Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-12 / 156. (4599.) szám

2 1938 julius 12, kedd. A cseh sajtó egyrésze a nemzetiségi megoldást szeptemberre várja I koaSidó után a nemzetiségek is megkapják a javaslatokat PRÁGA. — A cseh és szlovák lapoknak a kormánytárgyalásokról szóló jelentései kapcsán a szudétanémet párt lapja, a DIE ZEIT azt állapítja meg, hogy a politikai miniszterek kollégiuma és a koalíciós hatos tanács között még számos nézeteltérés mu­tatkozik a nemzetiségi kérdés rendezésére irányuló javaslatokban. Azon hivatalos jelentés kapcsán, hogy a miniszterelnök e héten az ellenzék többi cso­portjával is tárgyalni fog, a Die Zeit meg­jegyzi, hogy erre azért van szükség, mert az uj fölhatalmazási törvényt alkotmánytör­vénybe akarják iktatni, ehhez pedig minősi-j tett parlamenti többség kell, amellyel a kor-! mány ma nem rendelkezik. A kormány; ugyanis ma a képviselőházban a német szo-j ciáldemokratákkal együtt 161 főnyi több-j ségre támaszkodik, vagyis a háromötödnyi többséghez még húsz szavazat hiányzik. Mi-| vei a mai viszonyok között aligha számolhat | a kormány a szlovák néppárt szavazataira; — bár ez is kevés volna s a fasisztákat isj meg kellene nyerni —, igy nem marad más; hátra, mint a kommunisták megnyerése. A Die Zeit kihangsúlyozza, hogy alkot­mánytörvényt a csehszlovák parlament a szudétanémet párt, illetve a többi nemzet- csoport nélkül is hozhat. A lap ugyancsak utal arra, hogy amennyi­ben a kormány a nemzetiségi javaslatait valóban julius 20-a táján a parlament elé akarja hozni, úgy nem tudja majd betartani ama junius 4-i ígéretét, hogy a nemzetiségi I javaslatokat a parlamentben való benyújtás előtt kiadja a nemzetiségek csoportjainak is állásfoglalás végett. A Národni Politika szerint a legközelebbi két hét alatt kitűnik majd, hogy a nemzetiségi ter­vekből mi valósítható meg s mi nem* „A hely­zet tulajdonképpen csak most fordul igazán ko­molyra" — írja a lap — „s csak a kormány ja­vára írható, hogy a nemzetiségi statútum-tár­gyalások utolsó fázisához érkezett és egyesült erővel nem enged meg semmi olyat, ami az állam legfontosabb érdekeit sértené." A statútum két Mrésze Különösen figyelemreméltó, hogy a sajtó í meglehetősen tapogatózik a nemzetiségi kérdé­sek rendezésére irányuló javaslatok mibenléte | tárgyában s a legkülönfélébb tervekről beszélnek ?a koalíciós lapok is. Csak a miniszterelnök párt­[lapja, a Venkov ad helyes áttekintést oly érte- | lemben, miként azt vasárnapi számunkban mi is f megtettük. Eszerint törvényhozási utón rendeznék a nyelvhasználati jogot (a nyelvtörvény módosítása jés kiegészítése). Ezen kívül a második törvény- i javaslat a közigazgatási reform keretében a tarto­mányokban és járásokban bizonyos önkormány­zatot adna a nemzeti csoportoknak. I A legtöbb lap által tévesen „javaslatinak vagy szükebb értelemben vett statútumnak ne­vezett elaboráíum nem önálló törvényjavaslat, í hanem a meglevő kisebbségi jog gyűjteménye, | kódexe, továbbá a még később alkotandó, nem- : zeíiségi törvények és rendeletek vázlatos terve. A lapok általában egységesek abban, hogy a i parlament csak augusztusban fog igazában dol- jgozni, mert júliusban nem sok idő marad a pár­námén ti munkára. A Národni Osvobozeni hang- | súlyozza ugyanis, hogy a kormány feltétlenül be­tartja junius 4-én tett Ígéretét s a javaslatokat | benyújtásuk előtt kiadja állásfoglalás végett a |nemzetcsoportoknak is. E§ssz augusztusban házülések? A felhatalmazási törvény tervezetéről a Ll- dové Noviny azt tudja, hogy a felhatalmazás 1939 március 31.-ig tartana s hogy annak ha­tálya a gazdasági kérdéseken kívül kiterjedne a valutavédelemre (a valutakihágások rendeleti utón való üldözésére) és a pénzpiac biztosítá­sára is, ellenben adóügyekre nem vonatkoznék. Legújabb jelentések szerint illetékes körök számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a parla­menti munkálatok egész augusztusban tartani fognak, sőt átnyúlnak szeptemberbe is. Ebben az esetben a nemzetgyűlésnek tulajdonképpen nem is volna hivatalos nyári szabadsága. A szeptemberi ülések idején már a jövő évi költ­ségvetést is időszerű mérlegelni. „Az igazi harc csak ezután következik" A Cesfcé Slovo nézete szerint „a nemzetiségi kérdésék rendezésére irányuló javaslatok tar­talma tárgyában az igazi harc csak ezután kö­vetkezik", amikor a javaslatokat nyilvánosság­Malypetr házelnök éles támadása a szlovák néppárt ellen Scotut Viatcr it beszédet mondott a Itshacsovlci nemzeti ünnepségen egyoldalú, elfogult szereplése nagy feltűnést és ellenvetést váltott ki. A határozati javaslat A határozati javaslat kimondja, hogy az unió közgyűlése fölismerve annak óriási je­lentőségét a világbéke szempontjából, hogy minden állam minden lakosának faji, nyelvi s vallásbeli különbség nélkül igazságos egyenlő bánásmód biztosittassék és megál­lapítva azt, hogy mindennemű gazdasági vagy katonai nyomás és fenyegetés össze­egyeztethetetlen a népszövetség tagállamai­nak politikai függetlenségével, fölhívja a figyelmet arra, hogy minden támadással va­ló fenyegetés érinti a Briand—Kellogg-pak- tum aláiróit és magát a népszövetséget is, amelynek kötelessége adott esetben meg­tenni a szükséges intézkedéseket tagállamai biztonságának biztosítására. Mii lmok a topok? MAGYAR—JUGOSZLÁV TÁRGYALÁSOK? A NÁRODNI POLITIKA „A kisantant államok el­határozták, hogy közösen tárgyalnak Magyarország­gal — Pontatlan jelentés egy svájci lapban Budapest és Belgrád külön tárgyalásáról — A tárgyalást meg­nehezíti a kisebbségi kérdés — Budapesten hisznek Olaszország beavatkozásában" dinek alatt a követ­kezőket írj-: Magyarországnak Jugoszláviához való viszonya budapesti politikai körökben különös figyel­met kelt. Budapesten jól tudják, hogy Magyarország­nak Jugoszláviához való viszonyától függ az együtt­működés további politikája, különösen Olaszországgal kapcsolatban. Budapestről most külön jugoszláv— magyar tárgyalásról érkezik jelentés. A Neue Züricher Zeitung azt állítja, hogy kérdéses, hogy Jugoszlávia mennyiben veheti figyelembe másik két partnerének, nevezetesen Romániának és Csehszlovákiának érde­keit. Budapest és Belgrád között állítólag hetek óta folynak tárgyalások és e tárgyalások odáig haladtak, hogy a két kormány nyilatkozata is elkészült a Kellogg- paktum alapján, amely nyilatkozat a háború ellen irá­nyul, továbbá elismeri a magyar fegyverkezést. Ami a nemzetiségi-kérdést illeti, jelentős eredményt e tár­gyaláson sem sikerült elérni. A svájci lap megjegyzi, hogy e részen nyilván érezhető Csehszlovákia és Ro­mánia befolyása s e kérdésben Jugoszlávia közösen jár el a másik két kisantant-állammal. Mindenek előtt a romániai magyar kisebbség kérdése okoz Budapestnek nagy gondokat A román kormány viszonya a romá­niai magyar .kisebbséghez állítólag megromlott. Ezzel szemben a magyar sajtó egyenesen tüntetőén jegyzi föl, hogy Sztojadinovics kormány mennyire közeledik a magyar kisebbséghez. A jugoszláv kormány nemcsak hogy visszavonta a magyar kulturális egyesületek működése betiltását, hanem dr. Korosec rendeletet adott ki, amely szerint a Vajdaságban működő csend­őrök, rendőrök és hivatalnokok magyarul kötelesek megtanulni. 