Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-08 / 130. (4573.) szám
2 s °----f—TTTWHI IlMBh'MU™™8™™3 1938 j unlus 8, szerdai „Ez ma Szlovákia akarata..." Utána a tömeg frenetikus ünneplése közepette Hlinka András mondott rövid beszédet. Hivatkozott a néppárt legújabb autonómia- javaslatára, amelyet legközelebb nyújtanak be a parlamentben. Erre azért volt szükség, — úgymond — mert Hodza az 1919-es javaslatot lesöpörte az asztalról és az amerikai szlovákoknak azt táviratozta, hogy a Érelmeszesedés, neurasthénla, golyva, mirigy, csont, izületi és börbajok. hüdések, köszvényes csuzos lábaknál CSÍZ ód-brúm gyógyfürdő Olcsó pausál árak ai öaszkttltaégrekkefi az elő és utóidényben 14 napra Kö 700*— 21 „ Kő 1100-— Otthon tartandó ivókúrákhoz CSÍZI jód-brómos gyógyvíz Ismertetőt, használati utasítást küld a Fürdöigazgatóság ÖIZ-KÚPELE, Slov. szlovák képviselők lemondanak az autonómiáról. Elfogadjátok-e javaslatunkat? — kérdezte Hlinka András. — Mindenki, mindnyájan! — zúgták ezren és ezren. — Ezt a választ jól jegyezzék meg maguknak Hodzáék — folytatta Hlinka, — mert ez ma Szlovákia akarata. — Az agrárok hétfőre truccgyülést hívtak egybe Pozsonyba, de ezzel mitsem segítenek. A tömeg ekkor percekig tartó füttykoncertet rendezett. Hlinka azzal fejezte be beszédét, hogy ereje már fogytán van és lehet, hogy ma beszélt utoljára nemzetéhez, de azt sohasem szűnik meg szeretni. Végül bejelentette, hegy Benes köztársasági elnök a szlovák néppárt szombati kongresszusának üdvözlő táviratára üdvözlő távirattal válaszolt. Tiso: Szavaztassák meg a népet Ezután dr. Tiso József völt miniszter, a szlovák néppárt alelnöke mondott temperamentumos 'beszédet. Ebben ismertette a párt álláspontját az autonómia kérdésében. A szlovák nemzet — úgymond — tudatában van a mai rendkívüli időknek, amelyekben egységesnek kell lennie, mert ha ezt a történelmi pillanatot elmulasztja, talán újabb évszázadokig kell várnia sorsa fordulására. A szlovák nép él és élni akar és épp ezért a pittsburghi szerződést olyan fontos kincsnek tekintjük, akár az isteni törvényt. Egyedül a szlovák néppárt harcolt a szerződés megvalósításáért, amelyet hamisítványnak neveztek és melynek eredeti példányát az amerikai testvérek most elhozták magukkal. Elhisszük — folytatta Tiso, «— hogy a centralistáknak nem kell az autonómia, de kell az autonómia a szlovák népnek, amely élni akar. Szavaztassák meg a népet az autonómia kérdésében, amelynek kiharcolása érdekében szövetkeztünk a németekkel, a magyarokkal és a lengyelekkel, akik elelismerték Szlovákiában a szlovák nép vezető szerepét. Az autonómia keretén belül meg akarjuk adni mindenkinek azt, ami megilleti. (Nagy taps és ,,Sláva“-kiáltások.) — Azt mondták, hogy a pittsburgihi szerződés hamisítvány — folytatta Tiso. <— Ez persze nem felel meg a valóságnak. Szeretné, ha Hodza látná ezt a tömeget és a tömeg együtt maradna holnap is és megmutatnánk, ki az erősebb. Tiso után Sidor Károly mondott szintén nagyhatású beszédet, amelyben leszögezte, hogy Pozsony húsz év óta nem látott együtt ilyen nagy tömeget, mint ma. Szlovák kormányt, szlovák parlamentet és szlovák kenyeret követel, ö 120.000-re becsüli a ipa Pozsonyba érkezettek számát. A Pittsburgh! szerződést kihúzzák a bőrtartóbői — mondja Hodza, — dolgozni fogok értetek és az