Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)

1938-06-09 / 131. (4574.) szám

T938 funlua 9, csütörtök. Idegesség, fejfájás, szédülés, álmatlanság, reggeli rosszullét, levertség , bágyadtság, Sok esetben hamarosan megszűnnek, ha béímüködésümket felkeléskor éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" ke- jserüvizzel elrendezzük. Kérdezze meg or­vosát. *8 Utifyek idá vátluda jjfc Kárpátok északkeleti részének kivételével, áhol a felhőzet növekedett, az Időjárás szép és meleg. A maximum 22 fok. Időjóslat: A Kár­pátokban helyenként zivatar, egyébként szép, a hőmérséklet emelkedik. A BEREGSZÁSZI MAGYAR IN- TÉRNATUS EGYESÜLET nagy jótevő­jének: néhai Strbán Anna nyugalmazott tanítónőnek síremléket állíttatott a bereg­szászi római katolikus temetőben. A sírem­lék ünnepélyes felavatása Űrnapján, junius |16-án délután 5 órakor lesz a temetőben. Az fnternátus választmányának koszorúját dr, Pollchy István, az Internátus elnöke, az •fnternátus növendékeinek koszorúját pedig Hudra Lajos VII. osztályú gimnáziumi ta­nuló helyezik el rövid ünnepi beszéd kísé­retében. A felavatási ünnepséget megelő­zően előző nap, szerdán reggel 8 órakor a római katolikus templomban gyászmise lesz, xx Fortuna Jelinek és Tsa felhívja figyel­mét, hogy a esi. osztálysorsjáték I. osztá­lyának húzása már most pénteken junius 10-én este 6 órakor megy végbe. Tehát még péntek este 6 óráig lehet befizetni. — MEGKEZDŐDTEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK KOMÁROMBAN. Tudósítónk je­lenti: A 'bencés főgimnázium ezidei érettségi vizs­gálatai tegnap kezdőditek meg és dőráthatóan tiz napig fognak tartani. Összesen hetvennyolc érettségiző van, ami egyenesen rekordszámot jelent Az érettségi biztosa FrastSa János, a ko­máromi csehszlovák gimnázium igazgatója^ POZSONYI MflflYABH HA JÖVŐT, JOGOT, KENYERET AKARSZ, s as listára, az EGYESÜLT mwm PÁRTRA SZAVAZZ) — FELEMELTÉK A SIKKASZTÓ TOR- DAY LÁSZLÓ BÜNTETÉSÉT. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A sikkasz­tás és közokiratíbamisitás miatt ötévi fegyházra Ítélt Torday László gazdasági tanácsos bünteté­sét a tábla hatesztended fegyházira emelte fel. — PÁLYAVÁLASZTÁSI KÉRDÉSBEN, a fő­iskolai tanulmányokkal kapcsolatos minden ügyben, ösztöndíjakról stb. szülőknek és az ifjúságnak felvilá­gosítást nyújt: Janson Jenő, Pozsony, Safarik-tér 4. I. 6. Válaszbélyeget mellékelni kell. — POZSONYI RENDŐRI HÍREK. Szerkesztősé­günk jelenti: A pozsonyi Hajósegylet ligeti otthona közelében junius 4-én a Dunába ugrott Vince Jó­zsef 35 éves vágsellyei illetőségű, lakás és foglal­kozásnélküli munkás. A parton járókelők segítsé­gére siettek és kihúzták a vízből. Kihívták a men­tőket, akik a kórháziba szállították. Öngyilkossági kísérletének oka: munkanélküliség. — Ugyanaznap a Duna túlsó oldaláról a vízbe ugrott Petykó Já­nos 50 éves vágsellyei munkás, öt is kimentették a habokból. Elsősegélynyújtás után a rendőrségen őrizetbe vették. —• A rendőrség letartóztatta Éder Józsa 42 éves Jiringer-uccai lakost, aki vendégé­től, egy nős embertől 70 koronát lopott. — A rend­őrség letartóztatta Zahler Erik 32 éves, lengyelor­szági kereskedőt, aki Pozsonyból ki _van tiltva és mégis visszatért. — Szombaton délelőtt a Séta-téri felvonulás alkalmával Hargas János fürdőmester mellénye zsebéből ismeretlen zsebtolvaj kilopta