőén megoldjuk nemzetiségi kérdéseinket és pedig mind magunknak, csehszlovákok­nak, mind a többi nemzetiség számára. Meg­győződésem, hogy épségben megtartjuk köz­gazdaságunkat és pénzügyeinket, hogy egész állami berendezkedésünket helyes nemzetiségi-, népjóléti és kultúrpolitikával megszilárdítjuk és hogy a mai válságból megerősödve kerülünk ki. Ezeket a kérdé­seket nemzetiségeinkkel szemben jóakarat­tal és lojálisán kívánjuk szabályozni. Emel­lett mindkét oldalon fair eszközökkel aka­runk játszani, saját államunk, de a nemzet­közi együttműködés érdekében is annak a legmesszebbmenő határáig akarunk elmen­ni, amit államunk igényei, politikai viszo­nyai, föltételei és lehetőségei megengednek. Meggyőződésem továbbá, hogy valamennyi felelős politikai pártunk teljes egyetértés­ben, kölcsönös lojalitással és teljes szolida­ritással közösen fog dolgozni ezen a fele­lősségteljes munkán. Mi azonban államunk­ban mindenki teljes lojalitását kívánjuk, nyugalmat és rendet, a törvény megbecsü­lését, az egyéni szabadság és a szabad meg­győződés biztosítását. Hiszek benne, hogy az európai békét meg lehet menteni. Henderson angol munkáspárti képviseli ^ ■253 a au ar • sr » n ír " w c g sr il § kizipessropii wilsig Elekes megoldásában r „Az elkSvetkezü kát h&ms tiít§s;tcijg!eitt@ségü lesz” Az angol képviselő nyilatkozata egy budapesti lapban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te-« lefon jelentése.) A Pesti Hírlap mai számé-1 bán érdekes nyilatkozat ^jelent meg Hen-I dersoii Arthur angol munkáspárti képvise-j lőtöl, aki — mint emlékezetes nemrégi­ben középeurópai tanulmányúton járt s ez alkalommal meglátogatta Budapestet és Prágát is. Ismeretes, hogy Henderson an­nakidején Prágában tárgyalt a magyarság képviselőivel, Szüllő Géza és Jaross Andor egyesültpárti képviselőkkel is. Henderson a Pesti Hírlap londoni munka­társának adott nyilatkozatában megállapít­ja, hogy Középeurópában az ő legutóbbi lá-S togatása óta határozott javulás állott be, — Ez azonban nem jelenti még azt, — folytatta Henderson nyilatkozatát, — hogy a középeurópai válság véglegesen elintéző­dött volna. Minden attól függ, hogy a ki­sebbségi kérdésben milyen eredményt tud* elérni a csehszlovák kormány a mostani tár-1 gyalusok folyamán. Értesüléseim szerint a| csehszlovák miniszterelnöknek a német és| a magyar nemzeti kisebbségek vezetőivel folytatott tárgyalásai sikerrel kecsegtetnek, de még nem lehet tisztán látni. Annyi bizo­nyos, hogy a legközelebbi hat hónap döntő jelentőségű lesz. w'v; — A Dunavölgy problémáinak békés megoldása életkérdés egész Európára néz­ve. Az igazságtalanságok jóvátételét a Du- navölgyében élő népek szorosabb politikai és gazdasági együttműködésével képzelem el. A Magyarországot a kisantant államai­tól elválasztó ellentéteket és nézeteltérése­ket csak kölcsönös jóakarattal és megértés­sel lehet elsimítani. A brit kormány mindent elkövet, hogy a többi európai hatalmakkal egyetértésben olyan megoldást hozzon lét­re, amely igazságos, végleges s valameny- nyi dunai államot kielégítő rendezést bizto­sit. Henderson végül megjegyezte, hogy a parlament nyári szünete végén ismét elláto­gat Kozépeurópába s ennek során Magyar- országra. A komáromi bencés gimnázium elmúlt tanéve KOMÁROM. — A komáromi bencés főgimnázium most adta ki Gidró Bonifác igazgató szerkesztésé­ben értesítőjét, amelyben az elmúlt iskolai év ese­ményeit, statisztikáját közli. Az intézetnek 17 ta­nára van, külön zenetanára s négy másvallásu hitoktatója, akik azonban az intézeten kívül álla­nak. Csapó Autón in, az intézetnek nagy megbe­csülésben álló tanára, aki negyvenöt esztendőn keresztül