államért. Ezzel be is fejezte beszédét. Hodza megcsókolja Dórért Hodza miniszterelnök beszéde végeztével odalépett Dérer igazságügymmiszter- hez és az ujjongó tömeg éljenzése közben átölelte és megcsókolta. Feltűnésit keltett, hogy az amerikai delegációt, — amelynek vezetője, dr. Hletko jelen volt — Hodza miniszterelnök nem üdvözölte, nem beszélt a pittsburghi szerződésről és nem beszélt a mindenkit érdeklő külpolitikai helyzetről, sem a kisebbségi statútumról. Hodza miniszterelnök után dr. Dérer Iván igazságügyminíszter mondott rövid beszédet. Prágából jött, ahol 100.000 munkás előtt beszélt és ma itt 100.000 földműves áll, ezek mind szlovákok. Egy tábor az egész nép, amely egy jövőért küzd. Egységben az erő. Az ellenségtől és az árulóktól nem félünk, — fejezte be Dérer miniszter rendkívül szenvedélyes hangú felszólalását. Teplánsky és llrsiny képviselők után dr. Hletko szólalt fel röviden. Az amerikai szlovákok üdvözletét tolmácsolta és kérte, hogy az itteni szlovákok legyenek hűséggel a köztársaság iránt. A pittsburghi szerződésről ezúttal egy szót sem szólt. Végül Lukácsovics József, a kórházuccai Polgári Ápolda plébánosa mondott rendkívül fultmináns hangú beszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a szlovákság a Hen- lein-Esterházy fronttal nem mehet közösen. Majd föleskette a tömeget a köztársaság iránti hűségre. Két órakor a manífesztációs gyűlés rendben végétért. Feltűnt, hogy Csömör István, az agrárpárt „magyar szárnyának" képviselője szintén jelen volt az erkélyen, azonban az „aktivista magyarokat" nem vonultatta fel, mert hiszen már alig vannak, legnagyobb részük beolvadt az Egyesült Magyar Pártba, A szivburok, a szívbillentyűk, a sziviz* mok és a szividegek megbetegedéseinek ke* zelésében a rendkívül enyhén ható terme* szetes „Ferenc József" keserüviz fontos segédeszköz, mely reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevéve a tápcsatorna tartalmát biztosan felhígítja és azt igen könnyen levezeti. Kérdezze meg orvosát* 44 Délután 3 órakor a Sokol-stadionban ünnepély volt Hodza miniszterelnök jelenlétében. i Dérer Prágában az autonomisták ellen PRÁGA. <— A csehszlovák szociáldemokrata párt hatvanéves fennállása alkalmával nagyszabású pártnapot rendezett pünkösd vasárnapján Prágában, A pártnap alkalmából a Vencel-téren mintegy 120.000 ember vonult fel. A fölvonulást végignézte dr. Benes köztársasági elnök is. A fölvönu- lás végeztével délután népgyülés volt s ezen Hampl képviselő, a párt elnöke és Déréi: igazságügyminiszter tartottak beszédet. Dr* Dérer beszédében egyebek között a következőket mondtat — Prága az összes csehek és szlovákok hazája. Ha a csehszlovák köztársaság iránti szereteíünkről teszünk bizonyságot és arról, hogy készek vagyunk a köztársaságot megvédeni, akkor nemcsak a szocialista Szlovákia áll mögöttünk, hanem az egész Szlovákia. Velünk van Szlovákia és nem azokkal, akik ugyanebben a pillanatban egy más helyen demonstrációt rendeznek. Ezt a demonstrációt államunk és a szlovákok összes ellenségei mint a demokratikus Csehszlovákia fölbomlásának diadalmas kezdetét tekintik s jelet látnak benne a fölszbadult szlovák nép újbóli igába döntésére. Azért jöttünk mi szlovákok Prágába, hogy összes cseh testvérünk és elvtársunk előtt kihirdessük, hogy a cseheket és szlovákokat