Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-09 / 131. (4574.) szám
1938 junius 9, csütörtöki Kumlik Emil — hetvenéves f POZSONY* >— Pünkösd vasárnapján ünnepelte Budapesten 70. születésnapját dr. Kumlik Emil, Pozsony város volt könyvtárosa és a pozsonyi Erzsébet-tudományegyetem első könyvtár-igazgatója. Kumlik Emil tizenöt év óta Budapesten él és működik, de a szeretetnek, ragaszkodásnak számtalan szála fűzi ma is Szlovákia magyarságához és különösen Pozsonyhoz, ahol 1868 junius 5-én született és ahol élete gazdag munkásságának legjavát fejtette ki. Kumlik Emil édesatyja, György, m. kir. adó- tárnok volt Pozsonyban. Nagyatyja Kumlik József volt, a kiváló dómkarnagy és zeneszerző. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Pozsonyban végezte, doktori oklevelét később a kolozsvári egyetemen szerezte. Már 18 éves korában hírlapíró lett; joghallgató volt-még, mikor belépett a Pozsonyvidéki Lapok szerkesztőségébe. Később á Pozsonymegyei Közlöny dolgozótársa lett, majd Simonyi Iván meghívására segédszerkesztője lett a Westungarischer Grenzbote című napilapnak, melynek kötelékében hat évig működött, sűrűn megismertetve a magyar irodalmi és kulturális mozgalmakat Pozsony német közönségével. Engyeli Jenővel együtt megalapította a Pozsonyi Hírlapírók Egyesületét, melynek első titkára volt. Ebben az időben már számos budapesti és külföldi lapoknak rendes levelezője volt és a magyar főváros szakköreiben jólcsengő nevet szerzett. 1894 elején Wekerle miniszterelnök a m. kir. miniszterelnökség sajtóosztályához nevezte ki fogalmazói ranggal. 1900-ig szolgált a sajtóosztályban, később mint miniszteri segédtitkár és Széli Kálmán miniszterelnök személyi titkára. Mikor 1900-ban megvált ezen állásától, hogy Pozsony város közönségének meghívására szülővárosának könyvtárát rendezze és vezesse, Ferenc József király a koronás arany érdemke- reszttel tüntette ki az akkor 32 éves fiatalembert. Újabb jelentős fordulat következett be Kumlik Emil életében, mikor a király 1914 nyarán az újonnan alapított Erzsébet-tudományegyetem könyvtárának igazgatójává nevezte ki. Ebben a díszes állásában 1919-ig működött, mikor az államfordulat következtében a prágai kormánytól kiküldött kormánybiztos vette át a pozsonyi egyetemi könyvtárt és annak .vezetését. 1923-ban Kumlik Emil Pozsonyból végleg Budapestre költözött, ahol mint egyetemi könyvtár- igazgatót nyugdíjazták. Ekkor újra visszatért az újságírói pályára. Először a Dunaposta cimü hirlaptudósitó vállalatnál dolgozott, majd a Pester Lloyd munkatársa lett. 1924 elejétől 1925 nyaráig a nemsokára megszűnt Neues Pester Journal felelős szerkesztője volt Sok éven át levelezője és tárcaírója volt a pozsonyi Híradónak. . Kumlik Emil gazdag irodalmi működést fejtett ki. Főként politikai, jogi és történeti dolgozatokat ir, magyarul és németül, belföldi és külföldi lapokba. De a szépirodalom terén is voltak sikerei. 1920—1921-ig Pozsonyban szerkesztette és kiadta a Heimat cimü havonta kétszer megjelenő irodalmi és művészeti folyóiratot, melyben értékes tudományos és szépirodalmi cikkek jelentek meg Kumlik Emilnek és válogatott munkatársainak tollából. Önálló müvei közül kiemeljük a következőket: Művészeti divatok (1904); A szabadságharc pozsonyi vértanúi. A Toldy-Kör 1904-ben Vut- kovich-dijával kitüntetett pályamunka (1905); A pozsonyi Toldy-Kör harmincéves története (1905); Rómer Ferenc Flóris élete és működése (1907); Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez (1908); Katolikus egyházközségek önkormányzata, különös tekintettel Pozsonyra (1911). Mindezen munkák majdnem kivétel nélkül német nyelven is megjelentek. