Prágai Magyar Hirlap, 1938. június (17. évfolyam, 125-147 / 4568-4590. szám)
1938-06-05 / 129. (4572.) szám
11 1 1938 junius 5, vasárnap. ______________ 5»y rnwÁz>K<^?KaLTORJ!l, A csehszlovákiai magyar kultúráiét nagy eseményei Hatalmas terjedelemmel és nagyszabású tartalommal jelent meg a Magyar Irodalmi Szövetség kiadásában a Nemzeti Kultúra POZSONY. — A tudományos termelés volt kezdettől fogva a csehszlovákiai magyar kuitur- feflődés legmostohább gyermeke. Sokszor hangzott el a jogos panasz, hogy néhány elvétett és helyi jelentőségű kísérletem kívül, néhány szorgalmas egyén négy-öt monográfiájától eltekintve a csehszlovákiai magyar tudományosság csak napilapok cikkeiben vagy elszórt tanulmányokban vegetált. A tudományosságot a publicisztika helyettesítette, éppúgy, mint sokizben a szépirodalom művelését a helyi dilettantizmus. Pedig a közönség mohó kézzel kereste a tudományosság megnyilatkozásait és az írók emberfeletti munkával harcoltak a tudományos munka lehetőségiéiért. Egy-két folyóirat, így a jóemlékü Magyar írás is megszűntéig kitartóan harcolt a tudományosság kibontakozásáért, de különféle belső és külső okok megakadályozták abban, hogy a csehszlovákiai magyarság átfogó és rep- zervativ fórumának a hivatását diadalra vigye. Ez a felismerés késztette a Magyar Irodalmi Szövetséget és elsősorban a fáradhatatlan vezetőséget: dr. Staud Gábort, Révay Istvánt és Schubert Tódort arra, hogy nem lankadó munkával a csehszlovákiai magyar írógárda elitjét egységes táborba tömörítse és egy átfogó, előkelő és a hivatását százszázalékosan betöltő folyóiratot teremtsen meg, mely nemcsak a csehszlovákiai magyarság reprezentatív szellemi szerve, hanem az egy és oszthatatlan magyar kultúrát méltón képviselje. Az alapos és mindemre kitenjeszkedő előkészítő munkálatok eredményeképpen olyan Írógárda tömörült mnukaközösségbe, mely nemcsak a csehszlovákiai magyar szellemiség elitje és leghi- yatottabb képviselője, hanem soraiban ott látjuk a magyarországi és az összes utódállamokbeli magyar alkotó írók előkelő tagjait is. A Nemzeti Kultúra első száma a napokban hagyta el a nyomdát. Megvalósulása messzire meghaladta az elsődleges célt. Munkatársaival és tartalmával a csehszlovákiai magyar tudományosság eddigi mostoha sorsából meggyőző erőt és tudást kovácsok, ugyanakkor pedig maga köré csoportosítja a szépirók kivaló képviselőit is, úgyhogy olvasmánya mesz- szire felülemelkedve a szaktudás és teória síkján, a teljes csehszlovákiai magyar szellemi élet hü és lenyűgöző tükörképét adja. Friss, lendületes Írások, érdekes problémák, közérdekű adatok, pompás versek és megkapó novellák váltják fel egymást a 160 oldal terjedelmű számban. A Nemzeti Kultúra első száma megvalósította a szellemi egység gondolatát, mely földrajzi és egyéni határokon túl egy táborba tömöríti a magyar kullturnemzet íróit és szellemi munkásait. De ez az egység nem a múlt kísérleteinek mechanikus egymásmelletisége, hanem a magyar nemzeti öntudat erkölcsi erejének, hatalmas összefogása. A külső és csak az író elnevezésien alapuló vegyülékek helyébe, amilyeneket eddig gyakran láttunk a csehszlovákiai magyar irodalmi termékekben, az erkölcsi magyarság felemelő egysége lépett, mely műfajon és egyéni ízlésen felül — a tudomány végleteitől a szép- irodalom határáig — egy táborban szerepelteti az öntudatos és gerinces magyarság szellemi