dupla/fedelü ezüstóráját aranylánccal 700 korona értékben. — Lipner Erzsébet Iskola-uocai keres­kedő üzletébe 'behatolt ismeretlen tettes és 3700 korona értékű élelmiszert, valamint 300 korona készpénzt lopott. — Takács Sándor nagysuri la­kos 500 korona értékű kerékpárját a Lőrinckapu- uocai borozó elől ismeretlen tettes ellopta. — Euber Károly kertész kárára Banbik István 55 éves nyitraí csavargó 500 korona értékű zöldséget lopott. Tettenérték és letartóztatták. — Joudal Ká­roly pénzügyőr kerékpárjáról ellopták szo’gálati köpenyét 350 korona értékben. TOwagMAfifeaRHiiaiaB: WBmmammmmmmmmamhhhhí Harmincévi fegyházra iiétteh egy gyilkos gazdategényt Megfojtotta első menyasszonyát, hogy a második, gazdag menyasszonyi vehesse feleségül ■■ ■■ NYITRA. — A nyitrai kerületi biróság esküdtszéki ciklusának első napján Vnuk Mihály került a vádlottak padjára, aki el­len az a vád, hogy múlt év júniusában az Aranyosmarót melletti Roihozsnyice község­ben meggyilkolta kedvesét, Hudák Bertát. A leánynak házasságot Ígért, amikor azon­ban az bajba került, elfordult tőle. A gyil­kosság után a gyanú azonnal Vnukra tere­lődött, aki eleinte tagadni próbált, később azonban megtört és beismerő vallomásá­ban elmondotta, hogy azért tette el láb alól a leányt, mert attól tartott, hogy gyermek- tartási pert fog indítani ellene. A viszony elhidegülésére tulajdonképpen az adott okot, hogy Vnuk ismeretséget kötött egy fiatal gazdag leánnyal, aki szívesen fogad­ta udvarlását. Vnuik tudta, hogy a másik leánynak mintegy 80.000 koronával több pénze van és ezért elhatározta, hogy akár gyil­kosság árán is megszabadul első kedve­sétől. Az elsőszámú menyasszony: Hudák Berta bizalmas utón tudomást szerzett arról, hogy hűtlen kedvese a paphoz készül, hogy a második számú menyasszonnyal való ki­hirdetés ügyében intézkedjen. Megleste és szemrehányást tett neki, Vnuk azonban megnyugtatta és kérte, hogy ne csináljon botrányt, majd rövidesen minden rendbe jön. Két nappal később aztán becsalta a leányt a pajtájába és megfoj­totta. A hullát ezután elcipelte a kúthoz és belehajtotta, hogy öngyilkosság lát­szatát keltse. A szerencsétlen leány szülei másnap meg­találták a hullát és jelentést tettek a csend­őrségen. Rövidesen megállapítást nyert, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. A gyanú Vnukra terelődött, akit letartóztattak. A tárgyaláson a gyilkos beismerő vallo­mást tett. A kihallgatott tanuk is terhelőén vallottak, mire az esküdtbiróság egésznapi tárgyalás után megállapította a vádlott bűnösségét és harmincévi fegyházzal sújtotta. A vádlott megrendültén hallgatta az ítéle­tet. Védője, dr. Jurecky semmiségi pa­naszt jelentett be az Ítélet ellen, melyhez a vádlott is csatlakozott. Az ügy ilyformán a legfelső bíróság elé kerül. Pozsonyi magyar Testvérek! Agitáljatok ba­ráti és ismerősi körötökben, agitáljatok minde­nütt, ahol magyarok laknak! Még soha nem volt oly szükség Pozsonyban a magyar össze­fogásra, mint a mostani választáson! Agitálja­tok az Egyesült Magyar Párt érdekében, amelynek listaszámai 8, \ \ -----1 ■niirnf—............. Eg yen brindzái f q legtáplálóbb } tihiuré ^ I 7 Felhívás a magyar tűzoltókhoz! A tűzoltóság multévi országos pozsonyi kon­gresszusán nagy feltűnést keltett az a tény, liogy mig a köztársaságban élő összes nemzetek tűzoltói saját nemzetük szerint