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Kumlik Emil gazdag fordítói tevékenységgel is hozzájárult a magyar irodalomnak külföldön való népszerűsítéséhez. (Önállóan is megjelent fordítások; Sumpfblume ,von Franz Herczeg, Leipzig 1896, Reclams Uni- yersal-Bibl. 3502. — Báron Rebus und andere Novellen von Franz Herczeg, Leipzig 1897, Reclams Universal-Bibl. 3657. — Bunte Ge- schichten aus Ungarn von Árpád Bérezik. Leipzig, Reclam 1899 stb.) Mint Pozsony város könyvtárosa Kumlik Emil 1906-ban szerkesztette a városi könyvtár állományának első hatalmas címjegyzékét, melyet ezután 1914-ig minden évben egy-egy pótfüzet követett. Magyar és német nyelven pozsonyi útmutatót is kiadott, mely ma is gazdag tárháza az egykori koronázó és országgyűlési városra vonatkozó összes ismereteknek. Pozsonyi vonatkozású, a pozsonyi katolikus főgimnázium egykori kiváló tanárát, Dohnányi Frigyest méltató dolgozat Kumlik Emil legutóbb (1937) Budapesten megjelent munkája is. Ez a színesen, elevenen megirt kis könyv az egyetemes gyorsírás (pansztenográfia) feltalálójának és lelkes propagátorának, a nagynevű Dohnányi Ernő édesatyjának állít emléket, mely köré a személyes kapcsolatok és visszaemlékezések kedves illatú virágai fonódnak. Kumlik Emil több mint negyven éve nős, 1895- ben vezette oltárhoz Gruber Irmát, aki leánykorában szintén forgatta a tollat és több vonzó elbeszélést jelentetett meg a lapokban. Házasságából származtak ikerleányai: Adrienné és Emília. A jubiláns mint ember is kiváló: a legfontosabb, személyzetének minden bajával-gondjával együttérző s mindenkor segítségre kész hivatalfőnök; a leghűségesebb jóbarát, akire vészben- viharban is föltétlenül sz4rtdtani lehet; a terméket szépségeimk finonaklktt íajojaflója; Pozsony Dáciái m&zaiU Irta: Hunyady Sándor Páris, junius hónap. Tegnap délben a Piacé de Temen megállítottam egy taxit, hogy elvigyen a Rue Faisanderiere. Az a pár szó, amit franciául tudok, a gyakorlatban egy vasat sem ér, tehát inkább megmutattam a cédulára / irt címet- a sofőrnek. A sofőr bólintott, lecsapta a zászlót és hozzányúlt a kormányhoz. Én azonban nem tudtam beszállni a kocsiba, mert nem ismertem a kilincs trükkjét, Pesten másfélék a taxik kilincsei. Ebből a vergődésből a sofőr semmit sem látott. Nem fordult hátra, várt néhány pillanatig, azután a lecsapott zászlóju, üres kocsival elindult az Etoile felé. Ordítottam utána, de hiába. A szédült buzgalom zajában elveszett a szavam. Mit csináljak? Beültem egy másik kocsiba, ezúttal jobban vigyázva a kilincsre. Nyolc perc múlva kikötöttem a Rue Fai- sanderien, a ház előtt, ahová igyekeztem. Hiába na, van eszük a franciáknak. A kapu előtt már ott állt az első kocsi. A becsapódott sofőr megismert és villogó szemmel közeledett felém. Rémes dolog uccai afférbe keveredni még odahaza is. Hát még itt, ahol nem értik a nyelvet, amelyen beszélek. A sofőr félelmes alaknak látszott, a kezefejére béka volt tetoválva, a tenyeréből kinézett féltucat pofon. Nem is vitatkoztam tehát, hanem a lehető legsürgősebben megadtam magam: — Kombién?! A sofőr fölemelte a kezét és kimeresztette az öt ujját. j Azonnal átnyújtottam nem Is öt, hanem hét frankot és még cigarettával