semmilyen árulás, semmilyen hamisság és semmilyen erőszak nem választhatja szét. Október 1-én bevezetik a hároméves katonai szolgálatot Majd dr. Hletko, az amerikai szlovákok vezetője szólalt fel s kijelentette, hogy Amerikában egymillió szlovák él és ezek 90 százaléka autonomista és Hlinka szlovák néppártját érzi magához legközelebb. Beszéde alatt a tömeg leírhatatlan lelkesedése mellett kiveszi a bőrtokból a pittsburghi szerződés eredeti példányát, amelyet a tömeg először a „Hej slováci" című szlovák himnusz, majd az államhimnusz eléneklésével köszöntött. Hlinka is kezébe veszi a szerződést, azt a nép felé lobogtatja és igy kiált: Itt a szentirás a kezemben. Majd megkérdezte a szerződés két jelenlevő aláíróját, Siska Pál galgóci prelátust és Husek József amerikai szerkesztőt, hogy vájjon látták-e és bizonyítani tudják-e, hogy Masaryk sajátkezüleg irta alá Amerikában a szerződést. Mind a ketten hangos és határozott igennel feleltek, A történelmi fontosságú manífesztációs gyűlés Siska és Husek szerkesztő beszédével, majd Buday szenátor zárószavaival a legnagyobb rendben ért véget. Előző nap, szombat este 10 óra tájt a Hviezdoslav-szobor mellett az autonomisták egy csoportja fokosra tűzve elégetett egy kis kommunista zászlót, utána pedig elénekelték a szlovák himnuszt. Rendzavarásra itt sem került sor. A mentők vasárnap 152 esetben nyújtottak első segélyt a hőségtől rosszullett embereknek. Ebből húsz eset súlyosabb volt. Hétfőn néhány kisebb rosszuIJéten kívül nagyobb baj nem fordult elő. A csehszlovák agrárpárt pozsonyi parasztnapja POZSONY. — (Szerkesztőségünktől.) A csehszlovák agrárpárt úgynevezett parasztnapja hétfőn délelőtt 9 órakor szintén tábori misével kezdődött a Szabadság-téren. A tábori misét dr. Okánik Lajos belvárosi plébános, kanonok mondotta és mise után prédikációt tartott a téren egybegyült tömegnek. Utána a színház előtti térre vonultak, ahol tiz órakor helyezkedett el az erkélyen dr. Hodza Milán miniszterelnök szükebb környezetével. A miniszterelnök még vasárnap este érkezett autón Pozsonyba. A felvonulás két órát vett igénybe. Elől haladt a parasztlovasság piros nadrágban, kék mentében, szürke lovakon. Feltűnt, hogy két női lovas is volt közöttük. Azután jöttek a gyalogosok, a vidéki paraszt- küldöttek. A menetben több allegorikus képet vittek. Az egyik az állami címert, másik a napot ábrázolta, amint a jövő bizalmát sugározza Hodza felé. Nagy megütközést keltett Pozsony őslakosságában, hogy az egyik ilyen allegorikus kép egy szégyenoszlophoz kötözött szlovákot ábrázolt a régi világ pandúrjaival. Az egyes csoportok tábláinak felírásai a következők voltak: „Halál az árulókra!” „A gyávák és felforgatók ellen megyünk!” ,,A Dunát jiem adjuk!" „A határt fegyverrel védjük!" st'b. Hodla válaszol a Hlinkapártaak Negyed egy órakor kezdődött a népgyülés. A szpíker bejelentette, hogy Hodza miniszterelnök meghűlt és csak röviden óhajt beszélni. Azután Hodza tartotta meg beszédét. Ebben kitért a Hlinka-párt vasárnapi manifesztációjá- ra és hangoztatta, hogy Hlinkáék csak a választóik, de nem az egész szlovák nemzet nevében beszélhetnek* Itt, ebben a tömegben — mondotta — a csehszlovák pártok többi képviselői is jelen vannak, ami a szlovák egységet jelenti. Egymásután üdvözli Dérer minisztert, Emil Bo- leslav