önálló országos egységet alkotnak, a magyar tűzoltóknak önálló szerveze­tük nem volt és a többi nemzet tűzoltói közé osztva szerepeltek. Ennek a ténynek akkor visszhangja is támadt a Prágai Magyar Hirlap hasábjain, hol példaként mutattak rá, hogy a legutolsó statisztikai kimu­tatás szerint még a szlovákiai német tűzoltóság i9 önálló országos tűzoltó-egységben van szervezve, dacára annak, hogy csak 1220 német tűzoltó volt, akik 33 német tűzoltó-testületet alkottak. A szlo­vákiai és kárpátaljai magyar tűzoltóság testületéi­nek száma és a tűzoltók létszáma ennél sokkal na­gyobb és ennek dacára mindmáig önállóan szer­vezve nincsen. Ma, amikor Csehszlovákiában a felelős ténye­zők intencióinak megfelelően minden szerv saját nemzetisége szerint önállóan szervezkedik, a ma­gyar tűzoltóság sem maradhat ki ebből a szervez­kedésből. Ezért elhatároztuk, hogy megalakítjuk az ön­álló magyar önkéntes tűzoltó-szövetséget és fel­hívjuk mindazon tűzoltó-testületeket, melyek az önálló magyar tűzoltó-szervezetbe tömörülni óhaj­tanak, hogy ebbeli szándékukat a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Köztársaság-tér 12) — melyet a szervezők erre felkértek — jelentsék be legké­sőbb 1938 junius 15-ig, hogy a szervezetbe csatla­kozni kivánnak-e vagy sem és igenlő esetben kö­zöljék a tűzoltók névsorát, lakhelyét és a testület szertári készletét. Ha pedig az egyes vegyes szervezetekben nem volna elérhető a csatlakozáshoz az egyöntetű el­határozás, arra kérjük az egyes tűzoltókat, hogy cimüket és beosztásukat fentebbi időpontig szin­I tén közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával. A MAGYAR ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉG SZERVEZŐBIZOTTSÁGA. A „sárga veszedelem" betört a filmiparba: 1937~ben Japánban készült a legtöbb film NEWYORK. — A „sárga [veszedelem" be­tört a filmiparba is. A világ filmiparámaík 1937. évi adataiból (kitűnik, hogy Japánban gyártot­ták a legtöbb filmet. összesen 3384 filmdaraib készült 1937-ben és ebből 500 esik Japánra. Az Egyesült Álla­mok, ahol 475 filmet gyártottak, a második Bizonysága enneik, hogy a világ fillimtermielésé- ben a harmaduk helyre ismét távolkeleti ország: India került, amelynek eJlmult évi filimtetnmelése elérte a 350-et. Magyarország a tizennegyedik helyen A termelési sorrendben az országok a követ­kezőképpen következnek egymás után: Anglia 225, Németország 125, Franciaország 123, Szovjetoroszarszág 60, Kina 52, Mexikó 51, Olaszország 37, Magyarország 35, a Füilop- szigetek 32, Argentína 31, Svédország 25, Len­gyelország 20, Egyiptom 19, Finnország 14, Dánia 13, Ausztria 10, Brazília 4, Svájc 3, Tö­rökország 2, Románia, Uruguay és Kuba 1—1. Magyarország megelőzi tehát az olyan régi filmgyártó országot is, mint Svédország. Tiz százalékkal csökkeni a hollywoodi filmgyártás MegálJapitbató, hogy teljesen téves az a vé­lemény, amely szerint aiz amerikai filmipar vál­tozatlanul virágzik. A Metro-Goldwyn-Mayer cég, Amerika egyik legnagyobb filmgyára nemrégen kény­telen volt munkásainak és alkalmazottainak egyharmadát elbocsátani, vagyis keréken ezer embert. Az 1938/39-es hollywoodi gyártási terv 10 százalékos csökkenést mutat az el­múlt évvel szemben, A terv szerint összesen 456 filmet fognak eb­ben az időszakban forgatni, de vannak, akik azt állítják, hogy ezt a számot sem fogják