Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-08 / 130. (4573.) szám
8 1938 Junlus 8, szerda. Nagyszerűen sikerült a szlovákiai magyar dalosok negyedik országos seregszemléje A nagyszabású díszhangverseny a magyar dalkultura örvendetes fejlődéséről tanúskodott ■ Ezerhatszáz dalos a komáromi lovarda földiszitetf csarnokában Komárom ragyogó pünkösdje KOMÁROM, — (Saját tudósítónktól.) Pompás, gazdag s rendkívül színes ünnepi seregszemléjük volt a szlovákiai magyar dalosoknak pünkösd két ünnepén Komáromban. Örökre feledhetetlen emlékű ünnepnapok voltaik ezek a magyar dalnak, a magyar nyelv szépségének jegyéiben. Magyar város és magyar falu találkozása volt, Szlovákia messzi vidékeinek dalosai s dalkedvelői adtak egymásnak találkozót Komárom városának ősi falai között, a szőke Duna mellett. A magyar dal ünnepe testvéri közösségbe tömöritette össze a dal és a művészet barátait s amint a közreműködő dalosok a magyar nemzetiség minden rétegét képviselték osztály és társadalmi különbség nélkül, úgy a tőbbezernyi hallgató is egy szívvel s egy lélekkel gyönyörködött a magyar nóták soha nem. múló szépségében, a magas színvonalú müsorszámokban. Feledhetetlen élmény volt a negyedik országos dalosverseny, a magyar lélek őszinte kitárulkozása, a lelki kapcsok megerősödése. Mintaszerű rendezésével a legsimábban folyt le a két nap programja s az ünnepély szépségének az idő is igen kedvezett: a hosszas esőzések után kék ég mosolygott a Komáromban megjelent ezernyi dalos fölött. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedik dalünnepélye, — amilyenhez fogható hatalmas dalünnepélyt még nem látott Szlovákia, — méltó volt a Dalosszövetség eddigi művészi megnyilatkozásaihoz & bizonyságul szolgált, hogy a Da'losszövet- ség hivatása magaslatán áll. Szerenád a Klapka-iéren Ebben az évben töltötte be hetvenötödik Jubileumi évét a Komáromi Koszorús Dalegyesület, amely az országos ünnepélyt ragadta meg alkalmiul arra, hogy Komárom város közönségének tiszteletére szerenádot adjon a városháza előtt. A szerenád hatalmas, mintegy hat-hétezer főnyi közönség előtt folyt le a Klapka-téren. A teret reflektorokkal világították meg s a környező házak ablakait a magyar lakosság gyönyörűen kivilágította erre az alkalomra. A szerenádra a Dalegyesület szék- házából vonult föl a Dalosszövetség öt komáromi tagegyesülete lampionok alatt. A menetben résztvett a Dalegyesület, a Római Katolikus Egyházi énekkar, a Református Első Énekkar, az Egyetértés munkásdalárda s a Zsidó Egyházi Énekkar. Az énekkarok az Arany János cserkészcsapat által vont kordon mögött foglaltak helyet, majd a Dalegyesület működő kara ajkán felcsendült Révffy „Megfakult a nóta" című gyönyörű szerzeménye, amelyet Schmidt Viktor országos alkarnagy vezényelt. Az ének elhangzása után Nagy Jenő kormánybiztos üdvözölte a város nevében az ország minden részéből érkezett dalosokat, a Dalosszövetséget és dr. Giller János tartománygyülési képviselőt, a Dalosszövetség országos elnökét. A felzugó taps után a Dalegyesület Schmidt Viktor karnagynak „Hét csillagból áll a Göncöl szekere" cimü, igen sikerült magyar népdal- átiratát cigányzenekarkisérettel adta elő frenetikus hatással. A Dalosszövetség országos társelnöke, Fülöp Zsigmond köszöntötte szívből jött szavakkal a helybeli tagegyesületek és dalosok nevében dr. Gilr Jer Jánost, a Dalosszövetség közszeretetben álló elnökét. Nagy kitüntetésnek veszik — mondotta *— a komáromi dalosok, hogy a Dalosszövetség immár másodízben tüntette ki