tanított, az iskolai év elején meghált. Szeptember 1-én a tanári kar tagja lett Czuczor Menybért, bencésrendi áldozópap. Mivel az I. B. osztályt is megnyitották, szükség lett volna még egy tanári állás betöltésére, de a kétizben is meg­hirdetett pályázatra senki sem jelentkezett.' Az intézetnek a most elmúlt iskolai évben 696 tanulója volt, ezek között 504 rendes fiútanuló s 141 rendes leánytanuló, a- többi magántanuló. Vallási megoszlás szerint: 480 római katolikus, 2 görög-katolikus, 106 református, 20 evangélikus, 71 izraelita. Érdekes, hogy .a nemkötelező tárgyak közül a német nyelv tanulására senki senn iratko­zott 'be, míg zenét 155-en, éneket 2-30-an, gyors­írást 19-en szabadkézi rajzot 5-en tanultak. A ta­nulók közül 155-en tették le osztályvizsgáikat ki­tűnő eredménnyel, 36 tanuló volt elégtelen. A ta­nulási eredmény igen jónak mondható. A tanulók száma az egyes osztályokban igen magas volt s ezért két párhuzamos első osztályt nyitottak 51—51 tanulóval. A II. osztályban 90, a III.-ban 90, a IV.-ben 108, az V.-ben 75, a Vl.-ban 84, a VTT.-ben 64, a VUI.-ban 83 volt a tanulók szarna; rendkívül magas 'számok. Az érettségi vizsgálatra 85 tanuló jelentkezett, a szóbeli érettségi vizsgá­laton azonban már csak 74 tanuló-vett részt, ezek, közül 1'9-an lettek jelesen érettek, 9 pedig egy, tantárgyból bukott. ' Az intézet igen sok sikerült iskolai, önképzö- köri ünnepélyt rendezett, az ifjúság egyesületi élete igen élénk volt: A Mária-K ongregáció, a Czuczor Gergely-önképzőkör, A Jókai-cserkész-. csapat, az énekkar s a zenekar nagyon szép mun­kát fejtett ki, a gimnázium' ifjúsága által rende­zett ünnepélyeket a nagyközönség is ezivesen lá­togatta. A gimnázium tanári kara élénk részt vesz Ko­márom város kulturális megmozdulásaiban, vala­mint Szlovákia magyarságának szellemi mozgal­maiban.- A cserkészek' szklenói táborának színhe­lyén a diákjóléti intézmények között igen fontos szerepet betöltő szünidei diáknyaralótelep intéz­ménye lett igen népszerűvé. Ez a nyaral ót el-ep év- ről-évre bővül. A gimnáziumhoz két internátue tartozik szoro­san: a Marianum és a Palkovich-diákmenza. Rend­kívül sok alapítvány, segély, ajándék, ösztöndíj gondoskodik a szegény diákok segélyezéséről. A S égi tőegyesület vagyona 142.000 korona. A Segítő- egyesület ruházatra, tankönyvekre, könyvekre és pénzbeli segélyezésre 18.700 koronát osztott szét ezévben. Nagyobb ösztöndíj a Király püspök-ösz- töndij, amelynek 24.200 korona évi kamatát 36 tanuló között osztották ki, valamint a Pálffy- ösztöndii. összesen 56 növendék kapott ösztön­díjat 32.000 korona értékben, ehhez járulnak a szintén többezer koronát kitevő kisebb ösztöndíjak s kitűzött jutalmak. A gimnáziumihoz Tészben hozzákapcsolva, indul meg a katolikus tanítóképző és kántorképző inté­zet első évfolyamának működése is, Sároesy Etele tanár igazgatásával. A gimnáziumba a jövő tan­évre összesen 676 tanuló iratkozott be, az első osztályba 10-zel több, mint tavaly. POZSONY. — A Mensa Academica, a magyar főiskolásokat segélyező egyesület igazgatóválasztmánya a pozsonyi MAKK otthonában ülést tartott, amelyen mind az igazgatóválasztmány tagjai, mind az ifjú­ság képviselői teljes számban jelentek meg. A választmányi ülést dr. Toimaschek László elnök nyitotta meg. aki üdvözölte a jelenle­vőket, majd kegyelefes szavakban elparen- tálta dr. Törköly József volt szenátort, a Mensa Academica egyik alapitó tagját és Antal Gyula lévai református lelkészt, Lé­va polgármesterét, ugyancsak igazgatóvá- lasztmanyi tagját, akiben a Mensa Acade­mica egyesület egyik legagilisabb igazgató­választmányi tagját vesztette el. Az