Lukácot, Liska képviselőt és Ke- hák szenátort. Ez a szlovák egység* Aki a csehszlovák köztársaság jó hírét rossz szándékkal megrontja, az ellen harcot hirdetünk. Ezt a harcot a törvénynek és az alkotmánynak megfelelő eszközökkel fogjuk vívni. — Nem engedjük megtörni egységünket és azért kérdem tőletek ünnepélyesen: ígéretet tesztek-e erre? — ígérjük — felelte a tömeg. — Ezért -a-z Ígéretért én is igézetet adok. PRÁGA. — Az Expres írja: Az olmützi Moravsky Deník értesülése szerint a hároméves katonai szolgálati idő bevezetése kérdésében már döntöttek. Ezek szerint ez év október 1-től az eddigi kétéves katonai szolgálati időt egy évvel meghosszabbítják. Ennek következtében állandóan három évfolyam fog fegyverben állni. Ez az intézkedés — a lap szerint —1 az állandó felkészültséggel függ össze, ami nemcsak romaiunk, ha-1 nem egész Európában a béke legjobb biztosítéka. Az eddigi biztonsági intézkedéseket fokozatosan fogják megváltoztatni. Azok, akik most szolgálják le tényleges katonai idejüknek második évét s ősszel kellett volna leszerelniük, még egy évig maradnak fegyverben. Hiinha a küííSídi újságírókhoz: Európához apellálunk MAGYAROK! SZAVAZZÁTOK AZEGYESÜIT ORSZÁGOS Mi KERESZTÉNY- é . SZOCIALISTA Vjk ES-MAGYAR W \ NEMZETI I PÁRTRA PRÁGA, — Hlinka András, a szlovák néppárt vezére fogadta a Pozsonyban tartózkodó külföldi újságírókat. A szlovák pártvezér fölváltva beszélt németül és szlovákul. Az interjú megmaradt részleteit a „Die Zeit am Montag" kobzás utáni számából vesszük, át: — Ma én és híveim, — mondta Hlinka András — a csehszlovák köztársaság mellett állunk. De mi nem vagyunk csehszlovákok, mi szlovákok vagyunk úgy, ahogy szlovákok voltak apáink is. Mivel mi államalkotó nép vagyunk, az államalkotók jogait követeljük. Ha ezt nem adják meg nekünk, akkor a világhoz vagyunk kénytelenek fordulni. (Itt néhány sort a cenzor törölt.) Reszkető hangon folytatta: „Évek óta állandóan harcban állok. AÚg állok már a lábamon, rosszul érzem magam £& gyöngének. De itt van még az ifjúság, ö fog tovább harcolni." A pittsburgihi szerződés eredetiségére vonatkozóan Hlinka a népgyülés alatti tanutételre utal. A további kérdéseikre ezt válaszolta a szlovák vezér: — A mali közfelkiáltás arra a kérdésre, hogy a gyülliés a pittsburghi szerződés nmetlett van-e, hasonló egy népszavazásihoz, mert Szlovákia minden helyéről 2400 delegátus volt jelen, alkik minden nyomástól függetlenül nyilatkozatk. Hasonló népszavazás bármely nap tartható' lenne. Arra a kérdésre, vájjon kisebbségi jogokat vagy népjogokat követel-e a szlovák néppárt, Hlinka András igy válaszolt: 4— Mi államalkotónk vagyunk és -nemzeti Jogokat követelünk. Mi Európához apellálunk, mert jogainkat és nemzetünket nem akarják elismerni. A következő kérdés az volt, vájjon Hlinka a németek és magyarok autonómiája mellett sza- vazna-e. Hlinka András erre a kérdésre azt válaszolta, hogy ő az igazság híve és mindenkinek meg kell adni azt, ami őt megilleti. — Ha a magyaroknak eszük lett volna, — folytatta Hlinka András — és megadták volna nekünk azt, amit mi követeltünk, akkor még ma is velük együtt egy országban élhetnénk. I ássák alá ezen hitünket. Mi hűek vagyunk a köztársasághoz, de követeljük jogainkat. juk elképzelni a csehek és szlovákok együtt-1 élését és csak az autonómiában hiszünk. Ne|