Komáromot s a tagegyesületeket azzal, hogy e régi magyar kulturváros ősi falai között rendezi az országos dajosünnepélyt. A komáromi dalosok mindenkor magyar kötelességüknek tartják, hogy a Dalosszövetséget kulturális vállalkozásaiban a legteljesebb mértékben támogassák és a szövetség elnökének vezetése alatt szolgálják a magyar dalkulturát. Majd a komáromi dalosak szeretetéről, ragaszkodásáról s igaz nagyrabecsüléséről biztosította dr. Giller János elnököt, akinek megköszönte az ünnepélyen való megjelenését és további munkálkodására az Isten áldását kérte. A szűnni nem akaró éljenzés után az öt komáromi dalárda jeligéjével köszöntötte az elnököt. „A szlovákiai magyarság él és élni fog" Dr. Giller János a városháza erkélyéről messzecsengő, érces hangon válaszolt. Hálásan megköszönte Komárom város magyar közönségének és a város vezetőségének az ünnepély rendezése érdekében tanúsított készséges vendégszeretetét és támogatását. „Ünnepeink kicsinyeik, — mondotta többek között, — mert kis nemzet vagyunk, de annál drágábbak nekünk ezek az ünnepek. Nekünk is van életterünk ezen a világon. Kis népek ereje nem a fegyverek ereje, hanem a szellemé. Az egyetemes emberiség értékállományát szaporítjuk. Tudatosan vettük igénybe Komárom város vendégszeretetét most is, hogy leróttuk hálánkat azért a sok kezdeményezésért, amely innen kiindult. A magyar kultúra szolgálatában egyek vagyunk valamennyi magyarral. A mi dalunkat hallják meg a Dunán túl is s vegyék tudomásul, hogy a magyarság Szlovákiában él és élni fog.“ Köszönetét mondott Fülöp Zsigmondnak és munkatársainak a rendezési munkálatok előkészítéséért s megnyitottnak jelentette ki a Dalosszövetség negyedik országos ünnepélyét. A ki-kitörő, hatalmas tapsokkal többször megszakított, lendületes beszéd elhangzása után a közönség hosszasan ünnepelte Giller Jánost. Befejezésül a Dalegyesület Be- reczky-Várady: „Vén Duna partján" cimü szerenádját adta elő fölényes tudással <— Schmidt Viktor karnagy vezetésével. A közvetlen hatású szép ünnepségen résztvettek a már megérkezett eperjesi, losonci, tornaijai, rimaszombati és a rozsnyói dalosok is, akik azután a Dalegyesület kerti helyiségébe vonultak ismerkedési estre. A Jókai Egyesület kulturháza előtt levő Jókai-szobor ragyogó megvilágításával mintegy üdvözletét hintett az érkező vendégek elé. A dalosok érkezése Szombaton délután kezdtek érkezni a távolabb vidékek dalosai, akiket a gondos rendezőbizottság fogadott és szállásolt el. Vasárnap délelőtt megérkeztek a többi dalosok is, akik részint az ünnepély színhelyén, részint a Kultúrpalotában tartottak próbákat. Délben dr. Giller János a Dalosszövetség nevében ünnepélyesen megkoszorúzta a Jókai- szobrot. A pozsonyi Bartók Béla-dalárda s az eperjesi Daltestvérek jeligéjüket énekelték el. Ezenkívül több más dalárda is megkoszorúzta a szobrot. Délután egy órától kezdve közebédek voltak a különböző vendéglőkiben. A Tromler-szálló nagytermében két- százteritékes ebéden vett részt a Dalosszövetség vezetősége. Itt megjelent Dunay Jenő egyetemi tanár, magyar királyi kormányfőtanácsos, a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének képviselője, akit Giller János bensőséges szavakkal üdvözölt. A magyarországi kiküldött meghatva köszönte meg a spontán ünneplést. Délután a nagy összkar tartott próbát a katonai lovardában és este hat órakor indult meg a dalosok menete az ünnepély színhelye felé. A zászlaik. alatt felvonuló dalosok menete impozáns képet nyújtott. Rendben és méltóságteljes csendben