elitjét. Ennek az egységnek a jele az az erőteljes, friss és az idő intő szavát teljes egészében megértő és propagáló hang, mely a Nemzeti Kultúra első számát mindvégig jellemzi. Dr, Staud Gábor, az Irodalmi Szövetség elnöke az előszóban széles alapon fejti ki a folyóirat célkitűzéseit: a teremtő és az átvevő szelgel ismerteti a kisebbségi kérdés külföldi példáit, melyeknek a hatását lépten-nyomon érzi a kisebbségi magyarság. Erősen polemizál a svájci lehetősiég átültetésének szolgai keresztülvitelével: „lelkiséget csak ott kereshetünk, ahol a nemzeti fennmaradásért kifejtett munka küzdelem volt". Egészen külön értéket képvisel Ottlik László (Budapest) nagy tanulmánya a demokrácia és cezarizmus belső lényegiéről. Borotvaéles következtetéssel és hatalmas anyagkészlettel mutatja ki, hogy 150 év óta hogyan húzódik végig a törGyörgy, az ismert nevű közgazdász, aki ezúttal egy érdekes epizódot elevenít fel Erdély múltjából: az első magyar pénzintézet keletkezését. — A csehszlovákiai magyarság gazdasági életének kitűnő képét a mindenkor felkészült és a kérdések mélyére tekintő Hantos László rajzolja meg. A gazdasági centrumok kérdéséből indul ki és három magyar táj keretében sürgeti a gazdasági élet megszervezését. „Huszesztendeje vár már ránk a kisebbségi önsegélyezés szervezeteinek kiépítése. “ A folyóirat teljességét mi sem bizonyítja jobténelimi fejlődésen „a demokrácia mítosza" anélkül, hoigy a mítoszból valóság lett volna és menynyire érvényesül éppen a demokrácia palástjában is a cezarizmus. Égetően aktuális megállapításai a reflektor vakító fényévei világiita- nak rá a legutóbbi forrongó idő problémáira. —- Ugyancsak érdekes és alapos kiássál mutatkozik be Kovrig Béla (Budapest), aki a szociális gondolat tiérfogialását vázolja Magyarországon. Megállapításai annyival érdekfeszitőbbek, mivel éppen az utóbbi időben esett annyi szó a magyarországi szociális viszonyokról. A szerző a tárgy kiváló ismeretével és objektív tudományosságával vázolja a kényes kérdés minden oldalát. Kovács Endre nagyszabású cikk keretében a csehszlovákiai magyar irodalom külön feladatait vetíti ki az általános irodalmi fejlődésbe. A naturalizmus elmúlásán keresztül a realizmusban látja a jövő irodalmi fejlődés lehetőségeit, de „realista művészetünk megerősödésével karöltve kell járnia az irodalmi kritika megreformálásának". —■ Az erdélyi írókat két nagyobb tanulmány képviseli. Dr. Jancsó Elemér átfogó értekezésben ismerteti az erdélyi magyarság irodalmi életét a világháború után. A szakember és a finom analízis mesterének biztos kezével vezet végig Erdély húsz évi irodalmi termésén. — A másik erdélyi iró Jancsó mellett Oberding József bán, mint hogy a gazdasági és kulturális, jogi és irodalmi élet keresztmetszete mellett helyet talál a művészi alkotás kérdése is. Brogyányi Kálmán a filozófiai és művészettörténeti megvilágítás fényében mutatja be tőle megszokott szaktudással a nemzeti elem szerepét a művészetben. Cikke tulemelkedik a teoretikus fejtegetésen és a kérdést belehelyezi a magyarság közvetlen életébe. — Megkapó olvasmány Passuíh László cikke a föld alatt levő kultúrákról, mely a lélektani alap finom figyelembevételével kalauzol végig eltűnt kultúrák ujraébrédesén. — Kömyei Elek Földvári Gáborról, a ma- íj gyár Nemzeti Színház megteremtőjéről ir érdekes anyag alapján. A szépirodalmi rovatot Mécs Lászlóinak egy megkapó szépségű verse, Jankovics Marcellnek egy lélektanilag finoman kicizeUólt novellája, Dallos Sándornak, a máris jó ismert fiatal magyarországi írónak egy rövid elbeszélése és Szombathy Viktornak egy humoros és hangulatos írása képviseli. — A folyóiratot gazdag szemle és könyvrovat egészíti ki. — Külön kell kiemelnünk modem szépségű kiállítását. A Nemzeti Kultúra évi előfizetési ára 100 Ke (6 szám, mindegyik 160 oldal terjedelemben). Megrendelhető Dallos István felelős kiadónál, Nyitra, Csines 23. lemiség minden téren való ápolását. A szerkesztő bizottság erőteljes hangon fogalmazta meg irányvonalait: „A Nemzeti Kultúra határozott programmal indul és a magyar értelmiség egységes megnyilvánulása kíván lenni. Cselekvésünk egyedüli mértéke az őszinteség és az erkölcs, amely nem ismer megalkuvást. — A magyarság etnikailag egységes és a csehszlovákiai magyarság is az egységes magyar kulturközösség szerves része. Éppen ezért a magyarországi kul- turfejlődéssel a legszorosabb kapcsolatban kívánunk lenni." * A szellemi élet részletes képét Bolya Lajos vázolja fel tömör és meglátásoktól súlyos cikkében. A nevelés, a nivóíeremtés, a tudományosság és a dunamedencei népek együttélésének a problémáján keresztül vizsgálja meg a szellemi fejlődés lehetőségeit és teendőit. — Méltó feltűnést kelt Borsody István terjedelmes tanulmánya a csehszlovákiai magyarság húsz évének a számadásáról, mely az anyag kitűnő ismeretével és a szellemtudományi módszer finomságával vezet végig a húsz év fejlődésén. Végső következtetése egyúttal a kisebbségi élet alapelve: ha kisebbségi életformának lenni kel és benne élünk, akkor vállalni kell a kisebbségi sorsot összes konzekvenciáival. Duka Zólyomi Norbert alapos feikészültség(*) Junius 19-én lesz a SzMKE közgyűlése, Komáromi tudósítónk jelenti: A Szlo- venszkói Magyar Kultur Egyesület két hét múlva, junius 19-én, vasárnap délelőtt féltizenegy órakpr tartja évi főközgyülését Komáromban dr. Jankovics Marcell elnökletével. A közgyűlés színhelye a Jókai Egyesület kulturházának képtárterm'e. A tárgysorozaton elnöki megnyitó, főtitkári és titkári jelentés, pénztárosi jelentés, költségvetés, a körzeti titkárságok ügye, uj választmány és felügyelőtanács választása, az országos gyűjtés kérdése, bizottságok felállítása, az alapszabály módosítása, szervezeti ügyek s indítványok szerepelnek. Minden indítványt írásban kell beadni, legkésőbb 24 órával a közgyűlés előtt. Közös ebédre is előzetes jelentkezést kér a SzMKE központja. A főközgyül'és kezdete előtt a katolikus hivőknek misét szolgáltatnak, a református és evangélikus hivők istentiszteleten vesznek részt. (*) Fényesen sikerült dalosünnepély volt Szencen. Szene község és környéke május 29-én dalosünnepélyt rendezett. Zöldelő búzatáblák közt meneteltek Szene felé a bold,ogfai, magyarbéli és rétéi református iskolák énekkarai, hogy a szenei római katolikus iskola énekeseivel együtt dalünnepélyt rendezzenek. Az egyes énekkarok küliön-külön énekszámokat adtak elő. A műsort magyar táncok tették változatossá. A nagyszámú, lelkes közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a teljesítményeket. A nagy sikerre való tekintettel megismétlik a dalosünnepélyt. A A krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb Itt ll! C arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss ARÍADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyula — gyógyszerész — ARIADNE chemiai és kozmetikai laboratóriuma, Pre§ov, Masarykova ul. 81. Telefon 230. Postacsekk- kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! FÖLDI BOLHÁT HERNYÓT és minden más rovart megbízhatóan és olcsón elpusztít a méreginentes és ártalmatlan AGRi-TOX POR 1000m2-re 1/2 kg. Tartás hatás. 