tudni el­érni. Különösen erős a csökkenés vadnyugati filmek terén. Tavaly ebből a fajtából még 111-et készítettek, az Idén már csak 74-et. A szakköröket természetesen élénken foglal­koztatja az a kérdés, hogy mi az oka az ame­rikai filmipar hanyatlásának. A magyarázat egy­részt az amerikai gazdasági élet általános vál­ságában keresendő, másrészt azonban különle­ges okokban is. Ezek közé tartozik számos bar Juli végződött befektetés. A filmcsillagok túlzot­tan magas fizetése, végül pedig az, hogy a költ­ségek igen nagy mértékben emelkedtek a szí­nes fillmiek révén, amelyek ma már az összes gyártott filmek 20 százalékát teszik ki. (*) Két szlovákiai magyar sátor a budapes­ti könyvnapon. Az idei budapesti könyvnapon két sátor fogja képviselni a szlovákiai magyar irodalmat. A pozsonyi Magyar Minerva pavii- Inoját az idén is a Kecskeméti-uGcában, a Cseh­szlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség sátrát pedig a Petőfi Sándor-uccában, a Hermes Bank előtt állítják fel. Az Irodalmi Szövetség sátrá­ban állítják ki könyveiket a nyitrai Híd, a po­zsonyi Tátra és más vállalatok. Számos szlová­kiai magyar iró lesz jelen a budapesti könyv­napon. (*) Kitünően sikerült a martosi és naszvadi munkák kiállítása Komáromban. Tudósi tónk je­lenti: A pünkösdi ünnepek alatt a Jókai Egyesület gazdag múzeumi gyűjteményeit százak látogatták s az idegen városbeli vendégek elragadtatással nyilatkoztak Komárom muzeális értékű gyűjtemé­nyeiről. Emellett ritka nagy sikere volt a martosi kézimunkák alkalmi kiállításának is, amelyet a Jókai Egyesület és a SzMKE felkérésére Vecseyné- Takács Olga martosi tanítónő rendezett. A láto­gatók nagy gyönyörűséggel szemlélték a szebb- n él-szebb metéléses kézimunkákat, a színes és a fehér-tüll varrásokat, megannyi finom, magyaros, ősi motívum. A martosi kézimunkás asszonyok művészi lelkű irányítója Vecsey Lajosné valóban maradandót alkotott azzal, hogy a kézimunkákat messze földön ismertté teszi s meghagyja az ere­deti metéléses motívumokat a maguk eredeti szépségében. Az ügyes martosi asszonyok finom kezét dicséri a kidolgozás. A kiállítás látogatói nem tudtak betelni a színeknek s a formáknak finom szépségével. Ugyanakkor a naszvadi magyar takácsoknak néhány szép szőttesét is kiállította a SzlMKE, annak bizonyságául, hogy az ügyeskezü és müvészlelkü naszvadi takácsokat érdemtelenül mellőzi s felejti a közönség. A kiállításnak őszinte, szép sikere volt s a SzMKE terve, hogy ezeket a munkákat más városokban is Kiállítja, a többi népi munkával együtt. (*) A pécsi szabadtéri játékok első estjén hatalmas sikerrel adták elő a sziékesegylház előtt levő téren a Missa Solemnist, Ujházy György dramatizált misiéjéit. Az előadás játékmesterei Táiray Ferenc volt. A szereplők a nagy ügy-, höz méltó becsvággyal végeztéik el feladatukat. Az előadás külső elemeinek, világítás- és fény- effektusoknak felihasználása szinte irányt mutat aiz uíjstilü szabadtéri játékok felé. A nagy tö­megmozgások harmonikus volta, a cselekmény­be kapcsolódó elevenség, az egyes csoportok szimbolizmusa mindenképpen a liturgikus drá­ma kölitőiiségiét szolgálja. Lehotay Árpád, Haj- máissy Miklós, Hídvégi Valéria, Toronyi Imre* Gelért Lajos nagyszerű alakítást nyújtottak, á! kétsz'ázrtagu énekkar és a százihiusztagu zene­kar eseménye a pécsi szabadtéri játékoknak. A* 