vonultak végig a város főuccáin, rendkívül megragadó látványt nyújtva. A közönség a járdákat sűrűn lepte el s nagy meghatottsággal, ka- l'aplevéve szemlélte a festői, két kilométer hosszúságú menetet. A ímenet élén dr. Giller János országos elnök, Fülöp Zsigmond, Fábry Viktor társelnök, dr. Bicsovszky Kázmér szövetségi igazgató, Riszner Ede karigazgató haladt a szövetség tisztikarával, utána vonultak az egyes dalegyesületek zászlaik alatt, elnökeik s karnagyaik vezetésével. Magyarruhás leányok szin- pompás csoportja, gazdaénekkarok, városi dalárdák, estélyi ruhás nők, munkásdalárdák s egyházi énekkarok egy szent eszme szolgálatába tömörülve vonultak fel az ünnepély színhelyére. Itt már ezernyi tömeg tolongott, várva az ünnepély kezdetét. Ezerhatszáz dalos háromezer hallgató előtt A díszhangversenyt rendező technikai bizottság egész héten szorgalmasan dolgozott a hatalmas katonai lovardának dal- csarnokká való átalakításán. Óriási méretű pódiumot állított föl, amelyen másfélezernél több dalos könnyen elfért. A nézőteret friss zöld füvei hintették föl, a falakat s a pódiumot pedig zöld ágakkal ékesítették. A hangverseny félnyolckor kezdődött. Az ünnepélyen nemcsak a város, hanem a messze vidék érdeklődő közönsége óriási számban vett részt: többezer ember hallgatta áhitatosan a dalosokat. A közönség körében ott láttuk: Jaross Andor és dr. Holo- ta János nemzetgyűlési képviselőket, Füssy Kálmán szenátort, Nagy Nándort, Gidró Bonifác, bencésrendi házfőnököt, Dunay Jenő magyarországi kiküldöttet, dr. Szijj Ferencet, dr. Lestár István szentszéki tanácsost, Király József esperest, Galambos Zoltán református lelkészt, Baltazár János evangélikus lelkészt, Parassin Sándor járásfőnököt, Nagy Jenő kormánybiztost, a helyőrség tisztikarának küldöttségét, Esterházy Lujzát, dr. Staud Gábort, dr. Gyürky Ákost, dr. Kuthy Gézát, dr. Soós Imrét, dr. Kállay Endrét, Machácsek Pál rendőrtanácsost, Bartos Frigyest, Sichert Károlyt, Perecz Samut, Kövy Árpádot, Klain Ödönt, Bartha Jánost, Kristóff Sándort, Derfinyák Gusztávot, dr. Petrikovics Kálmánt, Jókay Imrét, Csepy Bélát, Kovách Tihamért, dr. Mihola Ferencet, a komáromi tanintézetek igazgatóit s tantestületét, stb. A Prágai Magyar Hírlapot Szombathy Viktor képviselte. A hangverseny megnyílása Dr. Giller János nyitotta meg az ünnepélyt emelkedett szellemű beszéddel. Elismeréssel adózott a magyar dal művelőinek. — ígértük, — mondotta többek között, — hogy kétévenként tart a Dalosszövetség seregszemlét a magyar dalosok között. A komáromi ünnep egyik ilyen hatalmas seregszemle, amely arányaiban messze túlszárnyalja az eddigieket. Legdemokratikusabb társaság a dalosoké, polgár, gazda, munkás, értelmiség egyképen összefog a dalos ideálokért s önzetlenül, díjtalanul munkálkodik. Ezért a legteljesebb elismerésünket érdemlik meg. A hála és a köszönet első szava azok felé irányul, akik a magyar dal művelésében hosszú, évtizedes munkálkodásuk által elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak, ők a dal tiszteletreméltó veteránjai. Majd meleg szeretettel üdvözölte Riesz- ner Ede és Simkó Gusztáv országos kar- igazgatókat, Perecz Samut (Rimaszombat)* Pathó Flórist (Komárom), Farkas Károlyt (Komárom), Kristóf Károlyt (Kassa) és Dahlström Károlyt (Eperjes), akik több* mint negyven esztendő óta szolgálják megszakítás nélkül a magyar dalos ügyet. Átnyújtotta nekik a Dalosszövetség emlékérmét. A közönség hosszasan éljenezte a régi dalosokat. A Dalosszövetség elnöke bensőséges szavakkal üdvözölte