1 kg csak 24"- KÍ Gyártja a FLY-TOX R. T. Főlerakat: PRAHA II, Klimcntská 7. A Toldy kör és a Magyar Minerva írói a budapesti könyvnapon POZSONY. — Miként a múltban, a pozsonyi Toldy Kör és a Magyar Minerva irói az idén is résztvesznek a junius 9-től ll -ig tartandó budapesti könyvnapon s az erdélyi és vajdasági Írókkal együtt a Kecs- keméti-ucca 8. szám előtti könyvsátorban (Studium-könyvkereskedés) állítják ki könyveiket és folyóirataikat. A könyvsátorban az erdélyiek Reményik Sándorral, a vajdaságiak dr. Farkas Gei- zával, a szlovákiaiak pedig Mécs Lászlóval az élükön jelennek meg. A hölgybizottság tagjai: Mihály Lászlóné, Senyey Józsefné MedVeczky Ilonka, Walla Norbertné, Só- nyi Alice, Truskovszky Judit és dr. Urr Ida. A kiállításon bemutatásra kerülnek a legújabb szlovákiai könyvek, amelyek közül különösen dr. Jankovics Marcellnek "„Kikötök" cimü elbeszéléskötete, továbbá dr. Aixinger Lászlónak „Pozsony", dr. Sziklay Ferencnek „Kassa" cimü monográfiái és Tamás Lajosnak „A Toldy Kör története" tarthat nagy figyelemre számot. A kiállításra kerülő irodalmi termékek külön érdekessége lesz a dr. Reinel János szerkesztésében megjelenő Magyar Minerva szép- irodalmi és tudományos folyiratnak 8 bekötött évfolyama és a folyóirat könyvnapi száma, amely seregszemléje és hü tükre az egyre fejlődő szlovákiai magyar irodalomnak, ’ , . _ Vaszary Piri, Makai Margit, Beregi Oszkár, Muráti Lili és Turay Ida fog vendégszerepelni a kassai színházban KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon,jelentése.) A kassai magyar színtársulat újból nehézségekkel küzd, mert bár a legnagyobb igyekezettel a legjobb darabokat s a legjobb szereposztásban hozzák, a kassai magyar társadalom nem igen értékeli a színtársulat igyekezetét s az előadások nap- nap mellett alig félig telt házban folynak. Sereghy Andor színigazgató áldozatot nem kiméivé igyekszik a magyar közönség érdeklődését a színház iránt ébrentaTtani és felfokozni, ezért a napokban Budapesten járt és sikerült is több kitűnő magyar színművészt kassai vendégszereplésre leszerződtetnie. Sereghy megegyezett Vaszary Pirivel, a nagyhírű budapesti művésznővel, aki junius 9-én, 10-én, 11-én és 12-én vendégszerepei Kassán és az „Érettségi”, valamint „Egy vidám éjszaka” cimü darabok főszerepeit játsza. Junius 15-én és 16-án Makai Margit és Beregi Oszkár lépnek föl vendégként a kassai színházban a „Duó” című darabban. Junius 21-én Muráti Lili lesz a kassai színház vendége a „Hajnali vendég” cimü darabban. Junius 28-án és 29-én Turay Ida vendégszerepei a „Nincsenek véletlenek” cimü darabban. Remélhető, hogy a kassai magyar társadalom honorálja a szinigazgató igyekezetét és a magyar kultúra munkásait az eddiginél jobban fogja támogatni. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Jun. 6—7-én: A maharadzsa fehér asszonya. Jun. 8—9-én: Az vagyok, akit szeretsz ... RÁDIÓ MOZI Jun. 6—7—8-án: Mary Burns szökése. A Kis Magyarok Lapja regtvényszelvénye A 23. szám rejtvényeit megfejtette:
