Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-11 / 133. (4576.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. tt* SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A nemzeti kötelesség- teljesités órája POZSONY MAGYAR ARCA A pozsonyi magyarság erejének diadalmas manifeszfálása volt az Egyesüli Pári nagygyűlése Háromezer választó a zsúfolt teremben ■ Óriási lelkesedéssel ünnepelték Szüllőt, larosst, Esterházy t, Neumannt és a többi szónokokat ■■■ Viharos incidens Szüllő Géza beszéde alatt ■■ Huszonnégy óra múlva választóurnák elé járul a szlovákiai városok és községek magyarsága. Hitet kell tennie nem pártállása, nem világnézete, nem holmi helyi csoport vagy program, hanem magyarsága mellett. Tudnunk kell, hogy többről, sokkal többről van szó most, mint községpolitikáról. Nemzeti hitvallásról van szó. Szlovákia valamennyi népe tudja ezt. Tudják s hatalmasan, tiszteletet parancsolóan dokumentálják a szlovákok, a németek, a csehek. Mi magyarok nem maradhatunk e nemzetek mögött. Rajtunk a világ szeme, meg kell mutatnunk, hogy tántorithatatlanul, egységesen és öntudatosan magyarok vagyunk. Aki ebben a sorsdöntő órában felül üres jelszavaknak vagy még üresebb ígéreteknek, aki felekezeti viszályt szít, aki úgynevezett világnézeti dogmákra hivatkozik s keresi a kibújót nemzeti kötelességének teljesítése alól, <—> az nem érdemli meg, hogy a magyarság egyetlen könnyet is hullasson érte. Mi a kereszténység örök erkölcsi parancsa szerint minden megtérőt szívesen soraink közé fogadunk, akárhonnan is jöjjön s akármilyen utón jutott is el hozzánk s velünk együtt arra az igaz s egyetlen útra, amin a csehszlovákiai magyarságnak járnia kell, ha nemzeti egyéniségét biztosítani akarja. De aki ebben a súlyos időben cserben hagyja a magyarságot, aki most sem tudja még, hogy hol van a helye, aki még most is habozik és bujkál vagy félrehagyja magát vezettetni, az ne hirdesse magáról majd holnap sem, hogy magyar. Mindenkinek tudnia kell, mit cselekszik. Aki nem teljesíti a nemzettel szemben kötelességét, az önként zárta ki magát a nemzeti sorsközösségből. Nem fogjuk megsiratni. De hisszük, tudjuk, hogy ilyenek kevesen lesznek. Meg- semmisitően kevesen. Lelkes népgyüléseink sora figyelmeztet bennünket arra, hogy Szlovákia magyar népe megértette az idők intő szavát. Szlovákia magyar népe tudja, hogy melyik zászló alatt kell sorakoznia, ha nemzeti jogait meg akarja védelmezni, ha nem akar a népek versenyében alulmaradni, ha meg akarja állni helyét emberségesen, becsülettel a történelem színpadán. Minden nép keresi az egységben rejlő hatalmas, legyőzhetetlen erőt. A szudétané- metek, íme, megtalálták, a szlovákok is biztos léptekkel menetelnek feléje. Mi magyarok büszkén valljuk, hogy húsz éven át legelői jártunk e menetben, s most, amikor a belpolitikában sorsdöntő órákat élünk, most, amikor Londontól Prágáig igenis a mi ügyünkkel, a mi kisebbségi sorsproblémáinkkal foglalkozik a világ közvéleménye, nem lehet más feladatunk, mint az eddigi egységet még hatalmasabban kidomborítani, még erősebbé, még harcképesebbé tenni. Magyarok, a vasárnapi választásokon a magyar nemzeti öntudatnak hatalmas, vi- Jágraszólóan imponáló demonstrációját várPOZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) Csütörtökön este 8 órakor tartotta a pozsonyi szénatéri Alfa-mozgóban az Egyesült Magyar Párt a vasárnapi községi választás előtti nagygyűlését. A hatalmas mozgóiény- kép-színházban nem volt egy talpalatnyi hely sem. Egyesek már hét órakor elfoglalták a karzaton és a földszinten ülőhelyeiket s mindvégig lelkesen kitartottak — a roppant hőség ellenére — a teremben. A folyosókra is jutott bőven közönség, amely itt hangszórók közvetítésével hallgatta a szónokok beszédeit. A bejáratnál az Egyesült Párt karszalagos rendezői kalauzolták be a közönséget és mindegyiknek a kezébe adták Márkus László és Németh István „Magyarnak lenni“ cimü szerzeményét: Az egység indulóját, valamint a junius 12-iki választásra vonatkozó röplapokat. Amikor 8 órakor megérkeztek a magyarság vezérei: dr. Szüllő Géza, Jaross Andor és Esterházy János nemzetgyűlési képviselők, hatalmas dörgő éljenzés fogadta őket és percekig tartott az ünneplés, miközben elfoglalták helyüket az emelvényen. A hatósági kiküldött dr. Polják rendőrfőbiztos volt. A gyűlést dr. Neumann Tibor helyi szervezeti elnök nyitotta meg néhány lelkes szóval, majd a Keresztény Munkás Dalegyesület elénekelte a „Magyarnak lenni*' cimü indulót A teremben és a folyosókon egybegyűltek számát legalább háromezerre lehet becsülni, de sokan kénytelenek voltak eltávozni, mert nem jutott számukra még a folyosón sem hely, úgy hogy dr. Bicsovszky Kázmér főrendező rendőrhatósági utasítás értelmében kénytelen volt a megafonba bejelenteni, hogy több embert már nem szabad bebocsátani. Neumann Tibor az első szónok A dalárda éneke után dr. Neumann Tibor helyi pártszervezeti elnök, az Egyesült Párt 8-as listájának vezetője mondott nagyszabású beszédet, amelyben vázolta az Egyesült Párt városházi munkáját és foglalkozott azokkal a sérelmekkel, amelyek orvoslását az Egyesült Párt célul tűzte ki. — Népünk iránti őszinte tisztelettel és hálával említhetjük meg, — mondta egyebek közt Neumann Tibor, — hogy a magyar nép önfegyelme, helyes politikai érzéke és becsületes lelke fölismerte azt, hogy az az irány, amelyet pártunk követett és követhet, ha nem is hoz pillanatnyi sikereket, a kitűzött cél: a csehszlovákiai magyarság jobb jövőjének elérésére, egyedül alkalmas. A szónok ezután foglalkozik húszéves politikai életünk tanulságaival, majd mint a pozsonyi magyarság listavezetője röviden vázolta a városi képviselő- testületben tizenöt éven keresztül kifejtett működésének elveit. — Vissza kell állítani a magyar nyelv jogait a pozsonyi városházán — mondotta Neumann Tibor — és követelnünk kell, hogy minden városi tisztviselő a magyar nyelvet szóban és írásban teljesen bírja. A tisztviselőket a város " közönsége fizeti, a tisztviselőknek kell tehát a közönséget szolhelyt azonban a kormány kapcsolatba lépett a szudétanémet párt megbizottaival s megismerte kívánságaikat, az első tervezetet kiegészítették, így jött létre a második tervezet. De a tárgyalások során ezt a tervezetet is módosították, úgyhogy most a harmadik szövegezésen dolgoznak. Arra lehet számítani a cseh lap szerint, hogy mindenekelőtt rögzítik, mely pontokban egyezik meg a tárgyaló felek véleménye és mely pontokban nem. Ennek tisztázása után az anyagot újból átadják a jogi szakértőknek s ezek szavéle- ménye után ismertetik meg a javaslatot a pártokkal. Teljes titoktartás Á tegnapi napon Hodza ismét fogadta Kundí és Peters szudétanémet párti képviselőket és velük a nemzetiségi statútumról tárgyalt. Mint jelentik, mindkét fél teljes titoktartást fogadott a tárgyalások anyagára vonatkozólag. Már a harmadik szövegezésben van meg a nemzetiségi statútum Hátha alkotmányjogi szakértő szakvéleménye a reformtervekről - Amiben a kormány és a nemzetiségek megegyeznek és amiben nem PRÁGA. — A minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely egyes tanügyi törvények Kárpátaljára való ki- terjesztését tartalmazza. Továbbá törvényjavaslatot fogadott el a munkanélküliek elleni végrehajtás szabályozásáról és újabb rendeletet a gázálarccal való ellátás szabályozásáról. A nemzetiségi statútum a szakértők előtt A minisztertancs előtt a kormány politikai bizottsága tanácskozott. Erre az ülésre a miniszterelnök meghívta Háchát, a legfelső közigazgatási bíróság elnökét is, akit felkért arra, hogy mondjon szakvéleményt a nemzetiségi statútum ák tőlünk testvéreink és barátaink az egész álágon. Minden magyar teljesítse köteles- égét és szavazzon az Egyesült Pártra! bizonyos rendelkezéseiről, nemkülönben a szudétanémet pártnak tegnapelőtt benyújtott javaslatairól. Megjegyzendő, hogy a kormány Weyr és Hötzl egyemeti tanárokat, a csehszlovák alkotmánytörvény szövegezőit is bevonta a nemzetiségi reform megvitatásába. Az eddigi szak- vélemény szerint a nyelvtörvény reformja lenne az egyetlen, amit újabb alkotmánytörvénnyel kellene meghozni. Ez azt jeleníti, hogy ennek megszavazásához a nemzetiségek szavazataira is szüksége lenne a kormánytöbbségnek. A többi reformot egyszerű törvénnyel gondolják megvalósíthatónak. Három tervezet A nemzetiségi statútum nem egy egységes javaslat, hanem ezidőszerint már három kidolgozásban van meg. Az eredeti javaslat, — mint a cseh néppárti Lidové Listy jelenti, — 52 paragrafusból állott* Ezt az első tervezetet a miniszterelnökség jogügyi tényezői állították össze. Mi-. Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20