a díszhangversenyen megjelent Dunay Jenőt, akit a közönség percekig ünnepelt. Negyven dalárda összhara Ezekután megkezdődött a hatalmas díszhangverseny, ilyen nagyméretűt és művészi értékben is előkelőt még nem rendezett a Dalosszövetség. Bevezetőül az összes férfidalárdák, ■ negyven dalárda,- — nagyösszkara adta elő Beschnitt „Osszián" cimü, nagyhatású karát. Ezernégyszáz dalos ajkán csendült föl a klasszikus szerzemény, amely Simkó Gusztáv országos ügyvezető karigazgató vezényletével pompásan adta vissza a mü szépségeit. Mint egy hatalmas orgona zúgott végig a benne uralkodó basszus és szárnyalt magasra a csengő tenor. Frenetikus hatást váltott ki az előadás. A közönség kitörő tapsvihara zúgott föl, a taps a kitűnő karigazgatót s a dalosokat egyaránt jutalmazta. Az egyes dalárdák szereplése Az első részben a következő sorrendben s dalokkal szerepeltek az egyes dalárdák: Orsujfalui SzKIE-énekkar. 32 tag. Hoppé R.: „Három eredeti dal". Karnagy Pataky Ferenc. —■ Izsai Római Katolikus Énekkar Vegyeskara. 41 tag. Mócik Felicián: „Népdalegyveleg". Karnagy: Náday Kálmán. —* Füssi Római Katolikus Énekkar. 44 tag. Deák Gerő: „Káka tövén..." — „Ez az én szeretőm..." Karnagy: Hideghéthy Nándor. —- Losonci Egyetértés Dalkör. 31 tag, Kirchner: „Megbántott a rózsám..." Karnagy Medgyessy János. — Galántai HAN- Za Dalárda. 40 tag. Bárdos L.t „Széles a Duna..." Karnagy: Szőke Péter. — Érsek- újvári Városi Dalegylet Vegyeskara. 39 tag. Graff Kálmán: „Három ut előttem..." Karnagy: Kopasz Elemér. — Nyitral SzMKE-Dalárda. 34 tag. Vásárhelyi: „A csárdában." Karnagy Szőke József. — Losonci Dalegylet Férfikara. 43 tag. Simkó- Demény: „Sirassatok engem orgonavirágok..." karfantázia. Karnagy: Riszner Zoltán. — Lévai Dalárda Férfikara. 40 tag. Bárdos Lajos: „Megütik a dobot..." Karnagy: Heckmann István, országos karigazgató. — A második rész szereplői és dalai: Szimői Gazda Dalárda Férfikara. 40 tag, Köveskuti J.: „Népdalegyveleg." Karnagy: Benkó István. Kürti Harmónia Dalegylet Vegyeskara. 110 tag. Bárdos L.: „Komáromi kislány..." — „Vend^gnóta..." (népdalkánonok). Karnagy: Rábai Béla. — Tornaijai Dalegylet. 32 tag. Váradi: „Vén Duna partján..." Karnagy: Halász István dr. — Eperjesi Daltestvérek. 33 tag. Tárnái Alajos: „Milióra". Karnagy Fábry Viktor. — Pozsonyi Keresztény Munkás Dalegyesület. Eckerdt: „Magyar Zene" Karnagy: Oszvald Ferenc. — Alsószeli Evangélikus Kultúrkör Vegyeskara. 62 tag. Bárdos L.t „Látod e babám..." Karnagy: Boross Béla. — Érsekujvári Vasasok Dalköre. 46 tag, Kodály Zoltán: „Kit kéne elvenni...". Karnagy: Szendrei István. Pozsonyi Bartók Béla Dalegylet Férfikara. 34 tag. Kodály Z.: „Katona dal" —• dob és kürt kísérettel, — Karnagy: Sendlein János. — Lévai Dalárda Vegyeskara. 60 tag. Kodály Z.: „Köszöntő" — Graff K.: „Juhászlegény..." Karnagy: Heckmann István, országos karigazgató. — Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete. 40 tag. Lányi Ernő: „A magyar nyelv". Karnagy: Simkó Gusztáv, országos ügyvezető karigazgató. A második rész befejező száma vegyeskari összkar volt, 400 dalossal. Harmat Artúr: „Népdalok" cimü szerzeményét adták elő, Heckmann István országos karigazgató vezényletével. A festői szépségű énekcsoport összkara biztos hangvezetésével és pontos előadásával rendkívül kedves benyomást keltett. A harmadik rész kezdetén férfikari kis- összkar, négyszáz résztvevővel Kodályt „Huszt" cimü nehéz versenykarát adta elő Simkó Gusztáv karigazgató mesteri vezetésével. A na§y zenei tudást és felkészülj