is megkínáltam a veszedelmes legényt, aki erre tüstént vigyorogni kezdett. Most közbelépett a másik sofőr, aki elhozott a Rue Faisanderiere. Érthető, hogy kiváncsi volt, miért fizetek egy üres taxinak hét frankot? A kollégája röhögve beszélte el, hogy mi történt? Mind a ketten röhögtek, majd én is röhögni kezdtem. Ez tetszett nekik. Hátba vágtak, a vállamra veregettek. Mindenféle módon értésemre adták, hogy szeretik az ilyen szelíd és engedelmes pasast. Volt ott a sarkon egy kis bisztró, karon fogtak és bevittek. Nem lehetett ellenkezni. Rendeltünk három pohár sört. Ittunk egymás egészségére. Amikor fizetni akartam, az első számú sofőr lefogta a kezemet. Azt már nem! Élénk gesztusokkal közölte, hogy az ő vendége vagyok aperitifre. *' Ugyanezen a napon, éjjel félkettőkor a Madelaine táján ténferegtem. Sejtelmem nem volt róla, hogy merre lehet a hotelem? Nem baj, — gondoltam — ha elfáradok, beülök egy taxiba. Ácsorogtam a járda szélén, néztem a járókelőket. Egyszer csak észrevettem, hogy nagyon kerülget egy alak, nyilván azzal a szándékkal, hogy megszólítson. Az alak engem nem ismert, én az alakot ismertem. Láttam véletlenül előző nap a Colisée teraszán, hallottam, hogy magyarul beszél. Utas, boldogtalan idegen, akár csak én. Körülzárták az erdőt, amelyben a tömeggyilkos Való István bujdosik Órák kérdése a fogtői gyilkos ellogatása KALOCSA* — Százötven csendőr üldözi Valló Istvánt, a fogtői tömeg,gyilkost. Ma reggel az egyik toltnamegyei csendőrőrstől jeülemitJés érkezett, hogy a Sió torkolatánál lévő erdőségben bujkál a töimeggyilkos. A munkások ma hajnalban látták őt lerongyolódva, borostásan., teljesen elcsigázva. Amikor .megpillantotta őket, elmenekült az erdő sűrűjébe. A munkások nyomban jelentést tettek a csendőrségen, ahol megállapították, hogy az erdő titokzatos bujdosójának személyleirása teljesen ráillik a tömeggyilkos Való Istvánra. Az üldözésére kiküldött csendőrök lovon, autón és kerékpáron nyomban a helyszínre siettek és körülzárták az erdőséget. Ezenkívül utasítást adtak az összes dumaparti csendőrőrsnek, hogy szigorúan őrizzék a Duna féle vezető kijáratokat, hogyha a töanegigyil- kos mégis áttörne valahol a csendőrgyürün, ne tudjon a Duna felé menekülni Centrálissá roham az autonomista törekvések ellen A szlovák néppárt pünkösdi tüntetésének sajtóvisszhangja PRÁGA. — A csehszlovák sajtó részletesen foglalkozik a szlovák néppárt pünkösdvasárnapi ma- | nifesztációjával és a centralista lapok a legéíe- | sebben foglalnak állást a Hlinka-párt autonomista | követelései ellen. | A Lidové Noviny vezércikkében egyebek közt |a következőket írja: A szlovák néppárt újra olyan I utakra tévedt, mint évekkel ezelőtt, Tuka vezetése mellett, amikor ez a vezetés Szlovákia összeomlásához és a köztársaság veszélyeztetéséhez vezethetett volna. Dr. Hodza miniszterelnök szavai a fölszabadítás szavai voltak. A Národni Politika szerint, hogyha a szlovák néppárt ellen Iiodza miniszterelnök, tehát egy szlovák ember hirdette ki a harcot, akkor ennek kétségtelenül óriási jelentőséget kell tulajdonítani. Ne feledjük el, — írja továbbá a Národni Politika, — hogy egyszer már egy erélyes közbelépéssel a néppártot megmentették attól a tévuttól, amely Szlovákia vesztéhez vezetett volna. Tuka esete legyen intelem a mai időben is. A cseh egyesüléspárti Národni Noviny ezeket Írja: Hlinka András az autonomista manifesztá- cióval súlyos bűnt követett