'Budapesten remélik,- -hogy Imrédy minisz­terelnök utazása Rómába különösen jól jön és hogy az olasz kormány kedvező befolyást gyakorol majd a jugoszláv kormányra. — E túlzott jelentéshez — jegy­zi meg a Národni Politika — annyit közölhetünk, hogy a kisantantállamok legutóbb Sinajában tartott konfe­renciáján teljes volt az egység abban a kérdésben, hogy a Magyarországgal való tárgyalásoknál közösén kell eljárni. A kisantant-államok jelenlevő államférfiai kötelezték magukat arra, hogy a kisantant egyetlen állama sem kezd semmit, ami külön eljárást jelentene az oly fontos kérdésben, mint amilyen a Magyar- országgal való megegyezés. És azt is meg kell monda­ni, hogy Jugoszlávia betartotta s bizonyára a jövőben is betartja ezt az eljárást. a semlegesítés kérdése Ugyan csak a „NÁRODNI P 0 LIT I K A” vasárnapi számában „Visszautasítjuk Csehszlová­kia semlegesítését — Változatos ötletek az angol fejekben — A semlegesítés Németország alá való -rendelést jelentene” — címek alatt ezeket írja: „Nem volna helyes, ha tagadnánk, hogy az ango­lok állandóan erősen érdeklődnek a csehszlovák kérdés iránt, mert számolnak azzal, hogy mi lesz akkor, ha a szudétanémet párt és Berlin talán el­utasítaná a csehszlovák kormány ajánlatát. Mivel az angol politikusok csak kevéssé ismerik a kö­zépeurópai viszonyokat, ezért egyes angolok Cseh­szlovákia föderalizációját indítványozzák svájci mintára, mások a teljes autonómiát javasolják s emellett nem tudnak különbséget tenni a csehszlo­vák és az angol közigazgatás között. Oly indít­vány is napvilágot látott, hogy nem volna-e helyes a köztársaságot semlegesíteni s ezzel lehetetlenné tenni a csehszlovák államnak háborúban való rész­véteiét. Az ilynemű indítvány nyilván oly embe­rektől származik, akik nem állanak messze a ger­mánom Londonderry lord csoportjától. Egyes an­gol politikusok ezenkívül szondirozták a talajt a francia politikusok körében, akik, kereken meg­mondták, hogy az ily indítvány fölösleges, mert megvalósíthatatlan. Nem is hozna semmit s nem is jelentene semmit. Az olvasó bizonyára sejti már, hogy mi lehet a válaszunk. Teljesen vissza­utasító. Négyévi véres háborúval fizette meg Bel­gium a semlegességét azért, mert hitelt adott a német Ígéreteknek és garanciáknak. Svájc hagyo­mányos semleges állam volt, de csak Svájc föld­rajzi alakulata, hegyi övei akadályozták meg sem­legessége megsértését, És emellett ma is tudjuk, hogy miként festett a svájci semlegesség. Hogy mit kezdeményezett Huffman szövetségi tanácsos Németország javára svájci talajon. Belgium me­gint visszatért a semegességhez, miként Svájc is semleges. És mégis: mind a két állam lázasan fegyverkezik, erősifi határait és mind a kettő erősen nyugtalankodik Németország katonai poli­tikája miatt. Ha Csehszlovákiának is semleges ál­lammá kellene átalakulni, úgy ez különösen azt jelentené, hogy föl kell adni a francia szövetséget. Németország azután oly irányban fejtene ki nyo­mást, hogy a csehszlovák hadsereg fölösleges. És igy államunk egy óriási nagyhatalom szomszédsá­gában saját hadsereg nélkül állana.” LIIHACSOVIC. — Szombat és vasárnap