igaz­gatóválasztmány tagjai Tomaschék László kegyeletes szavait állva hallgatták meg. Ezután üdvözölte Endreffy János pozsonyi evangélikus lelkészt és örömmel állapította meg, hogy benne a Mensa Academica egye­sület uj értékes tagjára számíthat. Megem­lékezett arról, hogy Padányi Gulyás Jenő! budapesti építészmérnök, valamint dr. Noszkay Ödön és dr. Aiyinger László a három egyetemi városban, dr. Szemző PálJ pedig Pozsonyban értékes előadásokat tar­tott a főiskolások részére, amelyek minden esetben nagy érdeklődést váltottak ki. A létesítendő internátusról szólva, többek 'kö­zött ezeket mondotta: — E helyről is arra kérem a föld most .aratásra készülő magyar népét, hogy az ■aratás eredményének • egy rész-ét áldozza a létesítendő magyar főiskolás internátus cél­jaira s mindazok, akiknek szívügye a (ma­gyar ifjúság jövője, ne vonják meg fillérei­ket ettől az intézettől, amely pótolni van hivatva Pozsonyban a szülői otthont. Tomaschék elnök lelkesen fogadott el­nöki megnyitója után Janson Jenő gondnok tette meg az 1937—38-as tanév második fe­léről szóló jelentését és ismertette a közel­jövő munkát s az ifjúság deáki rendezését, amely — mint tudvalevő — augusztus kö­zepén lesz és országos jelentőségű esemény­nek ígérkezik. Dr. Fleischmann Gyula a jövő évi kulturális munkával kapcsolatban felszólította az ifjúság képviselőit, hogy már most állítsák, össze, milyen témakör­ből kívánnak szakelőadókat, hogy a kiultu-,- ALÁÍRÁSGYŰJTÉSI akció a pozsonyi VÁROSHÁZÁN. A pozsonyi Uj Hírek jelentése sze­rint dr. Neumann Tibor, a pozsonyi városi képviselő­testület egyesült párti tagja a város polgármesteréhez a következő interpellációt nyújtotta be: „Tudomásom­ra jutott, hogy a városi hivatalnokokat politikai tártál* tnu nyilatkozat aláírására hívják fel és bár nem hiva­talos tényező részéről történt az aláírási akcióra való megkeresés, azt mégis a hivatalos órák alatt a polgár- mesteri titkár felügyelete alatt foganatosították és olyan nyomatékot adtak annak, amely alkalmas volt a hivatalnokok megrettenésére. Nyilvánvaló, hogy az Így gyűjtött aláírásoknak semmiféle komoly jelentősé­get tulajdonítani nem lehet és csak sajnálatos, hogy a város vezetősége hivatalos apparátusát rendelkezésére bocsátja az ilyen magánjellegű akcióknak, amelyek a városi hivatalnokokat egyrészt elvonják hivatalos te­endőiktől és másrészt közöttük hivatalos színezetük miatt felesleges izgalmat keltenek. Polgármester Ur! A városi hivatalnokok a köteles hivatali esküt az államra és annak alkotmányára hivatalba lépésük ide­jén teszik le és azt aláírásukkal is megerősítik. Mi szükség van tehát arra, hogy minduntalan újabb híi* ségnyilatkozatok aláírását követeljék tőlük? Aki eskü­jét nem tartja meg. azt úgyis utóiéri az államhatalom sújtó keze, aki pedig megtartja, annak meg nem szük­séges lojalitását folytonos aláírásokkal bizonyítgatnia! Miután a most lefolyt aláírási akció hivatalnokainkat illetéktelen személyek vagy testület részéről felesleges vexaturáknak tette ki és annak lefolytatása a hivata* los órák alatt a város hivatalos helyiségeiben, hivata* los tényezők közreműködése mellett történt, kérdezem, hogy 1. kinek vagy mely testületnek a megkeresésére történt mindez és, hogy 2. mi indította a polgármester urat arra, hogy ennek a megkeresésnek eleget tegyen és a város hivatalos apparátusát annak rendelkezésére bocsássa és végül 3. hajlandó-e polgármester ur garan­tálni azt, hogy a városházi hivatalnokok a jövőben az ilyen .zaklatásoktól .meg legyenek .kiméivé {" Fölépítjük a ppzsoftyi magyar főiskolás internálást! A Mensa Academica egyesület munkabeszámolőja

Next

/
Thumbnails
Contents