el a (köztársaság ellen és olyan politikai meggondolatlanságra ragadtatta magát, amit meg fog bánni. Az egész csehszlovák közvélemény a legélesebben elítéli Hlinka tanácsadóit. Abban az időben, amikor a köztársaság rendkívül komoly helyzetbe került, Hlinka megkísérelte, hogy meggyöngitse államunk nemzetközi pozícióját azzal, hogy megtámadta az állam egységét. Ezért — Írja továbbá a lap, — természetes a nagy öröm a ezudétanémet párt sajtójában, hasonlóképpen a magyar revizionista és a 'berlini sajtó öröme. Hlinka azt hitte, hogy a mosszeretettől hevitettt historiografusa és mondhatjuk, poétája is. Dr. Kumlik Emil 70. születésnapja csöndes ünnepe Pozsony és egész Szlovákia magyarságának, mert tudjuk, hogy ő ma is a miénk. Dr. SZERED AI-GRUBER KÁROLY* (tani nehéz időkben a köztársaság kénytelen lesz engedni neki, tehát a nehéz időkből akart hasznot húzni. Ezt soha sem szabad neki elfelejteni. Hlinka azonban csalódott. A hétfői manifeeztáció bebizonyította, hogy Szlovákia nincs Hlinka mögött. Hlinka sem bírja Szlovákia többségét és nem is fogja soha megszerezni. Ez azonban csöppet sem kisebbíti Hlinka bűneit és azoknak bűnét, akik tanácsokat osztogatnak neki. Ezeknek az embereknek a működését nem lehet lesz huzamosan tétlenül nézni. A Právo Lidu ezerint a hétfői manifesztáció elhomályosította Hlinka vasárnapi autonomista demonstrációját. Hodza — írja a lap, — harcot (hirdetett mindenki ellen, aki veszélyezteti a köztársaság egységét és épségét. Ezek az ellenségek épp olyan veszélyesek, mint a külső ellenség. A Ceské Slovo szerint vasárnap óta nyilvánvalóvá lett, hogy a szlovák néppárt nem szlovák politikát, hanem szudétanémet politikát csinál. A lap szerint néhány éven belül úgy a néppárt vasárnapi gyűlésének vezérei, mint a dualista törvénytervezet szerzői szégyenkezni fognak, de a legőezintébb sajnálkozás sem fogja jóvátenni azokat a károkat, amit ez a radikalizmus ma okoz a köztársaságnak. Ha az állam meg van szorulva, akkor az ilyen taktika megszűnik politikai tett lenni és hazaárulássá válik. A Venkov kiemeli, hogy a szlovák néppárt gyűlésén részt vettek a németek és a magyarok is és a vasárnapi ünnepség e három nemzeti tényező manifesztációja volt. HodZa — Írja továbbá a Venkov, — meggyőzőbb utat választott. A gyűlésre meghívta a legnagyobb államalkotó pártokat, nem hívta meg azonban a németeket és a magyarokat, mert szlovák ügyről volt szó. A Lidové Listy így ir: Az állam számára oly súlyos időben a szlovák néppárt vezérlete a szu- dólanémet párt és a magyar tervek segítségére sietett, amikor a nehéz helyzetet arra használta föl, hogy zajjal követelje a csehszlovák köztársaság szétosztását Ceeh-Szlováltiára, Luboscbfnsfri tt. a Thermia Palaee Szálló igazgatója Pöslyénben : Végre megszólított. Borzasztóan nyögött és némettel kevert, magyaros franciasággal arra kért, hogy magyarázzam meg, merre van az Opera? Szegény ember, éppen engem választott ki erre a célra négymillió francia közül. Türelmessen végighallgattam és közben törtem a fejem, hogy mit csináljak vele? Feleljek neki magyarul és mondjam meg, hogy nekem sincs ándungom róla. Kössek egy uj ismeretséget Párisban? Mutatkozzam be és tudjam meg a nevét? Menjünk együtt sétálni? Mert ide lyukadtunk volna ki bizonyosan. Az Isten tudja miért, irtóztam a dologtól. Bölcs képpel hallgattam tehát, majd végül, mint egy született párisi, energikus mozdulattal, de minden ok nélkül, délkelet felé mutattam. Az alak hálásan megemelte a kalapját és sebesen elindult a jelzett irányba. Talán még most is megy, elveszve Páris végtelen labirintusában. Emésztési Kiütések a bőrön sok esetben hamar elmúlnak., ha bélmüködésünket reg-? gélenként éhgyomorra egy-egy pohár tér-; mészetes „Ferenc József" keserüvizzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. ■ ............. ii | IS KOLAI HÍREK Felvétel a komáromi kisszemináriumba A komáromi magyar katolikus papnevelőintézethe a felvétel junius 28-án, kedden d. e. féltizenegy órakor lesz Komáromban a Marianum katolikus fiuinternátus épületében (Királypüspök-u. 38. sz.). Pályázhatnak olyan jó erkölcsű tanulók, akik komoly hivatást érez* nek magukban a papi pályára és a gimnáziumnak legalább a IV.-ik osztályát elégségesnél jobb eredménynyel végezték el. A pályázok a következő iratokat hozzák magukkalá 1. keresztlevüket, 2. bérmalevelüket, 3. állampolgársági bizonyítványukat, 4. szüleik egyházi házasság- levelét, 5. utolsó félévi és éwégi iskolai bizonyítványukat, 6. erkölcsi bizonyítványt hlttanáruktől éa plébánosuktól. Az iratokat legkésőbb junius 25-én adják postára á Marianum igazgatóságának, Komárom címére. A felvett növendékek havi 200 Kő tartásdijat fizetnek. Szegénysorsu pályázók a konkurzuskor lakást és élelmezést kaphatnak a Marianumban, ha ezt előbb irás- kérik, A MARIANUM IGAZGATÓSÁGA. A kassai Szent Orsolya-rendi zárda intemátusa leányok részére. Gondos nevelés, szakszerű tanítás, lelkiismeretes felügyelet, kitűnő, bőséges ellátás, egészséges, levegős helyiségek. A zárdái magyar iskolák nemei: magyar tannyelvű óvoda, elemi, polgári iskola és egyéves kereskedelmi szaktanfolyam. Mint bennlakó, kijárhat a növendék bármelyik helybeli iskolába, a városi zeneiskolába, végül jó varróiskoláiba, vagy divatszalonba. Prospektust küld a zárdafőnöknő. Kosice-Kassa, Őte- fánik-u. 712, Szent Orsolya-zárda. Fölvétel a kassai magyar reálgimnáziumba. A kassai állami magyar reálgimnázium igazgatósága közli: Az iskolaügyi minisztérium megengedte, hogy a folyó iskolai évet — kivételesen — junius 28-ika. helyett már junius 32-én befejezhessük. Ennélfogva az iskolai év végén tartani szokásos fölvételi vizsgálatok terminusa is előretolódik. így az I. osztályba szóló fölvételi vizsgálatokat junius 23-án, a magasabb (II.—VHI.) osztályokba szóló fölvételi vizsgálatokat pedig junius 20-án és 21-én fogjuk megtartani. Az I. osztályba jelentkezett tanulók szülőik vagy gyámjuk kíséretében kötelesek megjelenni s hozzák magukkal a születési, az állampolgársági és az iskolai évvégi bizonyítványukat is. Internátussal egybekötött német polgári iskola és egyéves kereskedelmi tanfolyam Iglón. Ajánlható azok számára, akik iskolai tanulmányúit során a német nyelvet is el akarják sajátítani. Igló a Magas Tátra alatt fekszik. A növendékeknek szabad idejűikben számos alkalmuk nyílik $ szebbn él-szebb kirándulásokra, a sportolásra,' Gondos nevelés, állandó felügyelet, jó ellátás, egészséges levegő. Ellátási dij az internátusbán 800 Kél Mindennemű közelebbi fölvilág06itássalí készséggel szolgái az intézet igazgatósága. (Evan* gelische MM<±Éubütgezsdmk!, Spiáská -Növi, 4 i „Az orvos diétái prédikál, de a vendég a saját receptje szerint akar jóllakni. A kél probléma közt az arany középutat megtalálni, ez a pöslyéni szállodás művészete. Aki szállodájában jól érzi magát, az 50%-ra már meg is gyógyult.“