Luhacsovíc-fürdőben nagyszabású ünnepsé­geket rendeztek annak emlékére, hogy har­minc év előtt ezen a helyen kezdték meg a cseh és szlovák testvériesülést. Az ülésen több miniszter is megjelent. Franké iskola­ügyi miniszter szombaton mondott ünnepi beszédet. A vasárnapi ülésen Malypetr volt miniszterelnök, jelenlegi képviselőházi el­nök beszélt. Beszédében egyebek között a következőket mondotta: — Bebizonyítottuk, hogy készek vagyunk szent jogaink megvédelmezésére, bármi tör­ténjen is. Ám szövetségeseinknél, a velünk barátságos viszonyban álló nemzeteknél is kétségeket és aggodalmakat keltett az, hogy a szlovák néppárt a szudétanémetekkel és a magyar pártokkal való közös eljárás mellett nyilatkozott. A külföld megérti —• ha nem is helyesen mindig —•, hogy más nemzetisé­geknek panaszaik és követeléseik lehetnek, amelyek nem egyeznek mindig az állami ér­dekkel, de nem érti meg azt, hogy a közös szabadságharcban visszaszerzett államban a nemzet egy része —- mely állami nemzet — támaszt ilyen követeléseket és mi sem vagyunk képesek megérteni, hogy akik ilyen zűrzavart hoznak nemzetközi viszonyainkba, nem tudnák azt, hogy ez reánk a legnagyobb veszélyt jelenti. Szégyenkeznünk kell, ha arra gondolunk, hogy a szlovák néppárt vezére, Hlinka András — aki annakidején a magyar bí­róságok előtt is a csehszlovák egység mellett tett hitet, most ily kíméletet, csaknem ba­rátságot tanúsít azokkal szemben, akik 19181 október 28-a előtt azt mondták, hogy á szlo- J vák nem ember. Amikor ezt látjuk, arra a | meggyőződésre kell jutnunk, hogy a nem-J zet és az állam számára egészségtelen és veszedelmes jelenségről van itt szó. Adja Isten, hogy a lehető leggyorsabban szaba­duljunk az örökletes szláv hibától, az össze­férhetetlenségtől. A gyűlésen beszélt Seton Watson (Sco- tus Yiator) professzor is, aki azt hangoztat­ta, hogy a fiatal szlovák nemzedék széle­sebb látókörű s a közélet minden ágában nagy befolyásra tesz szert. Seton Watson a csehek és szlovákok szoros együttműkö­dését sürgette. Mlíoch: A legrosszabbra nem bérűi sor TURÓCSZENTMARTON. - Mlcoch kereskedelmi miniszter vasárnap a minisz­terelnök helyettesítésében résztvett Turóc- szentmártonban a szlovák nemzeti muzeum megnyitási ünnepségén. Ünnepi beszédében a turócszentmártoni állami ipari intézet te­vékenységét méltatta, amely azt mutatja, hogy a cseh testvér igenis ad a szlovákok­nak. De nemcsak gazdasági sikerről van szó. Az utóbbi hetek — mondotta a miniszter —■ bebizonyították, hogy a történelmi or- .szágok és Szlovákia s Kárpátalja kölcsö­nösen egymásra vannak utalva. Már en­nek a tudata is erősít bennünket s ösz- szeköt életre-halálra. Reméljük, hogy a legrosszabbra nem kerül1 sor és hogy a kritikus pillanatokkal szemben, amiken átestünk, a jövőben még nagyobb tisz­telettel viseltetünk és nagyobb tisztelettel adózunk ama cseh és szlovák testvérek­kel szemben is, akik a nemzet egységét mindig ápolták. ra hozzák, vagyis a parlamentben benyújtják. A lap szószerint ezeket írja: „Számos kampány indul majd meg a szudéta­német párt részéről és a külföldről is. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a csehszlovák köz­vélemény ne engedje magát megtéveszteni semmiféle kampány által, hogy nyugodt ma­radjon, ne engedje magát kiprovokálni. Egész­séges idegeik és az igazság végül is győzni fognák." A cseh néppárt nehézségei A Slovensky Hlas a belpolitikai helyzetről ezeket inja: — A megegyezés nem lesz' könnyű. Nehéz­ségei nagyobbak, mint. azt a közönség sejti. Az uj, bár osak ideiglenes és átmeneti nehézségek­ből csak egyet említünk példaképpen s ez az, hogy a cseh néppárt hellyel-közel elveszti idegeit. Értjük kényes helyzetét, ami abban is tükröző­dött, hogy a koalíciós hatos bizottságba csak az utolsó pillanatban küldte 'ki megbizottját és hogy az éppen Stasek kanonok lett. A párt cseh és morva szárnyának vezetése, között meglevő ismert ellentétekről tudva könnyen megértjük, hogy StaSek képviselő tulajdonképpen kissé kényes helyzetbe került: az ő vállára esett a felelősség, ami elől nem bujt ki ugyan, de amit nem is keresett. A Slovensky Hlas ezen kívül. ezeket írja: — A komplikációt nem zárjuk ki. Ehhez ürü­gyül bármi' szolgálhat. De nem félünk a belpo­litikai komplikációktól, mert pontosan és bizto­san tudjuk, hogy azokat elhárítják és hogy el­érik a megegyezést. Cerny belügyminiszter beszéde Cern'y' belügyminiszter vasárnap Náchod- bán beszédet mondott a gazdák nagygyűlé­sén mintegy 15 ezer ember jelenlétében. A miniszter hangsúlyozta, hogy a politikának a népet egyesítenie kell s nem szétválasz­tania s Náchod példájára utalt, ahol a cseli elem a kedvezőtlen viszonyok ellenére egé­szen a határkövekig terjedő területen meg­maradt. A múltban hozott áldozatok na­gyobbak voltak, mint a maiak, hősi áldo­zatok voltak. Cséphadaróval és kaszával á cseh nép már védekezett puskák és ágyuk ellen. Most is védekezünk. Ebben a szel­lemben a sokol-kongresszus sem volt serit harag, sem ökölbe szorult kéz. „Mire való a sietség?" Az olmützi Nasincc belpolitikai összefog­lalójában úgy véli, hogy a nemzeti statú­tummal kapcsolatos kérdéseket nem szabad elsietve tárgyalni. Ezeket írja: — Mire való e sietség? Mi a különbség a kö­zött, ha a statútumot nem augusztusban, hanem szeptemberben hagyják jóvá? Mert Amgolország- ban egyes lordoknak túlzott aggodalmaik vannak az európai háború miatt, — az elszigetelt Né­metország nem bocsátlkozhatik európai háború­ba, — ezért mi most hübelebalázs módjára (ho- rem-pádem) tárgyaljuk a nemzeti statútumot? Amellett vagyunk, hogy minden nyugodtan tár­gyalhassák meg s a parlamentnek szeptemberben terjesszék be és hogy a júliusi ülésszak a lehe­tő legrövidebb legyen. A szudétanémetek más véleménye A szudétanémet párti Die Zeit am Montag hatalmas cikkben mutat rá a nemzeti statutum- tárgyalások hosszadalmasságának okaira. A cikk címei: „A cseh politikusoknak a nemzetiségi problémát el kell huzniok — Prága várhat, amíg „az óra jól jár" — A világszabadkőmüvesség komplottja a béke és a nemzeti megbékélés el­len." A cikk a következőket mondja: — Mialatt az egész világon a felelősségük tu­datában levő politikusok egyetértenek abban,' hogy a csehszlovák kérdést mielőbb, a legala­posabban és igazságos szempontok szerint kell megoldani, addig, a másik oldalon az emberek egy bizonyos nemzetközi klikkje, mely bizonyos politikai fejlődésre spekulál, a csehszlovák prob­léma megoldását, legalább is el akarná húzni. Csehszovákia végleges megbékélésének és a bé­kén fenntartására kétségtelenül igen magyfentos- ságu probléma e klikk nézete szerint ugyanazon szempontok alapján ítélendő 'meg, amely egyszer már végtelen fájdalomözönt hozott a világira. — A nemzetközi szabadkőművesség lé­pett munkába, mely soha nem képes nem­zeti kérdéseket igazságosan tisztázni, kü­lönösen ha bizalmi embere dr. Deutsch J.u-

Next

/
Thumbnails
Contents