1 * szólisták művészi teljességgel illeszkedtek az előadásba. Az előadás közönsége őszinte lelke­sedéssel ünnepelte a magyar művészeket. (*) Forgon Pál színmüve beregszászi műkedvelő, színpadon. Tudósítónk jelenti: A beregszászi PrMKE rendezésében nagy sikerrel adták elő a beregszászi Református Legényegylet tagjai For­gon Pál református lelkész „Ami soha meg nein szégyenit” cimü színmüvét. Az előadás előtt dr. Jamtsky Béla reálgimn. tanár tartott igen hatá- sós és értékes beszédet a magyar kulturmunka feladatairól és céljairól. A színdarabot maga a szerző rendezte, aki a beregszászi magyar bultur- életben rendkívül sokoldalú és értékes munkássá­got fejt ki. Az egyes felvonások után a közönség lelkesen ünnepelte a szerzőt, akinek szórakoztató humora, találékonysára és magas szárnyalásu er­kölcsi világnézete kiválóan érvényesült a bemuta­tott színműben. A rendezés minden szempontból kifogástalan volt és a harmadik felvonás eredeti színfalakkal és élő virágokkal berendezett kert- diszlete valósággal ámulatba ejtette a közönséget.: A szereplők közül különösen jól játszottak: Ba­lázs György, Danilla Irén, Varga Sándor, Kaincz- né-Horváfch Irén, Varga Lajos, Ladányi Sándor, Horváth Endre, Cseh Imre, Kenderessy István és a kis Biky Baba. (*) A Nyugat júniusi számát Babits Mihály] „Euclharisztia“ cimü gyönyörű verse nyitja meg, amit a nagy magyar költő az Eucharisztikus Kon­gresszus alkalmára irt. Módfölött érdekes irodalom- történeti adaléknak számíthat Nagy Zoltán köz­lése Tóth Árpád leveleiből. A költőnek és az em­bernek megismeréséhez ezek a baráti levelek nagy­mértékben fognak hozzájárulni. Dallos Sándor „Apám" cimü kisregénye képezi a kötet prózai ré­szét. Versekkel Ambrózv Ágoston, Berczeli A. Ká­roly, Imecs Béla és Illyés Gyula teszik gazdaggá a tartalmat. „Búcsú Nagy Endrétől" címmel Schöpf- lin Aladár ir megható megemlékezést a magyar] kabaré megteremtőjéről, a most elhunyt Nagy En­dréről. Gyergyai Albert cikke Babits Mihály ta­nulmány-kötetét, az „írás és Olvasás" cimüt mél­tatja. Illés Endre regények margójára ir, s Né­meth László (Kocsik szeptemberben), Tamási Áron (Ragyog egy csillag) és Móricz Zsigmond (Mig uj a szerelem) uj munkáival foglalkozik. Babits Mi­hály „Könyvről könyvre" cikke finom megfigyelé­sekkel és érdekes irodalmi reminiszcenciákkal kapja meg az olvasót. A gazdag figyelő-rovatban Halász Gyula „Édes anyanyelvűnk" cimü nagy- fontoeságu könyvéről olvasunk méltatást. Halász Gyula könyvét a Nyugat előfizetői szeptemberhavi könyvilletményként kapták meg. Márai_ Sándor „A négv évszak" cimü uj könyvéről Illyés Gyula ír. A figyelőbe niég Cs. Szabó László és Schöpflin Aladár Írtak. Schöpflin Aladár közkedvelt színházi kritikája és az őrjárat-rovat teszi teljessé a Nyu­gat júniusi számát. A A ffNAlC krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb ASciAUPfÜ! arcápoló szer> mely már egy tégely használata után r * * eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARIADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és koz­metikai laboratóriuma, Preáov, Masarykova ut. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praba 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! helyre szorult. A keleti nemzetiek filmgyártása általában erősen előretört.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents